Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-05 / 129. szám

1927 junius 5. DÉLiMAGYARORSZÁG 553 a fcamatfáf! leszállítása mellett. Senkinek sm érdele a magas kamat. (A UélmagyarorszAg munkatársától, , A napokban tartották meg a fővárosban a pénz­intézeti kongresszust, amelyben érdekes adato­kat mondott a vidéki hitelélettel kapcsolatban Hantos Elemér államtitkár. Előadásában ki­fejtette, hogy a vidéki pénzintézeteknek nem érdekük a magas kamat, nekik csak arra sza­bad törekedniök. hogy a tartozik és követel ka­matok között lévő különbség biztosítsa szá­mukra a megélhetést. t Ebben az ügyben a Délmagyarország kér­dést intézett a szegedi bankélet néhány té­nyezőjéhez. A következő figyelemreméltó vá­laszokat kaptuk: Glücksí&al Cafos a Magyar Általános Takarékpénztár szegedi intézetének igazgatója ezeket mondotta: — A vidéki intézeteknek egyáltalán nem érdekük a magas kamatláb, mert az csak gyöngili klienseit. Amig pénzünk nem volt stabil, a kereskedő és az iparos elbirta vala­hogy a magas kamatot, de ma egyszerűen romlásba viheti, mert versenyképtelenné te­szi azokkal szemben, akik nem vesznek igény­be hitelt, vagy külföldi pénzzel dolgoznak. — Körülbelül egy éve érezhetően vissza­esett a kamatláb, ebben erősen tevékenykedett a Nemzeti Bank, valamint a Pénzintézeti Köz­pont is befolyást gyakorolván olyan intéze­tekre, amelyek nem látták be a kamatláb leszállításának szükségességét. Ma azonban még nem lehet gondolni a békebeli kamat­nivóra, mert egész Európa helyzete nem elég stabil. A külföldi töke csak akkor áramlik ide, ha magasabb kamatozást kap, mint saját országában. Rövid idő alatt a mai helyzetben nem lehet várni a békenivó visszatérését, de a mai helyzet már nem kibírhatatlan. — A mai helyzetet komplikálja az angol— orosz, illetőleg egyiptomi ellentét, de külön­ben is aratás felé a békében is emelkedett valamennyire a kamatláb. Senkinek sem ér­deke a magas kamat, de tekinlettel kell lenni a tőkésekre is, akiket az egészséges hitelélet miatt nem szabad elidegeníteni a betétektől. Fiscf)f}OÍ Gyula az Olasz—Magyar Bank szegedi intézetének igazgatója a következőkben felelt: — A szegedi pénzintézetek még mindig jó­val magasabb kamatot fizetnek, mint a fő­városiak, pedig a szegedi hiteléletnek nem érdeke a kamatláb magassága. Ha nem magas a betétkamat, annál olcsóbb a kihitelezési kamat, ez pedig hozzájárul az egészséges hi­telélet fejlődéséhez. — Szegeden egyébként a betétesek igényei még mindig meglehetősen magasak. Mig Sze­geden 6 százalékot kell fizetni, a fővárosban 4 és 5 százaléknál tartanak. A pénzintézetek önzetlenül irányítják működésűket akkor, amikor 7 és 8 százalék között van a kihe­lyezések nagy része. A rezsi emelkedett, de ilyen körülmények közölt csak minimális marge-al lehet dolgozni. Más városokban a marge sokkal nagyobb. Nagyon fontos a hitel­élet fejlesztése, mert csak olcsó pénzzel lehel a kereskedőnek és iparosnak konkurálni. Gál Miksa az Angol—Magyar Bank szegedi fiókjának igazgatója a következőket mondotta: — Nekünk a békében volt a legkellemesebb idő, amikor 4 százalékot fizettünk a betétek után és G százalékra adtunk ki pénzeket. Akkor 50 százalékot kerestek az intézetek, ma ez az arány lényegesen lecsökkent, ami­kor hatot kell fizetnünk és 7—8 1/2 között tör­ténnek a kihelyezések. A rezsi ma sokkal nagyobb, a magas kamat nem áll érdekünk­ben. — A kamatláb leesökkenése most már ön­magától folyamatban van. Ha pedig meg­indul majd a záloglevelek plasszirozásának lehetősége, akkor a váltókölcsön 60—70 szá­zaléka el fog tűnni és helyébe lép a kötelez­\énv-kölcsön, ami magától olcsóbb kamatot : jelent. Szerintem a jelen helyzetben a Pénz­i intézeti Központnak külföldi kapcsolatok te­i remlésével kell még olcsóbb pénzt szereznie, mert az intézetek kamatköveteléseit termé­szetszerűleg a Nemzeti Bank, illetve a Pénz­intézeti Központ irányítja. Magyarország Kálváriája. Krislóify József emlékiratai. »Kristóffy Józsefről az uloisó szót a. történelem fogja kimondani«, — irta vezércikkében Rákosi •lenő abban a konsternált hangulatban, melyben a magyar politikai élei Kristófi'ynak Ferenc Fer­dinándnál tett látogatását fogadta. Ez a hatalmas, nagyformátumú ötvennégy ives kötet mintha elő­készítő irat lenne a történelem ítélőszéke szá­mára. A vádnak és védekezésnek, a támadással vé­dekezésnek és védekezve támadásnak mindenesei­re impozáns megnyilatkozása ez a nagyszabású munka, amely hajlilliatatlan következetességgel ál­lítja a dinasztia egyedül üdvözítőnek vallott poli­tikáját a magyar történelem utolsó két évtizedének minden fordulata mellé. Egy politikai pályának története, mely Magyar­ország Kálváriájáénak címét viseli, mindenképen súlyos vezeklésnek tűnnék i'el. Kristóffy arra vál­lalkozik, hogy igazságot legyen: igazságot akar szolgáltatni másoknak, de igazságot követel magá­nak is. Az ő igazsága ma még kibékíthetetlen a közérzülettel, ám ne tagadjuk, hogy a közérzület Ítélkezésénél a megfelebbezheletlenség nem szokta szolgálni a benső igazságot. »Mit bánom én, ha sárral szennyezik is be nevem, hisz én mentettem meg a köztársaságot!« — mondotta valamikor Danton s mondhatja vele mindenki, aki csak lel­kiismerelének nyugalmával vértezheti magát a go­nosz félreértések vádaskodásaival szemben. Kristóffyt Csanád megye adta a politikának. Az a megye, mely először vásárolt gőzeséplőt Ma­gyarországon, mely először választott zsidó fő­ügyészt s melynek parasztgazdái döntötték el — Justh Gyulán keresztül — az egyházpolitikai re­formok sorsát. Községi segéd jegyzőből lelt belügy­miniszter, v. b. t. t. s Ferenc Ferdinánd legbi­zalmasabb tanácsosa, — valóban merész ivelésü pályafutás áll a »darabont; belügyminiszter háta mögött. Ibseni sors az övé s ibseni tragédia, igazsága szembehelyezkedett az egész, majdnem az osztatlan magyarság tömeggyőződésével s el kelleti buknia, mert elhanyagolható mennyiség­nek tekintette mindig annak a tömegnek aka­ratát és világfelfogását, melyet kormányozni akart. Ez az állandóan merev szembenálás a nemzeti közérzülettel szinte mellékessé teszi annak vizsgála­tát, hogy mik voltak Kristóffy törekvései és igaz­ságai s milyen forrásból táplálkozott ez a köz­érzület; aki szelet vet, vihart arai s ez a vihar ak­kor is elsodorja, ha hite szerint a felfrissülés és megtisztulás igéinek hirdetésével mozdította is meg a történelem áporodott levegőjét. Kristóffy volt az első polgári politikus, aki az általános választójognak, a nemzetiségi törvény végrehajtásának s a földreformnak követelésével jelölte meg a szociális tartalom nélküli közjogi követelésekkel homokba fullaszlott magyar poli­tika kivezető útját. Kristóffy volt a legortodoxabb hatvanhetes, aki a praginatica sanctio-nál szoro­sabb s a halvanheles kiegyezésnél szilárdabb ösz­szefüggést akart teremteni a dinasztia és Ma­gyarország között. Abból indult ki, hogy ami a dinasztiát erőssé teszi, az Magyarország fennma­radását is szolgálni fogja, a magyar érdek azt követeli tehát, hogy erősítsük a dinasztia hatalmi O Âcrepe de chme leheletszerű finomsága. Az elkényeztetett asszony joggal varja, nogy apró kivanságait és szeszélyeit kielégítsük, különösen akkor, ha ez kényelmé­nek és egyéni bájának emelésére szolgál. Az ő részéről tehát nem kárhoztatandó hiúság, ha a legjobb minőségű ruhaneműre vágyik. A crêpe de chine leheletszerű finomsága minden asszony öröme és ez bőséges ellenértéke a nagyobb árnak. A legfinomabb ruhanemű vásárlásánál nem is szabad az árat tekinteni, mert az ¡¡yen kényes szövedékek igazi értéke azok tartósságától függ. LUX-ban mosott selymek megtartják eredeti símulékonyságukat és szépségüket, mivel a LUX puha habjá­ban. mely minden rostot tisztító hatással jár át, még a leg­finomabb szövedék sem szenved kárt. Q Mossa tehát selymeit nyugodtan LUX-ban, mert ez az egészen különleges szer a legnagyobb kényelem mellett a legjobb ered­ményt biztosítja. LUX nem artalmas a kézre! Csak dobozban kapható !

Next

/
Thumbnails
Contents