Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-30 / 173. szám

1927 julius 30. DÉLMAGYAItORSZÁG A kamara az egyetemi építkezéseknél mellőzöl! „szegedi Iparosok érdekéiben felterjesztési Intézel! a kultuszminiszterhez. (A Délmagyarország munkatársától) Annak idején részletesen beszámolt a Délmagyarország arról az elégedetlenségről, amelyei az egyetemi építési bizottság legutóbbi határozata keltett a mellőzött szegedi iparosok és vállalkozók körében. Az építési bizottság ugyanis az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos iparosmunkák oroszlánrészét a kultuszminiszternek a várossal történt megállapodása ellenére nem a helybeli iparosoknak, henem fővárosi iparosoknak adta ki, ami a szegedi iparosokat nagyon érzékenyen megkárosította. A szegedi kereskedelmi és iparkamara most mozgalmat indított a munkák kiadásának revíziója érdekében. Wimmer Fülöp kamarai elnök szabadságáról történt hazaérkezése után a r.áia jért iparosok panaszából megállapította, hogy a szegedi iparosságot tényleg sérelem érte. A kereskedelmi és iparkamara éppen ezért {elterjesztést intézett ebben az ügyben a kultuszminiszterhez és rámutatva arra a nyugtalanságra, amit az egyetemi munkálatoknak legutóbbi odaítélése az igen nehéz viszonyok között íevő szegedi iparosságban keltett, kérte a minisztert, hogy a bízottság határozatát módosítsa. Hivatkozott a kamara arra, hogy az üvegezési munkálatokra benyújtott pályázatnál például az egyik szegedi cég mindössze 1 és fél százalékkal volt drágább, mint az a budapesti cég, amely a munkálatokat elnyerte. A ma is érvényben levő közszáliitásí szabályrendelet értelmében pedig a helybeli iparosok számára előnyt kell biztosítani abban az esetben is, ha a helybeli cég mindössze 6 százalékkal drágább, mint a vidéki Annái is inkább méltányos és indokolt lett volna a közszáüitási szabályrendelethez való alkalmazkodás a kamara véleménye szerint, mert köztudomásu, hogy a szegedi ipar általános nagy munkahiányban szenved. Joggal várhalta volna ezt a védelmet a szegedi iparosság az egyetemi munkálatoknál annál is inkább, mert az egyetemi építkezések Szeged város közönségétől igen nagy áldozatot kívánnak. A kamara felterjesztésének sorsát a helybeli iparosság és a kereskedők is élénk és érthető érdeklődéssel várják. A felterjesztésre válasz , eddig még nem érkezett. M hónap yfán érkezett Silr, százeier embert ott meg a London, juiius 29. A Westminster Gazette sanghaii jelentése szerint csak most érkeztek be a közelebbi hirek arról a földrengésről, amely május 23 án Kan-Szu tartományban pusztított. A jelentés Buddenbrock apostoli vikárius levelében foglaltaiig. E levél szerint Li-Siang lakossága 174.000 ember, Liang-Csu lakossága 200.000 ember és Ku-Lang lakossága 54 000 ember, ezek a városok elpusztultak. Liang-Csauban legalább 10.000 ember többezer ember, összesen valószínűleg mintegy 100.000 személy halt meg. A földrengést túléltek nyomora leírhatatlan. A világ egyik legnagyobb katasztrófájáról van itt szó és sürgős segítségre van szükség. A Westminster Gazette a jelentéshez a következőket ííki hozzá: A Frankfurt melletti reinachi obszervatórium készülékei e napon olyan földrengést jeleztek, amely kétszer olyan nagyméretű volt, mint az 1923. évi vesztette éleiét. A hittéritők becslése szerint I januári földrengés. Földalatti folyosót áslak a varsói pénznyomdáfoa, hogy teljesen kifosszák. Varsó, julius 29. A varsói rendőrség tegnap este valóban szenzációs fogást csinált. Egy betörő bandát éppen abban a pillanatban fogott el, amikor a banda egy földalatti folyosón be akart hatolni az állami grafikai intézet helyiségébe, ahol a lengyel bankjegyeket nyomják. A betörők az intézet kincseskamrája 8lá földalalii folyosót ástak. A kincseskamrában 6 millió zloty újonnan nyomott bankjegy volt felhalmozva. A földalatti folyosót a legmodernebb technikai vívmányokkal szerelték fel, volt benne villanyvilágítás és a padozat parkettázva volt. A betörők felfedezése után valóságos harc fejlődött ki a rablók és rendőrök közölt. A harc folyamán a rendőrök egyik tagja súlyosan megsebesült, a rendőrség összesen 8 személyt tartóztatott le. wwai Wi^fitfvwiíMtrtmwww^^^i^^ vfíemmtmtmMtMtMtMmmMmtm» Az Ipartestület elolfárósápa tudomásul vette a Horváth Mihálynuccai ház megvételét. Nem szabad megvásárolni olyan házai, amelye! pár hónap előtt harmaűárérl vettek. (A Délmagyar ország munkatársától) ^em mondhatnánk, hogy viharos volt az ipartestület pénteki elűijárósági ülése, de azért sokan nem voltak egyvéleményen azzal a bizottsággal, amelyet az ipartestület elöljárósága azzal bízott ,meg, hogy székház céljainak megfelelő házat, vagy telket keressen és ha ilyet talál, arról tegyen jelentést az elöljáróságnak. A bizottság azonban a felfedezett ingatlant minden bejelentés nélkül jogerősen megvásárolta és a péntek esti előljárósagi ülésen már a megtörtént telekvásárlásról tett Körmén dy Mátyás elnök jelentést. Jelentéséin elismerte, hogy a bizottság túllépte hatáskürc*, amikor perfektuálta a telekvásárlást, ámde 0 helyzet ugy alakult, hogy kényleien volt igy cselekedni, mert máskülönben megtörténhetett „ t f.' k°gy az ipartestület elöl megvásárolja más miután az ingatlanok értéke erős emelcest mutat Opciót a házra nem akartak adni mondotta tehát a bizottság kénytelen volt Ryorsan cselekedni és as elöljáróságod befejezeti wnyefc elé úllitani. Sajnálja, hogy igy történt; de jóhiszeműségük tudatában vállalja érte a felelősséget. Schwarcz Manó vette elsőnek birálat alá a bizottság eljárását és nem volt hajlandó a jelentést tudomásul venni Szerinte sok más alkalmasabb telek is akadt volna, megfelelőbb helyen. ö inkább a Zászlósi-féle házat vette volna meg, amely a vasúti állomás irányában van és nem olcsóbb ugyan, de megfelelőbb. Az a véleménye, hogy a bizottság nem járt el az ipartestület érdekeinek megfelelően. Körmendy visszautasította a vádat, amely szerinte hozzánemértésből ered. A Zászlósi-féle ház nem felel megf a környék sem alkalmas, mert beleesik az egyetem körzetébe. Már pedig tudott dolog, hogy az egyetemek környékén megbénul a forgalom és nem fejlődhet ki élénk üzleti élet. A megvásárolt ház mindössze 800 millióba kerül és 1200 millióért megfelelő 3 emeletes palotát lehet a telken építeni. Czeglédy Lajos nem tartja a megvásárolt házat alkalmasnak ipar-testületi székháznak, de a vételt előnyösnek érzi még tőkebefektetés szempontjából is. Nem kell okvetlenül épiteni a telken, ellenben ha kap az ipartestület megfelelőbbet, akkor ezt haszonnal értékesítheti. Lőrik János igen előnyösnek tartja a vételt,! mert ebbe a régi házba rengeteg elsőrangú tégla van beépitve, ami szintén nagy érték. Nagy Pál azt vitatja, hogy a bizottságnak nem volt joga perfektuálni a vételt és ezért nem is veszi a jelentést tudomásul. Ö is a Zászlósi-féle ház megvásárlását javasolta. Ottovay István müépitész, mint szakember birálja a házvásárlást és arra a megállapodásra! jut, hogy a vétel igen előnyős. A házban az. ipartestület igy ahogy van, minden átépítés nélkül, is elhelyezhető. Ha azonban épiteni akarnak,! ugyancsak jövedelmezővé lehet tenni szép lakásokkal és nagy hangverseny- és gyülésteremmel, amilyen Szegeden nincs és amely igen jó árért állandóan értékesíthető. A ház alapfalai olyan szilárdak, hogy alapozás nélkül lehet itt épiteni, ami sokmilliós megtakarítást jelent. Léderer Vilmos ugyancsak helyesli a vásárt, Bokor Adolf pedig igen megnyugtatónak tartja Ottovay szakvéleményét. Fontos az, hogy az ipartestület részére biztosítva van egy telek, illetőleg ház. Ha akar beleköltözik igy, ahogy van és azután néz magának megfelelőbbet idővel és ott épit, ahol akar. Szerinte a környék nagyon is megfelel, mert az ipartestület székházának csendes környéken kell lenni és nem a kereskedelmi centrumban. Metzger Péter, majd Kiss Géza helyeshk a vételt. Az utóbbi szerint nagyon alkalmas lett volna még a Jókai-uccai Ungár-ház is, de ezért 2500 ezer milliót kértek. Amikor azonban hire járt hogy az ipartestületnek már van háza, lement ez áz ár '1700 millióra. Sajnálja, hogy igy történt, mert ez a ház megfelelt volna. Deutsch Mór azt javasolja, hogy vegye meg az ipartestület ezt a házat is és a Horváth Mihályi uccai ház eladása után ide építsen. Körmendy elnök reflektált ezután az elhangzott felszólalásokra. Ismétli, hogy vállalja a felelősséget a bizottság ténykedéséért, mert 02 ipartestület érdekében ez volt az egyetlen lehetséges megoldás. Megnéztek vagy husz házat, tárgyaltak közvetve és közvetlenül, de alkalmasabb vétel ennél nem kínálkozott Ami az Ungár-házaí illeti, ő is igen alkalmasnak tartja, de miután tudja hogy azt nemrég vették az ezidőszerinti tulajdonosok 870 millió ' koronáért, nem tartotta lehetségesnek, hogy olyan javaslattal jöjjön at elöljáróság elé, hogy 2500 milliót adjanak érte. Ennyit kértek ugyanis a házért, amelyet csak miután lekötötték a Horváth Mihály-uccai házat, engedtek le 1800 millióra. Az elöljáróság végül is tudomásul vette a bizottság jelentését és javasolni fogja a közgyűlésnek^ hogy ahhoz hozzájáruljon. II Budapest—bécsi kábel. Bécs, julius 29. Ma folyt te az első próbabeszéí getés az uj bécsi—budapesti kábelvezetéken az osztrák és magyar posta vezérigazgatói között. A beszélgetők kitűnően hallották egymást Bizonyosra vehető, hogy ezt a kábelvezetéket a program szerint átadhatják a forgalomnak. A szükségei hálózat elkészítésének és felszerelésének megold dása szerint 12 közvetlen vonalat létesítenek Bécíi —Budapest és egy-egy vonalat Budapest—Linz és Budapest—Salzburg kőzött Ezt követi az átmenő forgalom Budapestről Németországba a Bécsnürnbergi kábelvezetéken át A kapcsolási tervben foglalt vezetékek közül a legtöbbet átadják a forgalomnak, ezek közül 24 vonalat Bécs—Budapest között Chamberlain titokzatos genfi távirata. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelentik: Chamberlain külügyminiszter ma délután chiffrirozott táviratot kapott Genfből Bridgeman tengerészeti államtitkártól. Azonnal minisztertanácsot hivott öszsze a titkos távirat megérkezése után. Sem a genfi táviratról, sem pedig a minisztertanácsról semmi sem szivárgott ki. A külügyminisztériumban csupán annyit mondottak, hogy Genfben komoly akció indult meg a tengerészeti leszerelési konferencia sikere érdekében. ' A viiagblrU (? *3í<?dai SflSTŰ SáfflíQR céfiüíl V»p5>etó!r K>V oc?«