Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-20 / 164. szám
DÉLMAGYARORSZÁG J927 július vy ben a városi üzemek költségvetését jóváhagyja, íelhivja azonban a várost, hogy a lehető legrövidebb időn belül állíttassa össze a kisvasút költségvetését, mivel ez sem a költségvetés bevételi, sem a kiadási rovatában nem szerepel és azt sürgősen terjessze fel hozzá. A belügyminiszter rendelete — mint emiitettük — nagy konsternációt keltett a városházán. Az illetékesek a végbevitt változtatásokat teljesen indokolatlannak, a zöld asztalok mellett tájékozatlanul, a város ügyeinek ismerete nélkül végzett változtatásoknak tartják. Különösen a pótadó kulcsának leszállítását sérelmezik. aki átrevideálta a költségvetést, nem tudja, hogy Szegeden az uccák kétharmada kövezetlen és hogy a külvárosrészek most követelik a csatornázást és a világítást — mondotta informátorunk —. Utóvégre azt is megtehették volna, hogy az összes kiadásokat eltörlik, a mely esetben a város polgárai között feloszthattuk volna a város minden bevételét. Megfelelő jövedelem nélkül nem elégíthetjük ki a lakosság igényeit. A városházán arról is beszélnek; hogy, a polgármester, aki megkezdte szabadságát, ha értesül a belügyminiszter rendeletéről, bizonyára hazajön, hogy összehivassa ebben az Ugy látszik, az a miniszteri számtiszt, | ügyben a rendkívüli közgyűlést. Négy UisttáM §ösies JcffecfeJnae öngyilMosfelolt öreg csissma&iával. 20—20 pengő jutalom az életmentésért. (A Délmagyarország munkatársától.) Még húsvétkor történt, hogy egy öreg makói csizmadiamester elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Öngyilkosságát ugy akarta végrehajtani, hogy beutazott Szegedre, kiment a Boszorkánysziget tájékára és itt akart a Tiszába beugrani. A különös viselkedésű öreg ember öngyilkossági kísérletére figyelmes lett négy kis diák, «.kik éppen kalandos kirándulásra szövetkeztek és ugy tervezték, hogy a szerb határig kóborolnak el. A négy kis diák amikor észrevette az öreg ember szándékát, visszafordult és csúszva közelitették meg a partot. Az öngyilkosjelölt öreg ekkor már mind beljebb hatolt a vízbe. Az ár már el is kapta, amikor a négy kis üiák akcióija lépett. Egyikük gyorsan zsebkést kapott elő. Pillanatok alatt nagycsomó fűzfavesszőt vágott le, amiből valóságos kötelet fontak össze. A füzfakötél segítségével ^ereszkedtek be a vízbe és mintegy 10—15 métert haladva sikerült is a már fuldokló öngyilkosjelölt kezét elkapni. Ekkor azonban a füzfakötél hirtelen elszakadt. A négy kis diák azonban nem vesztette el lélekjelenlétét. Úszni jól tudtak. A hideg áradó viztől sem ijedtek meg. Egymás kezét szorosan megfogták és ugy húzták ki az elalélt embert a partra. Utána mesterséges légzést alkalmazlak, majd értesítették a mentőket, akik az öngyilkosjelöltet beszállították a közkórházba. A négy kis diákgyer«,ket bátor tettükért a rendőrség kitüntetésre terjesztette fel a belügyminiszterhez. Kedden délelőtt azután megérkezett a belügyminiszter rendelkezése. A báior életmentőket, akik életük veszélyeztetésével mentették ki a vízből a makói csizmadiát, 20—20 pengő jutalomban részesítette. A négy életmentő kis diák névszerint Budner Károly, Várkonyi Tibor, Szágen Ferenc és Krepkó Ernő a reálgimnázium tanulói. Miért nem segít a elrágaaúgi amRét. A háború befejezése óta a világot ankétláz fogta iel. Ankét ankétot követ, ami annak a jele, hogy a világ szervezete beteg s igyekeznek rá gyógyító irt találni. Ezt igeu sokszor meg is találják, csak az a baj, hogy nem alkalmazzák. Azt hiszik, elég a bajokra rámutatni s azok azlán rögtön meggyógyulnak. így akarják a mi legújabb bajunkat, a drágaságot is meggyógyítani. Ankétokat tartanak most már az egész országban szerteszét, mindenki elpanaszolja baját s azután szépen hazamegy azzal a tudattal, hogy a többi majcl megy magától. A termelő, gyáros, kereskedő, iparos mind abban látja a baj gyökerét, hogy magas és sokféle az adó, ezt le kell szállítani s ha ez megtörténik, ugy sokkal olcsóbban élünk s tej jel-mézzel biró Kánaán leszünk megint. Szerintem nem ez a drágaság egyedüli oka. Igaz, hogy sohasem voltunk adószerető nép, de ami sok, az mégis csak sok. Az ipari és nyersterményeket közvetve és közvetlenül drágitó sok mellékköltségen kívül a drágulásnál igen nagy szerepet játszik a lecsökkent fogyasztóképesség. Igen csodálatos, hogy az a sok polgári közgazdász, aki a drágulást megállítani s az árakat csökkenteni szeretné, erre még soha rá nem mutatott, hoioll tudhatná, hogy a legelemibb dolog, amit iparosnak, kereskedőnek tudni kell, hogy 0 fogyasztóképesség a termelést növeli, a növekvő termelés pedig az olcsóbb árakat hozza magáyal. Dálnoki-Kovács indexszáma szerint 18.240, a Szakszervezeti Értesítő szerint 18.352 a lakbérnélküli indexszám junius végével. Ez azt jelenti, hogy ami békében egy koronába került, az ma 18.500 papírkorona. Hány munkás és tisztviselő kap ma békebeli egykoronás keresetéért 18.500 papirkoronát? Itt tessék a drágaság gyökerét keresni, hogy akinek nincs elegendő keresete, az nem J vásárolhat, igényeit kénytelen a legminimálisab- ( ra lecsökkenteni. Azok pedig, akik abból éltek, hogy az ország népének nagyobb részét kitevő kisembereknek eladtak, megszaparodott számuk mellett kénytelenek megélhetésüket és költségeiket a kisebb fogyasztásból előteremteni. Hiábavaló a sok beszéd és nagy lármával beharangozott közmunka akkor, ha oly alacsonyak a bérek, hogy vísárolni nem tudunk. Tessék vé- : ¿.jj.imi a gyárakat, üzletéket, irodákat s ndu'.o- j •álsai,. sxsaaní .artóU hQK.' % havi másfél-kettő.- ! millió koronás, vagy háromszáz—négyszázezer ko. ronás heti bérekből hogyan élnek meg családok akkor, mikor egy öttagú család minimális szükséglete 850.000 korona hetenkint. Hacsak a legutóbbi időket nézem magánalkal-í mazotti szempontból, akkor megint csak azt kell megállapítanom, hogy azok, akik mindenáron a drágaságot akarják letörni, a fogyasztóképleleoséget s ezzel megint az árak emelkedését mozdították elő azzal, hogy a múlt év augusztusa óta beállott mintegy 15 százalékos drágulást alkalmazottaik fizetésénél egyáltalán nem vették figyelembe s egykét céglől eltekintve a fizetések a régiek maradtak, ha ugyan a tetejébe még le nem szállították. Ez nem jelent mást, minthogy a fizetések 15 százalékkal csökkentek. Mi történt tehát? A vásárlóerő megint kisebb lett s a gyáros, kereskedő, iparos, termelő megint kevesebbet tud eladni. Ezek a dolgok indították a magántisztviselők szövetségét arra, hogy Budapesten nagygyűlést tartson, amelyen a következő határozati javaslatot fogadták el: — A magántisztviselők tiltakozó gyűlése megállapítja, hogy a folyó évben teljesen stabil pénz mellett mutatkozó drágaság okai a pengőszorzószám helytelen megállapításában, az állami és községi túladóztatásban és a nyerészkedés lulhajtottságábau keresendők. Az első kettőért a kormány, illetve a törvényhatóságok, a harmadikért az ipari és kereskedelmi vállalkozás felelős, a mély rendszerré tette a kis forgalom, nagy haszon elvét, — A jelenlegi ártéboly és profitdüh tulajdonképeni kiinduló pontja a fogj'asztóképességnek a szanálással kapcsolatos tervszerű lerontása, amelyet a kormány most betetőzni készül a lakások szabad fölmondásának visszaállításával. A nagygyűlés megállapítja, hogy nagy fogyasztás melíett kis haszonnal is be lehet érni. az ősszézsugoro-1 dott fogyasztás azonban magában hordozza az uzsoraárakat. Megállapítja, hogy minél magasabb a lakbér, annál kisebb a kenyér, végül leszögezi, hogy a mai állapotok fölidézcséhen a dolgozó munkások és tisztviselők teljesen ártatlanok. — A tűrhetetlen és indokolatlan drágaság egyetlen közérdekű ellenszere. a fizetések megfelelő fölemelése. A nagygyűlés fölhívja az ország magántisztviselőit, hagy a Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége zásíjaja" Aíatt zári fórokban,' ssolidátis akarattal és a ré|i lendülettel szállja nak síkra exisztenciájuk megvédéséért. Az adó sok, a termelést drágitó bankkamat magas, a bankok, kartellek nyeresége nagy, de munkások, alkalmazottak fizetése tulalacsony , mindaddig, mig a fizetéseket az árakkal ös5í, hangba nem hozzák, tarthatnak itt ankétot mia, den órában, a fogyasztás nem emelkedik s igy természetszerűleg az árak is magasak lesznek, Ezekel a szavakat mindig s mindenhol elmond.' juk addig, mig mindenki ebben az országban megérti majd, hogy a forgalom elve: nagy fq. gyasztás, kis haszon! Berényi Nándor. A2K olvaisöj*oval^ "Piacé dtolgoR. Tekintetes Szerkesztőség! »Piaci dolgok« ej. men Wéber Arthur ur által irt cikkre vonatkozólag a »Szegedi piaci árusok egyesülete« felkéri a t. Szerkesztőséget az alábbiak közzétételére : Wéber ur nincs tisztában a helyzettel, ö a piaci árusokban szeretné feltalálni a mai drágaság okát. Ebben Wéber ur csalódik. A mai drágaság okát elsősorban az időjárásban kell keresnünk. A szárazság okozla rossz termés következménye általában az élelmiszerek drágasága. Másodsorban ugy a termelők, mint a piaci árusok különféle adónemekkel (kereseti adó, jövedelemadó, forgalmi adó, helypénz és vám) olyannyira meg vannak terhelve, hogj maholnap kényszerülve lesznek iparukat fel. hagyni. Wéber urnák azon állítása, hogy a vevőközönség a termelőktől olcsóbban vásárol, mint a piaci árusoktól, nem fedi a valóságot, mert több száz és száz esetben bebizonyult, hogy a piaci árus, amennyiben a termelőtől összes árait megveszi, letöri az árakat s így, a vevőközönség kicsinyben olcsóbban szerezheti be szükségletét, mint a termelőtől. Wéber ur felhozza, hogy a burgonya 80 százalékkal drágább, mint a fővárosban. Ez megfelel a valóságnak. Elfelejtette azonban Wéber ur, hogy a Nyírség mily távol van Szegedtől s mennyivel volt mindig drágább a valódi rózsaburgonya a vidéki, silányabb burgonyánál, de azt sem tudja, hogy a főváros az élelmiszerek szállításánál az államtól kedvezményben részesül, amit Szegednek az állam többszöri kérelmezés ellenére sem adott meg. Szegedi piaci ájrüsok egyesülete Pirich János elnök, Buda Viktor titkár. MIérá nincs nytíva vasárnap a meneájegylroda ? Tekintetes Szerkesztőség! Méltóztassék a »köz« érdekében nb. lapjában alázatos soraimnak helyt adni. Mig a menetjegyiroda a Bankegyesület helyiségeiben volt, vasárnapon is meg lehetett váltani a menetjegyet és nem hiszem, hogy ilyenkor az illető tisztviselő saját diligenciájából volt hivatalában, mert a heti robotolás után bizonyára neki is jól esett volna a pihenés. Vasárnap reggel többen jegyet akartunk váltani, de az uj helyiségben a menetjegyiroda zárva volt! Tehát ugy látszik, csak hétköznap gondolnak az utasok kényelmére, ünnepnapon nem időzhet tovább a közönség családjánál: Azt azonban megkívánhatná a közönség, hogy az 11 j menet jegyiroda ezt a körülményt tudassa, mely esetben mindenki már az előző nap válthatná meg jegyét, ha ez a modern városnak egyáltalában megfeleli Kiváló tisztelettel P. L. Kérdést intéztünk ebben az ügyoen a Magyar-Olasz Bankhoz, ahol most a menetjegyiroda van és a következő felvilágosítást kaptuk: Amikor a bank a menetjegyirodát átvette, ugy szeretett volna berendezkedni, hog/< vasárnap délelőtt is lehessen jegyet váltani. A budapesti központ azonban ehhez nem járult hozzá. Egyébként is méltányos, hogy aZ a magántisztviselő, aki egész héten dolgozik) vásárnap teljes munkaszünetet kapjon. IgH a menet jegyiroda csak hétköznapokon vaíl egész nap nyitva, ünnepnapokon délelőtt ki* lenctől tizenegyig, vasárnap azonban sieva vau,..