Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-28 / 146. szám

6 DÉLMAGYARORSZ.4G 1927 junius. 20, a szegedi kisgazdákat nem botránkoztatta meg. A szegedi kisgazdák nem fogiák fel olyan szigorúan u kérdési, mini ahogyan azl a lapok beállították. A szegedi kisgazdákat teljes mértékben kielégítette n kultuszminiszter parlamenti nyilatkozata, más elégtételt nem kívánnak a minisztertől. — Ez a dolog nekünk nem fáj — mondotta Korom —.. hanem fá j ez. — Ezeknél a szavaknál a virágtérképre mutatott. Fáj az, hogv a szegedi töltésről látni lehet a szerb zászlót. De fáj az is, hogy a zászló után elterülő kalászerdő nem nekünk susog. Körmendy Mátyás az iparosok nevében köszöntötte a minisztert és elmondotta, hogy a szegedi kisiparosok kezdettől fogva a leglelkesebb haroosai voltak a külvárosrészek mozgalmának, mert a közmüvek hiánya a külvárosrészekben élő iparosokat megfosztja a haladás lehetőségétől. Az iparosoknak a külvárosrészek rendezése kétszeresen fontos, először a közmüvekért, a villanyért, a vízért, a csatornáért, másodszor pedig azért, mert a városrendezés munkát biztosit számukra. Fenyvessy Jenő tanító a köztisztviselők nevében kérte a minisztert a mozgalom támogatására, T ó t h János nyomdász ugyanezt szegedi munkások nevében kérte. Deák Jánosné pedig szegedi anyák nevében köszöntölte a kultuszminisztert és kérle, hogy a mozgalom támogatásával legyen a szegedi anyák segilségére, hogy egészséges viszonyok közöit nevelhessék fel gyermekeiket a magyar jövő számára. Ezzel véget is értek a programszerinti köszöntők. A magyarruhás leánycsapat most a miniszter előtt sorakozott fel, a miniszter ugyanis felállt helyéről, hogy válaszoljon a köszöntőkre. Balfelé a mozioperatőr ret'lektorja villant és halkan berregni kezdett a felvevőgép. A lányok mosolyogtak, a miniszter pedig besxélt. Elmondotta, hogy a külvárosrészek polgársága már a választások előtt meghívta a körsétára, akkor azonban ezl a kívánságot nem teljesíthette, mert nem akarta, hogy kortestrüklcnek mondják látogatásait. Most már elcsendesedtek a választási izgalmak. — Szeged fejlesztését sokkal nagyobb, szentebb ügyünknek kell tekintenünk, — moidotla a miniszter élénk helyeslés közben semhogy azt egy választás izgalmába lenue szabad bekeverni. Ebben a kérdésben ös>ze kell fogni mindenkiuek program, párt, felekezet és nemzetiségi különbség nélkül. Szeged város fejlesztése nemcsak lokális érdek, hanem a magyar nemzet érdeke is. Néhány héttel ezelőtt jöttem haza Olaszországból és Németországból és útközben megizmosodott az a véleményem, hogy a centralizáló politika helytelen. Olaszországban Róma a központ, mégis vannak olyan vidéki nagy kulturközponlok, amelyek nagyobbak Rómánál Ugyanez a helyzet Németországban is. Egészségtelen az az államszerkezet, amely egyetlen nagy városbál áll. Ha tovább folytatnánk a centralizáló politikát, akkor csakhamar odaérkeznénk, hogy az egész trianoni Magyarország egyetlen magye lenne egyetlen fővárossal. Mindent el kell követni, hogy Magyarországnak Rudapesten kivül legyen néhány igazi nagy városa. Szegednek ezen a téren nagy szerep jutott. Hogy ez a városfejlesztési munka békességes legyen, mert hát az eredményes munka előfellélel a liéke, igazságosnak is kell lenni?. I,<.;nzs'í> pedig csakis ugy lehel, ha minden vá*v rész megkapja a magáét. Egyenletes, igazságos városfejlesztési programra van szükség Pontosan meg kell állapítani, hogy melyil városrésznek mire van szüksége. A Belváros a fogadalmi templommal, az egyetemmel, a rövidesen felépítendő püspökséggel nagvjából már megkapott mindent. Mai köruiamon meggyőződtem arról, hogy a kttlvárosrészeknek elsősorban közmüvekre van szükségük, villanyáramra, vízre, csatornázásra és kOvezésre. Meg vagyok győződve arról, hogy a város nagystílű vezetősége (a miniszternek ennél a mondatánál a vacsora közönsége hosszasan éltette a polgármestert) inindenl megtesz, hogy ez meglegyen. A város számíthat arra, hogy akkor, amikor ezeknek a terveknek a megvalósításához szükséges kölcsönt akarja felvenni hogy én ugv a kormánynál, mint a külföldi és a belföldi pénzvilágban mindent elkövetek, hogy a kölcsönt a lőhető legelőnyosebL feltételek melleit szerezhesse meg. Azonban ennél a pontnál nem szabad megállni A városnak vannak elővárosai is, az Aigner- és a Somogyi-telep, van ezenkívül hatalmas tanyavilága is. Ezekel szintén 1« kell kapcsolni a fejlesztési programba. A telepeknek iskolákat adunk és iskolákat kapnak a szegedi tanyák is. Éppen tegnap érkezett le a városhoz az az értesítésem, hogy a programba vett tanyai iskolák (elépítésére egymilliókétszázezer pengőt utaltam kL (Éljenzés.) Ezzel az egész program ogvsz >n\ megvalósulhat A lanyavilágnak az iskolákon kivül jó közutakra is szüksége van, meri n forgalom lebonyolítására nem elég a gazdasági vasút. — Meg vagyok győződve róla, hogy ab'un az eselben, ha minden tényező megkapja a magáét, ennek a városnak a lakossága teljesen egybeforr. . ( A kultuszminiszter ezután a köveik,•zölíi'p-' pen fejezte be beszédét: — Nem véletlen, hogy ugyanakkor, amikor a vár Ós beváltotta árvízi fogadalmát ós felépítene a fogadalmi templomot, eiérL' évsnzados vágyát is: egyetemi és püspöki várossá lelt. Ebber a népek igazságos istenéi látó }, aki keményen sujlolla az országgal együtt ezt a városi is, de azután megmutatta a megkönycrülés jelei! is. Szeged nagyságára emelem poharam A kulluszmin/szlert ljcszéde végeztével hoszszasan ünnepellek. Elhangzóit még néháav pohárkőszönlő, a hangulat tempósan emelkedett még akkor is, amikor a miniszter éjt ;lfelé a nolabílilásokkal együtt eltávozott, hogy az éjszaka hátralévő részét a püspöki rezidencián töltse el. Parfümök, kölni vizek, eredeti francia gyártmányú, zárt üvegekben és kimérve vásárolhatók. Szappanyok,pouderek crémek, fogkefék és fogkrémek legolcsóbban és legjobban csakis itt kaphatók.