Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-26 / 169. szám

DÉLMAGYAEOBSZAO 1927 fcflus^Zfr, még a világon nem volt példa s aligha less Szegeden iá arra, hogy költségvetési feleslegbal csatornázzanak, kövezzenek s költségvetési feleslegbűi fedezzék a városfejlesztés enor- , mis kiadásai!. Az aggodalmaskodó illetékesek I ía •városfejlesztési program jövő évben meg- f valósítandó részletét illesztették volna be a " költségvetésbe s gondoskodtak volna a csatornázás, világítás és kövezés jövő évi terheihogy a szegedi városi üzemek legtöbbjével" szemben érvényesüljön a belügymi-v niszter akarata. Végtére is, azért nem érdemes ezeket az üzemeket íentartáiii, hogy fenmaradhasson a — Közüzemi Tanács. A' tanulságokat mindebből nem nehéz levonnék költségvetési fedeléről, a polgárság költ- ni. Aki a központi hatalommal szemben erőséyvelési jogénak s a törvényhatóság önkormányzati jogának LiszLcleibentariüsa melleit, akkor njo-L -,;om kelj -no.és. nem |s kkeíue siránkozniok amiatt, hogy a póladó leszállítása a városfejlesztési tervek kerékkötőjévé válik. Ki beszélt Városfejlesztésről akkor, amikor a költségvetést tárgyalták? Mi csak arra emlékszünk, hogy a tanyai kutyák után kivetett ebadó eltörlését követellek. Csak az ebet kötötték a karóhoz, amikor az ebek harmincadjára került a polgárság önigazgatásának legfőbb tevékenysége. ' A' költségvetési vita a mechanikusan összeállított számcsoportok meV chanikus elfogadásává sulytalauodott. Hol maradt s hol máruul már -tévék óla a megrokkant és megcsonkult, kiöregedett, kihalásra ítélt s " - j a fSIMssfilésíől törvénysértésééi elzárt MzgyÜléSből a költségvetési vita s az a gondolat, terv, öllel, javaslat, le re ml ti szándék és termékeny megbeszélés, amiv. í az önkormányzatra érelt S magát tény legesen önkormányzó városi polgárság a költségvetési vita során hozzájárulhatott volna a városi élet fejlesztéséhez, a szükségletek jobb, biztosabb és olcsóbb fede- í petéhez s az élet:el:ételek megjavításához. } Ezen a ponton azonban vitába kell szállni jj a miniszteri leiratban megnyilatkozó azzal | a felfogással, amel csak a hasznothajtó városi j üzemek fentartását tartja megengedhetőnek. | A belügyminisztérium szerint csak az a hasz- | nothajtó üzem, mely bővételi feleslegét átad- f hatja a városi háztartásnak. Ez a felfogás | veszedelmes s ezzel még, gyakorlati megvalósulása • előtt kell szembeszállni. 'A községi üzem hasznothajtó akkor is, ha egyetlen fii* tér pénztári jövedelmet nem eredményez, de -r*- kedvezően befolyásolja a piaci árakat. Hasznoíhajló akkor is, ha jövedelem nélkül sjteni akarja a törvényhatóság jogát, az erősítse a közigazgatásban a polgárság részesedésének súlyát és terjedelmét is. 'A törvényhatóság joga nem a lisztviselők joga, hanem a törvényhatóság- ban élő. polgárságé. ) A • * ~ • 1 Ha a polgárságnak a közigazgatásban valq részvétele elsatnyul, elsatnyul a törvényhatóság joga is. Az önkormányzat romjain p», dig nein a polgári szabadság és polgári lét intézményei fognak felépülni. A' belügyminiszteri leirat keserű ízelítőt adott a központi hatalomnak kiszolgáltatott önkormányzati közigazgatásból. S kinek volna kedve ahhoz a lakomához, amit ez az ízelítő jövendöl. Ez a lakoma már csak halotti top lehet a polgári önkormányzat ravatala mellett. Teljesen nym^oúí hangulatban folyt le ass os&tr&'k. parlament gyúszülése. (Budapesti tudósítónk tele/onjelentése.) Bécsből jelentik: Az osztrák nemzetgyűlés ma délután tartotta meg első ülését a véres pénteki események óta. Az ülés egyetlen tárgya a tizenötödjki véres események áldozatainak elparentálása volt. A' beszédet Niklás elnök mondottá, akinek szavail a képviselők állva hallgatták végig. A nemzetgyűlés elnöke elemi katasztrófának nevezte a véres eseményeket és a nemzetgyűlés nevében háláját tolmácsolta mindazon szerveknek, amelyek hozzájárultak a rend és a nyugalom helyreállításához. Niklas elnök fel- s hívta a képviselőket, hogy intsék választóikat mérsékletre ne csak a parlamentben, hanem mindenütt. Indítványára külön jegyzőkönyv^ be foglalták a gyászülést, mire az alig tizeaőtperces ülés véget ért. A nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap tartja, amikor már sor kerül a véres események érdemleges vitájára. Politikai körökben azt hiszik, hogy holnap sem fog sor kerűlht izgatottabb jelenetekre, mert a pártok még-] egyeztek abban, hogy a parlamentben a mé séklet hangján fogják tárgyalni a m@§ nem Budapesti tudósítónk ícL? fonj elöntése.') Párisból jelentik! A párisi sajtó érdeklődésének előterében Károly volt trónörökös személye áll, aki ma fnár fogadta -a sajtó munkásait, Az újságírók előtt kijelentette, hogy lesz a Jövőben. rendeztek Ferctinánd emlékére, a tömeg Uj éltette őt, mint Románia királyát, fiz ez * jenzés a legkülönbözőbb értelmeket ébresztett benne. Hogy mit fog tenni a jövőben, mí nem tudja, mért m£g. nincsen ethatárpxoa ! programját. - y W r- r * tegnap fájíMmuéant- hallotta, hogy amikor elhagyta a román templomot, ahol rekviemet i -•••-.-• - \ MunRat merni keresni barátjával* a &tefánia~i*ton agyonütötte és KiraboMa (BudapcsJ,f tudősitőnk telefonjelentése.) Ma réggM'a Stefánia-'ut elhagyatott részén 5 egy fiatal: inasgyerek borzalmasan összevagdalt bár, de olcsóbb árakon elégili ki a közszükségleteket, mint.a magánvállalkozás. Hasznot- \ ns gyilkosságra gondoltak. A nyomozás során este hajtó akkor is, ha bevételi többlet nélkül I megállapították, hogy a. holttest Preszner Jóugyan, de olyan közszükségletek fedezetéről f zsef 16 éves inassal azonos, aki együtt lakott Barresnl. Munkát azonban nem kaptak. Barna kicsalta a Stefánia-iá végére a Italai Prasznert, itt agyonütötts és elrabolta huszonöt penv holttestét találták meg. Az első pillanatban bestiái gőjét és óráját. Tegnap nyugodtan hazament, ,! —i— —1 ma amikor olvasta az újságokban, hogy megttf\ Iálták Preszner holttestét, megszökött. Valószínű« nek tartják, hogy Nógrád felé vette útját, ahól gondoskodik, amikre a magántöke épven a ? na József 21 éves tehenésszel. A két fiatalember szülei laknak, rendőrség minden intézkedést rentabilitás hiánya miatt nem vállalkozhatik. j szombaton együtt ment el hazulról munkát ke- j megtett, , Hasznothajló akkor is, ha a polgárok egész- j ••-«««««»fiesm^rntmsmmsimmm^em^mKmmmmmKmmBmam^m^^^mmmmm^m^tmmmmmmmm^mm. ségét védi; vagy uj fogyasztó és termelő terű- - .. .. - . • leieket kapcsol a városhoz, anélkül, hogy el- j WyOmOTa SSklUtt €-00 &eUgOt SllüKtLSí&tOtt, könyvelhető hasznot hajtana. Semmi kifogá- j sunk sem volna például az ellen, ha a Város j maga gondoskodnék a városi polgárság tejel- i >, n./F , , .. v , r.f . s, .. ... . .. . x tti (A Délmaqr.arorszáq munkatársatói j Kasza látásáról s mindenesetre kivanatosabb lenne, l r- u j- x . . . , » „ . ... , , „-. , ,, . , » | -Endre volt szegedi városi tisztviselő, aki a ha a községi, tejüzem hasznok derese he- ' , „ , ,, x .. ... . ,, ' ,, „ wft „ « 1<flJ1 . háború alatt és közvetlenül a haboru után a lyett például a felállítandó gvermekvedelmi ; , .. 1 x , u. „Mu„„ Kasza Endre, aldnek nagy családja volt, büntetésének kitöltése után sokáig nem tudott intézményeket ingyen látná el jó tejjel. Semmi kifogásunk sem lenne az ellen, ha a város létésitendő nagyszabású konyhakertészste sem haszonra dolgoznék,: hanem ankétek szalmacséplése helyett letörné a piaci árakat. Nem vagyunk elragadtatva városi üzemeink-,« töl és — fájdalom — sokban igazat kell ad- 5 nunk a 'miniszteri leiratnak. Mi szükség van I olyan községesitetl üzemre — városi hirdfe- í mi - u -i-t uh tJt - „, ,• í,.,..® . „ . .„ állashoz jutni. Legutóbb azután a Máv. oszíSíSKÜí"^TX Í^rt rm rí-; ) tálvmérnökségnél kapott óradíjas írnoki bteStv.HVn I • S . Í S t1 "•fáb°1 ^ osztfct. Ideiglenes állásában Kasza azonban vaskarika. Mi szükség van olyan városi üzem- * • .. ? , .., . re - községi halászat ahol a halászok ]smet nem tudta ma"at ^becsülni. haszonrészesedése tízszer annyit tesz ki, mint a tökét nyújtó város haszna? Mi szükség van városi téglagyárra, ha az nem könnyíti meg a kisemberek építkezését, hanem — haszon nélkül konkurrenciát csinál a magántőkének? ! mafú. feljelentette magát. tásomat A sikkasztó napidíjas bejelentését a hivatal^ főnökség a bemondások alapján megállapít totta és jelentették az esetet a rendőrségnek". Kaszát letartóztatták, aki azóta az ügyészség fogházának lakója ? közélelmezési hivatlban működött, külön böző hivatali szabálytalanságokat követett el. Ekkor állásából elbocsájtották és hivatali sikkasztás cimén eljárás is indult meg ellene. A szegedi törvényszék annak idején hathónapi fogházra ítélte a magáról megfeledkezett tisztApródonként mintegy 600 pengőt sikkasztott el. Üzelmeit azonban nem sokáig folytathatta és pénzt sem tudott szerezni, hogy az elköltött összeget vissza tudja adni. A várt hivatali vizsgálat előtt egy nappal Kasza megjelent A belügyminiszter felfogásával szemben ér- j Wvatalfőnöke előtt és bejelentette, hogy 600 vényt kell szerezni annak az álláspontnak, P^övel nem tud elszámolni. ^„y 1 ' J — Isagy .csaiadom van, éneztek és betegek * I volhik — mondotta —, fizetésemből nem tudszükség van pénztfei haszonnal üsm I lám az orvosságokat 'íizétni, azért sikkasztotjárd L'aii.sgi üzeaeüre is, ] taai... Tovább már nem tudtam rejtegetni viszont nem lehet kifogást csinálai ^ eiien, ! ágaiét és ezért jelentem most be sikÜaszJuSius hé 26-án az előadások negyed 8 és fél 10 érakor kezdődnek a Korsó Moziban. €§@№ János cipőrakíárát ^asztos l«éa a Kelőt". ilss^aloíéba belye^I tt