Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-17 / 187. szám

DÉLMAGYARORSZÁG »Európa« leszállásakor meglehetősen súlyosan meg­sérült, Risztics az Északi-tenger felett észrevette,: hogy az egyik motorja nem működik, azért visszatért a kontinensre és tiz óra után az »Európa* már le is szállt a brémai repülőtérre, A leszállás nem ment simáu. A benzin-tankok miatt u gép oly erővel ülődött a földbe, hog.v a légcsavarja j és egyik szárnya eltört. Mikor Dessauba liirül- ! vitték Risztics visszatérését, Junkers lanár sirva fakadt. Dcssauból jelentik: A Junkers-gyárak igazgató­sága még nem döntött ari-ól, hogy mikor star­tolnak a repülőgépek újból az Óceán átrepülé­sére. A start kilátásai egyre kedvezőtlenebbek, inert-az időjárás állandóan rosszabbodik. A piló­ták sürgetik az indulást, ...•'-•'• Sssegedi szerenád lord Roífiermerenelc. „A §álás Magyarország." London, augusztus 16. »A hálás Magyaror­szág« cim alalt a Daily Mail tudósítást közöl a magyar dalosszövetség szegedi kongresz­szusa alkalmából Rothcrmerc lord tiszteletére rendezett hangversenyről. A lap részletesen közölte a hangverseny programját és meg­jegyzi, hogy az angol rádióvétel a hajók szik­ratávíró készülékelnek zavaró hatása alatt nem volt tökéletes. ' ' A rádiószerenádot egyébként hétfőn este ad­ták Újszegedről, amikor a hatalmas tömeg már elvonult a dalárdisták szabadiéri ünne­péről. Teljesen »zárt ajtók mögött« 150 kivá­lasztott dalos énekelte el a magyar, majd az angol Himnuszt, végül a dalárdák verseny­karát énekelték be a rádió mikrofonjába. 1927 augusztus 17. palota ügyében. !A' polgármester válaszában bejelenti, hogy a rendőrség nem fogadta el a Kossuth Lajos-sugáruli lelket, mert kivül esik, a Sebestyén-féle házat sem tartják alkalmas­nak, igy más lelek után kell nézni. Messze, vagyunk még attól, mert tégla és egyéb hozzá« járulást kell adni. , ' < Bokor: Nem kapunk mi ifigyen semmit, csak rendeleteket. ' Áz utazási napidijak 117 ezer pengőt tesznek ki. Miután a bizottság meg akar arról győ­ződni, hogy csakugyan szükséges utazások és kiküldetések vannak, Bokor Adolf és . Back Bernát át fogják vizsgálni az előző évek utazá­sait és kiküldetéseit. A most felállított önkéntes tűzoltóságok fel­szerelése számára 17.000 pengőt állítanak he a költségvetésbe. A tüzoltózenekarnak 1000 pengő segélyt szavazott meg a bizottság. % városi istállók fentartási költségeit 7000 pen­gőről 5000 pengőre szállították le. A városi adóhivatal vezetője, miután a kályhák nem eléggé'fűtik be a helyiséget, 27.000 pengő kőit­seggel központi fűtést kér. A bizottság nem tartja időszerűnek a kérést és nem állítja bg a költségvetésbe. A forgalmi adó' bevételére előirányzott 603 ezer pengőt 50.000 pengővel redukálták, mi­után a fa, liszt, kenyér, tojás forgalmi adója elesik. A vágóhídi állatvásártér rendbehozá­sára, salakozására 20.000 pengőt állított be a bizottság. A tárgyalást az idő előrehaladottságára valq tekintettel a polgármester 7 órakor félbesza­kította. A tárgyalást ma délután folytatják. i Vásírhelyi-sugíruton munkásMzat építtet a táros ha lesz fedezet. (A Délmaggarország munkatársától.) -A város tanácsa kedden határozott a régőte vajúdó munkásházak építése ügyében. A mér­nökség javaslata szerint az egyik munkás­házat a Vásárhelyi sugárút 22. számú város telken kell felépíteni. A ház kétemeletes lenne egyszobás lakásokkal. A tanács e pol­gármester javaslatára ugy határozott, hogy a munkásházban kétszobás lakások is legyenek, Az épitésf, mihelyt a költségvetésben fedeze­tet találnak rá, azonnal megkezdik. Ugyanitt elutasította a ianács a mérnökség javaslalát, hogy az összes házakat világító számokkal és uccanevekkel lássák el. — Elparittyáznák a gyerökök a kivilágított üoegahet, — mondta a polgármester. f A HOTEL TITKA 1 r igen ridám fí'zetes regény, ; t franciás humor, l P kíCügtató; vigaa gördülő események \ R píníekiöl vasárnapig a Korzóba ^febrTTTTi^nrrTT-rrrT^ •nfivvf^nitatM: Kal€Rpmii§elyemeí Kárász ucca 8. szám alól Tisza Cajos "körút, rcformáíus palotáiba, föelyezíem át, Kérem a n. é. közönség további szives pártfogását, 318 Césinger Ödön, kalaposmester. Értesítem a n. é. közönséget, hogy Attila U. sz. a. cukorka, hazai és déltr gyümölcs üzletei nyitottam. Mindenből elsőrendű áru o'csó áron áll a n. e. közönség rendelkezésére. ­| Sziyes pártfogást kér Gaál Anlöl. , tfsleí át&elyesés! 39* Óra- ÉS éks erátu üzletemet Kígyó UCCJ 6. sz. Károlyi ucca 4, Lászió-Siazár melSé helyezem #r, ma'.y a'ka'omiinai a rakj on lévó órákat és ékszer­árakat üiélyen leszállított áron adom el. a közönség b. píniogasat kéri liszteteket lusSMisder Béla ékszeresz. M sssegeúi »Ici&elztoségi« egy§á&alte. a (A Délmagyarország munkatársától.') A réíormálus, az evangélikus és a görögkeleti egyházak papjai kedden délben küldöttségi­leg jelentek meg a polgármester előli, hogy megkérjék arra, hogy a pénzügyi bizottság ülésén, amelyen a költségvetés részleteit tár­gyalják, a különböző felekezetek segélyeit méltányosén kezeljék. A küldöttség nevében Bakó László refor­mátus lelkész adta elő ez egyházak kívánsá­gait. Bakó László részletesen kifejtette, hogy ez egyházak nem a katolikus egyház létszá­mának megfelelő arányú segélyezést kívánnék a várostól. Ez az elv és ez a bánásmód sé­relmes a kisebb egyházakra nézve. A kisebb s&í^ww&w&w^w sw táemwwtvvm^mímmevt/wm^^^i^sí^Mm egyházak azt kívánják, hogy ez egyházak segélyezésére kijelölt költségvetési tételek ugyanazok legyenek, mint amilyenek a béke­beli segélyezési összegek voltak. így a re­formátus egyház évi 18 ezer aranykoronának megfelelő segélyt kér, az evangélikus egyház 6000 aranykoronái, a görögkeleti egyház 1500 aranykoronát kért. A polgármester a küldöttségnek adott vá­laszában kifejtette, hogy a pénzügyi bizottság ülésein ez egyházak segélyezési kérelmét pártfogolni fogja és igyekezni fog, hogy az egyházak a békebeli segélyhez közelálló Ösz­szeget kapjanak,... '"Wih 00S gf$ü , > „Sszeged. uccúfa Jk&ssiil nincs még renúes&ve . . , <f€ adóbevételek ijesztően megnövekedtek, — állapították meg a pénzügyi "bizottság ülésén. logban különbén a közgyűlés fog határozni. Sbultéty Sándor folytatja ezután a költség­vetés egyes tételeinek ismertetését. Bejelenti, hogy a személyi kiadások a mult évihez ké­pest azért emelkedtek, mert a lakbért 62 szá­zalékról 1000 százalékra kellett emelni. Back Bernát az irodai dologi kiadásokat kifogásolja. Összehasonlítja az 1914. évi do­logi kiadásokat az ideivel és megállapítja, hogy •30' százalékos' emelkedés mutatkozik. Az 1911­es költségvetés végösszege 4,670.000 arany­korona, inig most köZel 9 millió pengő. ¿Majd­nem kétszer annyi, mint az 1914. évi. Mi okozza ezt az.óriási eltérést? Személyi kiadá­suk szinte változatlanok, ellenben dologi ki­adásoknál az 1911. évi 59- ezer aranykoroná­val szemben 310 ezer pengő vau beállítva. 19! í ben: ¡utazásra és kiküldetésre 38 ezer aranykoronát, ma 112 ezer pengőt költ a vá­ros. Az adóbevételek ijesztően megnöveked­tek. Az i'911. évi 1,668.000 korona adóbevétel­íei szemben a mai .rossz gazdasági viszo­nyok mellett 2.200.001) pengőt hajt be a vá­ros. Ez katasztrófához vezet. A polgármester szerint ez az óriási összeg, az állam által, átengedett forgalmi, kereseti és fogyasztási 'arlórészesedesből állott elő. Az iro­dai szükségletek is tetemesen megnövekedtek az uj hivatalok felállításával és a'nyomtatvá­nyok árának emelkedésével. A bizottság kifogásolta,, hogy az irodai be­rendezések javítására és megújítására 12.910 pengő van beállítva, amiből 4000 pengőt uj bútorok vásárlására költenek. (A Délmagyarország munkatársától.) A Váyos pénzügyi bizottsága kedden délután 4 órakor kezdte meg az 1928. évi költségvetés tárgyalását. Dr. Somogyi Szilveszter -polgár­mester nyitotta ineg az ülést, majd •.. SculWly Sándor főszámvevő bojelenlétié, hogy a költ­ségvetést a miniszteri rendelet értelmében át­dcl(jo:ta. Bármennyire igyekezett, az 50 száza­lékos pótadót nem tudta redukálni. A városi színháznak, miután most már külön üzem, külön költségvetése van: •« • • Wimmer Fülöp felszólalásában rámulalolt. a költségvetés hiányosságára. Kifogásolja, hogy u városrendezésre, -fordítandó lé lelek szegé­nyesek és nem felelnek nteg a 'feladatoknak. •Végre radikálisan meg4 kell oldani á városren­dezés problémáját, hogy Szegednek na _es.uk eu'jharmadrészq legyen város. Somogyi polgármester válaszában beismeri, hogy a városrendezési alap szegényes; De ennek Okát abban látja, hogy az árvíz óta a városnak az volt a bevett szokása, hogy even­kiut állandóan egy kisebb összeget fordítot­tak városrendezésre, amelyből 2—3 uccát ki lehetett kövezni. Mikor a külváros megindí­tón a a mozgalmat a külvárosok 'rendezésére, nagv feladatok ele állította a város közönsé­géi. Miután rfgyszerre úgysem tudjuk a prob­lémát megoldani, elhatároztuk, hogy egyelőre világítással látjuk cl a külvárost. Ez meg is fog történni, egy .jillér adóemelés, nqlUül, .MOÓL .már sokkal nehezebben fog menni a feítölle», .kövezés és csatornázás, amelyeket egyszerre nem lehet megvalósítani. Szeged 366 "úccifja közül 200 nincs rendezve. Miután egyszerre kövezni,' föltölteni 'és, c-salornázni• nem. Ifeiiei, előszűr a esa'ernázást lbgj'u k e I készíti el ni. Mire,a tervek elkészülnek, a íiázbirlok fciszá-' fcajuí és ha másképen nem, csatornázási' já­rulék és telekértékadó behozatala utján .-íég­jük a költségeket előteremteni. Ebben a do­— Ez a tétel összefügg az utazási költség­gel. mert bizony a mi uraink el-eljárnak mifa­'te"felé és látják hrtg-y másutt m'ilven berepdezé^ek 2Ö01J pazar tesz vannak., pehát talán erre 2UUU pengü is. A bizottság a 2000 pengőt fogadta el. í Bokor Adolf kérdést intézett a rendőrségi CSEL I IC-c i p ö r a k t á r a Hzformátus-palotáfotm ^ megnyílt

Next

/
Thumbnails
Contents