Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-18 / 188. szám

1 D£LMA6YARORSZAG 1927 augusztus 18. csőn utján fedezendők. A valamivel teherbíróbb rétegek (városi és állami alkalmazottak, kisiparosok, kiskereskedők, kereskedelmi és magánalkalmazottak) kedvezményes (2—3 százalékos) kölcsönnél segitendők lakásszükségletük kielégítésénél, míg a magánépitkezés előmozdítása, legfőként pedig a lakbérek alacsony megállapithalása érdekében a biztosítási díjtartalékok felhasználásával a jelenreginél olcsóbb jelzálogkölesönök folyósítandók. Igen lényeges keilcke a lakáskérdés megoldásának a szövetkezeti házépítés és az S építkezés olcsóbbá tétele. • Ennek érdekében a mai kor követelményeihez képest módosilandók az építési szabályrendeletek. Az építkezést szabályozó rendeletek egyedül a biztonság, egészség és városfejlesztés szempontjából tartalmazhatnak megszorításokat. Az építkezések olcsóbbá télelére szükséges, hogy az építőanyagok forgalmi adója eltöröltessék és vasuti tarifája leszáüittassck. A lakáskérdésnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi része is van, — mondja az emlékirat, — Ezért oda kell törekedni, hogy az építkezéseknél, a felépült uj ház mindenben megfeleljen a modern higiéniának. Az emlékirat átadása után a polgármester megígérte, hogy az emlékiratot figyelemmel olvassa át. KiLcjtette, hogy a városnak nagyban meg van a keze kötve az által, hogy a város költségvetését a belügyminiszter fokozett ellenőrzés alá vette. ~ — De ez az igazi jajvédelem — szólt közbe Lájer párttitkár. — Ezt éu is tudom — mondotta a polgármester. — Egyedül vagyunk a népek világában és ezért magunknak kell fajunkat megmenteni. A beszélgetés végén Lájer Dezső a polgármesternek hivatalos másolatban is bemutatta Miskolc, Debrecen és Pécs városában érvényben levő munkabéreket, amelyek mind magasabbak a szegedi munkabéreknél. Mszáz pör mM A Délmagyarország augusztus hó 12-ikí számában ily vimü cikkünkre a következő helyreigazítás érkezett: >Többszáz pör indul Szeged monográfiája körül« cimü közleményünkre vonatkozólag a Magyar Városok Monográfiája kiadóhivatala kijelenti, hogy valótlan, hogy többszáz pör indul. Szeged monográfiája körül, valótlan, hogy egyre-másra kapják meg a kötelet olyanok is, akik nem rendelték meg, valótlan, hogy ügybuzgó ügynökök mindenüit elkérték a fényképeket, valótlan, hogy azok, akiknek a mü elküldetett, nem rendelték meg azt, hanem csupán liilelesitetlék a kért adatokat, valótlan, hogy 50 példány kézbesíteni szándékolt kötet közül 49-et vissza kellett küldeni.i Valótlan, hogy mikor a monográfiára gyűjteni kezdték az aláírásokat, 400 példányt kontempláltak, a gyűjtés befejezésekor pedig 1100 aláírás volt együtt. Az igazság az, hogy a Magyar Városok Monográfiája kiadóhivatala kizárólag azoknak küldte meg a müvet, akik külön, nagy, feltűnő megrendelőíven, sajátkezű aláírásukkal foglalkozásuk és lakásuk, a példányszám és a könyv árának sajátkezű bejegyzésével a müvet megrendelték. Adatokat a megrendeléstől teljesen függetlenül gyűjtöttek megbizoltaink arra nézve, hogy ki mily részt veit városa féjtesziésébcíi cs a világháboruban, ezen adatok fel vagy fel nem használását a szerkesztőség az adativ feltűnő megjegyzése szerint t'enlarlotla magának. Az adaliv adatai különben a mü 1000 példányának függelékében benfogláltatnak, olyan szegedi polgároké is, akik a müvet meg nem rendellek s akiknek azt el sem küldtük, valamint egyes űztetek fényképe is megjelent, azoké, amelyek Szeged üzletvilágát bemutatják. Senkit a megrendelők köz ü 1 nem pereltünk, azok legjavarésze a mü árát kifizetté, egy jorésze azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a vételárat részletekben fizethesse és csak egy egész kis része a megrendelőknek olyan a több mint másfélezer közül, aki kötelezettségének elegei tenni nem akar. Szó sincs tehát sokszáz perről. Gép- és gyorsírómőt RaHíarnolíof tesisk fei azoansl. Markovics mérnök n ü uaki vállalata Szegíd, Tisza Lajos köias 34. 402 Egy feldühödő!! munkás vérengzése Csepelen. Budapest, augusztus 17. A Csepelen 6 éve közös háztartásban élő Káli-Kovács György gyári munkás és özvegy Ács józsefné között az utóbbi időben egyre gyakoribbak voltak a veszekedések. Ma reggel lakásukból nagy lárma hallatszott, majd revolverdörrenés. A következő pillanatban Ácsné rohant ki az udvarra és segítségért kiáltozott. Kovács revolverrel a kezében szaladt az asszony után és ezt kiabálta, hogy mindenkit megöl. V ~~i""Hír-r*-|*1-*"- "1 *T "i'^ri'tiiri'nnirr>"'ir>iin TTliilirTurTr'nili'IT |tni~iflMlWITllirria'*l|TTIilliri>Tll1Tti(trffrrirn ~i»F"rTlinil - 'iT' T|~ll1T^tn'írBllfriini1fflT1l'TMl>lff|fr|^rt>#tlHiWWMtJ , "; .. j A szegényház kibővítésére két telke! afásilotíak fel a város lanácsának* Elsütötte a revolvert, A golyó üyugyi Lajos munkás feleségét érte, akinek combjába fúródott. A megdühödött munkás ezután az "uccán arra haladó gyermekre lőtt, szerencsére szónkban a golyó nem talált. Azután Kovács még egy lövést tett, majd mellbe lőtte magát. Kovácsot és Gyugyi Lgjosnét a csepeli kór«, házba szállították. - --» (A Délmagyarország munkatársától.') A Mars-téri laktanya mellett fekvő városi szegényház kibővítését már a háború előtt tervbe vette a város tanácsa. A szegényház már akkor szűknek bizonyult és akkor el is határozták kibővítését. A háború azonban a kibővítési terv megvalósulását megakadályozta. A szegényház kibővítésének szükségessége néhány éve ismét előtérbe került, mivel a szegényház gondnokságának hely hiányában egyre több szegényt kellett visszautasítani. A jelenlegi épület ugyanis 160 embert tud befogadni. A szegényházi ápolásra szorultak száma azonban a 300-at is meghaladja, ugy hogy a szegényház kibővítése most már elkerüllielellenül szükségessé vált. Gaál Endre kulturszenátor nemrégiben ajánlatot kért a szegényház melletti telkek tulajdonosaitól, hajlandők-e telkeiket eladni. A kulturtanácsnok felszólítására a Felhő-ucca 44,1 és 46. számú telkek tulajdonosai felajánlották! telkeiket a városnak. Ha a két telkét megvál-; taná a város, a szegényházat az udvar felőli részen könnyen ki lehetne bővíteni olyan' nagyra, hogy legalább 300 ápolásra szoruló! szegényt lehelne benne elhelyezni. ,j Az 1928-as költségvetésbe azonban a s^e-j gényház kibővítésének tervét nem illesztették! be. A kulturszenátor azonban reméli, hogy.' a jövő évben mégis tud a város olyan alapot előteremteni, amelyből a tervbevett kibővítést meg lehetne valósítani. A Felhő-uccai házak megvételének ügye különben a legközelebbi tanácsülés elé kerülj Névtelen levelelcet Rap a renúőrség a IZéíi-íliruöásgí lopásod ügyében. (A Délmagyarország munkatársától.) Hegirta a Délmagyarország, hogy a Réti-féle áruházban történt állítólagos milliárdos értékű lopások ügyében a rendőrség hetek óta nyomoz. Az ügyet ezideig sem sikerült még tisztázni és naprólnapra bonyolultabbnak látszik az egész ügy. A milliárdokról szóló hiány csak híresztelésnek bizonyult és az egész kár a mostani helyzet szerint jelentéktelen összeggé fog zsugorodni. ÍS0 MAWWWWWRMMWt; helybenhagyta a 65 éves feleséggyilkos lízenöíévl fegyházbüntetésé!. A rendőrség egyébként az elmúlt héten vagy négy-öt névtelen levelet kapott, amelyekmindegyike egy-egy helyet jelöl meg, minf olyant, ahol a lopott árut elrejtették. A ren> dőrség emberei természetesen utánajártak a dolgoknak, de árut egyik helyen sem talállak. A nyomozás egyébként teljes erővel folyik, hogy a különösnek látszó ügyre teljes; fény derüljön. J (A Délmagyarország munkatársától.) Emlékezetes még az a bestiális gyilkosság, amelyet a mult év december elején követett el Czene István 63 éves dorozsmai földmives, aki baltacsapásokkal ölte meg jeleségét, Bárány Etelt, majd holttestét háza udvarán elásta. Az öreg Czene többször rendezett heves féltékenységi jeleneteket a nála tiz évvel fiatalabb feleségével. Emiatt azután napirenden voltak a Czene-házban a veszekedések. Egyizben az öreg Czene a lányai előtt szidta le az asszonyt, hogy a szomszéd csőszhöz jár szerelmeskedni. Az 53 éves Czenéné méltatlankodva utasította vissza az öreg gyanúsításait, nagy perpatvar keletkezett, Czene meg akarta verni jeleségét, de ebben a lányok megakadályozták. Erre nagydühösen kifelé indult, az ajtóban megbotlott, elesett, mire Czenéné hirtelen ráugrott és megtaposta. Czenél nagyon bántotta a dolog, meg is fenyegette feleségét, hogy elteszi láb alól és elássa az udvaron. Fenyegetését hamarosan be is váltotta. December elsején éjjel baltával támadt alvó jeleségére, több csapással megölte, majd telemét az udvarban elásta. A gyilkosságot néhány nap múlva fedezték fel, amikor a Czene-lányotc keresni kezdték az anyjukat és visszaemlékeztek apjuk fenyegetésére. A csendőrök hamarosan fényt derítettek a hitvesgyilkosságra, letartóztatták az öreg Czenét, aki egykedvűen vallotta be teliét. Cellájában bibliát kért és egész nap imádkozott. A szegedi törvényszék Vf/tMauácsa május havában tartotta meg a főtárgyalást, amelyen izgalmas szembesítések voltak a Czeoe-lányokj és gyilkos apjuk között. A leányok szemébe vágták apjuknak, hogy rosszul bá\nt anyjuk-j kai, ütötte-vérté az asszonyt és állandóan ül-; dözte. Czeuét a törvényszék 15 évi jegy házra I ítélte. ' •• ! Feiebbezés folytán szerdán került n táblai; elé az ügy. A Hamm-tanács tárgyalta az öreg' hitvesgyilkos pőrét és az ítéletet teljes egészé-, ben indokaival együtt helybenhagyta. Czene a tábla ítéletében sem nyugodott meg, semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. VIII/26 A HOTEL TITKA igen vidám füzetes regény, francia? humor, kacagtató, vigan gördülő események péntekiíl vasáreapig a Korzób t-1 a tic