Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-10 / 156. szám
1927 JüHus íft DÉLMAGYÁHORSZAG 0M Gaál Gaszíoia láíogaiása az a szegei! tanyákon fA Délmagyarország munkaiátsátől.) Gaál Gaszton, országgyűlési képviselő, az első nemKtgyülés ismertnevü elnöke, akinek politikája nz utóbbi években határozottan elkanyarodott ^ jobboldali szélsőségektől liberális, puritán ¿s emberbaráti irányba, szombaton délután Szegedre érkezett. Gaál szegedi tartózkodásának egészen meglepetésszerűen olyan körülményei vannak, amelyeket csak azzal tudunk magyarázni és menteni, hogy a képviselőház volt elnöke teljesen tájékozatlan a szegedi viszonyokkal és az itteni emberek politikai felfogásával és szereplésével. Gaál Gaszton ugyanis dr. Szécséngi Istvánnak, az ismert fajvédőnek és ébredőelnöknek meghívására érkezeit most Szegedre és bizony az ¿bredöelnök vendége is. Nem tudjuk, hogy Gaál Gaszton tájékozva van-e mindenről, tudja-e továbbá, hogy dr. Szécsénginek a legkisebb talajét és gyökere sincs a tanyákon, ahol az 5 szélsőséges elveinek alig-alig akadt eddig visszhangja. Igaz, hogy Szécsényi bekapcsolta a vendéglátás rendezésébe dr. Sőreghy Mátyást, akit vele szemben már ismernek a tanyán, továbbá Szécsi György nyugalmazott igazgató-tanitót, aki kenyere javarészét a tanyán ette meg. Ez a két vice-vendéglátó azonban kormánypárti érzelmeiről is is• mert volt eddig, hiszen igen agilisan dolgozlak a képviselőválasztáson a kormánypárti lista érdekében. De Szécsi, meg Sőreghy kormánypárti szereplésük mellett jobboldali érzelmeikről is ismeretesek, tehát politikai hitvallásuknak vannak érintkező pontjai az ébredőelnök politikai felfogásával. De már most hogy fest ez a tabló, ha a középen a robusztus erejű, pártkereteket elviselni nem tudó, de a jobboldali szélsőségektől messze-messze elkanyarodott Gaál Gaszton áll?! Egy bizonyos. Gaál Gaszton, akit hivott már Szegedre dr. Gerle Imre is, Magyar Péter is, de eredménytelenül, Szécsényi István hívására eljött és vele, meg csatlósaival kimegy a tanyára. Ismételjük: lehet, sőt valószínű, hogy ez a politikai melléfogás a volt nemzetgyűlési elnöknek a helyi viszonyokkal való tájékozatlanságából származik. Az ilyen melléd fogásokból azonban kellemetlen következmények is támadhatnak, a jelen esetben például olyan, aminőt Gaál Gaszton semmiesetre sem akarhat alátámasztani nevének presztízsével. Kézenfekvő ugyanis az a feltevés, hogy dr. Szécsényi nem azért akar a szegedi tanyákra pont Gaál Gasztonnal kimenni, hogy azokat önmaga megismerje, vagy vendégével megismertesse. Lehet, hogy az ébredcelnök részéről a Gaál Gasztonnal való tanyai kirándulás közéleti sakkhúzás, hogy most leviziteljen a jó tanyai líép közölt, elmondja ott ismert szólamait és a í&ssyal Kép fefeéfeesi képszerű Gaál Gas^'öit éntyéfcában megkezel a íer]eszkeűésí. Csongrádra, ugy látszik,' egyhamar nem számíthat már az ébredők szegedi elnöke^ Erről a sakkhuzásról azonban csak dr. c onyi István hiheti, hogy ügyes. Teljesen klázárinak tartjuk, hogy Gaál Gaszton fedezz* az ébredő politikának a tanyai nép körébe?,! való terjesztését és egészen bizonyos, hogy. gondoskodni fog ismert egyenes álláspont jnak kellő közhírré tételéről, ha kiderülne hogy veszélyes és lejáróban levő ébredő jelszavak gyökeretverősére akarták felhasználni tekintélyét. De tévedhet még egyben dr. Szé csényi. Ö gavalléros és figyelmes házigazda lehet. Eltol thet egy-két jó napot a tapyán De babérok sohasem fognak ott kivirulni sem az ö politikája, sem az ő személye részére, rendeled (A Délmagyarország munkatársától.') A belügyminiszter a város hatóságához szombaton küldte le legújabb rendeletét, amely az önkormányzati testületek hatályosabb ellenőrzését célozza. A rendelet a városok háztartásaiban minden vonalon a legszigorúbb takarékosságot irja elő. Az évi költségvetésbe csak olyan tételeket szabad felvenni, amelyekre elengedhetetlenül szükség van. A kiadási tételeket a legnagyobb aprálékossággal kell a költségvetésbe beállítani a rendelet szerint, hogy az ellenőrzésnél minden egyes kiadási tétel hováforditását is meg lehessen állapítani. Előírja még a rendelet, hogy az évi költségvetést október 15-ike előtt fel kell terjeszteni a belügyminisztériumba, hogy ott még november végéig revideálhassák. Az uj belügyminiszteri rendelkezéssel kapcsolatban a polgármester a Dél magyar orszáfj munkatársa előtt kifejtette, hogy a városok, költségvetéseiket eddig saját életszükségletük szerint állították össze. Minden városnak lehet különleges kiadási tétele. Az uj rendelt. csak egyforma tételeket ismer és ezzel, uni • formizálja a városok költségvetéseit. — Hogy hogyan lesz ez végrehajtható, nem tudom — mondotta a polgármester '-y. Ánnv tény, hogy- Szeged város költségvetését nem lehet más város költségvetéséhez hasonlítani, Szegeden például a költségvetésben jelentős tételként szerepel a csatornaszivattyuzás. Ilyen kiadási tétele más városnak nincsen és igy, erre vonatkozólag meg kell még kérdezni a belügyminisztériumot, hogy a város az ilyen rendkívüli kiadási tételeit hogyan tüntesse íe. a költségvetésben, Az elemi Iskolákban a békebeli Mivé fölé emelkedett a tanítás eredménye* A íany&I Is&oSáEfcé! örvesdeíes »ágyszámmá! Mozaák be a k$zép!skoI&M& I (A Délmagyarorssság munkatársától.) A | tanfelügyelőséghez befutott tanulmányi jcíenj tések, amelyek az 1926—27. tanévről számolnak be, arról tanúskodnak, hogy ebben az évben mintegy 20 százalékkal javult az általános tanítási eredmény. A kiváló tanitási eredményt nagyban elősegítette az, hogy a felsőbb tanügyi hatóságok a legszigorúbban ellenőrizték a mulasztásokat. A mulasztó iskolaköteles gyermek szülőjére nem egyszer a legmagasabb bírságot rótták ki. A szigorú ítéletek hatásaként az iskolától rettegő tanyai nebuló csak akkor mulasztott, ha valóban betegség miatt kellett otthon maradnia, mer' a szülők is vigyáztak arra, hogy gyermekeik igazolatlanul ne mulasszanak. A jő tanulmányi eredmény másik oka az,' hogy az elmúlt tanévben járványos betegse;; miatt nem kellett bezárni az iskolákat. A. ragályos megbetegedések csak szórványosai,;' fordultak elő és sohasem terjedtek el oly nagymértékben, hogy miattuk be kellett volna zárni az iskolákat. Elmaradtak a szénszünetek is. A varos 200 millió koronával járult hozzá az iskolák fűtéséhez, ugy hogy nem volt iskola, amelyik tüzelőanyag hiányában zárta — Csiba te, a nyavalya törje ki a fajotokat, hektók mán kitelt az esztendőtök, möhettök iirgézni, mert itt mán a bécsi kutyák veszik ót a hivatalt. Nem vagyok tudója, milyen szisztéma szerint adnak vészjeleket egymásnak a pusztai kutyák, de az bizonyos, hogy mire beértek a majorba, a Triász is, meg a Burkus is egyszerre olyan hangulatba esett, mintha már kikézbesitették volna nekik a B-listás végzési Leeresztett farkkal, lesunyt fejjel oldalogtak előre-hátra, éjszaka pedig olyan keserves vonyitást vittek véghez, mintha csak a Jack London alaszkai könyveiből tanulták volna. A gulyások, banászob, béresek, csőszök se tudtak belegyőződni a dologba. Konyhán, kútnál, istállóban ha összejöttek, mind csak azon folyt » diéta, hogy. lesz, mint lesz most már, ha a ®ilüomos kutyák megjönnek. — Ugy Iössz, — mondta a gulyás az öregbéres«ek, hogy a nyáron netöd kell őket az öledbe feordanod. I, - Már mér'? 1 — Már azér', hogy a kiráiydiíjnye beló ne monJGn a kényes talpukba. i - Hát a kórsági — káromkodta ei magát v •j®"*8» ~ Hanem kend majd nyargalászhat, ha a «ranpüs-tarhonyáhan mögúgeü szájukat a pap. •89» oszLkiüjubban szétugatják a gulyát — Nem félők én attul, — legyintett a vén gulyás. — Nagy böcsben tartják azokat az uri dögöket, majd mőglásSátok, hogy bográcsbul kávéznak. Erre meg a béres mondta, hogy »nono*. Utóvégre ehetnek ám most a bécsi kutyák olyant is, amitől másnap fölfordulnak. — ótott meszetöt köll a moslékjukba beverni, arra nagyot isznak, oszt ugy mögdagad bennük, hogy szétfeszejti üket, — adta a tanácsot egy nagyra menendő bojtárgyerek. — Fogd be a szád, te girhös! — förmedt rá a számadó, mint közvetlen principálisa, de a szeme összevillant az őregbéreséveL Látnivaló volt, hogy itt többszörös ebhalál lesz, de hát mi közöm hozzá? Lehet, hogy én is csak igy tennék az ő helyükben. Még se hagyhatja azt az ember, hogy mindenféle jött-ment ebbe! csúffá tegyék az ö tisztességes kutyáját. Az ügy különben elég gyorsan elintéződött. Eljövetelem előtt való nap lovasposta hozta a birt a faluból, hogy megjöttek az uri kutyák, lehet értük menni szekérrel. Akkora ólban hozta őket a vasút, hogy beitlene faluházának. Este felé járt az idő, mikor a szekér kiérkezett 'a puszíárau Ott várta a m^jpr udvarán- az uradalom míBtten épkézláb embere. Triász és társai ; ? r-.ilnd ott szűköltek a ház körül. Érezvén, hogy m iv.-jtjr baj lehet, mert- ekkora embersokarlalrnst itt tcnjciésea szoktak látni A ketrecajtőt maga a tiszttartó nyitotta bil — No gyertek, híresek! A híresek azonban nem igyekeztek kifelé. Haragos morgás hallatszott ki a ketrecből, minth; mindegyik a másikat tessékelné előre. Persi-J Bécsben a kutyák is mind udvariasságra Vannak nevelve. — Bújjatok már ki no, fene belétek, — rázL meg a tiszttartó a ketrecet Erre aztán csakugyan ki is. ugrott a ketrecből — egy kuvasz. Aztán a második kuvasz, aztán harmadik kuvasz. De nem olyan akárhová va" > kuvasz ám, hanem csupa idevaló Triása-féle kuvasz. Éppen olyan tomposak, kócosok, bozontos farknak, még a nyelvük is akár az itthajjvalóktAz volt az első kérdésük: •— Eh-eh-ehehe, szokott-e még finánc erre fSrai! — AhM-ahhá-ahhá, több, mint azelőtti Aadrásék nem szóltak semmit, mert nesa va!o az urakat szemtől szembe kinevetni, — csak jebb tolták a szemükbe a sapkát. Hanem a tlsz^ tartó egy kicsit kelletlenül nevette el magái'. A kutya teremtésit neki. Bizonyosan a Hatbur kuvaszaiból valók. A magunk kimustrált kút}-'Látod, igy kélt s magyar embernek" a.rí a küllőidről megtanulni,' hogy mennyit ér * !r tyájju Most meg én mondtam, hogy oouov Kec*> l csak a Lutj-áiVai vau igy a magyar ember.