Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-19 / 139. szám

2 m DÉLMAGVARORSZÁG 1927 junius 1». jelenti, hogy az ügy aktái 4 rendőrséghez kerültek és most már a biróság előtt vannak, tehát már az ügybe beavatkozni nem tud. Gt/örki Imre újból felszólalva kérdi, mi törPrága. junius 18. Laibachban a törvényszék tegnap Ítélkezett Krause Károly 21) éves munkás felelt, aki feleségét kirándulás ürügye alatt a közeli erdőbe csalta, ott az asszonyt torkonragadta. majd amikor az elájult, egy fára felakasztotta. Krause elment ezután a kocsmába, Préda*) Irta: Móra Ferenc. Kétszáz esztendővel ezelőtt nevezetes férfiú leheteti Préda, noha csak a barátok szolgája volt. (Barátok alatt természetesen Szent Ferenc fiai értendők. — nekik adta először a magyar nép a 1) a r á t nevet.) Az akkori főbírónak például se hire. se neve nem maradt fönn, de a barátok szolgájának emlékezetét kél közmondás is őrzi a szegedi nép közi. Az egyik azt mondja, hogy vigyáz rá, mint Préda a nadrágjára, a másik igy szól, hogy körülgondolta, mint Préda a szénát. Ez a körülgondolás ugy kezdődött, hogy Préda egyszer végig hallgatta a gvardián prédikációját és abból azt tanulta meg, hogy hitünk tanítása szerint »a gondolat egv a cselekedettel«. Ezt ugyan nem igen ériette Préda, de tekintélytisztelő! ember lévén, elhille. Annál is inkább, meri Préda szemében a gvárdián volt a legokosabb ember a világon. Történt azonban, hogy az alsóvárosi szérűskertben a barátok szénáját kikezdték a bikák. A gvárdián jelentési kapván a bajról, megparancsolta Prédának, hogy tarisznyázlassa föl magát a kuktával, aztán menjen ki a szérűskertbe és árkolja körül a kazlai. Annyiban szót is fogadott Préda, hogy föltarisznyáztatta magát, ki is meni ') Bevezetésül mondta el az író a Magyar Néprajzi Társasát] közgyűlésén Dugonics példabeszédeiről tartott előadáséhoz lénik azzal a két tisztviselővel, akiket büntetésből elhelyeztek. Klebelsbertf kijelenti, hogy be kell várni a bírósági eljárás végét. jól megvacsorázott és visszament ahhoz a fához ahol feleségének holtteste függött. Lefeküdt alája és reggelig aludt. Beggel jelentkezelt a rendőrségen és bevallotta teltét. A törvényszéken a vádlottat kötéláltali halálra ítélték. a szérűskertbe, olt a gallérja mögé hányta, amit a tarisznyában talált, aztán lefeküdt a kazal hűvösébe a szarkalábok közé és föl se kelt napszállatig. Akkor haza ballagott és jelentést tett a gvárdiánnak. hogy mindenl elvégzett, amit rábízlak. Történt azonhan egy hét múlva, hogy újra hadijelentést kapoll a gvárdián a szérűskertből. A szénából már csak ill-ott van valami, legalább azt körül kellene árkoltatni. Nem szól a gvárdián semmit, csak fülön fogja Prédát, inén vele a szérűskertbe és ott mondja neki: — Hát igy árkoltad le körül a kazlat!, te világhazugja. — Engödelmet kérek, — sértődik meg Préda, — én hitünk tanítása szerint nem hazudtam. — Hogy, hogy? — Ugy, hogy a gondolat egy a cselekvéssel,; már pedig én nagyon szépen k ö r ü 1 g o 11 d o 1t a m a kazlat. — Ejnye, vén csont, — nevelelt a gvárdián s most már csakugyan körülárkoltatla a szénát, a közben pedig elgondolta, hogy hogy lehelne Prédál a legalkalmasabb módon kőrülárkoltatni huszonöt bollal, olt, ahol leggömbölyübb. Amint hazaértek, a nyakába akasztóit egy kulacs bori és a markába nyomott egy cédulát. — Szaladj csak ezzel, hé, a városházára, add oda Szépenlépő Gergelynek, a hajdúk hadnagyának. El is indult Préda, de gvanut fogván, ulbaejtette a palánki iskolát s otl k(kurjantott az uccára egy-két nagyobbacska deákot. munkarendemnek a megváltoztatására, mert a múltban is ugy intéztem mindig a dolgot, hogy a költségvetés augusztus huszadikára elkészült és a pénzügyi bizottság szeptember első napjaiban már meg is kezdhette annak tárgyalását. A költségvetés összeállítása nagy és körültekintő munkál igényel, jól, alaposan csak egy ember állíthatja össze. Először a bevételek rovatait álliloin össze. A bevéleleket minőségük szerint csoportosítom. Minden egyes bevételi forrás számadásait átvizsgálom, összehasonlítom az elmúlt évek eredményeit, megnézem, hogy milyen változások következtek be és milyen változtatásokra van esetleg szükség, vagy milyen változásokra lehet számítani a jövő évben. Számítgatok, kombinálgatok és az eredményt, amely a legnagyobb valószínűség szeriül reális, beírom a rovatba. — A kiadások megállapítása már kompiikállabb. Minden hivatal, minden üzem, minden intézmény beterjeszti a jövő évi kívánságairól készített kimutatását. Ezek a kimulalások természetesen túlzottak. A mérnöki hivatal építészeti osztálya a város jövedelmeinek legnagyobb részéi uj építkezésekre költené el, a városrendezési osztály viszont elkövezné és elcsatornázná a pénzl, a kullurtanácsnok ügyosztálya könyvtárra, muzeumra, színházra költené el a város pénzét, az iskolák a felszerelés pótlására és kiegészílésére, szóval minden osztály, minden intézmény a maga céljaira. Az igényekel nekem kell lenyesegelnem. Szem előtt kell tártanom a bevételek által meghatározott keretekel, a mult évi költségvetést és zárószámadást^ a város egyéb szükségleteit. Csiszolni, reszelgetni, formálni kell a számokat, hogy a végén mozaikszerűen ktrek egészet alkossanak, a város jövő esztendejének színes térképéi. Ismernem kell ezért a legaprólékosabb részleteket is, például tudnom kell, hogy a belvárosi elemi iskolának a jövő tanévben hány darab uj tintatarlóra van feltéllenül szüksége. A nagy óvatosságra azért is szükség van, mert a belügyminiszter ujabban nem engedélyezi a rendkívüli kiadások tételél. Minden költségvetési tételt tehál ugy kell beállítanom, hogy az végleges legyen, hogy a városi ne érhesse semmiféle meglepetés, hogy a főpénztár soha, egyetlen pillanatra se veszítse el fizetőképességei. Más, laikus beleőrülne annak a gubancnak a kibogozásába, amivé a költségvetés finom szálai válnának avatatlan kezében, Scullély Sándor fölényesen, szórakozva játszik a költségvetés négyezer lételével, mert kivétel nélkül ismeri valamenynyit, hiszen hosszú évek óta játszik már velük. Apró, színes kövecskékből épiti föl minden évben a város jövő esztendejét és a tündérvár eddig még sohasem dűli össze. De büszke is rá nagyonSZŐNYEGEK, NYÁRI TAKARÓK, MYUGÁGYAK stb. legolcsóbban kapható GÁBOR SZŐNYE6ÁRUHÁZ U] CSONGRÁDI.PALOTA. ni - — Gyerlök csak, tegyélök le az exámenlöl, olvassátok el neköm, mi van erre a cédulára irva! Hát arra az volt, hogy a hajdúk hadnagya kapassa le a szolgát a husz körmiről, vágasson rá huszonöt botot, a kulacs bori pedig fogadja cl honoráriumnak. — No, 110, ez szépééi ki van tanálva, — ismerte el Préda, azzal megértvén, hogy itt főbenjáró, sől több, mint főbenjáró ügyről van szó, bevonult a deákokkal a tiszaparii füzesbe és olt elszopogatta velük a kulacs bort, azlán hazafelé fordította a szekérrudal. Ment bátran egész a klastrom kapujáig, csak mikor a janitor beeresztette, akkor hányla-velelle olyan formán a kél lábát, mint akit nagyon megverlek és igen érzi a súlypontját. — Ahá, — nevetett a gvárdián, — veled ugyan eljáratták a lapockás táncol, ha jól látom. — Csak is, — mondja Préda bánatosan s ő csak befelé nevelelt, hogy milyen szépen körülgondolla ő a huszonöt bolokal is. Szükségesnek láttam előre boesájtuni ezt a tanulságos történetet Dugonics példabeszédeiből. Nemcsak izelilőül, hanem azért is, hogy idejekorán elhárítsam magamtól a szaktudósok által kiutalandó huszonöt pálcákat, amiket nem vagyok hajlandó vállalni. Legalább felét a kvantumnak vegye át a Néprajzi Társaság elnöksége, amely tudósokai is találhatott volna a Dugonics példabeszédcinek körülát'kolására, mégis engem választott, akiből nem telt más, mini hogy k örülgondoltám a a kazlat. mmmmmmm. w^onwwwwwwwx» mm wmmmmmmimamammmiimimimmiwmmv** Halálra Ítélték a fiatal férjet, aki felakasztotta feleségét. A Bástya ujabb győzelme Jugoszláviában. Zenián: hal gól. (A Délmagyarország telejonjelenlése.) A Bástya szombati mérkőzésén már csak hat gólt lőtt a ZAK ellen. A rettenetes hőségben a szegedi fiuk teljesen lefékeztek és csak a legszQkségszeriibb gőlarányu győzelem megszerzésére törekedtek. Höss négyet lőtt, Busch kettőt. A meccsen ezúttal sem hiányzott a nagy lelkesedés és ismét melegen ünnepelték a Bástyát. A piros-feketék vasárnap Újvidéken játszanak, szerdán megkezdődnek a szabadkai mérkőzések. MMMWHMMMMMMMIIÍ^^ I Négyezer apró tételből varródik össze a város fövö évi költségvetése. MUQelyiitkok a főszámvevő boszorkánykonyhájából. (A Délmagyarország munkatársától) Szeged város közigazgatási éleiében valahogyan elvesztette az utóbbi évek alatt jelentőségét a költségvetés, az elaggott törvényhatósági bizottság tagjai közömbössé váltak iránta, szükséges és törvényrendelte formaságnak tartják, unottan.) minden nagyobb érdeklődés nélkül siklanak cl fölötte. Pedig valamikor hiresek voltak a szegedi parlament költségvetési vitái, amikor még l'illich Kálmán ügyvéd ur egymaga kergetteobstrakciójával ex-lexbe a város háztartását. Ma már nincsenek Pilliefi Kálmánok, a költségvetés tarka rubrikái terra inkognitájává váltak a közgyűlésnek, sől a városházán is csak egyetlen ember van, aki lőviről-hegvire ismeri a számrengeteget és ez a költségvetés készítője, S c 111tély Sándor főszámvevő. íróasztalát egészen beborítja a hatalmas, rubrikázolt árkus. Nagy figyelemmel hajlik föléje, amikor bekopogtatunk hozzá. Szép, kalligrafikus hetükkel — ilyen tökéletes betűket csak a számokkal dolgozó embernek tolla rajzolhat a papírra —, éppen a cimel Írja az árkus fölé: Szeged sz. kir. város háztartásának 1928, évre szóló költségvetése.« Amikor a ixmtot is odatette utána, mosolyogva hallgatja meg kérdésünket: — Á közönség nem láthat be ide, a számok I boszorkánykonyhájába, csak a kész, a kinyomatott | költségvetési kapja meg, de fogalma sincs arról, 1 hogyan készül el a költségvetés, milyen szabályok, formák szerint sorakoznak fel benne a télelek, aszámok. Árulja el a műhelytitkot főszámvevő ur. Látszik Scullélyn, hogy bolondságnak tarljaczl a kívánságot. Meg is mondja, hogy miért: — Száraz tudomány ez nagyon a laikusok számára, nincs, ami érdekelje ebből a munkából a közönségei, legfeljebb az eredmény, de az se nagyon. Azután mégis beszélni kezd róla, csodálatos szeretettel, olyasfélével, mint a művész készülő alkotásairól. Maga a szám a laikusok számára tényleg száraz, léleknélküli valami, a főszámvevő beszédéből azonban kiderül, hogy minden számnak lelke, szine, karaktere van, egy-egy összefüggő számcsoport pedig olyan, mint valami nagy gonddal összeválogatott virágcsokor. — Pedig tévednek a laikusok — mondja Scultéty Sándor —, nem száraz tudomány a számok tudománya és nem unalmas mesterség a számokkal való foglalkozás. Itt üldögélek órák lioszszat a számoszlopok fölött és sakkozom veiük. Minden számnak megvan a pontos helye és rendeltetése. Felvonultatom csoportosítom, rendezgetem őket és tudom, hogy sohasem csalnak meg, mert a végén akaratomhoz igazodik valamennyi szabályos kettősrendekben. — Hogy készül a város költségvetése? A kérdés éppen jókor jött. Ebben a pillanatban kezdlem hozzá a jövő évi költségvetés összeállításához, még pedig ugy, hogy ráirtám erre a nagy papírra a címet. Az uj törvény értelmében a költségvetést a közgyűlésnek október elsejéig le kell tárgyalnia. Ez a dálum nem kényszeril eddigi