Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-10 / 132. szám

1927 junius 5. DÉLiMAGYARORSZÁG 3 Zajos felenetek Között tárgyalták a 1% el városi liank elleni csöányitási kérelem Ügyét. A bíróság ujabb ffárom 1jónapra Halasztotta el a tárgyalást. (A Délmagyarország munkatársától.) A Belvárosi Bank ellen beadóit csődnyitási kérelem folytatólagos tárgyalását csütörtökön reggel kilenc órakor nyitotta meg dr. Molnár József törvényszéki biró. A tárgyalást az eljáró biró hivatali szobájában tartották meg, a kishitelezők már jóval kilenc óra előtt nagy tömegben szállták meg a törvényszék elsőemeleli folyosóját. A tárgyalásra azonban csak a hitelezők ügyvédjeit idézte meg a biróság, de a türelmetlen hitelezők maguk is részt akartak venni a tárgyaláson, sőt betódultak dr. Molnár biró szobájába és igg akarták a bíróságot szinte preszszionálni arra, hogg további haladékot ne adjon. A törvényszékről már rendőrért telefonáltak, mig végre az előhívott teremőröknek sikerüli a tömeget kituszkolni a tárgyalóteremnek kinevezett kis hivatali helyiségből. Az elégedetlenkedő kishitelezők azonban csak akkor csendesedtek le, amikor dr. Molnár József biró is megjeleni közöttük és távozásra szólította fel őket. — Én pénzt ugg sem adhatok maguknak — mondotta a biró —, pedig maguknak pénz kell. Várjanak nyugodtan, tudhatják, hogy a biróság a hitelezők érdekeit is szem előtt tartja, amikor Ítéletét meghozza. — Mi csak a pénzünket akarjuk... — hangzotlak el a közbekiáltások. Az incidens után teremörök állották el a tárgyalószoba ajtaját és így lehetett csak megkezdeni a folytatólagos tárgyalást. A tárgyaláson a csődöt kérő hitelezők képviseletében dr. Reich Zoltán, dr. Groák László és dr. Lévay Ferenc ügyvédek jelentek meg, a Belvárosi.Bankot dr. Szekerke Lajos képviselte. A tárgyalás megnyitása után dr. Molnár biró előadta, hogy a legutóbbi tárgyalást, a biróság' azért halasztotta el, hogy a vagyonbukotl Gazdasági és Kereskedelmi Rt. ingatlana, amelynek egyrésze a Belvárosi Bank tulajdonát képezi, árverés alá kerüljön. A bírósághoz ugyanis Meszlényi Anlal aláírásával 801) hitelező nevében egy beadvány érkezel I, amelyben bejelentik, hogy a budapesti ingatlan elárverezése megtörtént. Az árverés 200 millió koronával többet jövedelmezett, mini amennyit vártak és így a hitelezők a felajánlott kvótán kivül még az elmaradt kamatokat is megkaphatják. Az árverést azonban — mondja a beadvány — a biróság megsemmisítene. így ujabb árverésre van kilátás, amiért is ujabb halasztás engedélyezését kérik a bíróságtól. A Belvárosi Bank képviseletében dr. Szekerke Lajos előadta, hogy a budapesti Vörösféle ingatlanra a telekkönyvi hatóság május 28-án laiiolla meg az árverést. Az árverésen j az ingatlant 300.700 pengőért értékesítették. ; Az árverést azonban a l>eadolt előterjesztések i folytán formai okokból megsemmisítenék. A ' végzés ellen beadott felfolyamodás jelenleg ' elintézés alatt áll. Arra kéri a bíróságot, •! hogy az árverési eljárás jogerős befejezéséig további három hónapi halasztás engedélyeztessék, mivel a bank a vagyonbukoll Gazdasági és Kereskedelmi Bl. csődválasztmányával egyezkedési tárgyalásokat folytat és igv remény van arra, hogy a hitelezők követelése a csődeljárástól függetlenül kielégítést nyer. Dr. Groák László a hitelezők képviseletében előadta, hogy az előbb emiitett, egyezkedési tárgyalások tényleg folyamatban vannak. lla az egyezség sikerül, a hitelezők csődnyitás nélkül is hozzájutnak követeléseikhez. Ha azonban az egyezség sikerre nem vezet, »szükségesnek látja a csőd megnyitását, mert a pesli ingatlan árverésének jelenlegi hosszadalmassága károkkal járhat a hitelezőkre nézve. Csak 15—20 napos halasztás engedélyezéséhez járul hozzá. Dr. Reich Zoltán a három hónapi halasztás engedélyezéséi kérelmezte, mig dr. Lévay Ferenc csak 8 10 napos halasztást fogadott el. Csatlakozik azonban dr. Groák László kérelmének tartalmához és azon nézetének adott kifejezést, hogy hosszabb halasztás esetén az igazgatósági lagok esetleg vagyonukat külföldre fogják átmenteni. A felszólalások után a biróság a tárgyalást berekesztette és kihirdette, hogy a bíróság végzéséi iráslielilcg kézbesíti ki az érdekeileknek. Értesülésünk szerint a bíróság helyiadott a Belvárosi Bank 1érelmének és ujabb három hónapi halasztást engedélyezeit. hogy a kishitelezők követelésének kiegyenlítésére szolgáló ingatlanárverés újból megtörténhessen. A csődnyitási kérelem tárgyalására uj határnapul augusztus 9-ét tűzte ki. Pénteken ujabb helyszíni szemlét tartanak Újszegeden a halálos szerencsétlenség ügyében. Hogyan lehetett magasfeszültségű áram a vezetékben, amikor Szabó János a munka előtt kikapcsolta? azonban nem ludtak számol adni a szerencsélleuség okáról, valamint arról sem, hogv hogyan leheteti mégis áram a vezetékben. Az ügyészség rendelkezésére pénteken délelőli szakértők jelenlétében isméi helyszíni szemle lesz Újszegeden. A helyszíni szemle alkalmával azt kell megállapítani, hogy a kikapcsolás ellenére magasfeszültségű áram hogyan fúlhatott a vezetékbe. A szerencsétlen villanyszerelő holttestét egyébként szintén pénteken délelőtt boncolják fel. A gázgyár igazgalóságától szerzett értesülésünk szerint a szerencsétlenül járt Szabó János a gázgyár egyik legkiválóbb képzettségű pontos és lelkiismeretes munkása volt. A szerencsétlenség pontos okát csak a helyszíni szemle állapíthatja meg. A tragikus szerencsétlenség rejtélyes körülmények között következhetett be. A titokzatosságot elsősorban az szolgáltatja, hogy magasfeszültségű áram volt a vezetékben annak ellenére, hogy Szabó János azl kikapcsolta. Közben történhetett esetleg bekapcsolás is egyesek feltevése szerint. Nem leheletlen az sem, hogy valaki rákapcsolta az áramol, mialatt Szabó a magasban dolgozod. Teljesen érthetetlen azonban az a lény, hogy a szerencsétlen ember holttestén égési seb nem volt látható. így lehetséges az is. hogy Szabó Jánost szívszélhűdés ölte meg. A halál ponlos okát csak a boncolás fogja megállapítani. A tragikus munkásszerenesétlenség áldozatának temetése pénteken délután öt órakor lesz a közkórház halottas házából. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország csülörlöki számában beszámolt Szabó János villanyszerelő tragikus szerencsétlenségéről. A gázgyár rendelkezésére szerdán délután Szabó néhány munkással megjelent a Pillich Kálmán-uccában, hogy az uccai vezetéken kisebb javításokat eszközöljön. Szabó János — az eddigi adatok szerint — munkája megkezdése előtt nem mulasztotta el az elővigyázatossági rendelkezések betartását. Az ujszegedi hídfőnél lévő transzformátornál kikapcsolta a magasfeszültségű áramot és csak azután látott hozzá a munkához. A vezeték oszlopán pontosan leszijjazta magát. Szerszámaival azonban alig nyúlt hozzá a dróthoz, amikor az oszlop tövében dolgozó munkások éles jajkiáltást hallottak. Szabó hátrahanyatlott, nem mozdult. A fellevés szerint a vezetékben lévő magasfeszültségű áram ütötte agyon. A tragikus szerencsétlenség után az ügyészség rendeletére a rendőrség nyomozást indított abban az irányban, hogy a szerencséi lenségért kit terhel a felelősség. Csütörtökön délelőtt a rendőrség helyszíni szemlél tarlóil Újszegeden. A szemle alkalmával kihallgatták azokal a munkásokat is. akik Szabó Jánossal dolgoztak. A munkások egyértelmüleg azl állították, hogy Szabó a munka kezdete előtt az ujszegedi hídfőnél levő transzformátorból kikapcsolta a magasfeszültségű áramot. Munkájához már azzal a tudattal látott hozzá, hogy a vezetékben magasfeszültségű áram nincsen. A munkások MMMMMM Nem szabad a lakásokat felszabadítani, meri a város lakosságának ötven százaléka a körtöltésre kerül mondotta egy évvel ezelőtt a polgármester. fi nópkörek erélyes mozgalmat indítanak a lakásfelszalsariitás ellen. (A Délinagyarország munkatársától) Minél inkább közeledik november elseje, annál jobban érzik a lakók, hogy a hajlék lalannávátáfl. vagy a jobbik cselben a lakbérkiuxsorázás réme fenyegeti ükei. A lakókat nem védi senki, semmi, november elsején könyörtelenül felmondanak nekik. A Belvárosi Függetlenségi Népkörből! —i dr. Pap Róbert ügyvezető elnök indítványára — indult ki a mozgalom, hogy a lakosság védelmére valamilyen szervet kellene alakítani. Ennek a tervnek a megbeszélésére csütörtökön este népes értekezletet tartottak a Raffayféle vendéglőben. Az értekezleten a következő körök és tesliilelek képviselteitek magukat: Központi Társadalmi Kör, Jótékony Magyar Asztaltársaság. Iladaslyán Egylet. Szegedi Iparos Jótékony Asztaltársaság, Városi Párt. Alsóvárosi Iparoskör, VI. ker. Függetlenségi és 18-as Kossuth Pártkör, Móravárosi Társadalmi Kör, Móravárosi Népkör. Belvárosi Függetlenségi Népkör, azonkívül sok inagánérdeklődő is megjelent. Dr. Pap Róbert nyitotta meg az értekezletet, ismertette annak célját, hivatkozott Vass miniszter kijelentésére, amely szerint nem hajlandó a lakásfelszabaditó rendelet visszavonására. — De nem igyekszik a bekövetkező megpróbáltatásokat elhárítani a város hatósága sem — mondotta Pap Róbert —. Látva ezt a teljes nemtörődömségei. felvetődött az a gondolat, hogy magának a lakosságnak kell megvívni a küzdelmet a lakásfelszabaditás ellen. Szegeden speciális viszony ii k v a n n a k. amelyekről a népjóléti miniszter nincsen tájékozva. Budapesten házakat építettek és építenek. Szegeden három városi bérház épült és három magánbérház, de annál többet lebontottak az egyetemi építkezések miatt, teh á l a li e 1 v e 11. h o g y a házak s z á mát s z ap o r i l o tt á k v o 1 n a — apasztották. Meg kell mozdulnia a város lakosságának saját érdekében és arra kérni a minisztert, hogy az egyetemi kisajátítások miatt részesítse Szegedet különleges elbánásban, hogy az emberek ezrei ne maradjanak hajlék, nélkül. Mi lesz itl dr. Pap Róbert Esetekei sorol fel ket kérnek egyes A Horthy Miklós-uccuban és mellékhelyiség nélküli november elsején — folytatta ha elérCezika felmondás —. hogy máris milyen bérösszegeháztulajdonosok a kisembertől, egy kél szobás-konyhás akásért évi 10 0 0 pengő bért fizettet a háziúr egy törvényszéki irodatisztlel. akinek, havi fizetése jóval a 2 millió koronán alul marad. A Kárász-uccáb'an egy háromszobás harmadik emeleti lakásért 3 0 millió lelépés! kellelt fizetni, az évi bér pedig 2 2 millió