Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-27 / 170. szám
J. DÉLMAG YVÍÍORSZAG 1927 julius 57. Nagy pániKot oUozott a földrengés a Grác melletti mráöQelyeUen. Grác, julius 26. (A tegnapi földrengést egész Stájerországbán érezték. Aflénéban bedőltek a kémények és több háznak falai megrepedtek. A lakosság körében nagy rémületet okozott a földrengés. Az Aussee YViesen-i posta épületének jélmmtj-.'zete- beomlott. Máriacellben a ¡bentlakók és a szállodai vendégek rémülten menekültek az uccára, mert ujabb földrengéstől tartoltak. Különösen erősen érezték a földlökéseket, a Miirz völgyé- « ben. Langenwang és Krieglach községekben a földlökések kiszélesítették az előző évi földrengés által okozott repedéseket a házak falain. gráci efcyol, mi földrengéstani intézet j;leníi. hogy az első lökés kilendítette a fühl-1 rengést jelző készülék ingáját, ugy, hogy az hasznavehetetlenné vált és ilyen módon Llietetlen közelebbi részleteket jelenteni a földrengésekről. Ji ss&egeü.I elmegyógyintézet! gyilRos templomi botrányt renálezett.. reket életük legnagyobb megpróbáltatásain. Mikor beszédében odáig ért, hogy az isteni gondviselésbe vetett erős hit meggyógyítja a betegeket, az első padsorok egyikéből egy dult arcú ember felugrott s jajveszékelve kiólíolta: — De engem l Engem ki gyógyít meg?/.,. A mellette ülők gyorsan lefogták a zokogó embert és lehúzták a padre. Fejét két kezére hajtva csendesen zokogott tovább a kétségbeesett ember, akiről hamarosan kiderült, hogy azzal az Acs Sándorral azonos, aki elmebetegség miatt már egyizben volt a szegedi klinika elmeosztályán is s ott őrültségi rohamában megölte cellatársát. Ács Sándor hirtelen rohamának, amin! a közelében ülők elmondották, az volt az oka, hogy Ács a templomi pad fiókjában egy régi zsoltárt talált s abban édes apja nevét látta beírva. Ez váltotta ki belőle a heves idegrázkódtatást. A templomban nagy ijedelmet okozott a felismer! gyilkos jelénléte és csak a református lelkész lálekjelenlétének köszönhető, hogy a közönség nem menekült ki a templomból. (A Délmagyarország munkatársától.) Ács Sándcxí, makói közteszt'yes elmebeteg, aki két év.wd ezelőtt a szegedi elmegyógyintézetben — ín int még emíékszetes meggyilkolta Singcr László 21 éfes elmebeteget, borzalmas lette utó i a csabei ,elmegyógyintézetbe helyezték át. Innen Ács Sándor néhány hónap múlva kiszabadult. Rövid ideig ezután csendben viselkedett. A mull évben azulári Ács Sándor ismét dühöngeni kezdett. Makón összeszurkált egy asszonyt, onnan azonban megszökött és Szegedre jöll. Iit azután számtalan uccai botrányt rendezett, amire áttoíoncolíák Makóra. Családja azonban elmegyógyintézetbe, nem tudta beulsítatni, mivel §ehol sem fogadták be. Azóta, a makói •ueeánek rettegett alakja a gyilkos Ács Sándor. Nem múlik el nap, hogy boirány ne történne vele. A napokban kínos incidens színhelye volt a makói rejormátus templom, ahol Ács Sándor ismét botrányt rendezeti. A templomban dotía. Arrő? beszélt, hogy az isteni gondviselésbe vetett erős hit meggyógyítja az elesetiekef, a súlyos betegeket s átsegíti az embeKomolytalan akadályok :>3mázást bizottság további munkája előtt. (A Délin agyarország munkatársától) Sok hete elmúlt már annak, amikor az ügynevezett ,csatornázási bizottság összeült a városházán, hogy megtárgyalja áz általános csatornázás legfontosabb alapelveit. Két-három napig folyt a tanácskozás, a fővárosi szakértők azután elutaztak azzal, hogy a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv alapján majd otthon dolgozzák ki javaslatukat és azt elküldik Szegedre. Ez a jav&slat lesz, illetve lenne iulajdonképen az első komolyabb színezetű lépés a nagy városrendezési- probléma megoldása felé. Az első komoly lépés elé azonban egészen komolytalan akadályok Icarnyosulíísk, bár ezt a lépést mindenki sürgette és 'mindenki gyors tempót igért. A helyzet ebben a nilIanatbaB, jónéhány héttel a szakértőbizottság első,.ülése után ugy alakult, hogy a csaíórnSzáij bizottság budapesti tagjai nem készíthetik "cl j6vaslatítát, nem állapíthatják meg az s áltólános csatornázás legfíflbb alapelvei!, mert — még mindig nem kapták meg a csatornázási ankétról felveti jegyzökönyvei. A különben menthetetlen késedelemnek egészen furcsa okai vannak. A dolog ugy történt, hogy a csatornázási bízottság ülésein elhangzott felszólalásokról gyorsírói feljegyzéseket készítettek. Ezeket a jegyzeteket Írógépbe diktálták és a sokszorosító festékkel készített gépírásos iveket rövidesen leadták a város házinyomdájának, amely a városháza pincéjében dolgozik. A kézinyomdában azonban nagyon felszaparodott a munka, nem kerülhetett a jegyzőkönyvekre sor. Egy hónap is elmúlt, amíg végre munkába akarták venni, hogy levonatokat készítsenek róla, akkor azonban kiderült, hogy a gépírásos ivek beszáradtak, többé nem sokszorosíthatók. A jegyzőkönyveket ismét le kellett írni teljes terjedelmükben, ami bizony tekintélyes időt felemésztő munka volt, különösen most, amikor a tisztviselőknek legalább fele nyári szabadságon van. Végre mégis elkészültek ismét a jegyzőkönyvek és állítólag a kézinyomda már meg is kezdte sokszorosításukat. A sokszorosított jegyzőkönyveket H ' '1 : • >J | 'W kacagó ©síét péí íleken, ssombaíon esie fél 9 órai kezdettel a 9elv<ärosl Moaei nyári helyiségében, Morvám Mihály ucca. most már — állítólag rövidesen felküldik Bmja, pestre, de bizonyára nem kis időbe telik, amíg a szakértő bizöttság tagjai összeülhetnek, hogy vég. leges javaslatukat megszövegezzék. Ha a vár0s egyszer mégis megkapja ezt a javaslatot, akkor fe). hívja a csatornaépítő mérnököket, hogy a bízott, ság által megállapított irányelvek szerint ki vál. lalja olcsóbban a részletes tervek és a költség, vetés elkészítését. A legolcsóbb és a legmegbiz, hatóbb mérnök kapja azután meg a megbízatást, Hogy mikor készülnek el ezek a tervek éj hogy mikor lesz a tervből csatorna, azt egyelőre senki sem ludja megjósolni Szegeden. külön bírál eS minden egyes árdrágftási feljelentést. (A Délmagyarország munkatársától] Többször beszámoltunk már arról, hogy a rend. őrség az ügyészség utasítására állandó razziákat tartott a szegedi piacokon. A razziákkal kapcso. latban mintegy 34 feljelentés történt olyanok el. len, akik a napi árakon felül árusították a legfontosabb közszükségleti cikkeket. A rendőrség a napokban befejezte a feljeleth tett piaci árusok kihallgatását. Az iratok átkerültek az ügyészségre, ahol minden egyes feljeleulést a legalaposabb vizsgálat alá vesznek. A feljelentésnél ugyanis az ellenőrző közegeknek ugy. nevezett irányár nem állott rendelkezésre. Aj egyes feljelentések elbírálásánál először a termelési árt veszik figyelembe. Az ügyvédi felfogások sze. rint, minden egyes árdrágitási feljelentésnél aj kutatandó, hogy mennyi az a méltányos haszon, amelyet az árus belekalkulálhat az eladási árba. Figyelembe veszik azután még a/t is, hogy az árus mennyi adót fizet, áruja romlandó-e és csak azután bírálják el, hogy történt-e árdrágítás. E kérdésekre vonatkozóan megkérdezik a kereskedelmi és iparkamarát és a gazdasági szakfelügyelőséget. A hivatalos válaszok beérkezése utáq történik csak döntés a feljelentések ügyében. Ötvenezer pengő ellenében Siegescu Budapest, juüus 26. A vád tanács foglalkozott ma Siegescu prelátus ügyével és elrendelte; 50.000 pengő ellenében Siegescu szabadlábra helyezését. Ma délelőtt Siegescu József fia megjelent a törvényszéken és az állampénztárnál letétbe helyezett 50.000 pengőt. Amint at ügyészség megkapja erről a hivatalos értesítést, Siegescu József elhagyja az ügyészség Markó-uccai fogházát. Szabadlába helyeztékToldy birót Budapest, julius 26, A vádtanács ma foglalkozott zárt ülésen Toldy Zoltán, Gecső Lajos és Berger István szabadlábrahelyezési ügyével és ugy döntött, hogy mind a három terhelt szabadlábrahelyezését elrendelte. Toldy biró a fogházból való távozásakor köszönetei mondott a sajtónak, mert mint mondotta, a sajtó megérezte, hogy csak os* toba véletlennek hálójába került Dr. Gecső Lajos kiszabadulásakor öccsével együtt mo« torkerékpáron távozott. Dr. Berger István: akit a felesége várt a foghézajtóban, fogsá« gában teljesen megőszült. B I B 1 u i I 1 R F 1 U P F A L 1 A 1 1 1 1 L t .o. «; rtj JB> JOI péitteféii vasáriig 4Í a Széchenyiben*