Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-06 / 152. szám

gíKEGEÜ í Sxerütcazíőség : Dcéli Ferenc ucca 2. Teleíoa: 13-33.' К 5aűöh!vaüol, jiUícsöniKöixyvtór és Jeoylroa« t Arocil „cca в. Telcío»: 30S. -- Nyomda : ISw l_lpől ucco 19. Telefon: ie>—34.« » « » « » SZERDA 1927 JULIUS 6 о « ® ni. ÉVFOLYAM, tsz. SZAM MAKÚ: SzerlceixMiség és kladúüiivala: Ш ucca ft. TelctoE; ISI. sz&q.« »«»« HÓDMEZÖVÁSARHElY: Szerliesztfiié éö IdadóhlvoSal: Aradrássy ucca Teteiop i 49. sx&m. «» « » « » « » « акт .дам—и befizetési Ara bavonia 3-2®, vldélcen és a !r Harag, elkeseredés, kétségbeesés és indulat fogadja napról-napra azokat a jelenségeket, melyeket mindennapi életünk háborús frontja vet elénk s melyek már rógan kinőttek кощогeágukkal és komolyságukkal asszonyaink kedvenc témái köréből. A drágaság újra probléma lett, keserű és keserves kérdésünk, sötét gondunk és gyötrő terhünk és nincs senki, aki legalább igérne vigasztalást és könnyebbséget. Á kenyérnek, a mindennapi kenyérnek numerus Gl(iusus-a ez az ijesztő drágaság, kisebb lesz a kenyér és kisebb lesz a jóllakott emberek zűrt arányszáma. Okos cikkek világosítanak fel bennünket, hogy a hus ára miért 50o/o-kal magasabb, mint amilyen tavaly volt. Az adók és illetékek, a dijak és járulékok ugy tapadnak a húsárak1hpz, mint a legyek. Ha ki akarod számítani az ebédhusod árát, adók és illetékek, vámok és szemledijak, járlaídijak és bélyegköltségek, jutalékok és vágóhídi dijak rajzanak fel körülötted. S ebben még nincs is bent az eladási ára a termelőnek s a haszna a husiparosnak. S mennyi közterhet, adót, illetéket, járulékot, háromszoros forgalmi adót kell viselnie az iparosnak, áruig haszna marad s mennyi üzletb bért kell fizetnie, hogy haszna lehessen. \ S talán használnánk a régi recipét, amit ы gazdasági élet kuruzslói írtak a régi, a jámbor, az egyszerű és illedelmes drágaságok idején. Ha nem telik húsra, lakjunk jól főzelékké]. Ám elkiépesziő az, amit ezujn a térc?n keüü szenvednünk. Lukszuscikk lett a zöldfőzelék s a piacrakerüMsük után egy-két hónappal is még primőrárakon kell megfizetni a tömegélelmezés cikkeit, a burgonyát, babot, tököt s a borsót. A jobban fizetett munkások egy kiló burgonyáért kénytelenek odaadni egy órai munkájuk diját, holott azelőtt julíus elején egy órai munkájukkal tíz kilogram burgonyát szerezhettek meg. A többi főzelékféléknél is 5—600 százalékos az áremelkedés. |i Ne fogjuk mindezt rá a pengőórték szerencséi len megállapítására. Ez a fatális megállapítás legfeljebb huszonöt százalékkal fokozta ta drágaságot s ezt a huszonöt százalékot kibírnánk zokszó nélkül. De amit az államkincstár a pengőszámitás bevezetése kapcsán végzett, az veszedelmes és kártékony tényezőjévé vált a drágulásnak. A kincstári drágítások felszabadították azt az áremelési hajlandóságot, amit törvények, rendeletek, bot büntetések és megbélyegzések s a kereskedői morál tanításai tartottak éveken keresztül féken. Addig szégyen volt drágítani s a szemérem is védte az árakat. Amikor azonban a kincstári árdrágítás epidémiája felütötte a fejét, amikor a pengőszámilásra való áttéréssel a stabillá vált árak ellen a maga tekintélyének aranyfedezete mellett az államkincstár üzleti politikája vezette a koncentrikus támadást, akkor egyszerre meglazult minden fék s megereszkedett minden kényszer. S a drágulás elíndiilt a maga feltartóztathatatlan lavina-pályáján. Ehhez a »felszabadulás«-hoz járult azután a kormányzat tévedéseinek sorozata. Az államkincstár s az államkincstár ösziönző hatása alatt az egyes törvényhatóságok is feleslegekkel, feleslegek felhalmozásával akarják bizonyítani a pénzügyi viszonyok szanálásának sikerét. Feleslegekben halmozódik össze hólt apyaggá, mindaz a vagyonrész, ami a polgári társadalomban, a Gazdasási élet! •-'.';; és teremtő tőkévé válhatna. Közterhek súlya nehezedik az életre, ez bénítja meg az ipari termelést s ez riaszt el minden vállalkozási kedvet Csak az adó biztos, de nem a haszon, — ki kockáztatná az adószedőktől megmaradt kis pénzét a biztos kőzterhekre s a bizonytalan jövedelmekre ? A közterhek súlya alatt megáll lassankint az élet s a fokozódó drágaság koldussorba nyomja le a polgári standardot is. Mégcsak a lakásfelsz abaditás hiányzik 1 Ami élet még megmaradt a kincstári drágításokkal elindított árdrágító visszaélések után, ami élet még megmaradt a feleslegek holt töme«Sv&ro»baa> 3-60, feUlliíídön 0-40 pangff. Egyes szám 26, vas&r- és Unoepaap 24 EHé' gei alatt, azt majd szisztematikusan, halál' biztonsággal teszi tönkre a lakásfelsz,&baditá Az üzletek megkötöttségéinek megszűnte c:-. kóstolót adott a halálos méregből, de a lak:' felszabadítás míg fogja teríteni asztalát gazdasági élet halotti torának. Mit tesz a kormányzat és mit tesz a várc hogy legalább enyhítse a fenyegető nyomor A népjóléti miniszter ankétot hív majd ösr. s az ankét tömjénével védekezik a drágás; ördöge ellen. A város azonban ilyen csekél ségekkel nem foglalkozhalik. Az ezerkétsz, terítékes bankettek uri városában talán 113 lenség is drágaságról és szegénységről beszj'l: ByMélceá francia feollépálli (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisből jelentik: Byrd kapitány és társai, valamint Qhamberün és Leoine ma délelőtt a le bourgeti repülőtér parancsnokságénak vendégei voltak. A pilótákat a repülőtér parancsnoksága teljes katonai pompánál fogadia. Azután több francia pilóta akrcbafa-nui!a?v nyofcat végzett. A bravurjuk szemmeiiáthatóí bámulatba ejtették az amerikaiakat, Byrd к pilanyt a francia kormány hir szerint becsületrend ttszíi keresztjével akarja к tüntetni. illéla Ázsttból Mlnénlva aterfa álrepilsi Aitanfl OceáES. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) j kőzi tenger és az Atlanti Óceán átröpülése Angorából jelentik: Veclzsihi bég, a török készül. Angorából akar elindulni és lessál légiflotta legkiválóbb pilótája, a török kor- . lás nélkül akarja álröpülni az Atlanti Oceár mány erkölcsi és anyagi támogatásával a Föld- í Sgi ass ei (A Délmagyarország munkatársától} A Délmagyarország mai száma beszámol külön cikkben az egyetemi építőbizottság üléséről, amelyen kiadták a sebészeti és a nőgyógyászati klinika, meg a hozzájuk tartozó elkülönítő épületek ipari munkált. Az ülés ma délelőtt volt ós már délután az iparosság legszélesebb köreiben beszéltek egyes határozatokról az elégedetlenség és elkeseredés igen éles hangján. Sajnos, részletes adatok ezidőszerint nem állnak rendelkezésünkre, de azok az adatok is, amelyeket sikerült nagy üggyel-bajjal felhajtani, igazolják a szegedi iparosok panaszainak jogosultságát. Emlékeztetni kell rá: az egyetemre nyolcvanmillíárdot szavazott meg a közgyűlés. Ennek a nyolcvanmilliárdnak természetesen lesz még föle is, még pedig a jelek szerint igen tekintélyes öszszeg erejéig. A nyolcvanmilliárd megszavazásávr.ak kulturszemponíok, városfejlesztési okok mellett legfőbb indoka volt, hogy az egyetemi érkezésekkel kapcsolatosan. mtsn&álioz jutnak a szegeti! Iparosok és muBkások, mert — mondta ismételten a polgármestertől leés felfelé minden illetékes tényező —, a munkák kiadásánál előnyben fogják és kell részesíteni a szegedi iparosokat. Ez azonban nem történt meg, legalább is nem az egész vonalon, a gyermekklinika építésénél sem és most, hogy kiadták a nőgyógyászati és sebészeti klinika munkáit, a sérelmek, amelyek mélyen az elevenbe vágnak, még nőttek. A sebészeti, szülészeti és a szülészeti elkülönítő klinikák üveges munkáit Gál Lajos buda<' pesti cfe kapta meg 40,892 pengőért. Ugyanerre a munkára a szegedi Körösi Géza-cég 41,209 •pengős ajánlatot adolt. Egészen természetes az lett vhlriá iSobüf a munkát a szegedi cés kanía meg. De talán épp ezért másként történt. A mfu kát a budapesti cégnek adták ki, &z az indokolással, hogy nem tudják, hogy a sz.egr Kőrösi Géza-cég lc tudja-e majd szállítani a gv mekkliuika elkülönítő épületénél vállalt kéts: négyzetméter üveget. Ez ellen a komolytalan dokolás ellen tiltakozni kell. A gyermekklir elkülönítő épületénél majd csak szeptember' kerül a sor az üvegezés! munkákra, semmi ok s forog fent teliát arra nézve, hogy bizalmat.! a i legyenek azzal a céggel szemben, amelynek : hány hónappal ezelőtt kiadták a munkát, am még nem került abba a helyzetbe, hogy szá tania kelljen. Ha a bizottságnak mégis kétcl voltak, nem lett volna szabad hátrányos fellé lezések alapján mellősni a szegedi oéget, han ki kellett volna menni a raktárába, ahol inform elóink szeriül 5 0—G0 ezer négyzetmét üveget talált volna. A szegedi cégnek kel: volna juttatni ezt a munkát azért is, mert hü százalékos eltérést helybeli cég részére a kőzsr.á litási szabályok is engedélyeznek. Érdekes, h; a gyermekklinika építésénél ugyanaz a KőrC. cég, amely ma mellőzésben részesült, negyven százalékos] vall olcsóbb, mint a® a budapesti cég, amely a mnoStál elnyerte és hogy ugyanez a budapesti cég kapta meg pótmunkát nemcsak a gyermekklinikánál, hant az elkülönítő hitéletnél is, tehát annál az épül nél, amelynek ezer pengős üveges munkájával Körösi-céget bízták meg. A sebészeti klinika lakatos munkáira a lege esóbb ajánlatot BílJe János szegedi cég tel 34,800 pengőért. Ajánlatának egy-két pontjáho azonban kisérő levelet csatolt, még ped nem a maga hibájából, hanem a pá'-* -^ hirdc mény hibás, homályos szővegezé Bil János aiáalata a kísérő levélben i ra: *