Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-10 / 156. szám

1927 Julius 10. DÉL&AGYARORSZÁG 8ZÖGED1 SZÍNHÁZ. Költői verseny. Pesii mintára nálunk is lesz nagy szentIstvánnapi ünnepi játék Újszegeden. Az ökörsütésen, lepényevésen, zsákhanfutáson és viiágpostáii kivül költői verseny is lesz, amelyen tizenkét költő és Mészöly Gedeon vesz részt, A verseny tárgya: Újszeged szépségeinek és jóságainak magasztalába illő tiszteletdíj fejében és ez idegenforgalom emelése érdekében. A költői verseny zsűrije a szegedi köliői iparpártolók széles köréből fog kikerülni. Módunkban van a versenyző müveket a szögedi szinház nagyérdemű közönségének előre bemutatni. A legjobb vers jutalma Újszeged monográfiája a szerb meg* szállás alatt, A legrosszabb vers jutalma költőjének öntudata és Kiss Menyhért összes munkái. íme a pályázó költemények betűrendben: Babits Mihály verse; Bolyongtam busán búgva Mint helyettes tanár A dalok ligetében, Mig harsogott a nyár. Ma már nem én bolyongok, Bolyongjon a bolond, Baumyarten borul rám S már sima a porond. Farkas Imre dalaj Átmegyek a Iiszahidon S ott vagyok a magyar Lidón, Megkeresem, megtalálom Az én uri társaságom, ruhász Gyula Szonetjét helyszűke itilólt a hétfői számban közöljük. 4. Karinthy Frigyes verse: Fő/asor száz, Most jön a láz, Bár helyes a rím, a sor, De tudd meg olvasó, Főfasor száz, Ezt nem találsz, Mivel legfeljebb félszáz szám von Egyáltalában. Különösen nyárban, Kassák Lajos verse: Most egész értelmesen fogok írni. "Je nem erőltetem meg magamat, Népünnepély. Belépti díj. Nincs szabad bemenet a kertbe. Proletároknak kivül tágasabb. A% universum valamivel nagyobb méretű. Szervezzétek meg az organizációt] A Dokumentum egyenként kapható! Kosztolányi Dezső verse: Dadám, az édes, barna, áldott, Sokszor kivitt az ujszegedi parkba $ mig rímeket firkáltam én a porba Egy közös törzsőrmesterrel cicázott. Kicsiny szivemben ekkor csöndben ébredt Valami sejtés, hogy mily mély az élet, Kitágultak a távol horizontok És éreztem, hogy a aadám ma boldogi Kozma Andor verséi a legközelebbi Nyílt' térben hozzuk. Somlyó Zoltán versét 0 forgalmi adóellenőr zárlata alá helyeztette. Sz£p Ernő kis versikéje: Újszegeden vígan, mint a Szú. repül a forgőhinta, lállcsoin te vagy, faló, Kék tó, tiszta ló l Tóth Árpád verse: Újszeged, Csöndes est, Az Ejstét megveszem. Nyersen T S elolvasom a versem Szerelmesen. Vargha üyuia versét a köliői iparkamara éíküldötte a statisztikai hivatalba. Zsolt Béla verse rádión hallható. A költők kötelesek arcképes igazolvány« nyal megjelenni. Fekete ing nem kötelező. Oyaht Ml olcozza g dlgrágg&ságot. XwícKl Fer&nc s&egszis (A Délmagyarország munkatársától) A drágaság kérdésével az ország egész sajtója foglalkozik. A kormány sem zárkózhatott el az elől, hogy foglalkozzék az egyre nehezebbe váló életviszonyokkal és megpróbáljon valami orvo's- • last keresni az elten as árdrágulás ellen, amelynek a gazdasági élet viszonyaiban nem tehet nui- • gyarázatát találni. Ez az utóbbi körülmény indított mái' eddig is: néhány lapot'és közéleti férfiút arra, hogy az egyre tartó árdrágulás okait és magyarázatát ne a kereskedőnél és nc az, iparosnál, vagy termelőnél, hanem ¡egészen más faktoroknál keresse. Egy-két eredmény, amelyet ez'en 22. alapon sikerült produkálni, megdöbbentő adatokat tárt fel. Bátran beosztható ebbe a kategóriába az a cikk, amelyet Zwi.ckl Fereue, ismert szegedi iparos küldött hc hozzánk és amelyet egyelőre miuden .kommentár nélkül közlünk a kővetkezőkben: Fővárosi és vidéki lapok, szakemberek s laikusok a folyton növekvő drágaság kérdésével foglalkoznak és a már feledésbe ment árvizsgáló bizottságok, árrazziák, uzsorabiróság ésatöbbi uj életre kelnek, hogy a fogyasztók millióit az áruzsora karmaiból kimentsék! Ügy látszik, hogy hamar felejtünk, mert évekkel ezelőtt tapasztalhattuk; hogy árcsökkentés a fentemiitett eszközökkel, árszabályozással el nem érhetők, ezzel csak a legális iparosokat és kereskedőket rettentik el, ellenben az ügyesen manövrirozó, adókat, közterheket nem viselő alkalmi vállalkozókat guerilla-hadjáratra serkentik. Szerény véleményem szerint a drágaság oka sokféle tényezőtől ered és dagad a végén az úgynevezett' »uzsoraárrá nívly,ben legkevesebb az uzsora,, de sajnos legtöbb az ár. Ha még nem tudnák, ugy elmondom, hogy a termelő, iparos, keresekedő, vagy bármely más szabad pályán működő, ma csupán a létért, a fenmaradásért küzd és legfőbb ambíciója, hogy a reá zuduló adókon kivül a leredukált személyes és hozzátartozói igényeit a legnagyobb takarékossággal kielégíthesse. Nem a jogtalan meggazdagodás vágya növeli nagyfává a drágaság elhintett magját, hanem spar&s, érífefees adíaiai. azok u költségek, amelyek ma minden foglalkozást. űzőt, úgyszólván minden lépésüknél, érik. Nem célom a drágaság kérdéséhe politikumot bevinni, az -- sajnos — a dolog lénye» gében úgyis benfoglaltatik. Nem akarom a minden oldalról megvilágított és, érvek állal a drágaság' egyik fötőnyezőjeusfa bélyegzett forgalmi udót i'eleinlitcni, nem akarom ¡4 majdnem elsorolhatatlan egyéb adónemeket felsorakoztatni, amelyek pedig minden termelésnél, mindén eladásnál az előállítási árhoz ragasztódnak és növelik az ¿uzsoraárat % £u apróbb példákkal elégszem njeg ás adok egy virág,szálat ahhoz a csokorhoz, amely a pénzügyi stabilitás közepette tűrhetetlen drágaság gyűjtőnévvel a nap aktualitása, Sajátgyártmányu cikkeimmel egy teherautó segítségével az ország vásárait látogatom. Ambícióm gyártmányaimat olcscu forgalomba hozni, azokat az egész országban megismertetni. Minden falu vagy város határában azon barátságos, fogadtatásban részesülök, hogy úgynevezett kapupénzeket fizessek, melyek megszabása minden falu szuverén joga. Halason például 18 pengő kapupénzt szabtak ki rám, helypénzért 15 pengőt követeltek és S pengőre hatósági közegek jelenlétében lealkudtam. A forgalmi adót általányban vetettek !Ü Mind» ezeket, még mielőtt gyártmányaim eladását megpróbálhattam volna. Volt hely, ahol a kapupénz a lovak számára volt bazifozva s mivel autómat — szerencsére vágy'szerencsétlenségemre — nem lovak húzták, az illetékes tényező egy lóerőt egy élő lónak vett és egy. komplikált, szorzást művelettel azt sütötte ki wegfetebbazhcteticnvil, hogy 18-sior egy lóért, uxáz 18 lóért tartozom fizetni. Czekután az a felemelő érzés - fogott el, hogy az autómat 18 teliver paripa húzza 'és képzeletemben a megfelelő hosszú ostort suhogtattam, Másik vásári, utamon Makón, Vásárhelyén, Szentesen és Csongrádot) keresztül azonkívül 7. péng<5 hídpénzeket fizettem. Külön drámai fejezeteket szentelhetnénk a vásárokon a forgalmi adó általányozásának módjáról és nagyságáról. Soraimnak nem 825 a célja, hanem a kérésem: Sziveskedjének jSÍ f| Teleion 16-33 Ssséc§enyi Moasi Jotiu; 10-éa. vafá:t!3n »KACAGÓ Tefeioa 16-33. A Qumor ! ! ! Az idény legjobb burleszk- «««v TÍ 1HÜQÍI1* Két telje« órás gondjeiből össjsáliitott nagy SMiígJJ M^TCMv.lJ SIEltOfJll. taian kacsul Műsoron vannak a viií?, le^isó "i-vú'ékai, a fairét; e'ö P:OX-B.IIRLIESZKCR; A verfeeíeiien Sí©ctó Szárazon és. vizén | A szarihaoral pIMíor és a Samu szerencséje ctjatt 2 2 lelvorái»s buriesíkss. •— asar.kivU'.: /3 IfSfi 5 ielvoaisos Fox-boíózit. Eny aranyos gyeiekfrc', JM M%M& C&CtffllUf a «véte'e&i-a okos libává;, a Qi?i kutyává», * Gog6 elefánttal és míg iióhíny kedves vadállattal a ttsriciMWxHK a társulit krénje, 2 leg- í» kisebbik koüííraoclé, Eieket megelőzi és a sziöpidi F)/f,fTFfH xészbea f2lifi|snek szsusályöisu: a mjp iSSSSSÁ Aü€i Szeűw, FeSor M, tarí MajJi ¡¡aws. 8<-> ÍJ |{ Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 5, 5, 7 és 9 órakor. a lejfübbgyártaáiijuafc órttíal vúta&a&élűxxn , a legújabb forata és ¿¿isiek'j^a 794 | ícadktveü elctO aíaboil Arals«» Csskoisisriiceal 1íaZap s