Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-28 / 196. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Tizenöt városban nyomoznak Györgye! Szabó József szélhámosságai után. (A Délmagyarorsz&g munkatársát 61.) A Délmagyarország szombati számában jelen­tettük, hogy a szegedi rendőrség csütörtökön bravúros módon fogta el Györgyei Szabó Jó­zsef gazdászt, aki vakmerő módon a csalások és szélhámosságok egész sorozatát követte cl Szegeden és Csonkamagyarországnak mintegy 15 városában. A rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást Györgyei egyéb bűncselekményei után. Miután az eddigi megállapítások szerint 15 városban működött Györgyei, a szegedi rendőrség érintkezésbe lepett az illető váro­sok rendőrségeivel és mig a válaszok beér­keznek és elkészíthetik teljes bünlajstromát, a rendőrségen tartják fogva. Azután átadják a vidéki városok rendőrségeinek, hogy ott is le lehessen folytatni a nyomozást. iwiww^wwwwiiiiw^iy^^mfww miiimjw wMwawW'y^www^^ H pénzügyminiszter a kiskereskedők és kisiparosok könyvelési kötelezettségért!!, atlévailoitiásírég és atféfáíél ü kisipari hitelkereteket nem lépik fut, küzpanit aisyapahtára! nem állítanak tel. — Leirat a Szegedi Kereskedő!« Szövetségéhez. Mint ismeretes, a Szegedi Kereskedők Szö­vetsége a mull évben adóügyi és egyéb sérel­mek orvoslása céljából nagygyűlést tartott és az olt elhangzottakat felterjesztés formájában az illetékes miniszterek tudomására hozta. A pénzügyminiszter a felterjesztésre a napok­ban küldötte meg terjedelmes leiratát a Sze­gedi Kereskedők Szövetségéhez. A leirat a többek között hangoztatja, hogy az általános kereseti adóra, továbbá a jövede­lemadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint ugy az általános kereseti adót, mint a jövedelemadót az adózónak az adóévet meg­előző évben elért tényleges tiszta jövedelme utáti kell kivetni, igazságos és arányos adóz­tatást csakis ezen az alapon érhetünk el. Erre való tekintettel szükséges lenne, hogy minden iparos és kereskedő olyan könyveket és fel­jegyzéseket vezessen, amelyekből a valóságos üzleti tiszta jövedelmét pontosan megállapít­hatja és az adók kivetése céljára bevallja. Könyvek vagy feljegyzések nélkül a kisipa­ros és kiskereskedő nem tudja megállapítani a valóságos jövedelmet. Az általános kereseti adóról szóló 1922. évi XXIII. tc. életbeléptetése alkalmával az 1922. év végén az iparosokra és kereskedőkre nézve kötelezővé tétetett az adózás céljára szolgáló egyszerű könyvek vezetése. Habár ezeknek az igen egyszerű könyveknek a vezetésére elegendő volt az elemi iskola képzettség is, amellyel csaknem kivétel nélkül minden kis­iparos és kiskereskedő rendelkezik, a könyv­vezetési kötelezettség elrendelése mégis elége­detlenséget keltett az adózók körében és a köz­kívánságnak engedve általánosságban mentesítették a könyvvezetés liöíeieseáísége alól azokat a kisiparosokat, akik segéd nélkül vagy legfeljebb 5 segédidei dolgoznak. A könyveket nem vezető kisiparosok és kiskereskedők maguk sem tudják megállapí­tani valóságos tiszta jövedelmüket, tehát ma­guk hiúsítják meg annak lehetőségét, hogy őket a valóságos tiszta jövedelmük után adóz­tassák meg. Ezek az adózók maguk is csu­pán becsléssel tudják hozzávetőleg megálla­pítani és az adókivetés céljára bevallani a jövedelmüket. A bevallás megbízhatósága at­tól függ, vájjon az adózó súlyt helyez-e arra, hogy ne adóztassák meg kevesebb adóval, mint amennyi adót valóságos tiszta jövedel­me után fizetnie kellene. Évtizedes tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a legkevesebb adó­zó törekszik erre, hanem ellenkezőleg a leg­több adózónak az a törekvése, hogy az adó­terhet minél inkább lemérsékeltesse. Ez a törekvés vezérli őket az adóbevallás kiállí­tásánál is. És miután a legtöbb adózó maga sem veszi komolyan az adóbevallást és az abban bevallott adóalap a legritkább esetben felel meg az adózó tényleges jövedelmének, sőt nagyon gyakran annak csak igen csekély hányadát teszi, ennélfogva nem lehet a pénzügyi hatóság» tói azt Követein^ hogy a be­vallott jövedelmet mindenkor valóságos jövedelemnek tekintse 1927 augusztus 27. $£®iö0 varrú és 525 gömbölyítő leányolkzií felveszünk. Jelentkezés a gyár Irodáfúban; Tábor ucca 5. szám alatt. Hazai KötötttragYár. és azt vegye mindenkor alapul az adókivetésnél. A pénzügyi hatóságok ilyen tényállás mel­lett arra van utalva, hogy a külső ismérv alapján becsléssel állapítsa meg azoknak az adózóknak jövedelmét, akik a valóságos jöve­delmüket könyvekkel igazolni nem tudják. Abból a célból, hogy a külső ismérveken alapuló jövedelem-becslés megbízható és az adóztatás arányos és igazságos legyen, elren­delte a miniszter, hogy az adóhivatalok az egyes iparágak és egyéb foglalkozási ágak ér­dekképviseleti szerveitől kérjenek véleményt a különböző foglalkozási ágak jövedelmezősé­gére és az egyes adózók kereseti viszonyaira nézve az érdekképviseletek kiküldötteivel való tárgyalás utján állapítsák meg azt a sorren­del, amilyen sorrendben az ugyanazon fog­lalkozású adózók a keresetük nagysága sze­rint egymásután következnek. Ezen a téren is hangsúlyozza a miniszteri leirat, azt kellett tapasztalni, hogy az érdekképviseletek kikül­dötte• inek a véleménye sem mindenkor meg­bizlialó, amennyiben vagy nem ismerik eléggé egyes adózók kereseti viszonyait, vagy nem elfogulatlanok velük szemben, vagy pedig nem is hajlandók a pénzügyi közegeket helyesen tájékoztatni. Természetes, hogy az adóhivatal ilyen esetben nem ragaszkodik a kiküldött véleményéhez, hanem a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján kénytelen az illető adózó adój á t megállapítani. Ilyen körülmények között fontos­nak tartja a miniszter, hogy az ér­dekképviseleti szervek az adóhivatal­lal való tárgyalásra olyan tagokat m küldjenek ki, akik egyrészt jól isme-' rik az érdekeltséghez tartozó adózók kereseti viszonyait, másrészt a közös cél, az arányos és igazságos adóztatás elérése érdekében minden egyes adó­zóra nézve teljes tárgyilagossággal ad­janak véleményt. Foglalkozik a pénzügyminiszteri leirat 'al időközben életbeléptetett könnyítésekkel is, Végül hangsúlyozza, hogy mindaddig, amíg ¡az egyes adók és illetékek mérsékléséről szólő 1927. évi V. tc.-ben foglalt rendelkezések ered­ményeként bekövetkező adóbeher-csökkenés va­lóságos összege meg nem állapitható, a köz­terhek további mérséklésére irányuló előter­jesztéseket érdemi tárgyalás alá venni nem áll módjában. Ez okból az általános forgalmi adó kulcsának leszállítása iránt sem intézked­hetik. 1 A Szegedi Kereskedők Szövetségének a fázis« rendszert illetően tett felterjesztésére azt a vá­laszt adta a miniszter, hogy bár a maga ré­széről az osztrák rendszert a hazai viszonyoké ra alkalmazhatónak nem tartja, az érdekel­tek kívánságára egyes cikkeknél megkísérelte a fázis-rendszer bevezétését, azonban maguk az érdekelt adózók sem tudtak ebben a kérdés­ben megegyezni. Az állami anyagbeszerzések központosítá­sának ügyére vonatkozóan azt közli a minisz­ter, hogy annak megvalósítását időszerű­nek nem tartja és erre a célra központi hivatal felállítása tervbe­véve nincsen. Közölte a pénzügyminiszter a Szegedi Ke­reskedők Szövetségével még azt is, hogy a kisipari hitelkeretek fel­emelése ezidőszerint módjában nem áll. elvárosl ozi Telefon Pénztári 5-82 Acguíztus 28 ín, vasáraap Szezonnyitó nagy miisor!! ! ATL!> DEMMY pszar filmje: ilcckr iir itt€Sstil. Fizu vifjité'i 7 leH'onísban. — Ezt megelőzi: POMTEN főszereplésé?«!: Falrengető bonyodalmak 8 felvonásban. Segítség!!! Megn&sillSklII Twiíltm 11-85, Eiöadssjk keidere hétkítznap 5. 7, 9, vasár- é3 ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Eorasó Mozi Telefon 11-85, Augusztus 28-án, vasárnap Zi. IV. GriffItö mesterműve, melyet az Egyeeti i Á'lamok fannáiiásának 150 éves évfordulójára alkotott: erika. Történet a szabaddá? és szeretemről 12 felvonásban. Főszerepben: £ia>nel üarrymoore. A10 kivü; ^¡¡||g|ggy|gg* H i I* dt Aktualiások lfelvonásbin. Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents