Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-26 / 194. szám

1927 augusztus 26 D£LM AGY ARORSZ AG B A szegedi tanács sajtópert Indít a „Magyarság" ellen, amely azt irta, liogy a város uzsorákéiért $mi a HMMrltikttl. (A Délmagyarország munkatárs át ól.) Szeged város hatósága mindig hires volt arról, hogy nem nagyon törődött a sajtóval. Ennek a sportnak néhai való jó Balogh Károly tanácsnok volt a bajnoka. Lenézte, kigúnyolta azokat, akik elolvasták a hirlapi cikkeket, azokat pedig minden további nélkül megvetette, akik indulatba jöttek miattuk. Igaz viszont, hógy a rossz nyeZvek állítása szerint titokban Balogh Károly volt a legszorgalmasabb újságolvasó, a kora hajnali órákban végigböngészte az Összes szegedi lapokat és kutatott az olyan cikkek után, amelyek vele foglalkoztak. Mindennap találhatott valamit, mert egy időben Balogh Károlyt támadni is sport volt. De Balogh Károly eltitkolta hajnali szokását, reggel nyolcig kimérgelődte magát az újságokon és amikor megjelent hivatalában, már »ujságnemolvasó<s-vá változott. Mostanában ez az ősi szokás részben megváltozott a városházán, ahol érzékenyebbé váltak az emberek. Nem marad egyetlen sor sem észrevétlenül és a neheztelést csak ritkán rejtik a városi urak közömbösséget színlelő, diplomatikus mosoly mögé. Ez az érdeklődés azonban egészen személyes természetű, az általános jellegű dologra nem ' igen terjed ki, legalább is nem mindenkinél. Dr. Gaál Endre kulturszenátor kivétel, ő gondosan figyeli a helyi és a pesti lapokat is és féltékenyen vigyáz a város jóhirnévére. Féltékenységének sokszor túlzottan komoly következményei vannak, mert egészen jelentéktelen dolgokból is olyan presztízskérdést csinál, hogy néha az érdekelték már-már a köszörűshöz adják — vivókardjaikat. Most friss hal akadt Gaál Endre horgára. 'A tanács sajtópört indit egy budapesti újság ellen. A kulturszenátor a csütörtöki tanácsülésen felháborodástól remegő hangon kérdezte meg a tek. tanács tagjait, hogy olvasták-e a Magyarság cimü budapesti újság szerdai számában megjelent cikket, amely éles támadást jelent a város ellen. Rajta kiviil természetesen senkisem olvasta. — Az van benne — mondotta Gaál tanácsnok —, hogy a város a földbérlőktől uzsorabéreket szed, hogy kiuzsorázza a nincsetleneket. Hát ezt nem lehet tűrni, utasítani kellene a főügyészt, hogy olvassa el a cikket és tegye meg a szükséges lépéseket a cikk szerzője ellen. Az uzsoravádat nem hagyhatjuk városunkon száradni. A tanács tagjai helyeseltek a kulturszenátornak és igy létrejött a hallgatólagos megállapodás, hogy az ügyész megkapja az utasítást. Tehát — ha igaz — csakhamar megindítja Szeged város hatósága az első sajtópört. Ezekután kíváncsiak voltunk, hogy mit is ir Szeged város földbirtokpolitikájáról a Magyarság. Meggyőződtünk róla, hogy nem is ir róla olyan különöset, nem ir róla mást, mint amit bizonyos lapok már nagyon sokszor megírtak. Azt irja többek között, hogy a város ŰZ ország egyik leggazdagabb földesura, hogy Asz elitéli tolvaflány a főtárgyalás után agyfoa-iőfoe verte feljelentőjét. a szegedi birtok mammut-birtok, hogy a nagy, határt apró bérparcellákra osztották fel és azokon egyszerű paraszti emberek gazdálkodnak, hogy a bérlők egyrésze állandóan elé-' gedetlenkedik a magas bérek miatt. így az alsórészi bérlők egyik csoportja be is panaszolta a várost a földmivelésügyi minisztériumban, ahol azonban a panaszt nem orvosolhatják, mert a sérelmesnek talált bérek holdankint nem érik el az ötven aranykoronát sem és igy a 3000. számú miniszteri rendelet nem ad jogot a kormánynak a bérek redukálására. Szerepel a cikkben az a nem kellőképen alátámasztott kitétel is, hogy »uzsorabéreket fizetnek a szegedi kisbérlők« és a cikk cime igy szól: »Szeged város földbérlői tönkremennek a tnlmagas haszonbérek miatt«. Ennyi az egész. (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Tarajossy Béla törvényszéki tanácselnök előtt csütörtökön délelőtt Gera Rozália vásárhelyi lakos lopás címén állott vádloitként. Gera Rozáliát egy szuronyos börtönőr a tárgyalás időpontjára a járásbíróság folyosójáról vezeite elő, ahol a rabruhába öliöztetett vádlóit a járásbíróság padlóit tisztogatta, A vádiotinő nem először fordult meg a bíróság előtt és igy a legnagyobb nyugalommal törülte meg vizes kezeit és indult a főtárgyalásra. A vád szerint Gera Rozália Sándorfalván meglopta Gulyás Sándornét. A főtárgyaláson Gera Rozália tagadta a vádat. A tárgyalás közben azután többször heves szóváltásba elegyedett a megjelent panaszossal, ugy, hogy az elnöknek két esetben is közbe kellett lépnie. Később már a börtönőröknek kellett közbelépni. A vádloitnő ekkor már annyira ingerült volt, hogy a panaszosnő jobbnak látta kimenni a folyosóra. Ilyen hangulatban hirdette ki azután Tarajossy tanácselnök a törvényszék Ítéletét, amely szerint Gera Rozáliát egyhónapi fogházra ítélte a bíróság. A tárgyalás végeztével Gera Rozália a folyosón ismét összeakadt feljelentőjével. A börtönőrök nyugodtan mentek mellette, amikor Gera Rozália hirtelen nekiugrott Gulyás Sándoménak és agyba-főbe verte, A börtönőrök csak hosszas küzdelem után tudták a harcias vádlottnőt lefogni, akit ezu« tán azonnal elszállítottak a Csillagbőrtönbe, ahol szigorú fegyelmi büntetésben részesitik. A város tanácsa még most sem hajlandó Mttsztlttatnl a Kultúrpalota előtti teret. A tanács nem határoz a polgármester nélkül. (A Délmagyarország munkatársától) 1 mindenki érzi, tudja, hogy a jelenlegi helyzet tartAínióta megindult a kisvasút és azzal egyidejűleg megbolygatták a piaoók régi rendjét, amennyiben a piac egyrészét a kisvasút Rudolf-téri végállomása köré telepitették, a piacrendezés problémája nem kerül le a napirendről, sőt naprólnapra növekédik súlyában, jelentőségébén. A megoldási, a békítési kísérletek eddig fiaskóval végződtek, a hélyzettel senki sincs megelégedve és senki sem talál olyan megoldási módot, amely minden szempontból kielégítő lenne. Azt viszont Telefon Irodai 2-58 Belvárosi Mozi Telefon Pénztári 5-82 Augusztus 26., 27., 28-án, pénteken, szombaton, vasárnap Szezonnyitó n.agy műsor!?! REGIMALD pazar filmje: A. titkár ur Pazar vigjíléi 7 felvonásban. — Ezí megelőzi: HENNY PO főszereplésével: Segítségül MegnősUlöküI E № Falrengető bonyodalmak 8 hlvonisban. Trtsfon 11 - 85, ElőadSsok kezdele hétköznap 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Korzé Mozi Telefon 11 Auguszlu3 26, 27., 28-án, pénteken, szombatos és vasárnap D. W. GriffUö msetermöve, melyet az Egyísült A'iamok fannéilésínak 150 éves évfordulójára alkotott! A ni ertk a. Tőrlénet a szabadtág és szsrslsmröl 12 felvon Ssbic. Físzerepben: £i©£jel MárrymOOte, Azonkívül: j$fgw|30y icarrlerfe 2 le!»onásos amsrikai burleszk. ElőadáBok kezdete hétköznap 5, 7, 9, v.: ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. hatatlan, sőt némely vonatkozásában szégyenletes is, A Szegedre vetődő idegeneknek tűnik fel leginkább, hogy mennyit ront Szeged sokat hangoztatott várósiasságán a piacok észszeriitlen és Ízléstelen elhelyezése. A város hatósága ugyanis kalauzt szokott adni az arra érdemesnek gondolt idegen látogatók mellé. Ez a kalauz azután végigvezeti az idegent a szegedi nevezetességeken. Az első nevezetesség természetesen a Kultúrpalota, amelyre a várostnéző idegen rátalálna minden kalauz nélkül is, pusztán az illatról, amely jellegzetessé, sőt tűrhetetlenné teszi az egész környéket. Hetipiacos napokon a Kultúrpalota előtti térség, azonkívül a Horthy-, Kazinczy- és Arany János-ucca szekértáborrá alakul át. Száz, meg szűz tanyai kocsi álldogál az izzó aszfalton, meg kövezeten, A kocsik előtt természetesen olt álldogálnak a lovak is, amelyek fütyülnek a városi illemre és az uri szokásokra. A Rudol?-tér és a hozzá hasonló szerepre ítélt uccák, igy minden piacos délelőttön valóságos trágyadombbá alakulnak át, A trágyáié megtölti a rossz aszfalt és kövezet folytonossági hiányait, a nap belesüti a hézagokba, ugy, hogy a két órakor megjelenő köztisztasági legénység hiába söpör, hiába locsol, hiába fuvarozza el kocsiszámra a szemetet, az illatokat nem szüntetheti meg, Az orrfacsaró büz eltart a legközelebbi piacig, amikor uj erőforrásokhoz jut, A muzeum barátai, meg a város lakosságának zöme hiába bosszankodtak és bosszankodnak, a hatéság nem mutatott hajlandóságot az orvoslásra, illetve a szegedi kultura szagtalanítására. Sokan már arra is gondoltak, hogy csúffá teszik a szegedi kulturérzéket, hogy leiotografáJják elsősorban a Kultúrpalotát az előtte tornyosuló kupacokkal együtt és a fényképeket kirakatják a kirakatokba. Ez a fenyegetés sem használt. — A kocsipiacot nem lehet elhelyezni — mondogatják még most is a városházán, — mert a polgármester elve, hogy minden eszközt ki kell használni a tanyaiak becsalogatására, mindent meg kell a tanyaiak kedvéért tenni. (Ugy látszik, a szegedi lovaknak különösen kifinomult érzékük van a magasabb kultura iránt,) A polgármester jelenleg szabadságon van, A fa-;