Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-28 / 171. szám

SZEGED: Szerkestíöség: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33. ' EladAblvalal, jtBlcsünhBíiyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 30Ö. ' Nyomda: Löw j,jp£»t ucca 19. Xelcíoni 18-34.« »«»«» CSÜTÖRTÖK 1927 JULIUS 28 « « • III. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség 6s kladóhlvalal: Url ucca e. Telefon: ISI. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca teleion: 49. szám. « » «» « » «» « » Előfizetési Ära havonta 3-2Q, -vidéken és a (Óvárosban 3-60, klllflSldOn 0-40 peng9. Egyes szám 16, vasár, és Ünnepnap 24 fillér. Euiröpa u) lelke. Olvassuk, hogy Páris mellett Bois dc Vintennes-bm emlékszobrot állítottak fel Beethovennek. Az emlékmüvet a legkitűnőbb francia szobrászok egyike alkotta s a kormánynak, Párís városának és a Szajna tartománynak képviselői jelenlétében avatta fel hatalmas beszéddel — Herriot. Nemrégiben még a lapok három hasábon feketélő cimbetükkel ordították volna a világ süket fühíbe a szenzációt: francia fölIdőn szobrot méínek a halhatatlannak, aki míg élt, német-volt. Möfft nin^s német halhatatlan és nincs francia * halhatatlan. Aki. halhatatlan, azért hallmaffan, mert mindenkinek élt: az élők elblrrikádozhatják magukat egymástól botor különbségtevésekkel, de sem a halottaknak, sem a halhatatlanoknak nincs nemzetiségük. És rendjén is van igy, hogy a friss mult világszenzációja »napi hir«-ré szürkült s éppen az a legvigasztalóbb, hogy az újságok már csak háromsoros hírben írják meg s az olvasó ezen a három soron is átugrik a cím trambolin-járói. Valamikor nagyobb szenzáció volt, hogy német szó megtorlás nélkül elhangozhatott a párisi uccákon s nagyobb szenzáúcÁé volt az a bátorság, amivel valaki németül mert beszélni Párisban. S a ma forrongó, Örvénylő, tajtékos eseményei közül kinek figyelmét állítja meg az a hír, hogy a francia hivatalos világ képviselőinek jelenlétében leplezik le francia földön a Missa Solemnis, a 1pidelió és a IX. Szimfónia költőjének szobrát? I A lelkek Locarno-ja tarthatta ünnepélyét a 1Bois de Yincennes-i emlék előtt. A politika lassú, óvatos, tapogatódzó és köntörfalazó lépésekkel tudja és meri követni csak kialakuló fejlődésének utján Európa uj lelkét. Ez az uj lélek remegett -ott az Eroica szerzőjének francia szobra előtt, ez az uj lélek formálhatta ki a művész kezével az emléket s meghatódottan iés elérzékenyülve ez az uj lélek, az uj Európa lelke, az emberiség ¿|slke tapsolhatta áldott szavú és áldott csglekVésu élstrehivójának: Herriotnak szavait. \v • Mi még nem felejtettük el: hogyan taszították, seprüzték, égették ki a francia szellemi közösségből a néniét művészeket s milyen bűnös kedvteléssel, hazafiassá kendőzött buzgalommal, »gonosz hamarságs-gal radírozták ki, vagy ragasztották át a német tudományos intézetek francia tagjainak neveit. A tudomány és művészi munka frontjain is pusztították egymást s a vér tébolyába az emberiség legnagyobb értékei ellen is fordították az elvakult gyűlölet messzehoi-dó ágyúit. Csak tétova jelek, olykor egy-egy romantikus ellágyulás, a szolidaritásnak talán inkább póza, mint hite figyelmeztettek nagyritkán arra a vetésre, amit a gyűlölet véres iszapja ellepett. Azután jöttek a szenzációk: a német törvényhozás elnöke beszédet tarthatott Párisban s a francia közoktatásügyi miniszter — sem bukott bele berlini útjába. A szétroncsolt sejtek, szétvagdalt idegpályák, szétzúzott csontok újra megtalálták a régi érintkezési pontokat s az összeforrt erek pályáin a megalvadt Vf'r a szivek összedobbanó ritmusára újra megindult. Zöld asztalok mellett találkoztak a tudósok, kiállítási terem ialain a művészek, tóhér asztalok mellett, avagy kongresszusok 'Padjaiban a politikusok s tei'esitet*^- engedetkiesen Európa' uj p» \ Németek lepik el a francia Riviérát 8 a német északkeleti fürdőkben több a francia vendég, mint a német. Az osztrák Dolomitok között angolok nyaralnak s nehézléptü német turisták népesitik be az olasz városokat. A nyári nap heve összernetegiti a régi ellenségeket s a természetnek szépsége s a művészetnek örök alkotása megnyitják a sorompókat a világ minden népe előtt. »Nincsenek zsidók és nincsenek keresztények« — hirdette Szent Pál, nincsenek győzők és nincsenek legyőzöttek — hirdeti Európa uj lelke. S enne ; az uj léleknek, uj hitnek, uj vallásnak mészszezengő, vigasztaló dokumentuma a francia Beethoven-szobor. S talán ma messzezengqbh és még vigasztalóbb dokumentum az a magától értetődés, az a természetesség, az a ftí sem szisszenő belenyugvás, ami az igazi ün< nepélyességet szolgáltatta a német muzsikus | francia szobrának leleplezéséhez. „M román néppárt nem tűrheti, §ogy isméi Mratianu JátéUszere legyem Súlyos elleniéi Averescu és pártja &öxöii. s$ (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bukarestből jeleuük: A kamara ma folytatta a mandátumigazolások vitáját A nemzeti néppárt egyik vezető tagja, Mihalake ma ismét heves támadást intézett a kormány ellen és hangoztatta, hogy ha a nép elkeseredett hangulatának következményei lennének, azért Bratiauu miniszterelnök felelős, amiért olyan erőszakos eszközöket alkalmazott, hogy nem juthatott szabadon érvényre a többség akarata. A vita holnap befejeződik és mindjárt megkezdik a trónbeszéd vitáját, amelyben elsőnek a másik Bratianu, a pénzügyminiszter szólal fel. A néppárt vezető tagjai, akik nem értenek egyet Averescu legutóbbi Ioyális nyilatkozatával, ma bizalmas értekezletet tartottak. Az értekezlet után G o 1 d i s volt miniszter közölte Averescu tábornokkal, hogy a párt vezető tagjai nem hagyhatják jóvá nyilatkozatát, a néppárt nem törheti, hogy ismét Bratiann politikai játékszere legyen. Holnap egyébként összehívják a választmányt és majd es dönt, hogy elfogadják-e a nyilatkozatot, vagy elutasítják. A kormány télhivatalos lapja ma közli Averescu nyilatkozatát, melyben a tábornok kijelenti, j hogy ő alakította a pártot és Így mindazok, akik' n«k nem tetszik állásfoglalása, a№ nincsenek | vele megelégedve, kiléphetnek a p; >1. „Ne ringassák Irfa a (Budapesti tudósít ónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A Marinkovics külügyminiszterhez igen közel álló Pravda vezércikkben foglalkozik lord Rothermere akciójával, . amelyről megállapítja, hogy egg megszervezett akció Magyarország érdekében. Kinos feladatra vállalkozott lord Rothermere, irja a lap, mert akciója a békét veszélyezteti. Csodálkozunk azon, folytatja a Pravda, hogy az angol közvélemény bizonyos körei a trianoni szerződés revíziójával foglalkozik és nem gondol arra, hogy ez precedenst is jelenthet. A trianoni szerződés megváltoztatása olyan revíziót is vonhat maga után, amely sokkal jobban érintené azokat a hatalmakat, amelyek most támogatják azt. — Magyarország és szomszédainak problémáját egészen más alapokra kell fektetni: gyorsítani kell a közvetlen tárgyalásokat a teljes megegyezésre, mert csak az ilyen módszerek alkalmasak a vitás kérdések rendezésére. A trianoni szerződést a kisántánt akarata ellenére nem lehetséges megváltoztatni. Magyarországon tehát olyan politikát kell folytatni, amely nem hangolja a kisántánt ellen maiunkat Ulimékfian a magyarok" -akclérél a belgrádi Pravda. a közvéleményt. A magyar aspirációk, amenynyiben jogosak, csak a kisántánton keresztül valósíthatók meg. Ne ringassák magukat álomban és illúziókban Magyarországon, mert az olasz orientáció, amelyet Bethlen inaugurált, nem elég reális. — Téves a lord Rothermere mögött álló kapitalisták azon álláspontja, irja tovább a Pravda, hogy vérrel megvalósított jogunkat cikkek írásával elvitathatják. Sajnálatos, hogv Magyarországon nem viseltetnek több realitással és még mindig illúziókban ringatódznak. Berlinből jeléntik: Lord Rothermere akciója élénk visszhangot váltott ki a német sajtóba: i is. A legtöbb lap meglehetősen hűvösen és tartózkodón foglalkozik az akcióval, míg a Teigliche Rundschau részletesen foglalkozik a dologgal és azt irja, hogy igen szép a lordtél, hogy az igazságot keresi, de akciójának csak akkor lesz igazi jelentősége, ha valamenn elnyomott nép számára érvényesili azt. Csehországban nemcsak három és félmillió magyar él, de legalább ennyi elnyomott ném nemzetiségű is Megalakult a magyar revíziós liga. „A& alcció célja és essM^e feliéilenül J>éfeésel£M. Budapest, julius 27. A' MOT jelenti: Herczeg Ferencnek a magyar termelő társadalomhoz intézett felhívására Almássy Imre gróf értekezletre hívta a mezőgazdasági, gyáripari, ipaaz összes gazdasági érdekképviseleti szervek a legnagyobb lelkesedéssel ajánlották fel szolgálatukat az ismert revíziós akciónak. Most arról van szó, hogy konkrét feladatok álri és kereskedelmi érdekeltségi testületek ve- lapittassanak meg. •zeiőit. Az országos mezőgazdasági kamara ta- \ Herczeg Ferenc röviden vázolta az akció nácsiermébén tartott értekezleten mint társ- } célját 'Az e&cíó célja és eszkőzd f&Hétlenill és. elnök Almássy Imre gróf és Herczeg Ferenc szerepelt. •Almássv Imre gróf rámutatott arra., hogy Lizá?é<in bélcések. 4 ligásai; egyaüss feladat, hogy lord RoUieraereoek a r - -ir részről szükséges támogatást megadja, a a