Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-07 / 153. szám

k%COED r Ezerkesz(í(»íg • Deák Ferenc poCP Jfc. Telefon: 13-53.-KlAdóhlvalal, Höíctöniiönyvíár A» Jegyiroda: Arcdt „cca S. TelcXon r 300. - Nyomdai Löw lipót ucca 19. Telefon: 10—34.« » « » « » CSÜTÖaiÖK 1927 JULIUS 7 e • • III. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM MAKÓ : S:certusaxiG*«0 «• UadúMvatolt Vrf UCCQ ö. Telefon: 151. *z£m.« »«»Mi* BÚOMEKö'VA9AHEEIY t Saerket etC é* UÍBddhJvft!»!: Aadidaay ucca T«le!Oi> s 49. « » « » « » « w « i elOffltetd»! ára havonta 3-20, vidéken é* A Wvdrotlian 3-eO, kttUOIdUn 6-40 ptcgű. Eflyet »sto lö, és Ünnepnap Mié elégedve azzal is, ha Szegeden ugy favorizá nák ékel, inintahogy a budapestieket fav; rizálják. Egyébként az sem kisebb séreku hogy a budapesti vállalkozókat szegedi mui ká :ok alkalmaztatására iparkodnak szoritan Mi következik ebből? A szegedi iparosok ne kapnak munkát, viszont betanított, kiíü szakmunkásaikat elveszítik. Ez a rendielkez« mely romosak a munkanélküli munkások, vonatkozik, alkalmas lesz arra hogy a szegedi iparnak évtizedek munkáj val, szorgalámval és áldozataival kiharcolt, verej'é: e ett tekintély ét kuckáztr.ssa. fi szegedi Ipar favorizálása Amikor az egyetemi építkezések városi hozzájárulásának mértékéről volt szó, amikor a j párosra rákényszertiett áldozatkészség ellen ágaskodó tiltakozást és elszörnyedő ijedtséget kellett lecsöndesíteni, óh, hányszor hallottuk azokban a farsangoló időkben, hogy; »a mi pénzünk itthon marad«, s az áldozatos vagyon e szegedi termelésnek jut. Hányszor narkoti;gálták el a kritika és ellenőrzés ébredező szellemét ellentmondást nem tűrő kijelentésekkel: a szegedi ipar s a szegedi munkásság, a szegedi szociálpolitika követeli ezeket a nagyarányú építkezéseket s ezeket a romboló építkezéseket lehetővé tevő nyolcvanmilliárdos tehervállalást. Most azonban, hogy emelkedni kezdenek az épületek s a munka kiosztásáról van szó, egyszerre fölébe nőnek az államkincstár érdekei a szegedi polgárság érdekelnek. A szegedi munka érdekére csak addig kellett hivatkozni, amig a nyolcvanmmilliárdos operációhoz érzésteleníteni kellett a közszellemet, most azonban, hogy a közgyűlési határozatok megvannak, egyszerre a kincstári érdek védelmezése vált elsőrendű kötelességgé. Magunk is azt mondjuk, félreértés ne legyen belőle, pályázót, csak azért, mert szegődi, nem szi&til olyan előnyben részesíteni, melyet a kózszáilitáísi szabályzat tilt. De nem hallgat-' fuk el azt sem, hogy viszont a közszállitási \ szabályzatnak egyetlen rendelkezését sem sza- 1 bad végrehaj taöanul hagyni, mely a helyi | vállalkozóknak előnyt nyújt És most az történt, hogy szabálytalan és méltánytalan módoö hagyták figyelmen kivül a szegedi iparosok ajánlatait s méltánytalan és bántó módon viszonozzák a város népének enormis tehervállalását. , i A város polgármestere tegnapi nyilatkozatát a kővetkezőképen fejezte be: »Csak ott nem- sikerült a helyi ipar favorizálása, ahol a fővárosi pályázó és helyi pályázó ajánlata közölt lényeges árkülönbségek mutatkoztak*. Ez a nyilatkozat, a tényekkel egybevetve, a skolasztikus filozófiai iskola dialektikájának pompás megnyilatkozása. Nem azt mondja a nyilatkozat, hogy budapesti vállalkozó csak akkor kapta meg a munkát, ha a szegedi iapros ajánlata lényegesen magasabb volt, hanem azt, hogy ha a kettő lényegesen eltért egymástól, — természetesen tekintet nélkül arra, hogy melyik drágább és melyik olcsóbb, — akkor a budapesti iparos kapta meg a megbízást. Az építési bizottság ennek a nyilatkozatnak f«ntcbb kiiejtett értelmét valóban a tökéletességig híven valósította meg. A budapesti vállalkozók tegnap állítólag mintegy 700.000 pengő értékű megbízást kaptak, a szegedi iparosaknak pedig összesen 475.000 pengős munkálatok jutottak. Ez az összehasonlítás a legszebb rózsaszálnál is szsbhan beszélő polgármesteri szónál is szemléltetőbben dokumentálja, hogy milyen védelemben részesült tegnap a szegcdi ipar s a szegedi munkásság.. A közszállitási szabályzat szerint hat százalékos eltérés esetén is a helyi vállalkozó bízandó meg a munkavégzéssel. S tegnap háromnegyed százalékos eltérés mellett sem a szegedi, hanem a budapesti iparos kapta meg a munkát. Ez a »helyi ipar favorizálása«, igy kellett megvédeni az államkincstár érdekelt a szegedi pályázók' líaszonkséacvel szemben! A budapesti ajánlatot elfogadták kisélő levél ellenére is, a szegedit viss. autasimert kisérő levelet mellékelt. Ez is alkalmas mód volt a szegedi ipar »favorizálására«. Az egyik csoportnál — Igen helyesen, — sregedi iparosra'; csak az olcsóbb fcu a e ti ajánlat vállalati összege mellett adták ki a munkát, de ezt a helyes elintézést a többi csoportnál nem alkalmazták. Azt hisszük, a sfcegedi iparosok meg lennének elégedve, ha a budapesti építkezéseknél a fővárosi vállalkozókat ugyanúgy »favorizálnak«, mint ahogy itt favorizálták a szegedieket Akkor talán vidéki iparos kapna megbízást Budapesten is. De talán a szegedi iparosok szerényebbek ennél és meg lennének Mes^^i'WMiiift^^ v« te*..- ^•^^t^m^í^mvMemm^mmv^ 5 vtms-, a moüdotla &acD08aH az alsttáz Mél iá sin. (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése. 1 Londonból jelentik: Az alsóház mai ülésén kezdték meg a felsőház reformjavaslatáról szóló kormányjavaslat tárgyalás;'t. Az első felszólaló Ramsay MacDonald, a munkáspárt vezére volt, akit a munkáspárti képviselők lelkesen ünnepeltek, mert MacDonald több hónap óta egészségi állapota miatt távoltartotta magát a politikától. MacDonald pártja neveljen bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ejlen. Az indítvány indokolásában megállapítja MacDonald, hogy a kormánynak ez a javaslata az alkotmány súlyos megsértését jelenti. A kor mány a reformjavaslattal olyan felsőhá; akar alakítani, amely lehetővé tc3zi a konzt vaiiv párti ak az alsóház fokozott ellenőrzt" , A kormány — MacDonald szerint — politika Vatikánná akarja átalakítani a felsőház, hogy innen védelmezze a konzervatív hit , Boldwin miniszterelnök azonnal válaszolt ét azt hangsúlyozta, hogy a felsőház reformjá; szükségessége már évek óta fennáll. Mc Donald állítása, hogy a felsőház korlátoz, akarja az alsóház jogait, tévedésen alapi Chamberlain ass an&ol-orosss visssonyrt (Budapesti tudósi tónk te lei önje lentié se.) Londonból jelentik: Chamberlain külügyminiszter az alsóház mai ülésén válaszolt a már rfegebben beterjesztett külpolitikai interpellációkra. Az angol—orosz viszonnyal kapcsolatban a leghatározottabban kijelentette, hogy Genfben egyetlen hatalom sem hozta szóba a szovjetelíeLevln repülőgépen megy vissza Newyorfeba. nes front megvalósításának kérdését, éppen i; nem tárgyaltak a szovjettel való esetleges egym működésről sem, mert minden kormány Oros országgal szemben azt a politikái folytatja, amc érdekeinek a lafjobhan megtelel. Vég-ál kijeit tette Chamberlain azt is, bogy a Rajna-vid^ idő előtti kiürítése sem került szóba Genfben. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Párisból jelentik: Levin, Chamberlin útitársa ma Újságírók előtt kijelentette, hogy Newyorkba az utat visszafelé is repülőgépen akarja megtenni. Miután azonban a Miss Columbia még hosszú útra nincsen teljesen el készitve és mert Chamberlinnek előbb ke indulnia, a-; utat francia pilótával fogja mr~ tenni. Ü Tt... — léé« nem meri Németországban szállá I©. 'enűel, (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Poincaré miniszterelnök ] ma fogadta Byrd kapitányt és társait. A mi- ; niszterelnök átnyújtotta Byrdnek a becsület- ! rend tiszti keresztjét. Byrd után Chamberlin és Levine jelentek meg Poincarénál, Chamberlin azonban semmiféle kitüntetést nem kapott, mert Chamberlinnek állítólag nem tudják megbocsájtani, hogy Németországban szállt le. Cfeambci'IIn m, ameflkel repülési érűemreadteí sem kapja meg. Párls, julius 6. A N e w y o r k Herald hivatalt •-, washingtoni körökből arról értesül, hogy , Chamberlin, az. AiSani-Oceán második átrepülő.;.a, az amerikai kormánytól semmiféle kitünte- j •41 • kan. tekintenél an-i ho.'.y uem tagja } az amerikai nemzeti gárdának, ml Lindbergh ezredes, vagy Byrd őrnagy. Byrd 6 ugy meg íogja kapni a repülési érdemérmet, mLindbergh. Chaa&Iseríin séSarepEIése. Páris, julius 6. A Journal jelentése szeri Chamberlin tegnap délután feleségének tái saságában 20 percig lartó repülőt végit Páris feleli. Asszony ez Cce&n fölött. Párisból jelentik: A le bourgeti repülőiére tegnap este száUt le Ramsse asszony, az els< német repülőpilóla, alti a Páris melletti re pülőíérre érkezett. Az első Párlsba érkező né met pilóta tisztekére ünnepélyes fogadta;á;. volt. Hír szerint Ramsse asszony szintén a; Occán átrepülésére készül