Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-05 / 129. szám

1927 junius 5. DÉLiMAGYARORSZÁG 553 a fcamatfáf! leszállítása mellett. Senkinek sm érdele a magas kamat. (A UélmagyarorszAg munkatársától, , A napokban tartották meg a fővárosban a pénzintézeti kongresszust, amelyben érdekes adatokat mondott a vidéki hitelélettel kapcsolatban Hantos Elemér államtitkár. Előadásában kifejtette, hogy a vidéki pénzintézeteknek nem érdekük a magas kamat, nekik csak arra szabad törekedniök. hogy a tartozik és követel kamatok között lévő különbség biztosítsa számukra a megélhetést. t Ebben az ügyben a Délmagyarország kérdést intézett a szegedi bankélet néhány tényezőjéhez. A következő figyelemreméltó válaszokat kaptuk: Glücksí&al Cafos a Magyar Általános Takarékpénztár szegedi intézetének igazgatója ezeket mondotta: — A vidéki intézeteknek egyáltalán nem érdekük a magas kamatláb, mert az csak gyöngili klienseit. Amig pénzünk nem volt stabil, a kereskedő és az iparos elbirta valahogy a magas kamatot, de ma egyszerűen romlásba viheti, mert versenyképtelenné teszi azokkal szemben, akik nem vesznek igénybe hitelt, vagy külföldi pénzzel dolgoznak. — Körülbelül egy éve érezhetően visszaesett a kamatláb, ebben erősen tevékenykedett a Nemzeti Bank, valamint a Pénzintézeti Központ is befolyást gyakorolván olyan intézetekre, amelyek nem látták be a kamatláb leszállításának szükségességét. Ma azonban még nem lehet gondolni a békebeli kamatnivóra, mert egész Európa helyzete nem elég stabil. A külföldi töke csak akkor áramlik ide, ha magasabb kamatozást kap, mint saját országában. Rövid idő alatt a mai helyzetben nem lehet várni a békenivó visszatérését, de a mai helyzet már nem kibírhatatlan. — A mai helyzetet komplikálja az angol— orosz, illetőleg egyiptomi ellentét, de különben is aratás felé a békében is emelkedett valamennyire a kamatláb. Senkinek sem érdeke a magas kamat, de tekinlettel kell lenni a tőkésekre is, akiket az egészséges hitelélet miatt nem szabad elidegeníteni a betétektől. Fiscf)f}OÍ Gyula az Olasz—Magyar Bank szegedi intézetének igazgatója a következőkben felelt: — A szegedi pénzintézetek még mindig jóval magasabb kamatot fizetnek, mint a fővárosiak, pedig a szegedi hiteléletnek nem érdeke a kamatláb magassága. Ha nem magas a betétkamat, annál olcsóbb a kihitelezési kamat, ez pedig hozzájárul az egészséges hitelélet fejlődéséhez. — Szegeden egyébként a betétesek igényei még mindig meglehetősen magasak. Mig Szegeden 6 százalékot kell fizetni, a fővárosban 4 és 5 százaléknál tartanak. A pénzintézetek önzetlenül irányítják működésűket akkor, amikor 7 és 8 százalék között van a kihelyezések nagy része. A rezsi emelkedett, de ilyen körülmények közölt csak minimális marge-al lehet dolgozni. Más városokban a marge sokkal nagyobb. Nagyon fontos a hitelélet fejlesztése, mert csak olcsó pénzzel lehel a kereskedőnek és iparosnak konkurálni. Gál Miksa az Angol—Magyar Bank szegedi fiókjának igazgatója a következőket mondotta: — Nekünk a békében volt a legkellemesebb idő, amikor 4 százalékot fizettünk a betétek után és G százalékra adtunk ki pénzeket. Akkor 50 százalékot kerestek az intézetek, ma ez az arány lényegesen lecsökkent, amikor hatot kell fizetnünk és 7—8 1/2 között történnek a kihelyezések. A rezsi ma sokkal nagyobb, a magas kamat nem áll érdekünkben. — A kamatláb leesökkenése most már önmagától folyamatban van. Ha pedig megindul majd a záloglevelek plasszirozásának lehetősége, akkor a váltókölcsön 60—70 százaléka el fog tűnni és helyébe lép a kötelez\énv-kölcsön, ami magától olcsóbb kamatot : jelent. Szerintem a jelen helyzetben a Pénzi intézeti Központnak külföldi kapcsolatok tei remlésével kell még olcsóbb pénzt szereznie, mert az intézetek kamatköveteléseit természetszerűleg a Nemzeti Bank, illetve a Pénzintézeti Központ irányítja. Magyarország Kálváriája. Krislóify József emlékiratai. »Kristóffy Józsefről az uloisó szót a. történelem fogja kimondani«, — irta vezércikkében Rákosi •lenő abban a konsternált hangulatban, melyben a magyar politikai élei Kristófi'ynak Ferenc Ferdinándnál tett látogatását fogadta. Ez a hatalmas, nagyformátumú ötvennégy ives kötet mintha előkészítő irat lenne a történelem ítélőszéke számára. A vádnak és védekezésnek, a támadással védekezésnek és védekezve támadásnak mindeneseire impozáns megnyilatkozása ez a nagyszabású munka, amely hajlilliatatlan következetességgel állítja a dinasztia egyedül üdvözítőnek vallott politikáját a magyar történelem utolsó két évtizedének minden fordulata mellé. Egy politikai pályának története, mely Magyarország Kálváriájáénak címét viseli, mindenképen súlyos vezeklésnek tűnnék i'el. Kristóffy arra vállalkozik, hogy igazságot legyen: igazságot akar szolgáltatni másoknak, de igazságot követel magának is. Az ő igazsága ma még kibékíthetetlen a közérzülettel, ám ne tagadjuk, hogy a közérzület Ítélkezésénél a megfelebbezheletlenség nem szokta szolgálni a benső igazságot. »Mit bánom én, ha sárral szennyezik is be nevem, hisz én mentettem meg a köztársaságot!« — mondotta valamikor Danton s mondhatja vele mindenki, aki csak lelkiismerelének nyugalmával vértezheti magát a gonosz félreértések vádaskodásaival szemben. Kristóffyt Csanád megye adta a politikának. Az a megye, mely először vásárolt gőzeséplőt Magyarországon, mely először választott zsidó főügyészt s melynek parasztgazdái döntötték el — Justh Gyulán keresztül — az egyházpolitikai reformok sorsát. Községi segéd jegyzőből lelt belügyminiszter, v. b. t. t. s Ferenc Ferdinánd legbizalmasabb tanácsosa, — valóban merész ivelésü pályafutás áll a »darabont; belügyminiszter háta mögött. Ibseni sors az övé s ibseni tragédia, igazsága szembehelyezkedett az egész, majdnem az osztatlan magyarság tömeggyőződésével s el kelleti buknia, mert elhanyagolható mennyiségnek tekintette mindig annak a tömegnek akaratát és világfelfogását, melyet kormányozni akart. Ez az állandóan merev szembenálás a nemzeti közérzülettel szinte mellékessé teszi annak vizsgálatát, hogy mik voltak Kristóffy törekvései és igazságai s milyen forrásból táplálkozott ez a közérzület; aki szelet vet, vihart arai s ez a vihar akkor is elsodorja, ha hite szerint a felfrissülés és megtisztulás igéinek hirdetésével mozdította is meg a történelem áporodott levegőjét. Kristóffy volt az első polgári politikus, aki az általános választójognak, a nemzetiségi törvény végrehajtásának s a földreformnak követelésével jelölte meg a szociális tartalom nélküli közjogi követelésekkel homokba fullaszlott magyar politika kivezető útját. Kristóffy volt a legortodoxabb hatvanhetes, aki a praginatica sanctio-nál szorosabb s a halvanheles kiegyezésnél szilárdabb öszszefüggést akart teremteni a dinasztia és Magyarország között. Abból indult ki, hogy ami a dinasztiát erőssé teszi, az Magyarország fennmaradását is szolgálni fogja, a magyar érdek azt követeli tehát, hogy erősítsük a dinasztia hatalmi O Âcrepe de chme leheletszerű finomsága. Az elkényeztetett asszony joggal varja, nogy apró kivanságait és szeszélyeit kielégítsük, különösen akkor, ha ez kényelmének és egyéni bájának emelésére szolgál. Az ő részéről tehát nem kárhoztatandó hiúság, ha a legjobb minőségű ruhaneműre vágyik. A crêpe de chine leheletszerű finomsága minden asszony öröme és ez bőséges ellenértéke a nagyobb árnak. A legfinomabb ruhanemű vásárlásánál nem is szabad az árat tekinteni, mert az ¡¡yen kényes szövedékek igazi értéke azok tartósságától függ. LUX-ban mosott selymek megtartják eredeti símulékonyságukat és szépségüket, mivel a LUX puha habjában. mely minden rostot tisztító hatással jár át, még a legfinomabb szövedék sem szenved kárt. Q Mossa tehát selymeit nyugodtan LUX-ban, mert ez az egészen különleges szer a legnagyobb kényelem mellett a legjobb eredményt biztosítja. LUX nem artalmas a kézre! Csak dobozban kapható !