Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-01 / 148. szám

f 1W jnnus l. DÉLMAGYARORSZAG Röglönzöli tanácsülés és alkudozás a csüíörlöKi közgyűlésen az Ipariesíületi székház megvásárlása körül. Vita a csatornázás és a bldjavitás fölött. '(A Délmagyarország munkatársától.) A folytatólagos júniusi közgyűlést gyér érdeklő­dés mellett csütörtökön délután négy órakor nyitotta meg Somogyi Szilveszter polgármes­ter. „»a A tárgysorozat első pontjaként az .. ¿g általános csatornázás ügye szerepelt. A tanácsi előterjesztést Ber­zenczey Domokos ismertette. A tanács indít­ványozta, hogy a közgyűlés várja be a csa­torna nagybizottság véleményét és ennek alap­ján bizzon meg majd egy speciális szakér­tőt a végleges csatornázási tervek elkészíté­sével. A hozzászólások során Barcsay Károly azt fejtegette, hogy az általános csatornázás prob­lémáját együtt kell megoldani a talajvíz leve­zetésének kérdésével, mert a két megoldásra »váró probléma egymástól nem választhatóéi, j Taussig Ármin sajnálattal látja, hogy a csa­tornázási nagybizottság elkészített, indítványa még nem került a közgyűlés elé. Szükségesnek tartja, hogy az általános csatornatervek el­készíttetése előtt eszmei pályázatot írjon ki a város. Egyszer már legyünk azzal tisztában, hogy milyen lesz a város jövő csatornázási ¡térképe. Dr. Krausz József a csatornázási bizottság munkájában szépséghibákat talált. A bizott­ság tagjai közül hiányzott a tiszti főorvos, aki sok megszívlelendő tanácsot adhatott vol­na a bizottságnak. Magyar József kifejti, hogy a tervezett csa­tornázási munkálatok két méterrel emelnék az uccák magasságát. Ilyen munkából nem kér a lakosság. Tiltakozik az ellen, hogy a a lakosság terhére emelje a város a nivót. széképületért 216 ezer pengőt kér és kéri egyben, hogy az épület lebontott anyagának ériékét is készpénzben fizesse ki a város. A tanács javaslata ezzel szemben az volt, hogy az ipartestület házáért csak 167.180 pengőt adjon a város és a lebontott anyagok léjében 32.000 pengőt — iparpártolás cimén. Körmendy Mátyás kifejtette, hogy a tanács ajánlatát az ipartestület nem fogadja el. A kisajátítástól nem fél. Az iparosság nem kér ajándékot, csak azt kéri, hogy széképületé­nek valóságos árát kapja meg. Kéri a köz­gyűlést, hogy az ipartestület ajánlatát fogad­ja el. Körmendy felszólalása után a polgármes­ter rögtönzött tanácsülést tartott és rövid tanácskozás után bejelen­tette, hogy a város tanácsa elfogadja az ipartestület 216.000 pengős árajánlatát. Az ipartestület két évig még régi épületében maradhat, de erre az időre a 216.000 pengő hat százalékát kell fizetnie a városnak lak­bérért A polgármester bejelentése láthatólag ké­születleuül találta a közgyűlés iparos tagjait, ugy hogy a polgármester öt percre felfüg­gesztette az ülést, hogy a véleményeket kicse­rélhessék. A,z iparos városatyák a polgármesterrel a tanácsterembe vonultak és izgalmas vita ke­relében egyezkedtek. A tanácskozás eredményeként a polgármes­ter ezután bejelentette, hogy a megállapodás szerint a város a kereskedelmi minisztertől formailag megkéri a kisajátítási jogot az ipartestület székházára, de ettől függetlenül kártalanítás cimén az ipartestületnek felajánl­ja a kért 216.000 pengőt. Az ipartestület székházában még 1929 augusztus l-ig maradhat. Amikor az ingatlan a város tulajdonába kerül az ipartestület meg­kaphatja az épület vételárát. Az ipartestület a kikölött két évi ott lakás ideje alatt évi 10.000 pengő bért fizet a városnak és fizeti addig az adókat is. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a pol­gármester ajánlatát, aki ezután a közgyűlést félbeszakította és annak folytatását szombat délulán négy órára tűzte ki. w »wiwjMMrw H „Ha visszatérünk Lúgosra, Beszélgetés Crosavescti Ssz édesanyjával, tegáva! és Kivesd? Tivadarral, a felmentett féri* gyilkos asszony apjával. — Grosavescu özvegye uiitól férjhez megy Calíün őrnagyhoz. (A Dólmagyctrország bécsi munkatársától.) Az itélet elheng»ott: A nagy művész férjgyil­kos feleségét az esküdlek felmentetlék. Az itélet egész Bécset lázban tartja, vannak, ekik helyeslik, de a lulnyomó többség fel van ^ „.„„,„„„ „„ „ „ háborodva. Az eddigi0 tervek szerint az emeletes házal ! A tragikus v£g8 énekes ősz édesanyja és lakásaiból pincelakások lesznek, de az ilyen f hu8a s*«nte példátlua előkelőséggel viselked­feltöltés elrontja a város külső képét is. ' ie's< emikor a birőség tanúként kihallgatta Magyar Péter attól fél, hogy a csatornázás $ 5ket- Nem akarlak ártani annak az asszony­következtében »visszafelé megy majd a víz«. Szerinte sok már a villanyvilágítás és a csa­tornázás, mert ez nagyon sok pénzbe kerül. Papp István, Csonka Ferenc felszólalásai Után Berzenczey Domokos bejelentette, hogy juliusban már beérkezik a szakértők jelentése. Attól számítva egy év múlva már elkészülhet az általános tervezet. Kéri a tanács javasla­tának elfogadását. A közgyűlés a tanács javaslatát el is fo­gadta. A közúti hid rekonstruálására vonatkozó javaslatot szintén Berzenczey Do­mokos terjesztette elő, amely szerint a hid megerősítési és átépítési munkálatait az ál­lami gépgyárak végeznék el, mig a többi munkálatokat versenytárgyalás utján adja ki a város. A vasmunkák elvégzésére 300 ezer pengő hitel, mig a fa- és festési munkák elvég­zésére 200 ezer pengő hitel engedélyezését kéri a közgyűléstől. Csonka Ferenc a hid rekonstruálásával kap­csolatban szükségtelennek tartja a villamos­sínek újbóli lerakását. A hid keskeny és ott a forgalmat autóbuszok is lebonyolíthatják. Lantos Béla az ujszegedi polgárok nevében követeli a villamosvasút átvezetését, ami ér­deke a villamostársaságnak is. Barcsay Károly indítványozza, hogy necsak a híd kocsi járóját, hanem a gyalogutat is alakittassa át a város. Mondfa ki a közgyűlés, hogy fiz éven belül ujközuíihMat építtet. Berzenczey Domokos elfogadja ezt az in­dítványt és elvben hozzájárul az uj közüli hid felépítéséhez. A közgyűlés azonban nem döntött ebben a kérdésben, hanem a tanács javaslatát fogadta el. Az Ipariesíületi székMz megvétele fi gyében hozott tanácsi határozatot dr. ördögh Lajos tanácsnok ismertette. Az ipartestület a nek során eltűnt a berlini uta­záshoz előkészített bőrönd. Pedig lalán ez a bőrönd szolgálhalott volna a teli kulcsaként, i — Anyám és én Trajánunkat most, a tár­j gyaláson kísértük másodszor sírjához. Amig azonban az első temetésen kiváló férfiak tar« ! íoüak nekrológokat, addig a mostani második ' femeíéen megrágalmazlak. Ha visszatérünk Lúgosra, kimegyünk Traján sirjához imád­kozni és bocsánatot kérni tőle, hogy anyám és én a gyilkos asszony rágalmait kénytele« nek voltunk eltűrni. A Délmagyarország bécsi munkatársa fel« kereste az esküdtek elnökét, Sturm Oszkárt is, aki az egyik nngy bécsi napilap nyomdájának gépmestere. Sturm Osz­kár a vele folytatott beszélgetés során a következőket mondotta az esküdtszék Ítéle­téről : — Véleményem szerint az esküdtek ver« diktjét a szánalom érzése döntötte eL nak, aki megölte legdrágább kincsüket, fiukat, illetve fivérüket. Most, hogy az itélet elhang' zoit és immár szavaik nem árihatnak annak, aki oly nagy gyászt mért reájuk, nyiltan be­szélnek a Délmagyarország bécsi munkatársa előtt. Az anya vontatottan, a négynapos tárgyalás izgalmaitól megviselve, remegő hangon beszél: — Azt reméltem, hogy Ausztriában ilyen nagy bün nem maradhat büntetlenül l Az asz­szonynak. aki kijelentette, hogy féltékenység' bői elkövetelt gyilkosság nem büntethető Ausztriában, igaza volf. Elmondhatok egy esetet annak jellemzésére hogy ez az asszony miként kezelte Trajánomat. Erdély egyik legkiválóbb j A vádlóit négy napon át ült előttünk és zenei szakértője, dr. Willer József kép*iseiő, -íJ-LI— —11 !-!J-! —í' L - — a Brassói Lapok munkatársa, fiam barátja és párifogója két év elölt Bécsben tartózkodott és az operában, egy előadás után átölelte és megcsókolta fiamat, a következőket mondván neki: „Ma ugy énekeltél, mint egy Isten." Erre fiam felesége éles hangon igy szólt: „Ugy énekeltél, mint egy disznói" Fiam ha­lála óta nem tudok emberek közé menni. Itt Bécsben is alig hagytam el szállásomat, ott­hon Lúgoson sem megyek sehová sem, csak fiam sirjához. Egyetlen drága örökségei ha­gyott reán: gyermekét. Szerencsétlenségem­ben ez ez egyetlen vigaszom . . , A halott művész nővére, módunkban volt meggyőződni arról, hogy Grosavescuné emberroncs. Az esküdtek nem tudták magukra venni, hogy elítéljék, m vei a bödön a halált jelentette volna. Nagy hatás­sal volt reánk a vádlott vallomása arról, hogy férje még várandós állapotban is kínozta őt. Kérdést intéztünk Grosavescuné apjához, Köoesdy Tivadarhoz is, aki a kővetkezőket mondotta: — Leányom és én hálás szívből köszönjük azoknak jóakaratai, akik a katasztrófa szörnyű óráiban mellénk álltak. A felmentés hajnal­hasadást jelent számunkra. Leányom békében akar élni és az orvosok tanácsára teljesen visszavonul, hí">gy teljes összeroppanásából Grosavescu Otgo} aki,miként Ismeretes, szem« ; kigyógyuljon. Én is igen gyenge vagyok és tanuja volt fivére meggyilkolásának, a követ- őriznem ksll nz áqvat. kezőket mondotta a Délmagyarország bécsi munkatársának: — Az itéleikihlrdetésnél már semmit sem éreztem, már egészen opafikus voliam. A tár­gyaláson sok minden nem került szóba. így például a Isezárt lafeásfea vaíó betörés a gyilkosság má&ctM^f&sa, anieiy» ágyat. A heszé?g<ítések kiegészítésiként a Dél* mogyarorszúg bécsi munkatársa közölheti, ho^y Grosavescuné felmentése után apjának, valamint első fürjének, a Nagyszebenben élő Calíun Demeter nyugalmazott őrnagynak kíséretében hagyta cl a hörlörti. Callun De­meter o tárgyalás ixwm r i den erejével volt felesegének meg mentésére törekedett és most

Next

/
Thumbnails
Contents