Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-04 / 128. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1927 június j. főid színe felett összeállították a vékonyabb csöveket, amelyeket azután ugyanolyan lassan bocsájtollak a földbe. Ezzel a veszedelmes munkával pénteken készüllek el és szomba­ton ismét megkezdik a kut tooább/urását. Értesülésünk szerint a munka most mér a régi gyorsasággal halad előre és ha va­lami váratlan komplikáció nem zavarja meg, két hónapon belül elérik az ezredik métert. Az, hogy ad e földgázt, vagy melegvizet a mélykút, már más kérdés. A kútfúrók remé­lik, hogy a nagy munka nem vész kárba. „Minden élő elpuszíul, minden jószág elhull \ csanyieleki cigányleány csalási bűnügye. €€ (4 Délmagyarország munkatársától.) Jankó Rozália, makói illetőségű cigányleány csalás­sal vádolva állott a szegedi törvényszék Hábermann tanácsa előli. A bűbájos cigány­leány ügye Csanyteleken játszódolt le. Itt történt ugyanis, hogy özv. Vetró Lajosné nap-nap után a legnagyobb bosszúsággal konstatálta, hogy lakásának küszöbe valami különös szagú folyadékkal van leöntve. Éj­szakák idején hiába leste az egész háznépe, hogy a kellemetlenkedő idegent leleplezzék. Az ismeretlen azonban mindig olyan időpon­tot választolt ki, amikor szabadon garázdál­kodhatott. Egy alkalommal azután névtelen levelet talállak a küszöbön. A levél bejelen­telte, hogy „rontás van a házon", minden élő elpusztul és elhull minden aprójószág... özvegy Vetróné nagyon megrémüli, amikor elolvasta a levelet. Ijedelmét fokozta még az is, hogy a »rontás" bejelentése ulán másnap elhullott összes aprójószága. Néhány napig csönd volt a ház tájékán, amikor az egyik reggel foltozó cigányleány jelent meg a házban. Illedelmes köszönés után mindjárt azzal állt elő, hogy ő tudja, hogy miért van ilyen nagy bánat a házban. — Rontás van a házon, — mondotta — de én a rontást el tudom hajtani! A faluban ötvenen dolgoznak a rontás ellen. De azok­nak párna és étel kell. A cigányleány mindent kapott, amit kért. E naptól kezdve a rontás elkerülte a ház tájékát... Később a cigányleány kétmilliót kért az asszonytól. Azt mondotta, hogy a pénz azért szükséges, hogy Vetróné 26 éves Pisla fia meg ne haljon. Vetróné rémületé­ben mindenét pénzzé tette, csakhogy a két­milliói össze tudja szedni. Vetróné fia azon­ban amikor megtudta, hogy édesanyja milyen csalásnak esett áldozatul, csalás címén fel­jelentette a cigányleányt. A szegedi törvényszék előtt megtartott fő­tárgyaláson Jankó Rozália tagadta bűnössé­gét. Amint vallolla, az ételt és ruhaneműt jóslásáért kapta, a pénzt pedig azért, mert a fiatal Vetrótól gyermeke született. A bíróság végül is ugy dönlött, hogy a tárgyalást elnapolja és kihallgatja Vetróné fiát is annak tisztázására, hogy a cigányleány gyermeke tényleg Velró István fia-e. /1 polgári, meg a katonazenekar. A városi színháznál jövőre esetleg felállítandó polgári zenekar kérőé** zenészkörökben ugyancsak felkavarta a kedélyeket. Elsőrendű követelmény, hogy e kérdés körül tisztázódjanak a tények és mindannyian, akik ehhez az ügyhöz nyulunk, az abszolút igazságot és t zenekultúrát szolgáljuk. Minden időben büszkék voltunk katonai zeneka­rainkra inert különösen a liáboruelőlti boldog vi­lágban. művészi szempontból a legkiválóbbak vol­tak. .lött azonban a világháború, jöttek a még borzasztóbb forradalmi idők, ellenségek - barátok összekeveredtek, a jó zenészek szétszéledtek; így a katonazenekarok is erősen megérezték a nem kívánatos változást. A változott idők ulán is szereljük és becsüljük a katonazenekarunkat, mint a léltve őrzött nemzeti hadseregünk egyik fényes tekintélyű alakulatát. De miután a gyakorlat szerint nemcsak kizáróla. gosan katonai zeneszolgálatol teljesítenek, hanem ugy a városi színházban, mint a nyilvános hang­versenyeken orchcsteriális művészetet produkál­nak. nem lehet ez a téma olyan légmentesen el­zárt terrenum, amelyhez kulturszem pont­ból ne lehetne vagy ne szabadna hozzászólni. Katonazenekarunk körülbelül 40—45 tagból áll. Tudomásunk szerint a hegedűsök nagyreszt kez­dő. fiatal emberek, akik közül 2 -3 a városi zene­iskolában tanul. Minden tekintetben megfelelő ve­zérhegedüs egy sincs, arról, aki a színházban a koncertmestert helyet tölti be, ugy emlékeznek meg a helybeli lapok kritikái, hogy szólói leadá­sánál komoly bajok vannak a felső fekvésekben. A hegedűsök tehát mindannyian csak a második­pultnál felelnek meg. Teljesen megfelelő másod­hegedűs is csak egy van. Szóló-csellista nincs, vperai előadásokra teljesen képzett, rutinos zenei egyéniség a bőgőnél egy, a kürtnél egy, a kta rinetnél kettő, a fagottnál egy, az oboánál egy. a tronibilánál egy az ütőhangszernél szin­tén egy teljesen megfelelő zenész van. A szín­háznál pedig 32 tagú zenekar van foglalkoztatva az «miitetteken kívül, tehát a többi mind kezdő, ha­ladó, tanuló ifjúság, vagy olyan célhozért, jó­szándékn egyéniségek, akik a»ár többre nem vi­hetik. A kétségtelenül tapasztalható hiányok pót­lása nem 1' i c h t n e r Sándor hatalmas karmes­jw-í «gvénjségén, sem pedig a felsőbb parancsnok­ság igaz jóakaratán nem mulhatik. hanem azon ! a mai szomorú gazdasági helyzeten, amely nem engedi meg. hogy ez az intézmény is megfelelően fejlődhessék. Ezzel szemben ha Szeged egy elsőrendű, 27 tagból álló polgári zenakart kíván a Zenészszö­vetség utján szerződtetni, annak minden tagja ' igazán a helyén lévő, minden tekintetben szak- • képzett, légi. kipróbált, színházi rutinnal rendel- '. kező, gyakorlati zenész ember lenne, akiknek az ! össze válogatásit amúgy is szakbizottságra biznáá a hatóság. Ezekkel aztán kevés próba után is tö­kéletes biztonsággal lehetne előadui még a leg­nehezebb operákat is. Az igazsághoz híven: a katonazenekarok tulaj­donképen a katonai zeneszolgálatok teljesítésére vannak hivatva. Ezért kapnak tagjaik ruházkodást és megfelelő díjazást fizetésképen. Megélhetésük tehát a jelenlegi általános gazdasági viszonyokhoz képest biztosítva van. Ezt a szolgálati felfogást érvényesítette az a több év elölt megjeleni honvédelmi miniszteri rendelet, amely szerint szegény csonka hazánk több kalo­nazenekarának létszámát csak a kivonulási rész légre csökkentette. Ilyen szolgálali felfogás szellemében jelenhetett meg az a másik honvédelmi miniszteri rendelet, amely már egyenesen a civil, polgári zenészek megélhetési viszonyait védte meg azzal a rendel­kezéssel. hogy színházi és mozivállaldlok nem szerződtet­hetnek olcsóbb díjazásért katonai zeneka­rokat, mint amennyibe az ugyanolyan fee­oszlásu civilzenekar kerülni. Végül pedig egy harmadik honvédelmi minisz­teri rendelet egyenesen és világosan elflirja, hogy katonazenekar csak abban az esetben alkalmazható a nevezett vállala­toknál, ha megfelelő polgári zenekar össze n e ni á 11 i t h a t ó. A honvédelmi minisz­teriumot bizonyára szociális gondoskodás vezette az olyan rendeletek kiadásában, amelyekkel a ci­vílzeuészek érdekeit megvédeni igyekezett. A Ze­nészszövetségnek évtizedes küzdelme, hogy tagjai részére a színházakat, a mozikat mint megélhe­tésük egyedüli munkaterrenumail megtartsa, il­letőleg megszerezze. Elvégre a polgári zenészek eg­zisztenciájáról is gondoskodni kell valamiféle­képen. Egyes ellenvélemények szerint a tervezett pol­gári zenekar költségvetése téves. Ez nem állítható. A polgári zenészek szerződései egész évre szól­nak és a jelenlegi stabil pénzügyi viszonyok foly­tán megállapított fizetések nincsenek a változás­nak kitéve. Kifogásolják a polgári zenekarok fegyelmét, azt állítván, mintha a civilzenekarok e tekintetben megbízhatatlanok volnának. A polgári zenekarok fegyelme a lehelő legtökéletesebb, vi­gyáz erre nemcsak a szigorú színházi bíró­ság, hanem a Zenészszövetség fegyelmi szabály­zata is. Polgári zeaiekar van a budapesti Operaház­nál. a Városi Színháznál, a Király Szia háznál és a nevesebb külföldi színházaknál mindenütt. A polgári zenekar kenyéradő színházának él, az sehová másfelé el nem vezényelhető, a próbákon feltétlenül olt van. az előadásokon teljes létszám­ban igaz művészettel játszik. A katonazenekar fe­gyelme a legtökéletesebb, de még abban az csel­ben is. hogyha művészi szempontból elsőrendű, hivatásánál fogva munkarendjében a katonai szol­gálat az irányadó. Megtörtértik tehát, mint aho­gyan Szegeden is többször megesett, hogy a vá­ratlan etvezényelés következtében i kiirt operai előadási le kellett venni a műsorról, vagy a délelőtt még teljes zenekarral próbált darabot az esti előadáson 7—8 zenész kisérte volna, ha lehe­tett volna. Fáradtságos is tehet a színházi munka az olyan zenekarra nézve, amelyei a kivonulások, majd kü­lönösen a farsangi szakaszon tartandó bálok át­mazsikálása oly r agymér léiben igénybe vesznek. A katonazenekar ingyen tart térzenéket — ez igaz; a nagyobb éttermekben tartott hangversenyek után. azonban megállapított dotációkban részesül, a fil­harmonikus hangversenyek ulán a civüzenészek­hez hasonlóan- dijaztalík és az egyházi zene vég­zése ellenértéke fejében is megfelelő összegek­kel fíninciroztstik. A felsoroltak megemlítése nem elfogult kritika a kalonazenekarról. Kizárja ezt az a teljes tisztelet és nagyrabecsülés, amellyel ez intézmény iránt viseltetünk. Kifogásolják végül, hogy a városhá­zán tartott ankétra nem hívták meg Ficlitucr Sándor karmester ural. Fichtner Sándor európai hírű zenészünk, akire minden magyar zenész, te­hetsége és nagytudása miatt mélti'm büszke s akit azon az értekezleten mi is igen szívesen láttunk volna. A sznífdi Zenészszövetség. Estéli kellemesen csak a kerimozilfiban lölthetiel legjobb kivitelben oScsón kapható GÁBoa SZŐNYEtíÁRUHÁZ 111 CSONGRÁDI.PALOTA. 695 76 A vIlAqhlrU TRIOMPH és STYRIfi kerékpárok egyedül SZáH'ÍŰ SÍNBOR cégnél kaphatók Kiss ucca 2. Harisnyák, férfi és gyermek soknik, keztyük, nyakkendők, kötöttáru divatkülönlegességek meglepő olcsó árban kapöalók Chilla Raymond r^Wi»^ Fényképező lemezek Fényképező filmek Fényérzékeny papírok Fényképező gépek Nagy és friss választékban Kellner Márionnál Szeged, Kárász UCCA 14. szám. 637 A. B. C. bevásárlási forrás. Fényképészeknek árengedmény l!

Next

/
Thumbnails
Contents