Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-09 / 131. szám

4 DFTLMAGYARORSZÁG 1927 junius 11. rekordját is megdönli Berlin, Páris. London, Róma, Nápolyon kérésziül A három jó madár utazása a hajléktalanok helyéről a dollármilliók édenébe. Vidám kalandok pénlektöl vasárnapig a Korzóban. A pályaőr meggyilkolásának gyanúja miatt őrizetbe vették fiát és feleségét. Debrecen, junius 8. Pünkösd első napján, vasárnap este a Hajdúböszörmény—hajdúná­nási vasútvonal mentén a vasúti pályatest vizsgálatánál a munkások a 7a. számú őrház­tól mintegy 100 méterre a töltés mellett hol­tan talállak Tóth Gáspár pályaőrt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy nem vonatelgá­zolás, hanem brutális módon elkövetett gyil­kosság történt. A csendőrség a helyszíni szemle után meg­indítóit nyomozás során alapos gyanuokok alapján őrizetbe vette a pályaőr feleségét és fiát. A vizsgálóbíró a törvényszéki orvosszak­értővel együtt kedden délelőtt szállott ki ! Hajdúnánásra, hogy a holtlest felboncolásá­I nál a gyilkosság tettesét felderítsék. Aki azzal védekezik a kormányzósériésí vád ellen, Isogy erős dohányos. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa előtt Dracskó Otfilia vásárhelyi szobaasszony kor­mányzósérlés vádjával állolt vádlottként. A vád szerint Dracskó Otiilia január 4-én a vá­sárhelyi állomáson az egyik vásárhelyi újság­ban megjelent kormányzóképet leköpte, majd kifakadva azt állította, hogy Károly király ha­lálát a kormányzó okozta és hogy Olló azért nem kerülhet a trónra, mivel a kormányzó akar király lenni. Egy másik feljelenlés sze­rint Dracskó Oltilia a kormányzó képéi, amely a szálloda halljában volt kifüggesztve, letépte és megtaposta. A szerdai főtárgyaláson Dracskó Oltilia nem tagadta a vádat. Azt állította, hogy ő a vád­beli cselekményeket nem azért követte el, hogy azzal a kormányzót megsértse. Erős és szenvedélyes dohányos, állandóan köpködnie kell és igy történhetett meg, hogy a kor­mányzó arcképét véletlenül leköpte. A kihallgatott tanuk azonban mindenben igazolták a vádat, mire a bíróság ítéletében bűnösnek mondotta ki a vádlottat és négy­hónapi fogházra itélte. Az ilélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. Várod a polgári szabadságjogok visszaállítását? A Délmagyarország a polgári szabadságjogokért küzd! Dankó Pista sohase hegedült a színházi zenekarban. Az egyik helyilap minapi számában a cikk­író a nótaszerzfí Dankó Pislát összelévcsztette az apjával, idősebb Dankó Istvánnal, aki Ku­kac: (Urbán Lajos) szerint jó cigányprímás volt. és ő volt az, aki 1861. évben Molnár György színházi zenekarában játszott, amikor fia, a későbbi nólairó, a Pistike éppen egy éves volt. Dankó Pisla 1868-ban járt a palánki (bel­városi elemi iskola II. osztályába és iskola­társa. dr. Tary József ügyvéd szerint mint aféle cigányvér, rakoncátlan iskolakerülő fiu volt; mindig az anyja vitte az iskolába ás Szabó Gergely lanitú ur hiába nvüttc el rajta a sok mogyorópálcái. Dankó Pista apját két-három éves korában elvesztette és anyja, a csut néven ismeri Mi jó Rúzsa. arcán véraláfutásos, kéktarjagos anyajegy volt. azért jegyösképü cigányasz­szonynak hilták a piacon, ahol Polczner üveg­kercskedcsólxíl való rámás tükröket, porcellán edényeket. Páduai Szent Antal és Szeid József képeket, Gutlhardt boltjából kihozott nagy rojtos selyemkendőkel, pántlikákat, arany­láncon függő nyakbavaló feszületekel sorsolt ki. vagvis — mint akkor mondták — lutri­zott ki' Kilencven szám volt egy ív papirosra írva, a lutrizó a szám után irta a nevét. Az ivet Gombási kapitány hitelesítette, aki maga is nagyban játszott a lutrin és elégszép vagyonát célszerűen ellulrizta mugyis társával, Szom­bati csizmadiával együtt, aki efölötti elkese­redésében avval büntette meg magát, hogv be­állott az újhitűek (nazarénusok) közé, amely erkölcsös felekezetben tiltva van a nyerészke­dés ivás, más földi hivalkodás, de a javithat­lan Szombati — miután álszcnleskedé-sével a gyülekezetet megtévesztve, annak pénztárno­kává választódott — csakhamar az eklézsia pénzét is ellutrizta. A piaci lulrizásnál a jegyös képű cigány­asszony adjutánsa Pista gyerek volt: anyja után hordta a kisorsolandó tárgyakat, az aranyrámás tükröket és szentképekel nya­kába akasztva, amelyek éppen a sarkát ver­ték a kékszemű csórécigány fiúnak A piaci műpártoló közönség elitje a disznó­husos kofák voltak és a jól táplált hasba-vállas nőnemű mübarátok között Mijó Ruzsi a boros palackot a piacon is hajtogató és nagyhangú Ménkű Pannái, a nevének megfelelő Förgeteg Ilust és négy mázsás kövér Bartánét tiiutette ki Ez utóbbinak lakása egész muzeum volt, csakhogy a nyert drága aranyos müveket a legyek milliói köpték egész nyaratszaka. A cigányfurfanggal végzett luírishuzások ál­landóan a hentesasszonyok javára ütött ki, a kisszékülő és garabolvos kofák, zsemlyések, zöldségesek, kenyeresek ,ritkán nyertek, csakis olcsóbb tárgyakat, az értékes nyeremények, mindig a húsos kofák számára értek. Emiatt 1876. év nyarán egész piaci zendülés tört ki: a Gampeili'sétáng kél oldalán (akkor ugy hittak a városháza előtti fasori, Gamperl polgármester ültette az ötvenes években) hang­zott a vérszomjas kotaüvöllés: agyon köll ütni a jegyösképü cigányasszonyt!« És amig a városházára menekült, az alatt kegyetlenül meggarabolyozlák és kisszékkel beszaggatták a fejét. Pisla gyerek pedig a vállára kötött szentképekkel Polczner boltjába iszkolt a Ivis Dávid-házba és kész nevetség volt nézni, hogy futásközben a földigérő képek hogy verték az inát. Az illeték nélkül űzött piaci lutrizásnak a | fináncia azután véget vetett. Dankó Pisla 1878-ban leli muzsikus, de Kukacz szerint sohasem tanult meg jól he­gedülni és teljes életében nem volt bandában használható cigány. 1878. év szüretjén négy tagból álló malacbandál vili ki Szatymazra, ahol az árviz előtti Szeged első uri gavallérja, finom és aranyos kedélyű Török Sándor ügy­véd, László Gyula tanácsnok, Zsóter Andor és más ősi szalymaziánusok villájában muzsikált. Állandó vermése (fészke) Szalymázon Joó Fe­renc feslő (Joó piktor néven voll a városban elég lehetséges arcképfestő) házában voll, aki­nek nem iskolázott és zongorázni sem tudó lánya, Ilona apja halála ulán Dankó Pislának később felesége lelt. A sápadt, nyurga, vérszegény cigánylegény Szatymazról az árviz (1879) után a városba visszakerült, a kisebb bandákban hányódott, deseholsem voll állandó, mert használhatatlan volt a zenekarokban. Ezután egyesben muzsikált a korcsmákban, ujjal pöngelve, picsikátó (piánó) játszott borért, ügynevezett polomos korcsmai hívo­gató (vendégbecsalogató) cigány volt, akivel minden vendég csak egyszer játszatott: és többet nem kéri nótájából. A kotlát sem tudta teljesen megtanulni — hiába tanította rá Erdélyi Sándor felsővárosi kántor és első nótáit is Székács Béla zongora­tanár vetette hangjegyre /1885). Tehát nemhogy kottából működő színházi zenekarba nem való volt, hanem még a har­madrendű bandák sem fogadták be. Hogy azután ebből a cigánymuzsikusnak sem való Dankó Pislából hogyan lelt országos nevű híres nótaszerző, azt majd más alkalom­mal adom elő. Cz. K. Az olvasó rovaía „Tárgyalás előtt kél héttel kidobott az uccára." Tisztelt Szerkesztőség I A Báró Jósika­ucca 45. számú házban laktam egy szoba­konyhás pincelakásban mult hó 31-ig. A ház­tulajdonos, Orovetz Ferenc ipariskolai műve­zető augusztus 1 re a lakást felmondotta, azonban a mult héten anélkül, hogy meg­felelő helyiségről gondoskodott volna, egy­szerűen kitett az uccára és hajléktalanná tett előttem ismeretlen okokból. Ingóságaim, bú­toraim az uccára kerültek és miután a Csere­pes-soron lévő barakkban a város egy istálló­szerű fészert jelöli ki számomra és azt elfog­lalni nem akartam, összes holmijaimat Feren­czy Mátyás kocsira rakatta és kivitette a barakkba. A kegyetlen kilekoltatás, mely en­gem tizenkét év óta birt lakásomtól fosztott meg, most került volna birói tárgyalás alá, azonban Orovetz ur ezt sem várta meg, ha­nem a tárgyalás előtt két héttel kidobott az uccára. Kérdem, milyen jogon cselekedte ezt meg Orovetz Ferenc, holott még birói ítélet sem volt a kezében ? Tisztelettel: Kasza Ignác. SZIFONOKAT, teljes szikvizgyári berendezést bor-és sör­kimérő készülékeket, JÉGSZEKRÉNYEKET háitartasok, hentesek, mészitosok, szállodák, vendéglők stb számára kedvező fizetési feltételekkel a legelőnyösebben szállít: EGYESÜLT GÉP-és FÉM­GYÁRAK RT. BUDAPEST VI, Lőportár u. 9 II. Kérten árajánlatot! Bl 45 — UJ könyvek a Délmagyarország kölcsönkönyv* tárában. Hatvany Lili: En Garde, Móricz Zsig­mond: Baleset, Lux Gyula: A nyelv.

Next

/
Thumbnails
Contents