Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-15 / 160. szám

r 1527 Julius 15. DÉLMAGYARORSZÁG Egy birót és három ügyvédei tartóztattak le az Erzsébet-Mnya csődflgyével kapcsolatban. Budapest, julius 14. Dr. Auer György ügyész frányitása mellett már hosszabb ideje nyomoz tt rendőrség az Erzsébet kőszénbánya rt. csőd­figyével kapcsolatos visszaélések ügyében. Dr. Bárót hy Pál főügyész, a budapesti ügyészség jelenlegi elnöke a kővetkezőkben számolt be li nyomozás jelenlegi állásáról : I Az Erzsébet kőszénbánya rt. sajókazai vál­lalatának csődügyével kapcsolatban Németh Ddőn volt vezérigazgató bűnvádi feljelentést jiett a csődbiztos, a tőmeggondnok és a csőd­tálasztmány elnöke ellen amiatt, hogy a csőd­eljárás során különböző megkárosító szabály­talanságokat követtek el, közös egyetértéssel lehetővé tették, hogy a tőmeggondnok a csőd­vagyont képező bányák egyrészét magának jogtalanul megszerezze. A rendőrség által foganatosított nyomozás során nyomatékos gyanuokok merültek fel arra, hogy a csődeljárás során súlyos szabály­talanságok történtek a csődbiztos tudtával és hozzájárulásával, aminek ellenében á csőd­biztos anyagi ellenszolgáltatásra tartott igényt. Dr. Toldy Zoltán törvényszéki bírót, dr. Gecső Lajos, dr. Berger István és dr. Wert­heimer Aladár ügyvédeket a terhükre fen­forogni látszó bűncselekmények súlyára való tekintettel előzetes letartóztatásba helyezték. A tolató mozdony ütközői agyonnyomták a Rendező-pályaudvaron Vigii Gábor fékezőt. (A Délmagyarország munkatársától) Borzalmas szerencsétlenség történt csütörtökön este ¡fi Rendező-pályaudvaron. Vigh Gábor 34 éves Vasúti fékező tolatás közben oly szerencsétlenül íépett a vasúti kocsik közé, hogy az ütközők agyonlapították. A kihívott mentők már csak a beállott halált konstatálhatták. A szerencsétlenséget, amely néhány perccel 9 óra előtt történt, azonnal jelentették a rendőrség­iek, ahonnan S i p o s Miklós rendőrfelügyelő és ár. Gáspár Ignác ügyeletes tisztiorvos ázom nal kiszálltak a helyszínre. A tiszti orvos megálla-j pitotta, hogy a szerencsétlen vasutas tüdejét és szivét nyomták össze az ütközők és igy ha­lála nyomban bekövetkezett, i A rendőri vizsgálat megállapítása szerint a sze­rencsétlenséget az áldozat gondatlansága és vi­tl gyúzatlansága okozta. Vigh Gábor, aki különben felettesei szerint a pályaudvar egyik legszorgal­masabb, leglelkiismeretesebb és legmegbízhatóbb alkalmazottja volt, csütörtökön vigyázatlanul akart kapcsolni. A tolató mozdony egészen lassú tem­póban közeledett a hozzákapcsolandó kocsi felé. Vigh meghajlás nélkül, egyenes testtartással ment a kocsik közé, a mozdony ütközője hátbakapta és mielőtt még kiugorhatott volna, nagy erővel odaszorította a kocsi ütközőjéhez. A rendőri nyomozás eddigi adatai szerint a sze­rencsétlenségért senkit sem terhel felelősség, mert a mozdonyvezető nem hajtott gyorsabban az elő­irt sebességnél. A szerencsétlen fékezőnek holttestét a törvény­széki bonctani intézetbe szállították. A román renáUivulí Uövei autója elgázolt egy MciMlistát. „ Oyala, Julius 14. Gyula alatt egy hatalmas turaautó Békéscsaba felől jövet felforditott egy btciklistét, eki saját vigyázatlanságával került közvetlenül a turaautó elé. Az autó fel­E tte az erősen vérző embert és heves iram­n bevitte Oyulára. Itt kiderült, hogy az tóban Petrescu Kummen Miklós román ¡rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter foglalt helyet titkárával. A miniszter Genfből jövet igyekezett Romániába. Megállapították azt is, hogy a szerencsétlenül járt kerékpáros Kendrella János gyulai bádogos, aki ugy for­dult fel, hogy az autó okozta légörvénybe kerülve elvesztette egyensúlyát. Kendrella Jánost az autón maga a román miniszter és titkára részesítette első segély­ben. Oyulán az érdemleges vizsgálat meg­állapította, hogy Kendrella veszélyes zuzódá­sokat szenvedett. A miniszter és titkára ezután folytatta útját. irr~ nurrmmn niiyrr w ifw iTmwmwi nmmiifiwiiiiin.iiniiraiiíuiiijwawi Sikkasztó fugoszláv katonát loptak el csütörtökön a SzéchenyMéren. (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délben a Széchenyi-téren posztoló Irendőr arra lett figyelmes, hogy egy munkás­külsejű ember rohan el a póstától. Utána egy ur igyekezett, aki a rendőrnek odakiáltott: t — Fogja megl ? A rendőr a menekülőt le is fogta és azután bekísérte a kapitányságra. Ott a következők Herültek ki: Az elfogott egyén Vlád Dugó, helyesebben Sebők István, a mult évben a székesfehér­vári katonai gazdászati hivatalban mint szám­vevő dolgozott Ebben a minőségben azután kétmilliót sikkasztott és eltűnt Székesfehér­várról. Bár megtették a feljelentést ellene, a rendőrség azonban hiába nyomozott utána, mert egyenesen Jugoszláviába szökött át, ahol beállott katonának. Sebők István a szer­beknek jobban tetsző Vlád Dugó nevet vette fel és egy évig szolgált a jugoszláv hadse­regben, de azután megunta a katonaéletet és visszaszökött Magyarországba. Horgosnál jött át a határon és Szegeden telepedett meg. Előbb a Dreher sörcsarnokba szegődött csa­posnak, majd a Magyar Háznál vállalt mun­kát. Régi nevét azonban Szegeden nem vál­toztatta meg. A furcsa hangzású Vlád Dugó nevet használta továbbra is. Csütörtökön délben egy barátja kereste fel Vlád, alias Sebőköt a Magyar Házban azzal, hogy fontos beszélni valója volna vele. Ki­mentek a posta elé és ott beszélgettek. A sze­gedi katonai gazdasági hivatal egyik száza­dosa, aki civil ruhában arra járt, felismerte a sikkasztó Sebőkőt és amikor az a barát­jával elintézte a dolgát, megragadta a karját, hogy átadja a rendőrnek. Sebők is megismertei a századost, kiszakította magát a karjából és elkezdett futni a Széchenyi-téren keresztül, azonban egyenesen a rendőr karjaiba szaladt, aki a százados kiáltozására lett figyelmes. A rendőrségen semmiféle eljárást nem in­dítottak ellene, hanem járőrért telefonáltak, amely Sebőköt a katonai fogdába szállította. A további nyomozást most már a katonai hatóságok folytatják le iz IngyenflMB, a sárga és a drága fiirdőjegyek. (A Délmagyarország munkatársától.) Franki Antal törvényhatósági bizottsági tag tudvalevő­leg néhány nappal ezelőtt indítványt adott be a közgyűléshez, hogy a város létesítsen ingyenfürdőt. Az indítvánnyal a nyári szünet miatt a közgyűlés — sajnos — csak szeptem­berben fog foglalkozni, igy ezen a nyáron semmi sem lehet az ingyenfürdőből. Teljesen bizonytalanná teszi azonkívül a megépítését a polgármester álláspontja, aki sietett kije­lenteni, hogy ingyenfürdőre semmi szükség, nem azért fulladtak az idén már eddig is tizenhatan a Tiszába, mert nincs ingyenfürdő, hanem azért, mert a rendőrség nem ellen­őrzi a Tisza két partját Ez az ellenőrzési a mai nappal megkezdődött. A Tisza mindkét partján, egészen a Maros torkolatáig egy-egy, rendőr álldogál és sétálgat Tagadhatatlanul helyes újítás. De a polgármester alapvető tévedésben van, amikor azokat, akiknek nincs pénzük fürdőjegyre, a sárgára küldi. A sárgán nem áll fürdőház. Ott akármennyién szoktak lenni, mégsem szabadna fürödni olyanoknak, akik nem tudnak jól úszni, már pedig ebben a rekkenő hőségben a fürdés a ncmuszóknak se árt, akik tudvalevőleg nagyszámmal van­nak felnőttek és gyerekek kőzött. Ebben az ügyben ma levelet kaptunk, amelynek írója azt vitatja, hogy nem ingyenfürdő kell, ha­nem a parthasználatért arra kell kényszeríteni a fürdőtulajdonosokat, hogy olcsóbb árakat; szabjanak meg. A levél a következő: Mélyentisztelt Szerkesztő Ur! Az ingyenfürdő érdekében megindult propagan­dát nem helyeslem, mert arra szerény nézetem szerint nincs is szükség. Ellenben hatósági be­avatkozást sürgetek a fürdőárak megállapítására* Elvégre, ha Cirkvenicában, Abbáziában, Lovráná­ban és más számos tengeri fürdőben egy felnőtt a mi pénzünk szerint 12 fillérért fürödhet, a gyer­mekek pedig ingyen, de vannak helyek, ahol 6 fillérért jólkezelt strandfürdőkben fürödhetnek, ak­kor nem látom be, hogy a szegedi primitív für­dőkben miért kell ennek az 5—10-szeresét is fi­zetni. Hiszen a nap és a Tisza vize itt sem kerül pénzbe, a parthasználati jogot pedig a város oly potom pénzért adja, hogy indokolt volna, ha a közönség tulajdonát képező partot ugy adnák bérbe, hogy a közönség érdeke teljesen meg legyen védve s ez esetben nem kellene az ingyenfürdő, mert 5—10 fillért még a legszegényebb is meg tudna fizetni, legfeljebb a fürdővállalkozók nem egy sze­zon, hanem 5—10. szezon alatt gazdagodnának meg. Egy szemlélődő. Az itt vitatott álláspontot nem osztjuk. Az in­gyenfürdő szerintünk elsőrendű közszükséglet. A levéliró azonban azt vitatja, hogy a magánkézn ben lévő fürdőkben drágák a jegyek, öt—tiz fil­lérért' nem lehet adni, az egészen bizonyos. Hiszeu a tisztviselőstrandon fizetnek a részvé. nyesek husz fillért. Mégis szükségesnek láttuk a kérdést csak valamennyire tisztázni, azért a Regdon-fürdőhöz fordultunk, ahol a következők­ben indokolták meg a magasnak talált árakat: A Regdon-fürdő minden tavasszal 11.000 koronás Telston 11-85. MOSBI rmimm Telető" 11 65 Teefon 16 33. julius 15,, 16., 17 éo, péntektől vasárnapig Nagy nevelő eslék! Flu-e vagy lány? Vígjáték 7 telvonáeban. Főszereplő. Carmen Boai. Azonkívül: Csákó és kalap to {M?fi Vígjáték 8 { 'vcnáüban. Főszereplő: iiilii * JjlyIIISlís g&échenyi Mos» Telefon 16-33 Verebes Ernő Julias 15 én, pénteken főszereplésével: Nyeregben. Dráma 6 felvonásban. teniívül: Előaiasgk kezdete hétköznap 6, í, W, vasái és ünnepnap 3, 5, 7 éa 9 éíaiar. a RumanSium tör éiiet 7 feivoniubäi). jem, Fősze epíő Alfons Fryland. Előadások kezdete hét'Kö-nap 5, 7, 0, vasár- és üm epnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents