Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-29 / 147. szám

2 DÉLMAGIAROBSZAG 1927. junius 2« ríni, pirulnia kell niincleu magyar egyetemi tanárnak Kegyelmes urak alázatos szolgájává akarják tenni az egész közéletet, az egész közvéleményl, de én hiszek és remélek abban a magyar lélekben, amely az élve elteinetcll Thonuzobában, a tüzes trónon ülő Dózsa Györgyben és a vérpad lépcsején daloló Hajnóczyban ragyogott és lobogolt, hogy elkövetkezik az öntudat és önérzet föltámadása, a magyar lélek integritása, amely nélkül hiába jönne el a regi ország, íia a régi virtus végképpen kiveszne erről a földről. A közgyűlés elfogadta a gázgyárnak a külvárosok világítására vonatkozó javaslatát, amelynek feltételein Ismét enyhítettek. Az uj ajánlat szerint nagyobb lesz az amortizáció és a városnak nem kell fizetnie hozzájárulást. (A Délmagyarország munkatársától) A júniusi közgyűlést kedden délután fél öl órakor nyitotta meg dr. A i g n e r Károly főispán. A közgyűlési padokon a szavazócédulák végleien tömege heveri. A főkapu és a közgyűlési terem bejárója előtt a reménykedő és bizó irodasegédtiszt-jelöltek korteskedtek. Az izgalom már tetőpontjára hágóit, amikor a polgármesteri jelenlés felolvasása után sorra kerüli a megüresedell irodasegédtiszti állás betöltése. A főispán névszerinti szavazási rendelt cl. A szavazás egy félóráig tartott, utána a főispán kihirdette az eredményt. A közgyűlés Magyar I.ásziónét választolta meg irodasegédlisztté. A választási izgalom után Berzenczey Domokos a Szegedi Légszeszgyár és Villanytelep R. T. ajánlatát ismertette. Bejelentette, hogy a gázgyár kedden isméi módosította ajanlatát, lemondott az évi 20.11111) pengős városi hozzájárulásról. A módosított ajánlat szerint a világítási hálózat kiépítéséhez szükséges hétszázezer pengőt évente öl és l'élszázalékkul, a telep kibővítéséhez szükséges nyolcszázezer koronás beruházásokat viszont évi hat- és egynegyed százalékkal törleszti a gázgyár. Kötelezi magát a vállalat arra is, hogy az uj beruházásoknál a szegedi iparosok számára biztosit majd elsőbbséget. A hozzászólások során dr. Kormányos Benő kifejtette, hogy a szerződést elfogadja és aláírja, annak ellenére, hogy a szerződésnek hiánya vau. Nyolc év múlva a gázgyárnak a város tulajdonában kell lennie. Garanciákat akar, hogy a gázgyár respektálja a város jogait. Ezért módosítani kívánja a szerződést. Ugy. hogy a szerződés nem érinti a városnak háramtási jogát. Dr. L i p j) a y Lajos csodálkozik azon, hogy a város most akar szerződésbe lépni a gázgyárral, amikor 8 év múlva a gázgyár már az övé lesz. A lanúcs javaslatát nem fogadja el és indítványozza, hogy :i város házilag lássa el a külvárosrészek világítását. Ez kevesebb pénzbe kerül és így a város a 8 é\ eltelte után nem kerülhet bizonytalan helyzetbe. (tárgyán Imre elfogadja a tanács javaslatát. Taussig Ármin kifejtette, hogy a világítási költségvetés reálisnak nem mondható. Hiányzik a szerződésből az a pont is, hogy 8 év inalva a gázgyárat a városnak teljesen használható állapotban kell átadni. W i m m c r Fülöp szólall fel ezután. Elmondotta, hogy a gázgyár már eddig is jelentős engedményeket tett. Abban mindenkivel egyelérl. hogy a külvárosrészek világítására fellétlenül szükség van. Követeli, hogy a város a gázgyárral tovább folytassa a tárgyalásokat, hogy az amortizáció előnyösebb legyen a városra nézve. Az amortizáció a vezetékeknél öl és fel százalék legyen, mig a turbina-telep felépítésénél legalább nyolc százalék. Fontos azonkívül még az is, hogy az építkezések a magyar közszálljlási szabályok alapján történjenek. Drágálja a villanyvilágítás egységárát. Debrecenben öl és fél fillérért adják a a villanyt. Ezt az alkalmat fel kellene arra használni, hogy a nyolc filléres eddigi egységárat redukálja a gázgyár. A javaslatot ezért nem fogadja I el és további tárgyalásokat indítványoz. | Bic dl Samu helyesnek találja a vitát, de ugy látja, hogy a város tanácsa alaposan elkészítette a szerződést és így a tanács ajánlatát elfogadja. További tárgyalásoknak helye nincsen, mert ezzel a világítás ügye csak elodázódna. Pálfy Dániel kifejtette, liogy attól fél, liogy a gázgyár 20 milliárdos befektetéséi nem a gázgyár, hanem' a város fogja fedezni. Korainak találja az ügyi ilyen gyors elintézését és ezért indítványozza. Rogy a kérdést egy külön szakbizottság tárgyalja le mégegyszer és uj közgyűlésen tárgyalja azt a törvényhatósági bizottság. Magyar József örül a külvárosok világítási tervének. Nem engedi meg azonban, hogy a városi kényszerhelyzet elé áilitsák. Inkább várjon a város még 8 évig. Nyolc év hamar eltelik s akkor legalább a város maga fogja elkészíteni a világítást. A szerződést különben is hiányosnak tartja és ezért csatlakozik Winuner indítványához. Az elhangzott felszólalásokra S o in o g y i Szilveszter polgármester válaszolt: — Én ugy látom — mondotta —, hogy a külvárosrészek világítását a polgárok külön inegterhelletése nélkül is végre lehet hajtani. A város maga nem építheti meg a vezetéket, mert ez óriási összegbe kerülne. A gázgyárral folytatott tárgyalások sok engedményt eredményeztek. Az engedmények eléréséért az érdem nagyrészbpn Biedl Samué, aki a legutolsó tárgyalások alkalmával üzleti szempontból világította meg a kérdést és birla rá a gázgyárai arra, hogy uz ujabb engedményeket legyen. A szerződést nagyon ked vezőnek találja a polgármester a városra nézve és így kéri annak elfogadását. Ezután Kormányos Benő bejelentette, hogy indítványát visszavonja. A zárszó jogán Wimmer Fülöp újból felszólalt. Indítványát fentartja. Kövelelje a város, liogy a belekletésekből a gázgyár 55 százalékot vállaljon magára, mig a város csak 45 százalékot. IIu « város ezt az ajánlatát megteszi, holnap reggel S órára már kész nz uj szerződés. A közgyűlés névszerinti szavazással a tanács javaslatát fogadta el. A tanács javaslata mellett 47, ellene Jl városatya szavazott. Az elnöklő Fodor Jenő tanácsnok ezután a közgyűlést félbeszakította és folytatását csütörtök délután uégy órára tűzte ki. mmuun.»w ltl.«WI»«MMIB»»8MMIIWW»B»WllHI HU imMHHIi I n Betegszállítás repülőgépen. Budapestről jelentik: Juliushan már megindul a nagyobb vidéki városokból a repülőgépen való betegszállítás. Szegő Rezső, a magyar légiforgalom rt. vezérigazgatójának nyilatkozata szerint a nagy uLtörő munkára való tekintettel a betegszállítás olyan esetekben, amikor a beteg vagyontalan, nem lesz drágább az önköltségi árnál. Az e célra berendezett gépekben az orvoson kívül még két kisérő személy részére is lesz hely. Egyelőre Székesfehérvárról, Miskolcról, Szegedről és Szőni bathelyről lehel beteget szállítani Budapestre. De rövidesen belekapcsolódik a forgalomba Debrecen és Pécs is. Az Operaház művészeinek vendégjátéka 29-én. Jegyek a üélmagya rorsxágaál. r- Bocskai u c c a 7 a i U] és használt zsák | mindenféc kender, len- ís jutaáru gyá'i árban kapható. 2L U Használt zsákokat veszek. Buchwald Tivadar. F 03 Bocskai u c c a 7 Telefon 203. -« m is férfi affc.ra ® UCHTMANN Jlwr különlegességen lT«r»iek- RiiinkAscIpOta legjobb klvite!bm Belvárosi Cipöüzlet igazságkeresők. Irta. Móra Ferenc. Az igazságot kél ember, meg egy asszony keresi a bíró előtt. Ugyan igazság szerint csak Lőrinc keresi, mert ö a panaszos. Meg is látszik rajta, följebb azt mondaná neki: Nem sokai változtál azóta, örögem, mióta a talár ide kergetett bennünket, hanem a csizmádon még egészen meglátszik, hogy azt még valamelyik novgorodi varga szerkesztette. Csakugyan régi alkotmány a l.őrínc csizmája, ínég a szárán is foltokat visel, ami a csizma-genealógiában föltétlen bizonysága a nagy múltnak és mivel a talpa szét van nyílva, a deszkapallón is olyan plaflyogó hangot ád, mintha pocsolyái gázolna. A Tóni lábán cipő vau, sárga cipő, ami nagyon alkalmas viselet így Péter-Pál körül az olyan . suliancár legény lábán, mint Tóni. És a Tóni kis I fekete bajuszán kivül ennek a sárga cipőnek lehet j legfőbb része abban, hogy Lőrincéknél beütött az ' ördög a határba. A természet rendje szerint való, | hogy az asszonszem szívesebben állapszik meg a Tónik sárga cipőjén, mini a Mátyások sokat próbált és sok mindenben megfordull csizmáján. Az asszonynak pillangós papucs van a lábán, de csak ugy pillangótlanul, mert az asszony öregnek ugyan még menyecske, de menyecskének már öreg egy kicsit. Kuthen vezér leginkább markolányosnőnek vállalnál már. Pedig amugv nagyon illendőségtudó. nem pillog a legényre, szemlesülve simít egycl-egvet a selyem kötőjén, mert így való az, mikor az ember törvényben van. — Hát hogy voll az, atyus? — kérdi Lőrincet a hivatalos ember. — Hát az ugy voll, kérőm, liogy nem lött volna itten sönitni baj az égvilágon, ha rosszkór nem möntem volna haza. — mondja Lőrinc megfontoltan. de itl aztán meg is áll. Utóvégre azért fizetik a birót. bogv ő kérdezzen. — Hát mért ment kend haza rosszkor? — Meri éppen a veleményöst kerültem, oszl észre völtem, hogy otthon felejtöllem az acskót. — Tudom, tudom, de méri mondja kend. hogy rosszkor mönt haza? — Hát csak azért, hogy éppen akkor volt ott a Tóni is. ni. Az asszonynak az izéje... — Mizéje no? Csak- mondja kend ki bátran! — Áztat mán ük tudják jobban, liogy micsodája. Én csak ugy mondom, hogy az izéje. Az asszony egy kicsit lejebb húzza a szemére a kendőjét, a sárga cipő pedig roppan egyet a padlón. — Ángyikáni neköm ez az asszony, kérőm, — mondja Tóni, meri hiába, a sárga cipővel vele jár a gavallérság. — Oszlán lepködik azl más szomszédok is, löszöm azt.., A bíró közbevág. Azl mondja Tóninak, hogy majd akkor beszéljen, ha kérdezik, — aztán nyájasan int Lőrincnek, hogy mondja csak tovább. Mi leli aztán abból, hogy éppen ott érte az izét? — Az lött, kérőm, hogy a Tóni mingyárl a* ereszet alatl kél kézre kapott, oszt ugy mög rakott, hogy még most is hordom a kékjil. Lőrinc ezt némi derűvel mondja. Egyrészt mert kellemes az elmúlt bajoknak emléke, másrészt, mert jól esik az embernek, ha az ellenségét lecsökken lik és az ő szavát akarják hallani az uri népek. — Kézzel verte kendet? — Lőhet, hogy kézzel is veri, de az bizonyos, hogy az agykoponyámat zsindöllyel ütötte. Ezt mögmondhali az asszony is, mert ha ü ki nem szabadit a keze közül, még Ián agyon is vert volna. — Hogy-hogy? — mosolyodik el a hivatalos ember. — Hát akkor mégis csak kendhez huz az asszony, ha ö mentette meg? — Az ü kötelessége volt, meri ü szőrözte a bajt. — vonja fel Lőrinc magyarázatul a fél vállát, amiben az is benne foglaltatik, hogy Iáin, mégis csak értetlenek ezek a városi népek. Ugy kell lenni, hogy a biró elértette a kritikái, mert most már elkomolyodva adja fel a szót; — Tehát azért panaszolja be kend a Tónit, inert megverte kendet a saját házában? — Dehogy azért! — legyint Lőrinc az öreg kezeivel. — Hanem ami borzasztó nagy kárt tölt, az asszony mialt... — Értem. — mondja a biró és felkászolódik az asztaltól. — Kend cl akar válni az asszonytól. Csakhogy ebben nem én vagyok az illetékes,