Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-03 / 127. szám

YARORSZAG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc acca 2. Telefon: 13-33.^Kladóliivalal, kUlc»»nk<Snyvlár és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda : Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » PENTEK 1927 JUNIUS 3 0 o ® III. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és klailohlvalnl: Urf ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-20, -vidéken és a fővárosban 3-60, kUIfőIdőn 6-40 pengő. Egyes szám lő, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. D Palolaforradalom. Minden csoda három napig" tart és a jelek szerint annak a palotaforradalomnak is vége, amely a csonka ország egységes pártjában tört ki és tótágast akarta állítani a pártérdeket és a pátifegyelmet. A mondvacsinált müföl­háborodás hullámai csapkodtak Klebelsberg Kunó sziklaszilárd alakja körül, csizmás és pantallós elégedetlenség moraja töltötte be az üléstermet. A megsértett képviselői paraszt­becsület és tekintély egész súlyával nehezültek rá a vádak és panaszok a magyar kultura miniszterére. Pedig, ha valahol súlyról lehet beszélni, hát Csizmadia Andráséknál és Cson­tos Imrééknél alaposan és kiadósan lehet. - A szatirikus bohózat szunyogából elefántot csináltak és parlamenti nagy ágyukkal lövöl­döztek a verébre, pedig az értelmi szerző azon­nal és készségesen pardont kért mindenkitől, akinek fejében a harag és méltatlankodás kisüstje sustorgott. A nép, az istenadta nép, a misera plebs contribuens természetesen tudomást se vett az egész dologról. Azokat, akikről a tudós professzor ezt a megrovási kalandot irta, nem hívták meg erre a mindent bekoronázó dísz­előadásra. Diogenes lámpásával se lehetett volna eleven kisgazdát találni az előkelő és ünnepélyes nézőtéren, ahol minden második ember egyetemi tanár volt és minden harma­dik kormányfőtanácsos. A tanyai nemzet nem igen kíváncsi az ilyen spektákulumokra és ami az eddigi hazai termést illeti, a Csuda Mihályok és egyéb könnyű magyarok színpadi sorsa és alakja igazán nem túlságosan alkalmatos arra, hogy velük közelebbről megismerkedjék. A szalonkabátos Berky Gyula és egységes társai háborodtak föl a szegedi előadáson, de persze nem a szegcdi színházban, ahol nem voltak, hanem a pesti országházban, ahol egy üst körül melegednek a többi egy­séges többséggel. A régi elveket és eszméket nagy önfeláldozással és mély megadással a szegre akasztották, a régi vezért szépen, csön­desen magára hagyták a temetőben, de azért nem engedik, hogy kifigurázza őket egy ur, aki ir, mert ők szentek és sérthetetlenek, ők az egységes pártnak támasza és talpköve, ők a társadalom oszlopai, már mint a Berky Gyulák, a Szabó Sándorok, a Kuna P. Andrá­sok, a Csontos Imrék és az Erdélyi Aladárok. A palotaforradalom nem ment tul a Bastille bevételénél, amely ebben az esetben a béka megevése volt Klebelsberg Kunó gróf által. Az uj Dózsa Györgyök a tüzes tróntól jobban félnek, mint a tüzes istennyilától, ők csak a tüzes interpellációkat kedvelik, amelyek­ben dagadó önérzetüket és öntudatukat dör­gölik a hatalom orra alá, de ezzel azután eleget is tettek. Az uj parasztlázadás csak amolyan paraszt­fogás, hadd lássa az a nyavalyás tudós vagy firkász, hogy ők nem hagyják magukat, hogy ők nem engednek abból a huszonnyolcból, amit a negyvennyolcból elengedtek és ha tótágast áll is a logika és ha Sokorópátkai Szabó István, mint irodalmi és művészeti te­kintély és szakértő szerepel is, a kiskésit és a jóreggelét neki, a lényeg és a fődolog az, hogy a kisüst tovább is régi fényében és di­csőségében ragyogjon a haza oltárán és ma­radjon minden a régiben, mert az egységes párté az ország és a hatalom, a népé pedig az öröm és vigasz, hogy most ilyen védelme­zői és magasztalói vannak. Szombaton mond le az Averescu-kormány. (Budapesti tudósitónk telefon jelen­té se.) Bukarestből jelentik: Averescu minisz­terelnök ma délelőttre tervezett kihallgatása el­maradt, mert Ferdinánd király zvoristeai kasté­lyában B e r t h e 1 o t francia tábornokot látta ven­dégül. A kormány hivatalos lemondása ilyen kö­rülmények között holnapra marad. Goga Oktávián ma újságírók előtt kijelentette, hogy a kormány legkésőbb szombaton lemond és a nemzeti egy­ség kormánya legkésőbb hétfőn megalakul. A nemzeti parasztpárt ugy határozott, hogy csak ugy vesz részt a kormánykoalícióban, ha az uj miniszterelnök és belügyminiszter pártonkívüli sze­mélyiségek lesznek és hogy a miniszteri tárcák eloszlásánál kizárólag a pártok erőviszonyait veszik tekintetbe. Politikai körökben ma már egészen bizonyosra veszik, hogy a nemzeti egység kor­mányának megalakítására Viotti, a király sze­mélye körüli miniszter kap megbízást. wwwwwMíwtwíw^^ m mmmtMMmm/mttm/mmmttMm/mtmmmmm Klebelsberg : „Nem sszabad mesterségesen lenyomni a tanulni vdgyólc sszámát Hadik János a diktatúra ellen. — A II. internacionálé támoga­tását sürgeti a III. internacionálé elleni küzdelemben. — Be/^Ien ujabb támadása a szocialisták ellen a felsőház ülésén. Budapest, junius 2. Mészöly Gedeon darab- | jának, a Tólágas-nak az ügye már a felső- j házban is napirendre került. Dr. Tóth Károly, a szegedi egyelem rektora napirendelőtti felszólalásra kért engedélyt. Tóth Károly beszédében ezeket mondotta: Az egyetem presztízse, az egyetemi tanárok ; általános presztízse és a polgári társadalom egységességének szüksége telte kötelességem­mé, hogy erre a felszólalásra engedélyt kér­jek. Nem akarok polémiába bocsátkozni, az ügy rendes mederben van, csupán bizonyos tények megállapítására és léLelek felállítására szorítkozom. — Kijelentem, hogy az egyetemi professzo­rok szegedi összejövetele tekintetében, annak elgondolására, előkészítésére és rendezésére vonatkozóan, azért, amit tettem, viselem a felelősséget. Az első tétel, amelyet, felállítok, az, hogy minden színdarabért a felelősséget a szerző viseli. Nem lehet egy darabírt fele­lőssé lenni elsősorban a minisztert, de nem lehet felelőssé tenni a darabért az intézményt sem, jelen esetben a szegedi egyetemet sem, amelynek az illető tagja. Mészöly lanár abban a felfogásban él, hogy vállalja a felelősséget és ha egyes irányokban talán túlzott is volna, bocsánatot .kért mind­azoktól, akik sértve érezték magukat. Min­denki azt hilte, hogy ebben a vonatkozásban az ügy el van intézve, mert aki magát sértve érzi, nagyobb elégtételt, mint a bocsánatkérést, nem kaphat. Mészöly egyetemünk tanácsától maga kérle a vizsgálat elrendelését önmaga ellen. Az egyetemi tanács ezt a vizsgálatot elrendelte. Elrendeltük azzal a kikötéssel, hogy ez a vizsgálat nem érheti a tan­szabadságot és az egyetemi tanár füg­getlenségét. — Itt meg kell állapitanom azt, hogy Mészöly Gedeon a magyar tudományos élet egyik legkiválóbb tudósa, jó magyar ember, aki ősi magyar családból származik. Ezért tiltakoznom kell az ő nevében azok ellen a támadások ellen, amelyek az ő magyarságát érték. Tiltakoznom kell az ellen, mintha po­litikai tendencia lett volna az előadás célja. Végül határtalan elismerését fejezi ki a kul­tuszminiszter iránt. Napirend szerint folyatják a külföldi ma­gyar intézetekről és ösztöndijakról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. v Teleki Pál gróf, Petz Gedeon, Klebelsberg kulluszminiszler és Hutyra Ferenc felszólalása után a javaslatot részleteiben is elfogadták. A közalkalmazottak érdekeinek biztosításá­ról szóló javaslat tárgyalása következik, ame­lyet Joanovich Pál előadó ismertet. Szily Kálmán szerint a löi'vényjavaslal csak minden negyvenedik diáknak juttat ösztön­díjat. A törvénynek a tehetséget kell szol­gálnia. Glattfelder Gyula csanádi püspök a követ­kező felszólaló. Ma kétségtelenül tulmagas a diplomás emberek száma. Módot kell találni arra, hogy a tehetségteleneket eltereljék a főiskoláktól. Az ország többi társadalmi osz­tálgaira is ki kell terjeszteni a törvéngt. A felsőház jutassa kifejezésre azt az óhaját, hogy a köztisztviselőkkel egyenlő mértékben gondoskodjék az állam a többi társadalmi osztály gyermekeinek neveltetéséről is. Hatá­rozati javaslatot terjeszt be: a felsőház azzal a femartással szavazza meg a kormány javas­latát, hogy a jövő évi költségvetésben ugyan­ilyen összeget vesznek fel az egyéb társadalmi osztályok szegény anyagi helyzetben lévő és tehetséges gyermekeinek nevelésére. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter vá­laszában kijelenti, hogy a miniszterelnök uta­sítására már kidolgozta az általános tehetség­védelmi javaslatot, amelyet nemsokára a kép­viselőház elé terjeszt. A csanádi püspök ha­tározati javaslatát elfogadja. A szellemi túl­terhelés mindenütt megvan más országokban is, máshol még numerus clausussal sem véde­keznek ellene, hanem a rezignáció álláspont­jára helyezkednek. A tanulni vágyókat nem lehet kiszoritani a főiskolákból. Ez különben is illuzórius lenne, mert ebben az esetben a diákság a külföldi egyetemeken helyezkedik el. Óva inti a társadalmat, hogy a világ fej­lődésével szemben nem szabad mesterségesen lenyomni a tanulni vágyók számát. Bethlen István miniszterelnök Glattfelder javaslatát az^al a változtatással fogadja el, hogy ne precizirozzák a leendő törvény ki­adásainak a jövő évi költségvetésbe való fel­vételét. A felsőház ezután a javaslatot általánosság­ban elfogadja. Glattfelder javaslatát; a minisz­terelnök felszólalásának értelmében fogad­ták el. Napirend szerint következett az olasz— maggar barátsági és döntőbírósági szerződés tárgyalása. Csánky Dezső az első felszólaló. Azokról a vonatkozásokról beszél, amelyek a magyar és olasz nemzet között a múltban fennál­lottak. Szterényi József báró: Mint legitimista meg­állapitja, hogy legitimista szempontból is ér-

Next

/
Thumbnails
Contents