Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-31 / 174. szám

S2XOEO : Szcrttestíösíg s UoAK Ferenc ucctt Z. Teleion: 13-33.'KIadóhlvato], KOloOnHISayvtAr és Jegytodn: Aradi tioca 8. Telefon: 306. ^ Nyomda: IBw ££ptft uccn 1«. Telefoni 10—34.« »«»«>» VASÁRNAP 1§27 JULIUS M • • « III. ÉVFOLYAM, 174. SZÁN MAKÓ: Szeri¿eszidség is klad6hlvatai( Ur9 ucca 6. Telecom 151. szám.« » « » « » KÖDMEZÖV.49ÁRBEI.V r Sasetkeutflsé^ 4s kladdUvatali Andrássy aeco ta. Telelői»: 49. msAbs. « » « » * » «» « » 'ÍS380I 3SEW eiaOsetéül &ca havonta 3-2C». vidéken <» a fővárosban 3-6<J, hUllindSn 0-40 pengd. Egyes »tóm 10, vasár- és Ünnepnap 24 fülé*. ••••^^••••••^•••••^^•••••••••••••BMHH A hagyaték. A1 sacerdos tmgnus. az Isten szive szerint való nagy pap, aki belül is viselte az urimot és thummimot, megtért történelmi nevű elődeihez. Ami földi volt benne, azt ölébe vette közanyánk, a föld, a lélek, mit Alkotója önmagából lelkezett bele, elszállt Magyarország nagy papjai közé, akik az örökkévalóság glóriájába öltözve nemzetük nagykövetei Isten udvarában. A szakolcai pórok sarjadékát bizonyára testvéri köszöntéssel fogadta Ugrin érsek, a muhi puszta hőse, Pál barát, a mohácsi vértanú és Pázmány, a nagyok legnagyja, az ellenreformáció kardinálisa. Csernoch János, noha nem viselt hadvezéri páncélt és nem neveznek el róla korszakot a magyar szellemtörténetben, nem kisebb egyiküknél sc. Mert hivatása, amely a biborpalásttal vállára nehezedett, nehezebb volt a hadvezéri páncélnál és bölcsesége, amellyel diadalmasan állta meg vezéri helyét összeomlás, forradalom, ellenforradalom észvesztett kavargásában s a vallássanyargatás és a vallás nevével való visszaélések viharában, — az a halk és mégis hatékony bölcseség felért a zseni lendületével. Ő látta az auiikrisztusnak többféle megjelenését s meggyőzte valamennyit, mint a türelem, a megbocsátás, a jóság, a szeretet vérző .szivü és mégis kitárt kaim Krisztusának katonája. X agymagyarország utolsó hercegprímása elköltözött, az örök világosságba, nemzetétől megsiratva olyan * őszinte fájdalommal, amilyen ritkán jut ki fejedelmeknek és itt maradt utána hagyatékul az utódkérdés, közjogi, politikai, hitéleti, kánoni kérdések gubancos komplexuma. Égyik szeme egy hosszú és nehéz láncnak, amelyhez nem lehet anélkül nyúlni, hogy meg ne zördűljenek és meg ne csikorduljanak olyan problémák is. amelyeknek érintését eddig óvatosságból és talán kényelmességből is kerülték az illatékesek. Most a kénytelenség parancsol, hozzá kell nyúlni a gubanchoz s félős, hogy meg fogja magát bosszulni az első nemsetgyüles bátortalansága s kormányainak kényelmeskedése. Az első nemzetgyűlés a főkegyúri jog gyakorlását kivonta a kormányzó hatásköréből s amikor arra volt bátorsága, hogy igy megcsonkítsa az államfő jogait, arra nem volt, hogy gondoskodjék olyan szervről, amely a jogfolytonosságot biztosítsa. Pedig a főkegyúri jog gyakorlásának óriási közjogi jelentősége van s a főpapi javadalmak betöltése nemcsak hitéleti kérdés- Hiszen a magyar főpapok nem csupán a lelkek nyájai fölött gyakorolják az impériu*nót} hanem az ország területének tekintélyes hányada fölött is s a magyar államnak nem lehet közömbös, hogy kiknek kezében vau a íőpásztori bot, amely egyszerre ád lelki jurisdikciót és közjogi méltóságot. A pápai szuverenitás és a nemzeti szuverenitás sok-sok nehéz mérkőzésének eredménye gyanánt alakult ki az a helyzet, amelynek az összeomlás v'éget vetett s amelynek a törvényhozás utján való rendezése elől többé nem lehet kiférni. 'Annál kevésbé, mert a közvélemény már eddig nyugtalankodva nézte, hogy a főkegyúri •K'g éppen a kérdés rendezetlensége miatt hogy csúszik ki lassankint a nemzet kezéből, noha mindenki megelégedetten látta, hogy a megüresedett javadalmak betöltésénél a szentszék halasztása arra méltó férfiakra esett, tiszta mvi1 igaz papokra, akik Krisztus mint a szerebet szimbólumát emelték magasra, de sohase vitték ki ütőíának a politika uccai tülekedéseibe. Nem az egyházi és állami ellentétek kiélezéséről van itt bzó, hanem a nemzeti szuverenitás elvének megőrzéséről. Nem invesztituraharcról, mely uj szakadékokat nyitna az amugyis keresztül-kasul repedezett maradók-országban, hanem a jogfolytonosság békés visszaállításáról. Jó volna, ha Esztergom elköltözött hercegérsekének hagyatékában bölcsesége is ott találtatnék, amely nagy volt az ellentétek áthidalásában, az érdekek összeegyeztetésében, a szeretetnek nemcsak alkalmi hangoztatásában, hanem az élet lényeibe való bekapcsolásában is, — de nagy és hajthatatlan volt az igazság szolgálatában és az isteni és emberi törvények tisztéletében is. M belgrádi lapoR éle&&an®u ciUUei a Moáipermere-alcció ellen. „A Jugoszláv közvélemény mináetíUor silóra fog szállni a mostani §atároh megváltoztatása ellen?' (6udapesti tudósitónktelefonjelenté se.) Belgrádból jelentik: A Pravda ős a Sumaprava ma ismét hosszasan foglalkozott lord Rothermere akciójával. A Pravda cáfolni igyekszik lord Rothermere adatainak helyességét és kijelenti, hogy a jugoszláv közvélemény mindenkor sikra fog szállani a mostani határok megváltoztatása ellen. Nem kétséges, hogy Jugoszlávia őszintén akarja Magyarország barátságát a közös érdekek összekapcsolásában. A Smnaprava vesérákks elítéli ¿rt a kü.?haaguiatoí és visszhangot, amelyet lord Rothermere akciója kiváltott. A feisántánt államai azzal egyeztek bele a magyarországi katonai ellenőrzés megszüntetésébe, ha Magyarország bstosgyezfk a Jelenlegi hataSrvfSwwyok fentartásába. Az az óriási lelkesedés, amellyel Magyarország Rothermere akcióját fogadta, azt bizonyítja, hogy Magyarországom még mindig vannak a békeszerződéssel elégedetlen elemek •.. Magyar szomszédainknak — írja tovább —, nem szabad elfelejteniük, hogy a trianoni szerződés végrehajtása letett nem caak Jago>sztávte, CMhország és Románia Őrködnek, ha-t nem misdamk a nagyhatalmak, amelyek súlyosan érdekelve vonnak a jffenteg! tnlyzet lented; sáhan és léfcrtfeosásában. " Magyarországot a nagyhatalmak nagylelkűsége — folytatja a vezércikk —, mentette meg a katasztrófától, Ha most a katasztrófa falé akar nák rohanni, ugy a »foglalkozás nélkülit lord mstatja nwg az arra felé resető utat A bécsi rendőrség könytlakasztó gázokkal, ¥i^ipusl£ákkal és páncélos aratókkal készülődik fel esetleges újabb zavargások ellen. (A Délmagyarország bécsi munkatársától A véres pénteki zavargás sikeres leverése után a baloldali sajtó avval vádolta meg a bécsi rendőrséget, hogy a száz halott és többezer sebesült a rendőrség oktalan fegyverhasználatának eredménye. Schober ren® dőrfőnők most uj tervezetet dolgozott ki erre vonatkozólag, hegy miként lehetne a jövőben egy esetleges ujabb forradalmat letörni az emberélet lehető kímélésével. A bécsi rendőrség mindenekelőtt páncélos automobilokat fog beszerezni, amelyeknek segítségével a rendőrök védett helyzetben siethetnek a zavargások színhelyére. Schober rendőrfőnök ezenkívül könyU fakasztó gázokkal szereli fel a rendőrséget, mivel ez a veszélytelen szer harcképtelenné teheti a tüntetők ezreit, Tervbe van még véve a rendőröknek kard helyett gummtbotokkal való felszerelése és vlzipuskák beszerzése is. Az erdélyi románok sohasem panaszkodhattak a magyar bíróság becsületessége ellen/' A magyarországi választásokat emlegefíék a feukaresii bamará&asi, Bükarest, július 30. A kamara legutóbbi ülésén a képviselők mandátumának igazolása során többizben heves jelenetekre került a sor, midőn az ellenzék részéről támadásokat intéztek a kormány erőszakos választási módszere ellen. VIad Aurél nemzeii parasztpárti képviselő ezt kiáltotta oda' a kormánynak: — Magyarországon másként folytak a választások. I) u c a belügyminiszter izgatottan ezt kiálja Ússza: — Szégyen., hogy o román fcamaráJben akadnak. akik e mi rovásunkra olyan államot és etyan restert helyeznek eiőgygs bw^ llátflfáslra, aarfj r«!_ ajsj's ideién ohus soh Soü^l ÍMÍkjttunk. A kormánypárt a aj|tii?zíer e szavaira kórusban kiáltja: — Szégyen, szégyen! Michalecha nemzeti parasztpárti képviselő: — Bármit mondanak önök, sohasem tudnám azonosítani nemzeti méltóságomat a hazugsággal és a cselszövéssel. Duca belügyminiszter erre felállva a többség felé fordult és -ezeket mondta újból: — íme láthatják, milyen a nemzeti parasztpárt törvényességi ideálja. Egy földrajzi tartomány törvényességét akarják példaképűi elénk tárai. Mi ha le oh a: Megengedem, hogy a magyai országi éra alatt rémes válasjlások voltak» tC* •abba is belemegyünk, hegy mág rémesebbek wl fak. mint a mi választásaink, azt azonban tudom .hogy az erdélyi románok Miha&eai pana&ska«? háltak a magyar Hré*ág «Heo