Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-22 / 166. szám

ÍÍEOEDI Saserüesslöség: DeáK Ferenc a. Telefons 13-33. ^ Kladóhtvalal, SöIcsönlsüny^íAr 6» Jegylrodn i Aradi ¿ccä 8. Teleion: 3Ö6. -- Nyomda: Löw fjpót uccn 19. Telefon: 10—34.« »«»«» PÉNTEK 1927 JULIUS 22 0 0 0 ni. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség 6« kladóhlvaiali tel uccn 6. Telefoni 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY > SZENIESZTOSÉG és kiadóhivatal: Aadrássy ucca ZS. Telefon.: 49. szám. « » «» « » « » « >• EHSU ClOOzetdsl Ara havonta 3-20, vidéken és a lővárosban 3-eo, kUBiildan 0-40 pengő. Egyes szám ÍO, -vasár« és Ünnepnap 24 fillér. Atlantis. Ä régi és uj kiöltök igen szép versekelj írtak az elsüllyedt világrészről, amelynek tornyai fölött most az Óceán hullámai ringanak. A görög regék rejtelmes és távoli Atlantisa nyomtalanul pihen és álmodik a mélyben, csak néha, viharos éjeken hallanak a matrózok valami tompa zúgást a tenger fejekén és babonás félelemmel rebegik: Atlantis harangoz odalenn! i "Ez az Atlantis ütődik elménkbe önkénytelenül, hogy Bécs harsogó napjai után Európa fölocsudik a nem is olyan váratlan meglepetésből. Évekkel ezelőtt, ha a vándor ide'gen a császáraitól megfosztott császárvárosba tévedt, a gyönyörű és hatalmas Ringen, az Opera arkádjai közelében, nem messze ¡Schwarzenberg herceg gőgös lovasszobrától, legy kávéházat pillantott meg, amely nyugati pompával és keleti kényelemmel kínálkozott, amely ragyogott és zsongott, mint egy világvárosi kaptár, a metropolisok hoteljeinek internacionális nyelvén Atlantisnak hívták ezt a kávéházat. Nomen est omen: egy esztendő múlva a fény és zaj tanyája vak ablakokkal, üres helyiségekkel meredt a Ring hullámzó forgatagára: Atlantist elérte végzete, Atlantis elsüllyedt a gazdasági válság viharában. ; Ez a kávéház szomorú és némán te beszédes szimbóluma lett büszke Bécs város sorsának. Egy világbirodalom fővárosából, egy nagy monarkia székhelyéből ni Velenoe lett Bécs, szárazföldi Velence, amely a gazdag ós kíváncsi idegenek borravalójából él, Európa lazzaronija, amely régi kincseit mutogatja, amely, ősi Burgját tárja Id és Beethoven, Mozart, Lanaer, Strausz muzsikájával csalogatja magához, mint egy uj hamelni patkányfogó, a nagy gyermekeket Muzeum lett a városból, amely látta a diadalmas Mátyás királyt, aki a Matschaker Hc* kapuján vonult be uj udvarába, amely Mária Terézia és Joeephus dicsőségét és bőkezűségét élveste és amely Ferenc József hosszú és virágzó uralkodása alatt már-már azt gondolta, hogy az aranjucjd szép napoknak soha sem fess vége, hogy a fcabsburgi jogar alatt őrök időkig élni és állani fog a monarkia, amely Lembergtől Triesztig egyesítette a legkülönbözőbb színeket ás nyelveket A gondtalan Bécs soha se gondolt komolyan a forradalmi magyar költő sötét jóslatára (bizonyára nem is hallott fcHa): Miként típusdtűt feruxsdtem, El fogsz posztolni Ausztria S mint Jeruzsálemnek lakót, Földönfutók lesznek császárjaid, Földönfutók & üldözöttek. Készülfetek ' ír. Ti fölfuvalkodott félistenek, Az óra kondul s futnotok keli, Hogy el ne zúzzanak Az omló trónus romfal, m tagadás, bizony tt a komor j ®g meglehetősen híven beteljesedett, mínf ÍWLOgy annak a rebellis magyar Aetöksfenek eddig minden eddigi próféciája valóra Persze, Petőfi nem Ausztria népére gonIt, hiszen Petőfi a világszabadság apostola ha a legutóbbi bécsi események okait Jvethezményett tekintjük és ezekből álliK horoskópot a jövőre: nem sok jót feaitt kiolvasni Ausztria sorsára vonatkozólag A száraz Vefeace szinte reménytelenül mered ma a világba, pompás palotái, dtis muzeumai tövén a nyomor és szenvedés fekete ós vörös árnyéka borong és nem messze látszik az idő, midőn büszke pályaudvarai homlokára a danlei mondást Írhatja: lasciate ogni speranza... Középeurópa birnámi erdeje kezd megindulni, baljós zúgással, vészterhes robajjal az úgynevezett győztesek tábora felé. Itt az idő, most vagy soha! — ezt nem csupán a márciusi nagy napok Petőfije mondotta, ezt a mi nehéz és keserves napjaink megértői is hangozA román l&Irály vecjs^ncielete. tatják, a Rothermere lordok, mindenki, aki« ben az európai lelkiismeret fölébredt. Ha nem akarják a győztesek, hogy Atlantis ódon regéje valóra váljék Európának kellős közepén, ha nem akarják, hogy az európai kultúra legerősebb és legtartósabb bástyái eli merüljenek az anarkia vagy a barbárság mélységes tengerébe, hogy velük együtt vess« szen egész Nyugat élete és jövője: akkor segítsenek, míg nem késő! Mert külömben az elsüllyedt Atlantis megkonduló harangjai az idők végezetéig hirdetni fogják az ö szégyenüket és gyalázatukat. (Budapesti tudósitónk telefon jelenté se.) Bukarestből jelentik: Ferdinánd román király holttestét ma szállították át Sinajából Bukarestbe. A halott királyra a hegyi vadászezred tábornoki egyenruháját öltötték fel és koporsóját biborlepellel borították le. A koporsó maga nehéz tölgyfából készült gazdag ezüst díszítésekkel. Délelőtt fél 11 órakor a katafalk előtt gyászistentisztelet volt, amelyen a királyi család valamennyi tagja, a HohenzoÜern hercegek, a régense tanács tagjai, Bralfanu miniszterelnök, Popescu igaságüftymbriszter és Hlott udvari miniszter vett részt. A királyi család az istentisztelet után a kastély elsőemeleti kis szalónjába vonult, ahol felbontották Ferdinánd végrendeletét A végrendeletet Popescu igaxságügyminiszter olvasta fel. A végrendelet két részből áll. Az első részt Ferdinánd sajátkezüleg fogalmazta és irta alá 1925. julius 2-án. A második rész, az első függeléke, 1926. ianuér 11-én kelt Ferdinánd ezt a függelékét Károly trónörökös lemondása után irta. A végrendelet tizenkét oldal terjedelmű. Ferdinánd részletesen leírja benne betegségét, Istenhez fohászkodik, hogy védje meg Romániát Köszönetet mond hitvesének, hü élettársának és támaszának, a királynénak azért az együttérzésért, amelyet oldala mellett állva iránt» tanúsított A vagyon« jogi rendelkezések következnek ezután. A király Márts királynőnek hagyta a cotrocsenJ kastély teljes tulajdonjogát, valamint Sinaja melletti PeHsor kastély életfogytiglani haszonélvezeti JogáÜ Többi vagyonát gyermeket között egyenlő arányban osztotta tel. A jugoszláv királynénak részvéés készpénzt hagyományozott Jótékonyleit szánt A pétvégrendelet heljesMU as eredet] végrendeletnek Káról? vett trónörökösre vonatkosé féméi és ktemriü, i hogy a Károlyra hagyott bukaresti kast* tyok és paloták csakis as uralkodó céljait ssolgálhatják és Így «»tart Mihályra faagy* benyomást keltett a JetenlévtSk között , DéU 12 órakor a koporsót « király adjutánsai és j a hegyi ezred tisztjel válókra vették és * palota ] előtt egy, ágyatalpra helyezték, amelyet ssotán j ¡«^ • • hat fekete tó I Vitt H * shajsi áHomásre, ahonnan Wüőnvonat 1 vitte a koporsót Bukarestbe a királyt család ál A régens tanács tagjaival együtt A Különvonat fél 5 ónkor érkezett meg a ootrocseni pályaudvarra. Amfkor befutott száz ágyúlövés dördült el megkondultak Bukarest őszszes harangjai, a díszszázad sortüzet adott és a zenekar gyászindulókat játszott Rövid szertartás után a koporsót a királyi kastély nagytermében katafalk» helyezték, ahol vasárnapig marad felravatsiozva, hogy a lakosságnak addig aJkalícs {«gyen a rávatalhoz járatai A hangatet egész Romániában nyagedt. A íapok nwgelégédéatel állapítják m^f. hegy s tró1«változás nem váltott ki az ország lakossága körében válságot. Az a bir terjedt el, hogy Károly extrónöröbös ismét kötelező nyilatkozatot tett, amely szerint semmi kísérletet nem tesz a trón elfoglalására. A parasztpárt nevében Mantu a parlament hétfői ülésén deklarációt olvas fel, amelyben bejelentig hogy a pártja is közre kíván működni a jelenlegi állapotok megszilárdítása érdebében. Curtea de Arges városkában minden alőkészü« let megtörtént a király temetésére. Az idegenek százával érkeznek a városba, hogy végignézzék «¡: temetési szertartásokat. A temetési vonal mentés minden ablakot lefoglaltak már. A bukaresti lapok ma közlik Ferdinándnak Bra* Üanuhoz irt otolsó levelét, amely megható dokumentuma annak, hogy az cümnyt király mennyire fájlalta, hogy ~ , elsőszülött (te nem ülhet utána Románia trónjára és hogy milyen nagy önmegtagadásába kerülj hogy ne hívja fiát halálos ágyához. Istent arra hogy irányítsa a volt trónörökös további 1 Jelentések szerint Károly még mindig nem kapott választ anyjához Intézett táviratára, amelyben azt kérte, hogy a régens tanács tegye lehetővé atyja temetésén való részvételét t0jtm dniání barát fa." London, julius 21 Az angol sajtó az elhunyt román királyban mint az ántánt barátját. gyászolja. A trónváltozás nem okoz komlikádókat, bár megállapítható, hogy a helyzet kornohr, egyrészt a kisebbségek miatt, de a szomszédok ellenséges magatartása miatt is. A Times szerint az ország különböző részeiben a nyugtalanság jelei érezhetők. A' Manchester Guardian szerint tt területi gyarapodása Romániánál: a legsúlyosabb problémája, különc' sen Erdély miatt, ahol most romámuralkodnak magyarok felett. A magyar—román viszony a közelmúltba« elviselhetetlenül feszült volt. A magyarok nem tudják elfelejteni, hogy 1919-ben a románok saját iniciatlvájukból szállották meg Budapestet, Európa legbüszkébb nemzetének szt* vét A Daily №m azt Írja, hogy, } a háború milliónyi olyan embert / -ott román uralom alá, akik a faji, sem érzelmeik tekintetében n románok. A kisebbségek elégedd uck, Magyarország szeretni visa , kapni ax erdélyi magyarokat, Oroszország fóveteH B&^zaráhiái, á K ,*>