Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-21 / 140. szám

DEL M AGYAKORSZÄö SZEGED: Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13—33.Kladóhlvnlal, kSIcsOnkönyvlár és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon i 306. -- Nyomda: Lüw Lipót ucca 1®. Telefon: 10—34.« » « » « » KEDD 1927 JUNIUS 21 a & 0 III. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: I rl ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « >» « » « » Elő tizeié sl ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-eo, kUUOldőn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vas ár- és Ünnepnap 24 llllér. B Paraszt-képzés. Félreértés, vagy felszisszenés ne legyen belőle ebben a kelleténél érzékenyebb és szántszándékkal félreértős világban: abban az értelemen vesszük a paraszt szót, amelyben a magyar klasszikusok vették. Ezer esztendő vére, verejtéke, szenvedése szenteli meg ezt a szót. nincs rajta mit sziégyelni, mert semmivel sem lekicsinylőbb, mint akármelyik társadalmi osztály neve s egészen fölösleges munkát végzett az, aki kitalálta helyette a most divatos elnevezést. Ha a felszabadult magyar paraszt első képviselői a nagyvennyolcas országgyűlésen nem tartották szükségesnek szépiteni az ősapáktól örökölt foglalkozást, nem szükséges ma se uj neveket kitalálni a szántóvető számára. Akár paraszt, akár kisgazda, akár kistermelő — mert most ez az elnevezés kezd forgalomba jönni — a lényeg egy. A lényeg az, amit a régi vers mond: akármilyen kérges a paraszt tenyere, mégis csak abban van ^ ország kenyere. Annak a cikknek pedig, amit most a földművelési miniszter tollából olvasunk egyik pesti lapban, az a lényege, hogy ezt a kenyeret nagyobbá és biztosabbá kellene tenni. Ez volna a céljuk és rendeltetésük azoknak az uj tipusu földműves-iskoláknak, amelyek arra fanitanák meg a magyar parasztot, hogy minél tökéletesebb paraszt legyen. Nem a pragmatica sanctióra, nem a közjogra és nem a magyar alkotmány sarkalatos tételeire, hanem arra, hogy hogyan kell okszerűen gazdálkodni. Szóval egy olyan iskolatípus megteremtéséről van szó, amit már régen meg kellett volna csinálni s aminek a meg nem csinálása főbenjáró bűne volt a magyar politikának. Mert se az nem igaz, hogy a gazdálkodást nem lehet iskolában tanítani, se az, hogy a paraszt nem akar tanulni. A többtermelés mindaddig üres frázis marad, mig a kisgazdát meg nem tanítják rá s ennek nincs más módja, mint egy uj gazdanemzedékkel megfelelő szakiskolákban tanítani meg a modern gazdálkodás elemeire, persze nem elméleti, hanem gyakorlati uton. S nem kell tőle félni, hogy azok az iskolák üresen maradnak. Sokkal értelmesebb a magyar paraszt, semhogy fel ne ismerné azt, ami neki hasznára válik és sokkal hamarabb be fogja látni a magcsávázás, a szemzés és oltás megtanulásának fontosságát, mint az állitmánykiegészitő alany esetét. Tagadhatatlan, hogy a magvar paraszt nagyon konzervatív, a német, az angol, a francia paraszt is az, ez vele jár az ősfoglalkozással, — de nincs a világnak olyan parasztja, amelyik értelmesebb és tanulékonyabb volna, mint a mienk, — ha tudnak vele bánni s ezen fordul meg minden. Mostanában sok szó esett a lapok politikai rovatában arról a nem is nagyon rejtett hatalmi törekvésről, amely kél minisztérium közi folyik akörül a kérdés körül, hogy kinek az impériuma alá tartozzanak a tervezett földmüvesiskolák. Mi éppen ezért nézzük gyanakvással az egész dolgot. Attól tartunk, hogy megint nem a paraszt itt a lényeg, hanem a voks. Ha nem ugy állna a dolog, ez a rivalizálás fel se merülhetett volna. Akkor nem arról volna szó, hogy ki parancsoljon az uj iskolákban, hanem arról, hogy kinek parancsoljanak bennük, hol veszik az alkalmas lanitószemélyzetet erre a munkára? Amely fontosságban vetekszik a középiskolaival, de sokkal nehezebb és kényesebb, mint akár az egyetemi oktatás. Meg vagyunk győződve arról, hogy akárki csinálja meg az uj iskolákat, az országépiti3 munkát végez, nem lejáratott és kompromittált, hanem legtisztább értelmében véve a szót, — de csak akkor, ha nem szemre dolgozik, a mi napjaink »fenn az ernyő, nincsen kas« stílusában. Ugyan ez a stílus nem voll szokatlan már a háború elölt sem. Mi nagyon jól emlékszünk azokra a nagyszerű statisztikákra, amelyek kimutatták, hogy hány ezer népkönyvtárt csináltak a falusi és tanyai iskolákban. Ez igaz is volt, a statisztikák nem hazudtak. Tömérdek népkönyvtárt szállított a kultuszkormány a tanyai iskoláknak és mindnyájában megvolt Miit John Stuart nagyszerű három kötete: Az induktív és deduktív logika rendszere. De ahová az nem jutott, ott kárpótlásul Kant Immánuel halhatatlan müvét kapta meg a paraszt, illetve kisgazda, azaz hogy kistermelő: A tiszta ész kritikájú-1. És csudálatos, hogy a paraszt, illetve kisgazda, azaz hogy kistermelő még Mill John Stuart és Kant Immánuel müveivel se volt az olvasásra szoktatható a mai napig se. Igaz viszont, hogy a kiadóknak sikerült elhelyezni a tanyai könyvtárakban azokat a kiadványaikat, amelyek évtizedekig porosodtak a polcaikon. Mi föltesszük, hogy a kormány elgondolásában a legkomolyabb és legüdvösebb dolog a paraszt-képzés. De tessék rá vigyázni, hogy a kivitelben a paraszt-képzésből — parasztfogás ne legyen. Tengeri leszerelési konferencia kezdődöli Genfben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Genfből jelentik: Ma kezdődött meg a Népszövetség genfi palotájában a három tengeri nagyhatalom: Anglia, Japán és az Egyesült Államok tengeri leszerelési konferenciája. Gibson berni amerikai követ elnökölt a konferencián, aki megnyitó beszédében leszögezte, hogy7 a konferencia résztvevőinek véleménye több kérdésben már eleve megegyezik. Gibson azután az amerikai kormány nevében kijelentette, hogy az Egyesült Államok haditengerészete csupán az ország védelmét szolgálja és ezen tulmenőleg Amerikának nincs szándékában nagyobb flottát tartani. A konferencián résztvevő kormányok képviselőinek javaslatai a csatahajók harciképességének időtartama, a hajótér és a csatahajók arányszámának megoszlása körül forognak. A romái* parasztpárt a válaszfások előli felveti Károly extrónörökös visszatérésének tervét. Meghiusuif a liberálisok és a parasztpárt koalíciója. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A politikai helyzet még mindig nem tisztázódott. A liberális párt és a nemzeti parasztpárt között még nem jött létre megegyezés a választási koalícióra vonatkozólag, annak ellenére, hogy Stirbey herceg miniszterelnök már személyesen is interveniált. • A miniszterelnök ma délelőtt hosszasan tárgyalt Maniu Gyulával, a parasztpárt elnökével, a két párt között azonban a mélyreható ellentéteket nem sikerült kiküszöbölni. A nemzeti parasztpárt aggodalommal nézi a liberális pártnak azt a törekvését, hogy egyedül alakítson uj kormányt és a kormányhatalom birtokában saját terrorisztikus módszerével folytassa le a választásokat. A nemzeti parasztpárt most már csak azért is létre akarja hozni a választási koalíciót, hogy megóvja az országot a liberális párt egyeduralmától. A parasztpárt azzal fenyegetődzik, hogy ismét jelveti Károly volt trónörökös visszatérésének tervét, ha nem tudja engedményekre birní a liberális pártot. A magyar nemzeti párt tegnap Kolozsvárott országos kongresszust tartott, amelyre valamennyi erdélyi megye clküldötte képviselőit. A párt elnöke, Bethlen György gróf hosszabb beszédben indokolta meg a párt végrehajtó bizottságának azt a határozatát, hogy a magyar párt az erdélyi németséggel lép koalícióba. — A mult tapasztalatai amellett bizonyítanak — mondotta Bethlen —, hogy a románok a magyarokkal kötött választási paktumot sohasem tartották meg, éppen ezért a magyarok most a szászokkal egyeztek meg abban a reményben, hogy a magyar-német blokk dönlő politikai tényező lesz. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A liberális és a nemzeti parasztpárt vezetői ma este 10 óráig tanácskoztak. Ezen a tanácskozáson végleg meghiusult a két párt együttműködésének llehelösége. Este 6-ig vitatták a munkásbiztositó javaslat szakaszait, de a legtöbbet változtatás nélkül fogadta el a többség. Gaál Gaszton: „\ népjóléti minisztérium bele akar örökösödni a közéletbe. Budapest, junius 20. A képviselőház hétfői ülésén Pesthy jgazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a szeméremsértő közlemények forgalmának meggátlásáról, majd folytatták a munkásbiztositó javaslat részletes tárgyalását. Az egyes szakaszoknál kisebb viták akadtak, de a többség legtöbbet változatlanul fogadta el. Közben Vass József kijelentette, hogy a szociálpolitika nem maradhat légüres térben. Ebéd szünet után nem lehetett folytatni a tárgyalást — lanáeskozásképtelenscg miatt. Ujabb szünet után Gaál Gaszton annál a szakasznál. amely a kinevezésekről szól, kijelentette, hogy a népjóléti minisztérium tenyészterületet akar magának biztosítani. A népjóléti minisztérium be akar örökösödni igy a magyar közéletbe. Vass miniszter: A népjóléti minisztérium szükségességére vonatkozólag eltérőek lehetnek a felfogások. A kormány azon a nézeten volt, hogy a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok helyes gondozása külön államhatalmi szerv nélkül el nem érhető. Az önkormányzati intézetek tagságára vonatkozó 109. szakasznál Györki Imre és Farkas István követelték azoknak az intézkedéseknek a törlését, a melyek elzárják a tagsági jogot azok elől. akik