Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-16 / 161. szám

••«»íáíW-i > ' ' DELMAGfAKUKSZAti 1927 julius la,-»., mást. Miután ebből a Kijelentésből a biróság a kárté­rítési igényt megállapítani nem tudta, a férjét kérdezték meg, aki már koronákban fejezte ki kívánságát. A Révész—Terhes-család háborúskodására azon­ban a biróság Ítélete most már alighanem pontot tett, mert Révészt ugy a magánlaksértés, mint az ingóvagyon rongálásának vádja alól felmentet­ték, A feeresfeeielml miniszter mepváffeztofta mmkMú helyéi. lönben csak névleg télikikötő. A kikötőből hiányzanak ugyanis a műszaki berendezések és e hely annyiban felelt meg rendeltetésének, hogy jégzajlás esetén védve voltak benne a hajók. A városi mérnökség az uj télikikötő helyéül a folyó Tápé alalli részét jelölte meg, ahol más években is állomásoztak a kotróhajók. Ezt a helyet a folyammérnökség is alkalmas­nak találta, ugy hogy a város a kereskedelmi miniszternek már be is jelentette a szegedi télikikötő uj helyét. Ez ügyben a polgár­mester rendeletére dr. Pálfg József tanácsnok hétfő déli egy órára ankétet hivott össze, amelyen a meghívott érdekellek mégegyszer letárgyal ¡ák a kérdést (A Délmagyarország munkatársától.) 'A1 keresktedelmi miniszter nemrégiben leiratot in­tézett a város hatóságához és bejelentette, hogy a folyammérnökség előterjesztésére a vasúti hid alatt lévő télikikötőt megszünteti és utasitotta a város hatóságát, hogy a téli­kikötő helyéül más alkalmas területet jelöl­jön ki. A télikikötő eddigi helyének megváltoztatá­sa nagy probléma elé állította a város hatósá­gát. A kormány ugyan évekkel ezelőtt komo­lyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy Szege­den állandó télikikötőt épit, ez a terv azonban nem valósult meg, mivel a kereskedelmi mi­niszter évek óta nem tudott erre a célra meg­felelő összeget biztositani a költségvetésben. A vasúti hid alatti úgynevezett télikikötő kü­Egy pap, akinek el kellett hagynia plébániáját Jugoszláviai napló. • Jugoszlávia, julius. (A D é 1 m a g y a r o r­szág munkatársától.) A város főterén megálltam egy széles, fényes tábla előtt. Husz­centis fekete zománc betűkkel rajzolták a táblára: »Les amis de la francé.», Nézgelődtem és megálltam egy percre a táblá­nál: Franciaország barátai e kicsiny horvát városban! Talán franciául tanul­nak itt az intellektusok kényeztetett gyermekei? Talán táncolni járnak ide a bakfisok, charlesto­nozni, — hogy előkelőbbek legyenek. Mert ná­lunk is tudok egy hasonló egyesületet, hol a francia szó helyett inkább francia tapört ho-i zattak és a Claridge újdonságainak ritmusúra cifrázták e néger őrületet. Megalakították az egye­sületet, hogy a francia órák szent idejében is ¡charlestonozhassanak Már távozni akartam, rendben van —< gondol­tam —, itt is ugy van. Am mégis bizalmatlan voltam a föltevéssel, öt perc múlva mellém sze­gődött valaki — az uj ország lelkes híve — jés lelkesülten magyarázta: — Hova gondol uram! Itt nem a jazz szól, hova gondol! Itt komolyan összegyűlnek Francia­ország igaz barátai és itt minden szót Hugó •Victor nyelvén ejtenek ki. Minden városban alakult hasonló egyesület, művelni ma­gunkat a gall kulturában! Jugoszlávia tudja, mivel tartozik Franciaországnak és jezt tőle telhetőleg vissza akarja fizetni. Igaz ba­rátokat nevelünk e nemes nemzetnek, fejlesztjük tudásunkat, elmélyedünk a francia irodalomban, — Minden városban megláthatja ezt a táblát és ma már minden kis városban meg vannak Franciaország igaz barátai, akik teljes szivükkel és tudásukkal szolgálják a francia kultura ügyét. Megköszöntem a meglepő magyarázatot. A ket Utódállam: Csehszlovákia és Jugoszlávia tudja, mit csinál. Szeretik a franciákat. És hálásak. Egy barátom hozzátette még e magyarázathoz: — Látod, itt minden francia szellemben törté­nik. A hadsereget is a franciák szelie­mében szervezték újra. Jugoszlávia nem engedi el Franciaország baráti kezét. íme: a kis szerb suhanc csütörtök ésténkint Baudelaireről és Rodinről hallgat előadást és ne csodálkozz olvasóm, ha a határon az alhadnagy ur franciául szól hozzád, ök valóban mondhat­ják: — Nous sommes les amis de la francé. A kávéházbán mesélgetünk egymásnak. Válasz­¡¡Ne kokeífálf |r falrengetö viajátH; 6 felvonásban jí || héttőn és keddsn a Széc&emyi Moziban f| lásról, politikáról, szabadszellcmről, humanitásról. A kis vidéki Kavana fogásáról leemelnek egy vicclapot. A szerb Fliegende Blátter, Hatalmas karrikatura a címlapon. Nem értem a szöveget, de a képet látom: Szerbia kineveti a D.Ui cet Társam a szembenlévő templomra mutat. Most erről beszél. Ezeket mondta: — Volt itt egy plébános. Robusztus pa-i raszti káplán. Robusztus, messzehalló hang­gal, hátraliajló lobogó sörénnyel. Tetszett a hí­vőknek szigorú arca és lenyűgöző szónoklata, Va­sárnaponkint tódultak a templomba. Bele sem fértek. Tetszett a robusztus prédikáció. A fiatal plébános hetek múlva dicséretet kapott: fölrázta a község hitéletét, — Azután egy vasárnapon megint prédikált. Ki­prédikálta a templomból a bubi-fri­zurát. Szigorúan dörgött a szószékről: Istenká­romló az, aki levágatja a haját és ujjatlan, lenge ruhában járul az oltár elé. Nem engedem áldozni ezeket — mondta szigorúan a szószékről. — És a lányok összesúgtak. Haragudtak a dörgő szavú plébánosra. A korzón arról beszéltek: mi köze van a hithez a bubi-frizurának és az ujjatlan ruhának? (Mert Jugoszláviában senki sem tartja bűnnek a zágrábi Stefica lépését, aki ujjatlan ru­hában és bubis fejével vonatra ült és Berlinben Miss Európának koronázták a kis Miss Jugoszláviát. A kis zágrábi Steficát szinte féltik, babusgatják itt, lélekzetvisszafojtva lesik, vájjon szerződtetí-® Hollywoodban a First Na­tional;; Társam tovább beszélt* — Másik héten már kevesebben mentek el a vasárnapi misére és azontúl egyre fogytak. Míg nemrégiben elhelyezték innen. Mert a kővetkező prédikációjában ilyenfélét mondott: — Mi nem kérünk abból, hogy ide jöjjenek a templomba a szerbek, meg a zsidók. Mi sem megyünk az ő templo­maikba, maradjanak otthon épen ugy, mint mi!. — E prédikáció után jelentést tettek a megyés­püspöknek. A község nem kér olyan plé­bánosból, aki szere te t helyett gyűlöl­ködésről beszél vasárnaponkint. Erre felé az a szokás, hogy nem nézik a polgárok­vallását és a nemzeti ünnepeken egymás-i után viszik a virágos zászlót a katolikus, a szerb és a zsidó papok elébe... — A következő héten a püspök elhelyezte a köz­ségből a dörgő szavú plébánost. Pedig megmoz-i gatta a község hitéletét. « Valahol este zongora szólt. Rá kellett figyelni, A d y—R e i n i t z melódiák. Szállani, szállani, a legjobb gyártmányúak óriási vúlasxiéltbaa a legújabb forma és színekben 794 (endklvUlI olcsószabott Arakon PÜLLAK lESIVÉliK Csekonics ucca! "B&alap ral<íárálbtm egyre, uj, uj, nagy szűzi vizekre.,, Ady melódiák az S. H. S. államban, - _ , Föntartás nélkül. Pékár Gyula nélkül, Berze, viczy nélkül. Császár nélkül. Összejönnek itt e nyári megejtő estéken és 4 magyarok, akiket nem érdekelnek a Pékár Gyü, Iák és a többiek püffögő szavai, A dy-verse. ket mondanak. Ad y-d alokat énekelne^ — Üzenjük azoknak — mondják —, Ady ^ miénk, ezerszer miénk, ezer pör, ezer vád, ezet korbács ellenére is! Van Adyanak egy döbbenetes dala — nagyot, érzem itt e megejtő estén —:...S a sváboknak és magyarkodóknak én nem vagyofc magyar!,,, E horvát város zongoraszója felel a pestiekne^ Vér György. ölt a 2iEi®¥jev-!evél hámi Moszkva, julius 15, Druzilovszky nemz., közi okirathamisitó a szovjet hatóságok elől. olyan vallomást teit, hogy a Londonban le, foglalt szovjetet kompromittáló okiratokét, köztük a hires Zinoojev-leoelet is 6 hamisl-i totta. Druzilovszky vallomása után, ahelyett hogy megjutalmazták volna, bár vallomását jutalom reményében tette meg, kivégezték. I jí falrengetö v'gjiték 6 felvonásban jj II hétfőn és kedden a Saéc&enyi Moziban. |j a vsiíígiuru IRIilMPH és SIYH11 kerékpávvk essedül SZáHTÖ SáMH cégnél kaphatók Kiss nccn 2, REKLÁM HÉT! 98 fillér 79 íiO pengő 99 íillér 1-18 pengő rőfösüzlelében Csekonics-u. 3. I. voálofc ... 9/8 -v&ázon ... MyoiKiotí grenadln Festő .... Kanavász íxeíir Kapható 114 MáMenií GEPOLAI— GÍPZSIR! Minden géphez megfelelő legjobb minőségben. Legolcsóbb beszerzési fonást Hm3 Vilmos gépolajok gyári lerakaia Szeged, Mikszáth Kálmán ucca 9, (Paprikapíac sarok.) 773 Bocskai ucca 7 l£ölcsönsssáU és 1 M&lcsönponyva | g teljesen nj, kapható. BUCtlWald Tivadar. Telefon 205. ® » Bocskai ucca 7 989 ^ Súlyos betegségemből felépülve ismét átvettem üzletem veietését. Törekvésem, ugy mint a múltban, legjobb raun« kát és elsőrendű anyagokat bocsájtsak nagyb. megrende« lőim részére. Egyben kérem a nagybecsű közönsége! áruimról és kiszolgólésomrél mindenki személyesen győződjön meg. B. pártfogásukat kérve. Tisztelettel lusz Eajos 113 szabómester, Iskola ucca 10, ¡slisíPWímí&^V Bakonyi Armlnné született Slern Sarolta és férje Bakonyi Ármin ny. Máv. felfigyelő vérző szívvel tudat­jak, hogy felejthetetlen édesanyjuk, illetőleg anyós s izv.Stern József né sz. Griesz Teréz hosszas és kinos betegség után folyó hó 15-én életének 76 Ik évében elköltözött a nyugalom és béke hoflába. A megboldogultat gyászolják még szerető rokonok, hü baritok és kedves ismerősök. Drága hilotfunkat folyó hó 17-én, vasárnap délelőtt 10 óianor temetjii* a zsidó temető cintennébőU Áldás és béke tengjen drága hamvai felett Villamoskocsi fél 10 ójakor indul 9 Dugcnicá-tóirtlr 111 .

Next

/
Thumbnails
Contents