Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-01 / 148. szám

f 1W jnnus l. DÉLMAGYARORSZAG Röglönzöli tanácsülés és alkudozás a csüíörlöKi közgyűlésen az Ipariesíületi székház megvásárlása körül. Vita a csatornázás és a bldjavitás fölött. '(A Délmagyarország munkatársától.) A folytatólagos júniusi közgyűlést gyér érdeklődés mellett csütörtökön délután négy órakor nyitotta meg Somogyi Szilveszter polgármester. „»a A tárgysorozat első pontjaként az .. ¿g általános csatornázás ügye szerepelt. A tanácsi előterjesztést Berzenczey Domokos ismertette. A tanács indítványozta, hogy a közgyűlés várja be a csatorna nagybizottság véleményét és ennek alapján bizzon meg majd egy speciális szakértőt a végleges csatornázási tervek elkészítésével. A hozzászólások során Barcsay Károly azt fejtegette, hogy az általános csatornázás problémáját együtt kell megoldani a talajvíz levezetésének kérdésével, mert a két megoldásra »váró probléma egymástól nem választhatóéi, j Taussig Ármin sajnálattal látja, hogy a csatornázási nagybizottság elkészített, indítványa még nem került a közgyűlés elé. Szükségesnek tartja, hogy az általános csatornatervek elkészíttetése előtt eszmei pályázatot írjon ki a város. Egyszer már legyünk azzal tisztában, hogy milyen lesz a város jövő csatornázási ¡térképe. Dr. Krausz József a csatornázási bizottság munkájában szépséghibákat talált. A bizottság tagjai közül hiányzott a tiszti főorvos, aki sok megszívlelendő tanácsot adhatott volna a bizottságnak. Magyar József kifejti, hogy a tervezett csatornázási munkálatok két méterrel emelnék az uccák magasságát. Ilyen munkából nem kér a lakosság. Tiltakozik az ellen, hogy a a lakosság terhére emelje a város a nivót. széképületért 216 ezer pengőt kér és kéri egyben, hogy az épület lebontott anyagának ériékét is készpénzben fizesse ki a város. A tanács javaslata ezzel szemben az volt, hogy az ipartestület házáért csak 167.180 pengőt adjon a város és a lebontott anyagok léjében 32.000 pengőt — iparpártolás cimén. Körmendy Mátyás kifejtette, hogy a tanács ajánlatát az ipartestület nem fogadja el. A kisajátítástól nem fél. Az iparosság nem kér ajándékot, csak azt kéri, hogy széképületének valóságos árát kapja meg. Kéri a közgyűlést, hogy az ipartestület ajánlatát fogadja el. Körmendy felszólalása után a polgármester rögtönzött tanácsülést tartott és rövid tanácskozás után bejelentette, hogy a város tanácsa elfogadja az ipartestület 216.000 pengős árajánlatát. Az ipartestület két évig még régi épületében maradhat, de erre az időre a 216.000 pengő hat százalékát kell fizetnie a városnak lakbérért A polgármester bejelentése láthatólag készületleuül találta a közgyűlés iparos tagjait, ugy hogy a polgármester öt percre felfüggesztette az ülést, hogy a véleményeket kicserélhessék. A,z iparos városatyák a polgármesterrel a tanácsterembe vonultak és izgalmas vita kerelében egyezkedtek. A tanácskozás eredményeként a polgármester ezután bejelentette, hogy a megállapodás szerint a város a kereskedelmi minisztertől formailag megkéri a kisajátítási jogot az ipartestület székházára, de ettől függetlenül kártalanítás cimén az ipartestületnek felajánlja a kért 216.000 pengőt. Az ipartestület székházában még 1929 augusztus l-ig maradhat. Amikor az ingatlan a város tulajdonába kerül az ipartestület megkaphatja az épület vételárát. Az ipartestület a kikölött két évi ott lakás ideje alatt évi 10.000 pengő bért fizet a városnak és fizeti addig az adókat is. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a polgármester ajánlatát, aki ezután a közgyűlést félbeszakította és annak folytatását szombat délulán négy órára tűzte ki. w »wiwjMMrw H „Ha visszatérünk Lúgosra, Beszélgetés Crosavescti Ssz édesanyjával, tegáva! és Kivesd? Tivadarral, a felmentett féri* gyilkos asszony apjával. — Grosavescu özvegye uiitól férjhez megy Calíün őrnagyhoz. (A Dólmagyctrország bécsi munkatársától.) Az itélet elheng»ott: A nagy művész férjgyilkos feleségét az esküdlek felmentetlék. Az itélet egész Bécset lázban tartja, vannak, ekik helyeslik, de a lulnyomó többség fel van ^ „.„„,„„„ „„ „ „ háborodva. Az eddigi0 tervek szerint az emeletes házal ! A tragikus v£g8 énekes ősz édesanyja és lakásaiból pincelakások lesznek, de az ilyen f hu8a s*«nte példátlua előkelőséggel viselkedfeltöltés elrontja a város külső képét is. ' ie's< emikor a birőség tanúként kihallgatta Magyar Péter attól fél, hogy a csatornázás $ 5ket- Nem akarlak ártani annak az asszonykövetkeztében »visszafelé megy majd a víz«. Szerinte sok már a villanyvilágítás és a csatornázás, mert ez nagyon sok pénzbe kerül. Papp István, Csonka Ferenc felszólalásai Után Berzenczey Domokos bejelentette, hogy juliusban már beérkezik a szakértők jelentése. Attól számítva egy év múlva már elkészülhet az általános tervezet. Kéri a tanács javaslatának elfogadását. A közgyűlés a tanács javaslatát el is fogadta. A közúti hid rekonstruálására vonatkozó javaslatot szintén Berzenczey Domokos terjesztette elő, amely szerint a hid megerősítési és átépítési munkálatait az állami gépgyárak végeznék el, mig a többi munkálatokat versenytárgyalás utján adja ki a város. A vasmunkák elvégzésére 300 ezer pengő hitel, mig a fa- és festési munkák elvégzésére 200 ezer pengő hitel engedélyezését kéri a közgyűléstől. Csonka Ferenc a hid rekonstruálásával kapcsolatban szükségtelennek tartja a villamossínek újbóli lerakását. A hid keskeny és ott a forgalmat autóbuszok is lebonyolíthatják. Lantos Béla az ujszegedi polgárok nevében követeli a villamosvasút átvezetését, ami érdeke a villamostársaságnak is. Barcsay Károly indítványozza, hogy necsak a híd kocsi járóját, hanem a gyalogutat is alakittassa át a város. Mondfa ki a közgyűlés, hogy fiz éven belül ujközuíihMat építtet. Berzenczey Domokos elfogadja ezt az indítványt és elvben hozzájárul az uj közüli hid felépítéséhez. A közgyűlés azonban nem döntött ebben a kérdésben, hanem a tanács javaslatát fogadta el. Az Ipariesíületi székMz megvétele fi gyében hozott tanácsi határozatot dr. ördögh Lajos tanácsnok ismertette. Az ipartestület a nek során eltűnt a berlini utazáshoz előkészített bőrönd. Pedig lalán ez a bőrönd szolgálhalott volna a teli kulcsaként, i — Anyám és én Trajánunkat most, a tárj gyaláson kísértük másodszor sírjához. Amig azonban az első temetésen kiváló férfiak tar« ! íoüak nekrológokat, addig a mostani második ' femeíéen megrágalmazlak. Ha visszatérünk Lúgosra, kimegyünk Traján sirjához imádkozni és bocsánatot kérni tőle, hogy anyám és én a gyilkos asszony rágalmait kénytele« nek voltunk eltűrni. A Délmagyarország bécsi munkatársa fel« kereste az esküdtek elnökét, Sturm Oszkárt is, aki az egyik nngy bécsi napilap nyomdájának gépmestere. Sturm Oszkár a vele folytatott beszélgetés során a következőket mondotta az esküdtszék Ítéletéről : — Véleményem szerint az esküdtek ver« diktjét a szánalom érzése döntötte eL nak, aki megölte legdrágább kincsüket, fiukat, illetve fivérüket. Most, hogy az itélet elhang' zoit és immár szavaik nem árihatnak annak, aki oly nagy gyászt mért reájuk, nyiltan beszélnek a Délmagyarország bécsi munkatársa előtt. Az anya vontatottan, a négynapos tárgyalás izgalmaitól megviselve, remegő hangon beszél: — Azt reméltem, hogy Ausztriában ilyen nagy bün nem maradhat büntetlenül l Az aszszonynak. aki kijelentette, hogy féltékenység' bői elkövetelt gyilkosság nem büntethető Ausztriában, igaza volf. Elmondhatok egy esetet annak jellemzésére hogy ez az asszony miként kezelte Trajánomat. Erdély egyik legkiválóbb j A vádlóit négy napon át ült előttünk és zenei szakértője, dr. Willer József kép*iseiő, -íJ-LI— —11 !-!J-! —í' L - — a Brassói Lapok munkatársa, fiam barátja és párifogója két év elölt Bécsben tartózkodott és az operában, egy előadás után átölelte és megcsókolta fiamat, a következőket mondván neki: „Ma ugy énekeltél, mint egy Isten." Erre fiam felesége éles hangon igy szólt: „Ugy énekeltél, mint egy disznói" Fiam halála óta nem tudok emberek közé menni. Itt Bécsben is alig hagytam el szállásomat, otthon Lúgoson sem megyek sehová sem, csak fiam sirjához. Egyetlen drága örökségei hagyott reán: gyermekét. Szerencsétlenségemben ez ez egyetlen vigaszom . . , A halott művész nővére, módunkban volt meggyőződni arról, hogy Grosavescuné emberroncs. Az esküdtek nem tudták magukra venni, hogy elítéljék, m vei a bödön a halált jelentette volna. Nagy hatással volt reánk a vádlott vallomása arról, hogy férje még várandós állapotban is kínozta őt. Kérdést intéztünk Grosavescuné apjához, Köoesdy Tivadarhoz is, aki a kővetkezőket mondotta: — Leányom és én hálás szívből köszönjük azoknak jóakaratai, akik a katasztrófa szörnyű óráiban mellénk álltak. A felmentés hajnalhasadást jelent számunkra. Leányom békében akar élni és az orvosok tanácsára teljesen visszavonul, hí">gy teljes összeroppanásából Grosavescu Otgo} aki,miként Ismeretes, szem« ; kigyógyuljon. Én is igen gyenge vagyok és tanuja volt fivére meggyilkolásának, a követ- őriznem ksll nz áqvat. kezőket mondotta a Délmagyarország bécsi munkatársának: — Az itéleikihlrdetésnél már semmit sem éreztem, már egészen opafikus voliam. A tárgyaláson sok minden nem került szóba. így például a Isezárt lafeásfea vaíó betörés a gyilkosság má&ctM^f&sa, anieiy» ágyat. A heszé?g<ítések kiegészítésiként a Dél* mogyarorszúg bécsi munkatársa közölheti, ho^y Grosavescuné felmentése után apjának, valamint első fürjének, a Nagyszebenben élő Calíun Demeter nyugalmazott őrnagynak kíséretében hagyta cl a hörlörti. Callun Demeter o tárgyalás ixwm r i den erejével volt felesegének meg mentésére törekedett és most