Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-19 / 163. szám

nem ludott számoí adni. Fegyelmi eljárást indítottak ellene, amelynek hire ment a szegedi ügyvédek közölt. A sze­gedi járásbíróság elnöke ezután váratlan hi­vatalvizsgálatot tartott, amikor is megállapí­tották, hogy báró Gaudernak kisebb-nagyobb letétbe üelyezelt végrehajtási pénzekről nem tud elszámolni. Több fontos végrehajtási ügydarab is hiány­zott. A járásbíróság elnöke a hivatali vizsgálat leredményéről azonnal értesítette a rendőrsé­get. Báró Gaudernak Rudolfot a rendőrség még szombat délben előzetes letartóztatásba helyezte. A báró végrehajtó első szabálytalan­sági esetéről tájékoztatták az igazságügymi­nisztert is, aki báró Gaudernakot még szom­baton . •.' -íja DÉLMAGYARORSZAG felmentette állásából és helyébe Boér Károlyt nevezte ki harmadik szeg (li végrehajtónak. A báró végrehajtó láthatólag megtörve, de férfiasan fogadta a letartóztatási parancsot. Értesülésünk szerint a terhére rótt büncse­lekméi , t nem is tagadta, de olyan vála­szokat adott, amelyből arra következtetnek, hogy nem épelméjű, mivel módjában lett volna hatalmas össze­geket is sikkasztani, de a báró csak apró pengős tételeket tulajdonított el. A vizsgálat hétfőn. délben még nem volt tisztában, hogy a báró végrehajtó az eddig megállapított hivatali sikkasztásokon kívül ki­ket és milyen összegekkel károsított meg. Hét­főn számtalan ujabb feljelentés érkezett be , ellene. A rendőrség így egyelőre hivatalos je­' lentést még nem adott ki báró Gaudernak í visszaéléseiről, amelyet majd csak a további nyomozás során tisztázhatnak. HHBB 1927 julius 19; árdrágítók ügyéhen még a nyári szilnél aluli ítélkezik az uzsoraÉanács. (A Délmagyarország munkatársától.) Az általános piaci drágaságot a szegedi rendőr­ség — mint ismeretes — piaci razziákkal igyekezett letörni. A razziák eredménye sikert hozott, amennyiben a legszükségesebb piaci cikkek ára máról holnapra 10—15 százalék­kal csökkent. Harmincnégy piaci árust, mé­szárost, péket áliiioitak elő, akik közül tizen­kilenc árus ellen indult meg árdrágítás! el­járás. A rendőrség az árdrágításon ért áru­sok kihallgatási jegyzőkönyveit már napokkal ezelőtt átküldte az ügyészségnek, ahonnan a jegyzőkönyveket további nyomozásra ismét visszaküldték a rendőrségre. A jegyzőkönyvek­ből ugyanis több oly íontos ténykörülmény hiányzik, amelyek nélkül az uzsorablrórág nem hozhatna érdemi Ítéletet. Az ügyészségen, értesülünk szerint, amint a rendőrségi jegyzőkönyvek elkészülnek, azon• nal beadják a vádiratokat, hogy ez uzsora­biróság még a nyári szünet alatt meghozza ítéletét az árdrágításon ért árusok ügyében. — Az elv az — mondották az ügyészsé­gen —, hogy oz árdrágítók n feljelentés ulán néhány héttel már megkapják büntetésüket, mert csak így lehet a piaci árusokat meg­rettenteni. A rendőrság különben tovább is állandó ellenőrzés alatt tartja a piacokat. Néhány nap óta azonban ujabb feljelentés nem történt. M f&lsöíanyai araíáiimsiepélyeii Ér&e&es lelepleséseSc voltain a külvárosi nagybimoiíságról is. (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap tartotta meg a Szeged Felsöíanyai Me­zőgazdasági Egyesület szokásos évi aratóünnepé­lyét, amelynek fényét emelte néhai Lázár György arcképének leleplezése és az egyesületnek ezen alkalomra egybehívott díszközgyűlése. A várost dr. Turóczy és dr. Csonka képviselték és a megjelentek között volt még Bokor Adolf, a Lloyd-társulat elnöke. Délelőtt 10 órakor zene­szóval megindult a iöbbezar főnyi ünneplő tömeg hálaadó szentmisére Szél Imre lovasbandérium­mal övezett hatökrös buzásszekerével és a gaz­dasági eszközökkel felszerszámozott arató nééppel. László János felsőközponti plébános celeb­rálta a misét és prédikált. Utána Kordás Jó­zsef elnöki megnyitójával kezdetét vette az arató­ünnep. Elsőnek Barna Piroska szavalta Pósa Lajosnak »Aratnak« cimü költeményét, majd a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kiküldött­jének, dr. Kemény Zoltán kamarai titkárnak hatalmas ünnepi beszéde következett. A beszéd hazaszeretetre, összetartásra és fokozott termelésre és munkára buzdította a földmives népet. Szeged város és a Mezőgazdasági Egyesület kasza-, sarló­és egyéb értékes aratóeszközökből álló ajándékait dr. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök osztotta ki buzditó és dicsérő szavakkal az érdemes arató­munkások között. Az egyesület díszközgyűlése a Himnusz elének­lésével vette kezdetét. Kordás József üdvözölte a hatósági és társköri egyesületi küldötteket^ litána Kocsin ár András Móra Ferenc: In Me­móriám cimü gyönyörű alkalmi költeményét sza­valta. Most dr. F a j k a Lajos leleplező emlék­beszéde következett, amely alatt Lázár György kitűnően sikerült, élővirágok közé helyezett arc­képéről lehullott a lepel. Faj ka a többi között ezeket mondta nagyhatású beszédében: — Tanyai iskoláink legnagyobb része, templo­mainak, a Szeged—budapesti köves' országutunk, Balástya—őszeszéki és Gajgonya—halitházi törvény­hatósági utaink épülése, i'elsőtanyai vasútállomá­sunk, postánk létesülése, mind mind Lázár György nevéhez fűződnek. Hiába, ő hasogatta a fogadalmi templom, a tanyai vasút és a többi nagy korsza­kos alkotás első barázdáit is. Méltó utóda által hűen ápolt vetése megért, ha sirja felett hozta is meg az aratást. — Agyának minden gondolatával, szivének min­den dobbanásával, pihenést nem ismerő szorgal­mával, alkotni tudó akaraterejével és küzdelmes fáradozásával egy egész életen át azon iparkodott, hogy ugv a város, mint a tanya, egyaránt boldog, az anyagilag és kulturailag egyaránt haladó szegedi nép kellemes otthona legyen, szülővárosa őrökké álljon és éljen és az idők vihara többé el ne söpörhessek — A Szeged—felsőrészi nép jóságos, jótevő atyja, a polgárok mestere emlékét illeti ez a tiszteletteljes csend, melyet hálás kegyelet varázsol kétszeres ünneppé, mert a mult homályából is dereng, keresztülhat felénk jótetteidnek sugára. Áldjon meg érte az Ur. mi megőrizzük hűen emléked,­íWlffiKíiysrH Gpí*-é$ harisnyában a vezető viíd-gmarha. Az Ur forditsa Hozzád orcáját, És adjon Neked nyugodalmas, örökbékességet! A közgyűlés bezárta után az ünneplő közönsíg társasebédhez ült össze. Itt az ügyvezető elnök, Balogh Sándor a hatóság kiküldötteit köszöntötte. László János plébános Somogvi Szilveszterre, dr. L é v a y Ferenc a mezőgazda, sági egyesület méltó vezetőségére ürítette poharát. Dr. Turóczy a hölgyeket, dr. Bárkányi a tanyaj földmivesnépet, dr. Fajka pedig a sajtót és a mezőgazdasági kamarát üdvözölte pohárköszöntő, jében. Igen érdekes volt a külvárosok rendező bízott, sága elnökének, P e t r i k Antalnak a felszólalása, őszintén bevallotta a jó tanyaiaknak, hogy őj a külvárosi mozgalom kézbefogására és vezeté, sére dr. Somogyi Szilveszter polgármester kérte fel. Ajánlotta a tanyaiaknak, hogy a vezetésa alatt álló nagymozgalomhoz, mely a városi hatóság támogatására van hivatva^ csatlakozzanak. Keressék ki soraikból azokat a megfelelő egyéneket, akik a tanyaiak érdekébea tenni tudnak és akikkel a hatóság szívesen szóba, áll és tárgyal. Petrik további gondolatmenetéből azt értették ki a jó tanyaiak, hogy a törvényhatósági bizottságba a tanyáról a tanitó, a pap, esetleg 3 nyugdíjas, vagy főkép városi közalkalmazott lenng képviselőnek legalkalmasabb. Ezek legjobban is,; merik a város vezetőségével együtt, hogy mit le, liet tenni, mit nem és nem fognak ok nélkül kö, vetelődzni és lármázni. Meg fogják ellenben aka, dályozni a városi közgyűlésen, hogy kiutaljanak meggondolatlanul többmilliárdos jogtalan háborug és egyéb pótlékokat, vagy segélyeket a városi köz. alkalmazottaknak, aminek visszafizetésére most a belügyminiszter nem a városi alkalmazottakat, ha, nem a város közönségét kötelezi. Isméi napirendre került a .központi ravatalozás kérdése a városházán. '(A Délmagyarország munkatársától.) Av hétfői tanácsülésen ismét szóba került a köz­ponti ravatalozás régóta kisértő kérdése. Dr« Gaál Endre kulturtanácsnok beszélt róla. Ez a terv már nagyon régi keletű és külön­böző helyekről nagyon sokszor megsürgették: már. A város hatósága azonban mindeddig azzal tért ki a kérdés megoldása elől, hogy,' mindaddig, amig a központi temető kérdésé megoldatlan, nem kerülhet sor a központi ravatalozásra, bárhogyan kívánja is ezt a város közegészségügyi érdeke. Pedig ez a szem­pont nagyon kívánja. Egészségügyi szakértők és hatóságok szerint a lehető legegészségtele-. nebb a halottaknak a magánlakásokban valót felravatalozása. Különösen a nyári hónapok­ban indul gyorsan oszlásnak a holttest és a kórokozó baktériumok milliárdjai szabadul­nak el, hogy megfertőzzék nagy körzetben a levegőt. A lakásokban való ravatalozás ezen­kívül kényelmetlen és kellemetlen is külö­nösen a gyászoló család tagjaira. A tiszti orvosi hivatal már két évvel ezelőít kidolgozta a központi ravatalozás tervezetét^ csak az a kár, hogy — kissé szerencsétlenül. A tervezet szerint addig is, amig megvalósul a központi temető terve, a központi ravatalozót a belvárosi temetőben állítanák fel. Minded halottat, a halál bekövetkezése után egy órán belül ideszállitanának, itt vizsgálná meg az1 orvos, itt ravataloznák fel, itt végeznék el a gyászszertartást, de azután minden halottat abba a temetőbe szállítanának, amely hajdani lakókerületéhez tartozik. Az ujszegedieket Új­szegedre, a rókusiakat a rókusi temetőbe, a felsővárosiakat a felsővárosiba. Ez bizony kissé nagyon is nehézzé és komplikálttá tenná a központi ravatalozást. Most azután rájött valaki a városházán, hogy van észszerűbb megoldás is, még pedig az, hogy minden temetőben külön ideiglenes ravatalozót kell építeni. Ha azután megvalósul egyszer a központi temető terve, a ravatalozást is központosítani lehet A tanács hétfőn elhatározta, hogy a mér" nöki hivatallal előkeresteli a régi tervekéi és azok alapján uj tervet készíttet. KÁRPITOSMUNKÁKAT! RE&£I,ET№ETES2E №<M WjMTER ~ i Szeged, Korona uoca 3, Telefon 13—56« ' i

Next

/
Thumbnails
Contents