Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-29 / 147. szám

IgTjuniusML D£LM AGYAKORSZÁG 7 Saját gondolatok a kölcsönkönyvtárról. Irta: Pásztor Józsefné. Valamikor, boldogemlékü magánzó-korombau sokat tépelődtem azon, hogy hogyan képes valaki íönlartani kölesönkőiiyvtárat. Ha az embernek könyvei vannak és ha különösen olyan sok könyve van, hogy azokat együttesen túlzás nélkül lehet megtisztelni a könyvtár titulussal, akkor mindent csinál a könyveivel, olvassa, nem-olvassa, ahol az olvasást abbahagyta, a lapot behajtja. a kötést megrongálja és még mi egyebet, de kölcsön — nem ad könyvel. Nekem legalább mindig ez volt az életfelfogásom. A magyarázata egyszerű. Kölcsönkapó It könyvet még az sem ad vissza, aki más kölcsönt, eselleg még pénzkölcsönt is visszaad. Mit fűzzem tovább ezeket a gondolatokat? Ellensége voltam a kölcsönkönyvtárnak. Nagyot nézlem tehát, amikor egy szép napon nemcsak azt hallottam ineg. hogy a Délmagyar ország kölcsönkönyvtárul akar létesíteni, hanem azt is, hogy nekem kell majd ezt a kölcsönkönyvlárat berendezni és vezetni. Asszonyokkal nagyobb csoda is történt már. vállaltam a megtisztelő megbízást Berendeztem a kölcsönkönyvtárat, megrendeltem a könyveket. Egy és fél év óta gyarapítóm az anyagot és tapasztalataim alapján ma azt nem értem, hogy hogyan lehel valakinek más könyvtára, mint kölcsönkönyvtára. No de ezzel senkinek sem akarok ágit adni. A konkurrenciából is megárt a sok és végül is a D é 1 in a g y a r o r s z á g kölcsönkönyvtára elég nagy. elég jól összeállított és elég jól szervezett, a kiszolgálás pedig eléggé figyelmes ahhoz, hogy egy emberöltön belül senkinek eszébe ne jusson kölcsönkönyvtárat alapítani, viszont mindenki tartsa kötelességének hozzánk tagul belépni! A budapest-vidéki főkapitányság híres symphonikua rendőr 6 zenekarának hangversenye w Kassy Kávéházban folyó hó 29-én. Kezdete este 9 órakor. »-p-pí Kölcsöiusákok 958 kaphat k RaLav F kötél- és zsákraktárában utmaJ Szeged, Híd ucca 2. KERÉKPÁROSOK! Soha nem létezett olcsó árban vásárolhatnak: Elsőrendű SWRikat, alkatrészck-.t. felsíe elcs.ket óriási választékban. Tessék meggyőződni! Kerékpárok részletre is! sie S2ÉMIÖ LBIOSNÁL. Reform, palota, gőzfürdővel szemben. elsőrendű női szabósága Szeged, Kárász ucca 8. sz. alatt. Eredeti párisi modelllel állandóan megtekinthetők. m A fövő generáció. Irta: TomellI Sándor. ^Mipi 1 > Azt hiszem, mostanában az orvosok vezetnek az elkeseredésben. A napokban beszéltem egy orvos barátommal, aki számokkal bizonyította, hogy a négy egyetem Magyarországon an »yl uj orvost termel, hogy a betegek gyógyítása helyeit az orvosok egymást lesznek kénytelenek felfalni. Véleménye szerint esztendőkön keresztül nem volna szabad uj orvosokat rászabadítani az országra. Hogy az ügyvédek jórésze mór évek óta nem ügyvédi munkából, hanem ügynökösködésből és tudom is én, még miből él, szintén a köztudomásu sajnálatos tények közé tartozik. Hivatalos helyen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ezen a bajon a meglevő numerus clausus melleit még egy uj numerus clausus behozatalával segítsenek, amely megállapítja az ügyvédi mesterséget űzők maximális létszámát. Mérnökök mondják, hogy a lecsökkentett kis országban már nincsen meg a gépész- és villamossági mérnökök elhelyezkedési lehetősége. A középiskolai külön felvételi vizsgálatok rendszere niár néhány év előtt megbukott, de azért szüntelenül halljuk és olvassuk, hogy túlságos sokan tódulnak a középfokú oklatási intézetekbe és valamelyes szelekciót kellene alkalmazni. Baj van az úgynevezett lateiner pályák körül és mint ilyenkor történni szokott, a haruspexek hangoztatják, hogy az ifjúság menjen a jobb megélhetést biztositó gyakorlati pályákra. Ugyanakkor azonban a saját szűkebb mesterségemben homlokegyenest ellenkező dolgok jutnak a tudomásomra. Azok, akik a kereskedelmi iskolát végezték, elmennek irodasegédtisztnek, forgalmi adóellenőrnek, vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni. Van felsőipariskolát végzett növendék, aki kavicsot hord. A kereskedelemügyi miniszter elutasítja a fogtechnikusok kérelmét, akik limitálni akarják szakmájukban az alkalmazható inasok számát. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak országos szövetségének egyik vidéki fiókja a kereskedő tanoncokra szeretné kimondatni a numerus clausus valamelyes formáját. A szociáldemokraták az egész vonalon harcot folytatnak az úgynevezett inastenyésztés ellen. Az erdészeti főiskola neveli az erdőmérnököket, az alsófoku erdészeti iskolák az erdőőröket és Magyarországnak - nincsenek erdei. Ugy látszik, a bajok a gyakorlati pályák mezején is jelentkeznek. Természetes, hogy mindenki a saját mesterségének, vagy a hozzá közel álló foglalkozásoknak szemüvegén kérésziül látja a dolgokat. A lateiner panaszkodik, a gyáros azt mondja, hogy megromlott a konjunktúrája, a kereskedő saját állítása szerint esztendők óta veszteségre dolgozik, a kisipar tele van panaszokkal, a munkás elégedetlen. Minden megállapításnak a refrénje pedig az, hogy sem ennek, sem annak a pályának nincsenek kilátásai A fiatalság menjen más pályára. A sarkunkat pedig tapossa az uj nemzedék, amely elhelyezkedést keres, de csak bölcs tanácsokat kap, — ellenkező irányban. Különösen ilyenkor, az iskolai év végeztével érezzük ennek az állapotnak a lehetetlen voltál, mikor diplomaták aranyesője van a főiskolákon és a pályaválasztás problémái izgatják a szülők ezreit és lizezreib Hol van ilyen megállapítások után az igazság ? Vagy mindenüti, vagy sehol. Igaza lehet mindenkinek, aki azt mondja, hogy pillanatnyilag iultőmöltség van a saját pályáján, de nincs igaza senkinek, aki mesterséges korlátozásokat akarna állítani akár a tanulás bizonyos ágai, akár bizonyos pályákon való elhelyezkedés elé. Lehet, hogy az orvosok sokan vannak, de bizonyára nem természetes, hogy legyenek városok, ahol minden ölszáz lakosra esik egy orvos, viszont százával vannak falvak az országban, amelyek teljesen közegészségügyi gondozás nélkül állanak. Lehetnek, akik sokalják a négy egyetemet ebben a kis országban és félnek a lateinerproletariátus szaporodásától. Dehát csakugyan olyan tulkuiturált már ez az ország, hogy nem fér rá több emberre az egyetemi műveltség? És hogy lehel az, hogy mikor az összes tudományos pályákon túltermelésről panaszkodunk, egész sor olyan tantárgy van, melyre nincsen szaktanár ? Olyan nagy veszedelem e, ha majd nekünk is lesznek tanítóink, akik egyetemet végeztek, mint az napirenden v«n Finnországban, vagy Németországban ? És mért volna képtelen az a gondolat, hogy a jövő iparos-generációjának egy bizonyos hányada az érettségi birtokában állana neki mestersége elsajátításának ? Higyje el akárki, minden sértő mellékiz nélkül mondom, hogy nekem a diplomás paraszt gondolata nagyon szimpatikus. Kevesebb benne a tótágas, mintha valaki pusztán a kaptafa, vagy a kukoricafosztó horizontjáról akarja igazgatni az ország sorsát. Nincs senki, aki nálam jobban átérezné azokat a bajokat és nehézségeket, melyek az életet még ki sem próbált uj generációra nehezednek De látván a panaszok és sirámok általános voltát, nem tudom osztani azok felfogást, akik majd erről, majd arról a pályáról akarják elhessegetni az oda törekvőket. Amit cselekszenek, abban lehet ugyan aggodalom a jövő generációjáért, de legfőként a saját harcuk a nagyobb üarab kenyérért. Ne féltse senki a fiatalságot az iskolától, beleértve ebbe a fogalomba az elemit, középiskolát és egyetemet egyaránt. A tanulás és tudás irtózatos erő és hatalom és a szellemi alapok megadása hihetetlen értéket jelent még azokban a mesterségekben is, ahol a hatásukat lalán nem is lehet kimutatni és bebizonyitani. Higyje el akárki, nálunk is, másutt is az iskola fogja megoldani a többtermelés kérdését a mezőgazdaságban és iparban egyaránt, viszont a gazdasági pályáknak a megerősödése fog teremteni uj elhelyezkedési alkalmakat a szorosan vett szellemi foglalkozások és lateiner pályák körében is. A viszonyok nehezek, az igaz. De a fiatalságot, az utánunk következő uj nemzedéket nem csüggelegségre, hanem optimizmusra kell nevelni. Nekünk szabad aggódni a sorsán, de az uj generációt nem szabad a kilátástalanság állandó hirdetésével az élettől elrettenteni Elvégre mit tudhatjuk mi, hogy mi lesz három, négy vagy öt esztendő múlva? Ahogy össze tudott omlani minden néhány esztendő előtt, ugyanugy jobbra is fordulhatnak a viszonyok. Az élet nem egyéb, mint őrök megújhodás. Befelé aggodalommal, de kifelé ennek az örök megújhodásnak a hitéből fakadó biztató szóval kell ilyenkor, iskolaév végeztével útjára bocsájlani az uj generációt. ÜRTFfl GYÓGYFÜRDŐ Klimatikus gyógyhely. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rhearaásoknaX és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által javalva. — Tel/es napi penzió a föaxttxonltan Kc XI.— Csehszlovákia lego csóbb fürdőhelye. UJ csehszlovák menetrend szerint elsőrangú vasúti fiüszekMtetés és visszautalásnál itten 30<y$ visutí hedveíménv Kérjen prospektust: IGAZ04T0SÁ0 BARDIOVSKÉ Kt'PELE (B&rtla). 8 nw