Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-27 / 170. szám

1927 julius 27. DÉLMAGYARORSZÁG 8 „Játék a kastélyban" a szegedi tábla előli. Szerzői jogbitorlás: 30 pengő. (A Délmagyarország munkatársától) A szegcdi törvényszéken dr. László Adolf táblabíró ez év április havában tárgyalta — mint raég emlékezetes —, Molnár Ferenc Játék a kastélyban- című színdarab szegedi előadása körül keletkezett szerzői jogbitorlási pört. A bonyodalmakban gazdag pör megindítására az adott okot, hogy Faragó ödön, volt szegedi színigazgató a színházban előadatta Molnár Ferenc színmüvét, anélkül, hogy arra akár Molnár Ferenctől, akár a Marton-féle szinházi ügynökségitől engedélyt kapott volna. A szinházi ügynökség ezért szerzői jogbitorlás rimén eljárást indított Faragó ödön ellen és egyi>en a színdarab lovátibi előadásainak betiltását Is kérte. Faragó ödön az első tárgyalás alkalmával azzal védekezett, hogy Molnár Ferenc da- i rabját azért adatta elő, hogy tagjainak hátralékos gázsiját kifizethesse. A szinházi ügynökség ezenkívül azt követelte Faragótól, hogy az olasz R ic a r d i-cégnek fizesse meg régebbi operaanyagtartozásait. A többszöri tárgyalások után a törvényszék végül is kimondotta a szerzői jogbitorlás fentforgását és Faragó Ödönt 80 pengő pénzbüntetésre itélfce, de a darab további előadásait nem tiltotta be. Az Ítélet ellen bejelentett panaszokat a tábla kedden délelőtt birálta felül, amely alkalommal Faragó volt színigazgató képviseletében dr.Deutscll Imre jelent meg és terjesztette elő a színigazgató álláspontját. A tábla hosszas tanácskozás után a törvényszék ítéletét helybenhagyta. Nem rendelte el azonban a tábla az ítélet hirlapi közzétételét, 4 szegedi példa után Eatíonyán Is vakmerő szökési követelt el egy 10 napra elitéit fogoly. A szegedi szökés ügyében az ügyészség börtőnőrökkel isméi végigjátszana a történteket. (A Délmagyar ország munkatársától.) rA' szegedi ügyészségi fogház vakmerő szökevényeinek ügyében még be sem fejeződött a nyomozás, máris ujabb vakmerő szökést jelentettek a szegedi ügyészségnek. A batíonyai járásbíróság fogházából vakmerő szökési kíséreli meg és hajlóit végire Ádámcsek István batíonyai lakos, akit tíz napi fogházra itéiiek. 1'Ádámcsek a i'ogház cellájában elhúzta helyéről a vaskályhát. A kályhacső helyén lévő üreget addig mélyítette, míg munkájának utolsó napján a falat sikerült az ucca felé kifúrni. 'Az így támadt nyíláson Ádámcsek kijutott az torcára és azóta nyomaveszett. 'A' megállapítások szerint Adámcsek István szökése előtt már négy nappal megkezdte az előkészítő munkát, amelyet azonban olyan nagy elővigyázatossággal végzett el, hogy őrei nem fedezhettek fel. Az ügyészség elnökének intézkedésére erélyes vizsgálat indult meg abban az irányban, hogy a szökésért terhel-e valakit a felelősség. 'A szökevény rab az eddigi megállapítások szerint román megszállott területre szökött át. j A' szegedi szökevények ügyében egyébként 1 az ügyészség elnöke kedden délben véglegesen j befejezte a házi vizsgálatot. A' megállapítások szerint a szökésért a börtönőröket nem terheli felelősség. Hétfőn este 9 óra után dr. Zobay Ferenc, az ügyészség elnöke dr. Kalmár Szilveszter, dr. Vaday Viktor és dr. Balázs Sándor ügyészek társaságában a börtőnőrökkel még egyszer végigjáfszatták a szökést. 'Az ügyészek különösen azt tették vizsgálat tárgyává, hogy a cella előtti folyosóra kihallatszik-c az, liogy a rabok feszegetik a cella padlóját. Moszlai István börtönőr a bezárt cellában vasruddal verte a padozatot, a bizottság azonban semmi neszt sem hallott a cellából kiszűrődni. E próba különösen abból a szempontból volt fontos, hogy a folyosón tartózkodó őr meghallhatta-e a szökevények fúrási munkáját. A1 próba az őrök mellett 113-j.latkozott meg. Nem tudta azonban a vizsgálat azt megállapítani, hogy a szökevények a padlózat felvágásához szükséges kést honnan szerezték. A beszerzett szakértői vélemények szerint egy éles szög teljesen megfelel arra a célra, hogy 1—2 centiméteres deszkát néhány napi munkával át lehessen vágni. Rendkívüli titkos tanácsülés az 0r oszlán~uccai bérház munkálatainak kiadása ügyében. Megfelebbezik a hétfői határozatot? (A Délmagyarország munkatársától.') A város tanácsa — mint ismeretes — hétfőn döntött az Oroszlán-uccai uj városi bérpalota építésére hirdetett versenytárgyalás ügyében és a munkát annak a vállalkozónak'"ítélte oda, aki — mint generális ajánlattevő -az ajánlati végösszegek sorrendéjben a harmadik helyre jutott. A tanács határozatának •az a javaslat volt az alapja, amelyet Berzenezey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője terjesztett a tanács elé a versenytárgyalási bizottság hétfői, utólagos kalkulációjának eredményeképen. A versenytárgyalási bizottság ugyanis kiszámította, hogy abban az esetben, ha az építési munka komplekszumából kivesz a város két iparosmunkát, pedig a kályhás és a villanyszerelési munkát,""ezeket a legelőnyösebb ajánlatot tevő szakiparosoknak adja ki, előnyösebb végeredményhez jut, mintha generális vállalkozót bízna meg a munka egész komplekszumával. jSy az uj bérház építése 816 ezer pengőbe -°g kerülni, néhányezer pengővel kevesebbe, mintha a másik megoldást ráosztotta volna a tanács. 'A1 tanácsülés határozata nem egészen simán született meg. • A tanács tagjai sokáig számítgatlak, sokáig hasonlítgatták össze az egyes tételeket, de a versenytárgyalási bizottság számítási művelete annyira komplikált volt, hogy a tanácsnokok egészen belezavarodtak, végül is hozzájárullak a javaslathoz, mint a — legelőnyösebb megoldáshoz. A tanács döntése nagy 'meglepetést keltett az érdekelt vállalkozók körében. Nem számítoltak ugyanis arra, hogy a versenytárgyalási bizottság az eddigi szokásoktól eltérően kombinálja az ajánlati tételeket. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a közmunkákat vagy generális vállalkozó kapta meg, vagy pedig a munkát szétosztották munkanemenkint a legelőnyösebb részajánlatokat tevő szakiparosok között. így a generális vállalkozó a nyers kőműves munkán kívül máit nem kaoott mefi. 'Arra azonban még nem igen volt példa, hogy a város a generális vállalkozó megtarlásával csak két jelentéktelen munkái szakított volna ki. Már a tanácsi határozat kihirdetése után olyan hírek keltek szárnyra, hogy az eiső helyen „kandidált" vállalkozó megfelebbezl a takács döntését a közgyűléshez. Felebbezését pedig arra fogja alapítani, hogy; a város az ajánlati tételek további kombinálásával még kedvezőbb eredményt érhetett volna el. Ha nemcsak a kályhás és a villanvsziert:lési munkát bizza a szakiparosokra, hanem kiveszi a többi közül a parkettező, az asztalos és a vasbeton munkát is, akkor a végösszeg többezer pengővel redukálódik, ebben az esetten azonban nem a harmadik vállalkozóból lesz az első, hanem esetleg a második kerül ki győztesen a versenyből. A • versenytárgyalási bizottság azonban csak azt a két tételi; szakította ki az ajánlatokból, amelyekre a harmadik legdrágább ajánlatot adott, lényegcsen drágább, mint a többi és igy következtek bs az átszámított végösszegekben azok a jelentékeny eltolódások, amelyek a tanács hétfői határozatát eredményezték.'» A vállalkozók szerint tarthatatlan a tanácsi határozat, illetve a versenytárgyalási bizottsági javaslat indokolása is. A bizottság javaslatát azzal indokolta meg, hogy a kiszakított két munkanem úgyszólván teljesen független a többi munkanemektől, tehát a szakiparosok munkája nem befolyásolhatja a generális vállalkozó munkáját, aki az esetleges késedelemért igy nem háríthatja át másokra a felelősséget. Ezzel szemben az iparosok azt állítják, hogy a parkettező és. az asztalos munka is éppen olyan független a többitől, mint a kályhás és a villanyszerelő munka, sőt némely vonatkozásban még függetlenebb is, mert a generális vállalkozónak előbb el kell készíttetnie a nyers padlót, vagy az ablaknyilásokat, hogy a parkettet rátehessék, illetve az ablakés ajtótokokat beilleszthessék. De minden munkanemnél függetlenebb a szobafestés, amely; csak az épület teljes befejezése után kerülhet sorra. A' győztes cég azonban ezekre a munkanemekre nem tett drágább ajánlatot versenytársainál és igy ezeknek a munkáknak a kikapcsolásanemjelentett volna számára előnyt, viszont a többi vállalkozók éppen ezen a téren voltak drágábbak. A szegedi építészek és vállalkozók körében a tanács döntése olyan nagy visszatetszést keltett, hogy már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a bonyodalom nem marad hatás nélkül a tanácsra. Nem is maradt. Kedden délelőtt rendkívüli ülésre ült öss^e a tanács a polgármester párnás ajtókkal elzárt szobájában. Az ülésről csak annyi szivárgott ki, hogy a tanács egyik tagja, dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész — aki a hétfői ülésen is leginkább aggodalmaskodott a túlkomplikált számításokra alapított bizottsági javasfat miatt és mindenáron arra kért határozott választ a referenstől, hogy a tételek további kombinálása esetén elérhető-e kedvezőbb eredmény — szinte indulatosan ismertette a vállalkozók észrevételeit és kifogásait A tanácskozás nagyon sokáig elhúzódott a zárt ajtók mögött, de hogy a felmerült kérdéseket milyen mértékben sikerült tisztázni, az egyelőre — titok. Érdeklődésünkre csak annyit tudtunk meg, hogy a tanács megerősítette hétfői határozatát és elfogadta a határozat Írásba foglalt tervezetét. A városházán egyébként arról is beszélnek, hogy a tanács állítólag nem akarja dezavuálni önmagát. Csellk János clpirakíárál augusztus l*én a ielc&r* málus'paloíába helyezi át.