Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-24 / 143. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33.-Kiadóhivatal, kölcsSnkfinyvtár és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda : Eövv Lipót ucca 1». Teleion: lö—34.« » « » « » PÉNTEK 1927 JUNIUS 24 o o © III. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM MAKÖ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Irl Ucca G. Telefon: szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és klndóhlvrtlal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési <ira havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, ktllítildítn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. D Rákosi Öreg Sasok. Budapest is ünnepelte a felhők magasából leszállóit két oceánrepülő amerikai embert: ; Chamberlint és Levinet. Ripka és Sipöcz Bu- | dapestje kilelt magáért. Magyar vendégsze- ! reteltel fogadta az uj hősöket, nem sajnálta J tőlük se a szavak, se a kertek virágát és ősj szokás szerint nagy áldomást ült a tiszteletükre. Budapest népe a tenyerére tette a szivei és ugy vitte a két pilóta elé, ujjongó lelkesedéssel. A modern kor argonaulái ők, ez a magas Chamberlin és ez az alacsony Levine, akik vékony, keskeny, törékeny alkotmányukon szerencsésen álkeltek az Óceán mérhetetlen vizei fölött és most, rövid időre, szinte csak egy ebéd erejéig, ellátogattak a magyar fővárosba is. Vájjon mit érezhettek a lelkük mélyén, mikor egyszerre csak kitárult alattuk a világ egyik legragyogóbb és legelragadóbb panorámája, Budapest látképe, a Duna smaragd szalagával, a lankás budai hegyekkel, a paloták és templomok kőcsipkés ormaival és azzal a végtelenségbe vesző mélabús tájékkal, amely a nagy magyar Alföldet jelenti? Ki tudja, talán nem is éreztek valami igen különöset? Hiszen a nrt modern gépvilágunknak ezek az újszerű héroszai alapjában véve roppant józan, okos és számiló emberek. Lindbergh őszintén és kereken bevallotta, hogy az egész uton át, amely Columbus megfordított utja a történelemben, nagyon, de nagyon unatkozott. Chantlierlin egy zseniális pilóta, Levine egy zseniális gyáros. Ne kívánjunk tőlük külön meghatottságot, mély hangulatot, ne várjunk tőlük eredeli álomvillanást, még csak szárnyaló szavakat se köveleljünk tőlük. Elég, hogy ők maguk olyan pompásan szállanak. Ezek nem költök, ezek nem filozófusok és, hála Istennek, ezek nem is politikusok! Körülbelül bizonyos, hogy az emberiség szellemi fejlődésének történetébe nem akarják és nem fogják beirni a nevüket. Napoleon talpraesettebb mondatokat talált a nagy pillanatokban, mint ezek a kronométerrel és kompasszal fölszerelt kétlábú szárnyasok. Chamberlin mégis mégerőltjette magát és egy pohárköszöntőben, amelynek rövidsége mindenesetre a szónok ízlését és mérsékletét dicséri, kijelentette, hogy ők régóta méltányolják a magyar muzsikát és a magyar kultura nem ismeretlen előttük. Hogy a magyar muzsikán nem Bartókot és Kodályt értette, az nagyon valószínű, legalább is erre vall, hogy a magyar muzsika mindjárt gyorsan és személyesen jelentkezett a szállodai cigány képében, aki egyenesen a fülébe huzla a talp alá valót. Ami pedig a magyar kulturát illeti, arról nem szól az ének, hogy ezt a Hamupipőkét a közelébe engedték volna a hatóságok. Arról se olvastunk semmit, hogy a két dicsőséges és diadalmas amerikai repülő találkozott volna azokkal az elfelejtett és elhagyatott magyar repülőkkel, akik Rákosi Öreg Smok néven lengelik sovány napjaikat az ütött-kopott hangárok mélyén, a régi dicsőségről álmodozva és egy uj hajnalra gondolva, amely megint egélx; veszi föl őket. Ezek a Rákosi Öreg Sasok, a magyar repülés szárnyaszegeit és megtépázott don Quijotéi, olyan tragikomikusán, olyan sirvavigadón, olyan megrendítően és elkeseritően magyarok! Nekik nincsen ma helyük a napon, ők hiába akarnak ma szállani, pedig valamikor milyen magas reményekkel indultak és milyen vakmerően hullottak a porba és a sárba! A magyar ugarnak és a magyar levegőégnek, a magyar akaratnak és a magyar tehetségnek mennyi, de mennyi Kvasz Andrása, Rákosi Öreg Sasa kullog ós ballag a közöny, az irigy'ség, a félreismerés, az értetlenség sívó homokjában, szegényen, szomorúan, bélyegesen, csillagosán. Nekik nem terem babér és virág, bankett és prémium, nekik csak gáncs és bogáncs terem, még jó, ha nem üldözik és* nem pusztítják el őket. mhww —MI Borzasztó nagy kultúrfölény uralkodik mostanában erre mifelénk, a kulturára egyremásra húzzák az ujabb meg ujabb emeleteket, csak azt felejtik cl a legtöbbször, hogy a kulturát emberek csinálják, még pedig alkotó és teremtő emberek és bizony ezeknek is élni kell, ezeknek is tér kell, levegő, hogy szabadon és vigan repülhessenek! A Rákosi ! Öreg Sasok balladáját jó lesz megszívlelni a nagy ünneplés után az illetékeseknek! Jl nagyßaialmaR jegyzélee asz albán-jugoszláv incidens ügyében. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Az európai négy nagyhalalom nevében Bodrero olasz követ ma átnyujlolta Marinkovics külügyminiszternek azt a jegyzékei, amelyben azt kívánják, hogy a jugoszláv-albán incidens valóban békülékeny szellemben mielőbb elintéztessék. Javasolják a nagyhatalmak, hogy az albán kormány bocsássa szabadon Juraskouicsot, a jugoszláv kormány pedig módositsa az albán kormányhoz intézett jegyzékéi, törölve azokból a sértő kifejezéseket. A demars átnyújtása után a külügyminisztérium sajtóosztálya kommünikét adott ki, amelyben közli, hogy Jugoszlávia békés szándékainak bizonyítására elfogadja a nagyhatalmak indítványát és annak végrehajtására tyranai követét utasítja abban ez esetben, ha Juraskovicsot szabadon bocsájlják. „A német külpolitikái a reváns gondolaiának elejtése, a kölcsönös kibékülés megteremtése jellemzi" — mondotta Stresemann a birodalmi gyűlésen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jeleniik: A birodalmi gyűlés mai ülésén nagy külpolitikai vita kezdődölt, amelynek első szónoka Stresemann külügyminiszter volt, aki beszéde elején rámutatott arra, hogy a genfi tanácskozásoknak nem Németországnak a szovjetellenes frontba való bevonása volt. a célja. Majd arról beszélt, hogy a varsói gyilkossággal kapcsolatban félő, hogy Lengyelország és Szovjeloroszország között ellettétek merülnek fel. Ezért Németország a szovjetnél interveniálni fog, hogy az incidens kiéleződését megakadályozza. A rajnavidéki megszállócsapatok létszámának csökkentéséről szólva rámutatott arra, hogy a német közvéleméng mély csalódással fogadta ennek a kérdésnek a kikapcsolását a genfi tárgyalásokon. Végül Poincaré lunevilly-i beszédével foglalkozott és azt mondotta, hogy a német népet nagyon kellemetlenül érintette az a mód, ahogyan Poincaré a német—francia viszonyt jellemezte. Hangsúlyozta a német külügyminiszter, hogy a német külpolitikát a reváns gondolatának elejtése, a kölcsönös kibékülés megteremtése jellemzi, tehát Poincarénak nem lehet semmiféle oka arra, hogy kétségbevonja Németország jóakaratát és a békeszerződés teljesítésére irányuló készségét. Poincaré bebizonyíthatja jóakaratát a német közvéleménnyel szemben, ha minden befolyását latba vetné, hogy Németország a rajnavidéki csapatok létszámának csökkentésével elégtételt kapjon. A Ház élénk tetszése közben jelentelle !>i Stresemann, hogy a német nemzet szívesen fogadja a baráti jobbot, de nem a győző jobbját. — A mi álláspontunk egészen világos —: mondotta végül a külügyminiszter —, Franciaországtól azonban azt kérdezzük: Quo vadis? Hová vezet utad Franciaország? Rajtunk kívül az egész világ, a béke után áhítozó nemzetek valamennyien várják válaszodat. A külügyminiszter beszédét percekig tartó zugó taps fogadta. MMMMWMMMMIMNMI^^ „II társadalom ítélete ellentétes a biréi Ítélettel" — mondotta Pakots József a Vázsonyi merénylőire kimondott ítéletről Vihar a parlamentben a TESz külföldön rendelt Trianon-jelvényei miatt. Budapest, jnnius 23. Zsitvay Tibor elnök a képviselőház csütörtöki ülését féltizenegy óra titán nyitotta meg 8—10 képviselő jelenlétében. Harmadszori olvasásban elfogadták a magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a tegnap letárgyalt többi javaslatokat is. A szeszadóra és az ásványolajra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Szilágyi Lajos, Csontos Imre és Barlhos Andor felszólalása után Bud János pénzügyminiszter reflektálj az elhangzott felszólalásokra. Ez a törvényjavaslat gazdaságpolitikai szempontból nagyjelentőségű, megkönnyíti a behozatali mérleg tehertételeit, másodszor pedig a szesztermelés szempontjából megjavítja a piac helyzetét, mivel az itthon maradt szeszt ipari felhasználása folytán könnyebben el tudják helyezni. Ilprmann Miksa kereskedelmi miniszter emelkedik ezután szólásra. A technikai előfeltételekel biztosítva látta és ezért járult hozzá a javaslathoz. Szesztermelő ország vagyunk, a benzint viszont be kell hozni. Mintán a technikai garancia megvan abban a tekintetben, hogy a keverés egyáltalán nem befolyásolja a teljesítőképességét, örömmel kell üdvözölni azt a javaslatot, amely megkönnyíti a behozatali mérleget. Ezután reflektál Szilágyinak arra a kijelentésére, amely szerint a miniszter magyar autókat kényszerit a vállalkozókra. Igen fontos — mondotta a miniszter —, hogy a magyar gyártmányú autókra