Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-11 / 133. szám

2 DCLMAGVAKORSZÁG 1927 junius 11. Vasárnap rendkívüli közgyűlés lesz az ipartestületi székház kisajátítása ügyében. A kisiparosság teljes számban felvonul a közgyűlésre. (A üélmagyarország munkatársától.) Vasárnap délelőtt féltíz órakor rendkívüli közgyűlést tart a szegedi ipartestület. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya az ipartestületi székház ügye, amelyet a város — mint ismeretes — az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban ki akar sajátítani. Az ügy ma ugy áll, hogy a polgármester vételárat és valamennyi téglát ajánlott fel az ipartestület mai székházáért. Az ajánlatot vasárnap viszi rendkívüli közgyűlés elé az ipartestület vezetősége, hogy maga az érdekelt iparosság döntsön székháza sorsáról. A rendkívüli közgyűlés igen izgalmasnak ígérkezik, mivel többféle terv van az ipartestületi székház sorsára vonatkozólag. A kisiparosság, amely a szegedi ipartestületi tagok zömét alkolja, azon a véleményen van, hogy a székházat csak ugy lehet és ugy szabad értékesíteni, hogy a testület teljes egészében megkapja azt az értéket, amelyből minden nagyobb áldozatok nélkül megvalósíthatja ujabb székházát. Ha a város az egyetemre sokmilliárdol tud áldozni, akkor azt a formát is meg kell találni, hogy a meglévő székház helyett az iparosság ne kapjon se rosszabb, se értéktelenebb uj olthont. Mint értesülünk, a szegedi kisiparosság igen nagy számban vesz részi a vasárnapi közgyűlésen, amelyen székháza halálharangját akarják meghúzni. A szakértők és a rendőrök tehetetlenül állanak szemben az ujszegedi halálos munkásszerencsétlenséggel. Pénteken felboncolták és eltemették Szabó Jánost. (A Délmagyarország munkatársától) Részletesen beszámoltunk Szabó János villanyszerelő tragikus haláláról. Szabói — inint ismeretes —, Újszegeden munkaközben agyonsújtotta a villanyáram. Szabó János a munka megkezdése előtt az ujszegedi hídfőnél lévő transzformátorból kikapcsolta az áramot, hogy munkáját zavartalanul végezhesse. A vezetékben azonban akikapcsolás ellenére is oly magasfeszültségű áram volt, hogy Szabó János amint hozzányúlt a vezetékhez, azonnal szörnyethalt. A megindult rendőri nyomozás azt így okozott megállapítani, liogy a szerencsétlenségért k i t terhel a felelőssé«' A rendőri munka azonban csak a munkások kihallgatására szorítkozott, amelynek eredményeiből a szerencsétlenség okúra következtetni nem lehetett. Pénteken délben azután Zombory János vizsgálóbíró. dr. T o m p a Gyula ügyész és R ohonyi Gyula mérnökszakértő megjelentek a helyszínen, hogy rekonstruálják a szerencsétlenség előtli helyzetet. A transzformátornál ismét kikapcsolták az áramol és megállapították, hogy a szerencsétlenség helvén lévő vezetékben árain ekkor nem volt. A kikapcsoló tehát jól működött. Aram azonban a szerencsétlenség idején mégis leheteti a vezetékben, mert Szabó János halálát az áram okozta. A helyszíni szemle alkalmával a bizottság azonban nem tudott bizonyítékot találni, amelyből megállapítható leli volna, hogy az áram a kikapcsolás ellenére hogyan került a vezetékbe. A bizottság ezért elhatározta, hogy s z o in b a 1011 délelőtt t o v á b b folytatja a helyszíni vizsgálatot, hogy fényt derítsen a titokzatos tragikus munkásszerencséllcuség okára. A szerencsétlenség áldozatát egyébként pénteken délben boncolták fel az egyetem bonctani intézetében. A boncolás eredménye minden kétséget kizárólag megállapította, hogy a halált vil1 a n y á r a m o k o z t a. Az áldozat balcombján, továbbá leslének még két helyén kisebb égési sebeket találtak. A boncolás eredménye tehát elosztatta azokat a feltevéseket, mintha Szabó János halálát szívszélhűdés okozta volna. A szerencsétlen áldozat temetése pénteken délután öt órakor volt a közkórház halottas házából, amikor is óriási részvét mellett helyezték örök nyugovóra a szerencsétlen munkást. Szombaton folytatják a mélykút fúrását értesülésünk szerint szombaton már meg is kezdik a kut tovább fúrását. Ezzel az uj garnitúrával, amely már a negyedik, körülbelül kétszáz méter mélyre mennek le a kútfúrók, azután isméi kisebb kaliberű csővel cserélik ki a fúrószerkezetei. Buócz Károly műszaki tanácsos, a mélykulfurás műszaki irányitója, biztosan számit arra, hogy a nyolcszázadik méter elérése után már megtalálja azt a melegvizréteget, amelyért megindult a nagy munka. Hatvan-nyolcvan fokos gyógyhatású forró vízre számítanak, amely a városi gőzfürdőt keresett gyógyfürdővé tenné. Hasonló mélykutfurási kísérletet tettek Békéscsabán is, de ez a kísérlet meghiusult, mert a 380 ik méternél megakadt a munka. Mivel Szegeden már tuljutottak a kísérlet nehezén, a kútfúrók bíznak abban, hogy hasonló katasztrófa itt nem hiusítja meg a ; munkát. (A Délmagyarország munkatársától.) Mármár ugy látszott, mintha végleg elakadt volna az a munka, »melynek eredménye az első pillanattól kezdve nagyon bizonytalan volt, a szegedi mélykút fúrása. Hetekkel ezelőtt akadtak meg a munkások, amikor az ölszázadik méter előli váratlanul megszorult a furócső a széles homokrétegben és sokáig ugy volt, hogy sem előre, sem visszafelé nem lehet vele többet menni. A lehető legnagyobb óvatossággal kellelt megkísérelni a megszorult furócsövek kihúzását Hosszas kísérletezés után a munka sikerrel is járt, a föld mélyéből lassan-lassan előkerüllek a csövek és nemrégen megkezdhették az uj, a vékonyabb csőgarniiura lebocsálásál, ami szintén sokáig eltartóit, mert hiszen ötszáz méternyi mélységbe kelleit lebocsálani a csöveket. Az uj, 216 milliméteres kaliberű csőgarnitura lebocsátásál pénteken fejezték be és a mérnöki hivatal gépészeli osztályában nyert I Az ipartestület elöljárósága permanensen dolgozó bizottságot küldött ki az iparosmenház ügyében. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület pénteken esle elöljárósági ülést tartott. amelyen 27 pontból álló tárgysorozatot tárgyallak le. Az ülés — amelyen főleg különböző bejelentéseket vetlek tudomásul — általában sima lefolyású volt. Nagyobb viták csak a borbélyszakosztály tisztitjitásónak he jelentése körül voltak, miután ez s/ukoszlály olyan vezetőséget választott, a melynek egy tagja sem ül bent az elöljáróságban. Az elöljáróság «nem akart ilyen precedenst alkotni«, ezérl utasította a borbélyszakosztályt, hogy uj választást tűzzön ki. Kertész Józsefnek azt az indítványát, amely iparosmenház alapítását célozza és amelyről annak idején a Délmagyarország beszámolt, az elöljáróság elvben magáévá tette, az ipartestület tagjainak hozzájárulásai azonban a közgyűlés fogja megszabni. Addig is azonban a szakosztályok ennek a kérdésnek előkészítésére és propagálására 2—2 tagol delegálnak, akik állandó permanencíában dolgoznak majd ennek a szociális, nemes tervnek keresztülvitelén. Kisebb vihar kerekedetl Gombos István felszólalása körül, aki bejelentette, hogy >Töbt> iparos« aláírással névtelen levelet kapott, amelyben a kisiparosok azt irták, hogy végrehajtó hajija be náluk az ipartestületi tag dijakat anélkül, hogy hátralékuk befizetésére 1'elszóiitanák őket, vagy a pénzbeszedő jelentkezett volna. Balog ezt közbeszólás formájában kétségbe vonta, mire Kertész József állott fel és bejelentette, hogy vele is meg Lóriéul ez az eset. Végül is ugy határoztak, hogy ezentúl a pénzbeszedö egy felszólítási is otthagy az ipartestületi tagnál, aki nem telt eleget kötelezettségének. Berg János indítványára kimondta az elöljáróság, hogy az iparostemetkezési egylet orvosi rendelőjének céljára az ipartestület székházában kél szobát átenged a délutáni órákban. Lőrik Árpád a betegsegélyző hátralékok után fizetendő horribilis kamatról beszél és azt indítványozza, hogy ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetésére az ipartestület indítson országos akciót. Példával is illuszl rálta indítványát és pedig azzal, hogy 9 pengős hátralék után összesen 23 pengőt vasaltak be egy szegény iparoson. Az elöljáróság ugy határozott, hogy a székesfehérvári országos iparosgyülésen teszik majd szóvá ezt a fontos kérdést. Az iilésl ezután Körinendy Mátyás elnök bezárta. a „Szociálpolitikánk terén nagy hiányok mutatkoznak. Egy szónok a munkásbiztositói vitában. ltudapesl. junius 10. A képviselőház mai ülésén folytatták a betegség- és balesetbiztosítási törvényjavaslat tárgyalását. llomonnay Tivadar, az első szónok, annak a reményének ad kifejezést, hogy ezt a javaslatot követni fogja a mezőgazdasági munkások biztosításáról szóló javaslat. — A legutolsó évekig szociálpolitikánk lőrén nagy hiányok mutatkoznak A munkásság kezdeményező érdeme elvílázhatatlan. De nent homályosítható el a kötelező betegség-, majd később balesetbiztosítás törvénybeígtalása sem, mert jót tudjuk, hogy egész Európában mi vagyunk egyike az elsőknek, akik ezt a szociális biztosítást bevezették. De sem az 1891, sem az 1907-ben megalkotóit intézmények nem feleltek meg a kívánalmaknak. Reformokra szükség van. \ szociális gondoskodásnak hatékonyabbá tétele szükséges nemcsak a munkásság egészségi állapotának javítása szempontjából, de az állam érdekéből is. — A vitában még nem érintették a javaslat legfontosabb részét és -ez az. hogy lehetőségül kell adni a járulékok zavartalan behajtására. A munkaadókat, akik indok nélkül állandóan hátralékban vannak a járulékokkal, kényszeríteni kell a befizetésre. — A munkásbiztosi tó falai közül ki kell zárni a politikát, a munkásbiztositó intézet önkormányzatában a politikai harc helyett a közös érdek, a termelő munka pártolása, a munkaerő megvédése és-a szociális építés keljen nemes vetélkedésre. A magyar munkásság tekintse otthonának a belegpénztárl, a tisztviselői kar pi'rtig a s»'gilscgcrl hozzá fordulók kezét testvéri szeretettel fogja meg. Ezután Buti János pénzügyminiszter beterjeszti a szeszadóról és a gyujtószeradóról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatol. Ezután felolvasták az inlerpellációs könyvet, a melyből kiderüli, hogy holnap hat interpellációt fognak elmondani. Az ülés délután két órakor ért véget. A Mussolini-por. Róma, junius 10. A római törvényszék előtt ma folytatták a Luzelli elleni pórt, aki ellen az a vád, hogy Mussolini ellen merényletet kísérelt meg. Több tanút hallgatlak ki. köztük azokat a rendőröket, akik a lettest letartóztatták. A rendőri vallomásokból az derült ki. hogy kénytelenek vollak Luzettil megvédelmezni a tömeg elől, mert meg akarták lincselni.