Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-09 / 155. szám

1 DÉLMAGYARORSZAG 1927 Jtmas M. képen nem sarki repülést tervez, hanem tudomá­nyos termüsze'ü vállalkozás az Autarcitisra, amely több hónapra, sőt egy évre terjedne. Az indulási idő még egyáltalán nincs megállapítva, az bi­zonyos, hogy a jégvidékre szeptember előtt oem lehet indulni. A kisérő személyzet éppen olyan számos lenne, mint aa északi sarki repüléskor, tehát körülbelül ötven. Ezenkivül ötven kutyát is visz magával és lehetségesnek tartja ezzel a vállalkozásával a déli sark elérését is. A íulsola Izössveíiiö oMossasa Vass Jósssef sseriní a drágaságot. 'Budapest, julius 8. A kormány tagjai Vass Jó­Kseí helyettes miniszterelnök elnökletével, ma dél­előtt féltizenegy órakor a népjóléti minisztérium tanácskozó termében minisztertanácsot tartottak, amely 11 óra után kezdődött. A minisztertanács után Vass József helyettes miniszterelnök fogadta a sajtó képviselőit és a minisztertanácson történtekről a következőket mondotta: — A minisztertanács a rendes folyó kormány­zati ügyeket tárgyalta le, azonkívül foglalkozott a városok kongresszusának a kormányhoz már ko­rábban intézett olyan iránya felterjesztésével, a mely felhívta a kormány figyelmét az építkezések­hez szükséges egyes anyagok bartelszerü drágu­lására és kérte a kormány közbelépését. A minisz­tertanács már foglalkozott ezzel a kérdéssel és megbízta a kereskedelmi miniszter urat a kérdés letárgyalásával. A kereskedelmi miniszter ur a mai minisztertanács elé terjesztette tárgyalásainak eredményét, amely a különösen megpanaszolt víz­vezetéki és más csőárak dolgában kielégíthet, szcür mondható. — A minisztertanács foglalkozott az én előter­jesztésemmel a drágaság kérdésében is. Tudomásul vette, hogy én az elmúlt hónapokban különböző férfiakkal tanácskozósokat folytattam, különösen az élelmezés körébe tartozó árucikkek­re vonatkozólag. A tanácskozások eredményei a következő megállapítások: 1. Erősebb drágulás mutatkozik ezen a téren, körülbelül másfél-két hónap óta. 2. Körülbelül két hét óta az árak a legtöbb cikk­bein határozottan lefelé meaő irányzatot mutatnak. B. Az áraknak a jelzett két hónapi Időn belül mutatkozó emelkedése semmi esetre sem vezethető vissza a kormánynak vagy a városnak politiká­jára, vagy a szállítási díjtételekre, mert a közteiv hek területén 1927, kezdete óta semmiféle vál­tozás nem történt. 4. Az indokolatlan áremelésnek két világosan megérthető oka van: az egyik a piacnak ren­dezetlen áruellátása. A másik az, hogy tulsck köz­vetítő, legitim, vagy illegitim kéz ékelődik bele abba a folyamaiba, amely a termelő! öl az árat a kisfogyasztóhoz viszi. — A kormánynak az a félfogása, hogy legszi­gorúbban meg kell rostálni az élelmiszerkeres­kedelemmel foglalkozókat A kormánynak ez a véleménye természetesen semmiképpen nem irá­nyulhat a legitim kereskedőkezek ellen, ha egyéb­ként indokolatlan árfelhajtásban nem bűnösök. Budapest, julius 8. A főváros közélelmezési bi­zottsága ma délután ülést tartott a drágaság kér­désének a megvitatására. Taub Elemér megállapította, hogy a drága­ságot nem a termények hiánya okozza, mert a statisztikai adatok szerint Csonkamagyarország te­rületén körülbelül ugyanannyit termelnek, mint Nagymagyarországon. Darvas Gyula a kereskedelmi érdekeltségek felfogására világított rá. Szerinte az volna a leg­helyesebb, hogyha a termelőiül minél rövidebb utón jutna a kiskereskedőhöz az áru, mert Így lenne a legkisebb az árkülönbözet. A fogyasztásil­és a forgalmi adó megszüntetését szorgalmazza sürgősen a főváros, mert ettől lehet várni a legnagyobb olcsóbbodást. Földváry Béla a drágaság egyik legnagyobb tényezőjét, a helypénz és a városi dijak magas-« ságában látja. Indítványozza, hogy a tanács te­gyen sürgősen javaslatot a piaci és a vásárcsar­noki helypénzek leszállítására. Weisz Mór azt in­dítványozta, hogy a közélelmezési bizottság hivja fel a' tanácsot, irjon föl sürgősen a kormányhoz 9 fogyasztási és a forgalmi adók eltörlése érde­kében. A bizottság végül egyhangúan elfogadta az ügy­osztály előterjesztéseit, hasonlóképen elfogadta a fásári dijakra, a Budapestre irányuló élelmisze­rek tarifájának mérséklésére vonatkozó indítvá­nyokat. FtSldreno 'Várpalota, julius 8. Ma reggel 7 óra után ismét megmozdult a föld a veszprémmegyei Várpalota nagyközségben. A földrengést ugyan­olyan erős morajlás előzte meg, mint néhány hónappal ezelőtt és most is bedőltek a ké­mények, megrepedeztek a falak, lehullott a vakolat, a lakásokban elmozdultak helyükről a bútorok, a falról lepottyantak a képek, a székek felborultak. Várpalotai jelentés szerint a földrengés pon­tosan 7 óra 8 perckor kezdődött. Amikor a föld megingott, a lakosság pánikszerűen me­nekült a házakból. A mostani földrengés sok­tál nagyobb volt, mint a tavalyi Várpalotán alig van ház, amely ne szenvedett volná a földrengéstől. Különösen súlyosan rongáló­dott meg a zsidó templom épülete, amelynek menyezetén olyan nagy nyilás tátong, hogy be kellett zárni a templomot és a mai esti isten­tiszteletet sem lehetett megtartani. Elég sú­lyosan megrongálódott a katolikus templom is, ahol a földrengés folytán elmozdult helyéről az oltár és erős repedések támadtak a falon. A lehullott vakolat-, cserép- és tégladarabok Igen sokat megsebesítettek. Két ház menye­zete beszakadt, emberéletben nem esett kár. A hatóságok állandó permanenciában vannak és vizsgálják az épületeket, hogy a szükséges kilalcoltalásokat idejekorán elrendelhessék. Tef* Iceiiyér és fws. fA Délmagyarország munkatársától) Egyetlen kérdés, ami most a közérdeklődós kö­zéppontjában áll, a drágaság problémája, bár itt Szegeden történt meg az a különös eset, hogy az egyik hatóság vezetőjének egyáltalában nem volt tudomása arról az igazán köztudomású tény­ről, hogy drágaság van. A drágaság szegedi frontján a helyzet változat­lanul kellemetlen ugy az el^ dóra, mint ve­vőre nézve. Az eladó hiába várja a vevőt, mert a vevőnek nincs elég pénze, viszont a vevő csak sóvárogva nézi a felpúpozott barackot, megy­gyet és egyéb nyári csemegéket, most, a befőzés legfőbb időszakában. A drágulás különösen a tej és tejtermékek kö­rül nagyarányú. A tej és vaj, oly magas árat 'írt el, hogy a fogyasztóközönség hovatovább nem tudja megfizetni. A fej ára Szegeden 34—40 fit- j lér között váltakozik. A'helyzetet súlyosbítja, hogy a városban most átmenetileg tejhiány is mutat- j kőzik. Ilyenkor, aratás idején a tej nagyrészét , ¿ur aratómunkások fogyasztják el és a Központi ; Tejcsarnok igy csak nagy nehézségek árán tudja felhajtani a napi 4—5 ezer liternyi tejet A kezünk között lévő hivatalos árjegyzés szerint, tavaly ju­lius 7-ikén a tej literje 3200—3800 korona volt, mig ma 4230—5000 korona között váltakozik. Munkatársunk felkereste Kőrös Albertet, a Központi Tejcsarnok igazgatóját, aki a tej és iej termékek drágaságáról a kővetkezőket mon­dotta: — Véleményem szerint a tej drágaságát a pen­gőre való áttérés, a felfelé kerekített fuvardijak és szállítási költségek okozzák. A drágaságban az állam járt elől jó példával, amikor felfelé kerekí­tett. Tulaj donképeni tejdrágaság Budapesten van, ahol a tej ára 42 fiitér, Szegeden csak 34 fil­lér. Mi igyekszünk fentartani a mai árakat, me­lyek megfelelnek a békeáraknak, noha a jég és mindén egyéb kellék drágább, mint a mult évben volt. Véleményem szerint a tej még drágulni fog, mert a szárazság következtében a -áias takarmány tönkrement és napról-napra drágul. A vajat mi 6 pengő 2Q fillérért adjuk, ugy tudom mi vagyunk a legol, csóbbak az egész országban. A tejtermelőkkel ís sok baj van. Az uradalmak megszűntek, a gaz, dák viszont azt mondják, hogy nem rentábilis a tejjel foglalkozni, mert a takarmány drága. Sok gazda, aki a tejtermeléssel foglalkozott, eladja tehenét, igy aztán jól meg kell fizetni a tejet, hogy a tejellátásban fennakadás ne legyen, A kenyér frontján hasonló drágulási tendencia mutatkozik, Szegeden a barna kenyér ára 44, a fehér kényéi ára 48 fillér. A pékek is tele vannak panasszal, a buza napról-napra drágul, A hus már olyan drága, hogy csak kivételes napokon kerülhet a polgár-család asztalára. Rövid három hónap alatt 20 százalékos drágulás volt tapasztal* ható az összes húsféléknél. A város husfo< gyasztása tavaly óta ismét egyharmad dával csökkent. Felkerestük Kiss Gézát, a Délmagyarországj Husipari Szövetség és a husipari szakosztály eb nőkét, aki a következő felvilágosítást adta: — A husdrágaságnak közvetlen oka az, hogy ugy a gazdák, mint az uradalmak felhagytak a hizlalással s csak alig néhány darab hizotj marha kerül a vásárra. Erre is igen sokan v^. gyünk. Igy aztán természetes, hogy miután ke» vés a kinálat, az árak felszöknek ugy, hogy ma már a budapesti árakkal vagyunk kény teLenek számolni, mert ami kevés áru van, áz is a főváros felé gravitál. A vidéki hus^ ipar helyzetét rendkiyül megnehezíti az áremel­kedés. Fokozza bajunkat az is, hogy az áremelke­désnél bűnbakul mindig a husiparost veszik elő, pedig éppen a húsipar vérzik el a nagy drága­ság miatt. Szegeden több, mint 200 husiparoá van és mindegyik szeretné megkeresni a magaj és családja számára a mindennapit. A verseny letörné normális körülmények között az árakat, de a lecsökkent fogyasztás mellett is a régi nagy, terhek súlyosodnak vállainkra. Itt van a vágó­hídi dij, a kétszeres (állatforgalmi és husforH galmi) fogyasztási adó, a vásárlással járó költ* ség, a huspénztári illeték, amelyek annyira meg-> terhelik az élő állatot, hogy úgyszólván lehetet* lenné teszik az iparosság exisztálását. Ezeken kivül az üzemi költségek, házbér, a személyzet, a vil­lany, a jég, állandóan emelkedő ára is terheli a husipart. i Vérfessy Sándor a kabinetiroda u| Hnlke. (Budapesti tudósítónk telefonjelentéseJ A Bartha Richárd halálával hónapokkal ez­előtt megüresedett kabinetiroda főnöki állás ma került betöltésre. A kormányzó Vértessy Sándor pénzügyi államtitkárt nevezte ki a kabinetiroda főnőkévé. Egyidejűleg Uray Ist­ván kabinetirodai titkárnak az államtitkári cimet adományozta és egyben a kabinetiroda helyettes főnökévé nevezte ki Vértessy Sándor szeptember élején veszi át uj hivatalát. Éles támadás Újvidék uf polgármestere ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Újvidékről jelentik: Az Újvidéken megjelenő Zastava cimü jugoszláviai lap igen éles táma­dást intézett dr. Borota Broniszláv, Újvidék uj polgármestere ellen és azt irja, hogy Bo­rota hadat üzent á radikális pártnak. A bá­torság, vagy a szegedi nevelés hatása alatt teszi-e ezt — irja tovább a szerb újság —. Bár szerb pap fia a polgármester, mégis Szegeden végezte iskoláit, magyar tiszt volt a háború alatt, sőt azután is tiszt maradt A cikk városszerte nagy feltűnést keltett és mindenütt rosszalják, hogy a választási harc már ilyen térre terelődött. Borota kijelentette, hogy a támadásra kellő helyen és kellő időben megadja a választ Uhorkás és befőttes üvegek c«eh gyártmánya, nagybani á'ban kapható Világ "Parcellám és Üvegáru&áx Szeged, ÍQossut& Cafos sagdrut 29. szám. 57 iaphat' k feSlél- ée ssákralkíáíáfeas Sseesseö. íü«a ucca 2-

Next

/
Thumbnails
Contents