Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-18 / 138. szám

1927 június 19. DÉLMAGYARORSZÁG nsa» ¡awEEaaEB»2Ea=» ssbhb DÉLMAGYAKORSZAG »f WT Pékár Gyula őméltósága szívélyes hangú levélben egymilliókat kér a kétmilliós fizetésű szegedi tanítóktól. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi tanítókhoz, tanítónőkhöz és óvónőkhöz néhány nappal ezelőtt nem mindennapi szövegezésű és aláirásu levéllel kopogtatott be a postai levélkihordó. A levélpapír és borilék finom, víznyomásos papírból készült és már külsőleg is elárulta a feladó magas pozícióját. A boriiékon és levélpapíron választékos nyomással a »Petőfi Társaság elnöksége« címke állott, inig a •szöveg Pékár Gynla volt kultuszminiszteri államtitkár sajátkezű aláírásával a következőképen szólott: T. c. A Petőfi Társaság jubileumával kapcsolatban egy nagyjelentőségű ügyben teszi tiszteletéi Nálad jelen soraimat átadó ur, mint társaságunk kiküldötte. Nagyon kérlek őt személyesen fogadni és előterjesztését meghallgatni kegyes lész. (Aláirás) Pékár Gyu'a. A postai kézbesítés helyeit azonban legtöbb esetben. a társaság kiküldötte, kezében a névre szóló levéllel jelent meg az álmélkodó pedagógusnál. Az »előkelő ur- autón érkezett a pedagógus lakására. akit azután, a szükséghez képest iskolai tanítási idő ulalt is felkeresett. Szegény tanitók, tanítónők és óvónők, amikor a mindenhaló Pékár Gyula saját aláirásu, választékos szövegű, régi ismeretségre apelláló levelét elolvasták, meghatottan fogadiák a magas ur levelének átadóját. A társaság kiküldötte, amikor látta, hogy a levél a kellő hatást elérte, beszélni kezdett a tanítóság általános helyzetéről, a B-lis tárói, a Petöfi Társaság missziójáról, majd előadta, hogy neki és a társaságnak egyedüli kívánsága az, hogy a »Tisztelt Cím< előfizessen a társaság kiadmányaira. Ara egymillió korona. részletben is fizethető, az első részletel csak a mii átvételénél kell lefizetni. Az előkelő ur oly szédítő eleganciával emlegette Pékár Gyula nevét, hogy a meglátogatott szegény tanítók kivétel nélkül kapituláltak. A tanyákon azonban az előkelő urnák« mór nem volt ily najjy szerencséje. Kgyik tanyai tanítónál, akivel volt alkalmunk beszélni, a társaság kiküldötte félór; ig dicsérgette Pékár Gyulát és társaságát. Amikor a tanító már fuldokolni kezdell a kilométeres beszédáradalban, közbevágva elcsukló hangon mondotta a következőket: — Minden liszteletem és nagyrabecsülésem Pékár Gyuláé. De. uram, nekem két apró gyermekem van és kél és félmillió korona havi fizetésem. Nem tudok előfizetni a csodálatos műre. Az előkelő ur« fanyar arcot vágott a tanító szavaira és azzal vált el, hogy Pékár méltóságos ur nagyon fogja sajnálni, hogy a tanitó ur nem élvezheti majd az irodalmi mű kincseit, amiről majd referálni fog a társaság legközelebbi ülésén .., Pékár Gyula szegedi barátai azonban nagyon megbánták az aláírásokat. Értesülésünk szerint ezek a pedagógusok mindazon kollégáiknál, akiket az •előkelő ur meglátogatott, kontra aláírási ivei köröznek, amelyben az aláirotlak kijelentik, lio^y ha kell, akár a sii-iií is hü liszlelői lesznek Pékár Gyulának és a Petőfi Társ.'is.ijvnnk, de kétmillió koron á j u k 1» ó I e y m i I 1 i ő k o r o n á t n e ni t u (1 n a k n é 1 k ü 1 ö / n i. Az elleniv aláírásai információnk szerint épen olyan mérléklxMi szaporodnak, aminI megteltek az előkelő ur aláírási ivei. Ötven palánUi lalcónalc mond fel a város november elsején. (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemi építkezések a városnek, mint háziúrnak hatalmát negyon megnövelték Mint ismeretes, a palánki lakóházakat a városnak kellett kisajátítania és lebontatnia, hogy azután az üres telkeket az egyetemet épitő állam rendelkezésére bocsáthassa. Vállalt kötelezettségének a város nagyrészben már elegei is tetl, a palánki házak túlnyomó részét már lebontatta és lakóikat ugyahogy másutt helyezte el. A földúlt Palánkban azonban számos kisajátított ház áll még, amelyeknek helyére csak ezután lesz szüksége az egyetemnek. Ezekben a házakban, amelyeknek jelenleg átmenetileg a város a háziura, körülbelül ölvén család él. Ennek az ötven családnak elhelyezését a város hatósága húzta halogatta, ameddig csak lehetett. Mivel a jövő évben megkezdik az összes egyetemi intézetek és klinikák építését, rövidesen át kell adni a városnak azokat a telkeket is, amelynek igénybevételére eddig még nem került sor. így ennek az ölvén családnak a hajléka is lebontásra kerül. A pénteki tanácsülésen kiderült, hogy a rosszul járt és kitelepített palánki lakosok közül a legrosszabb sors erre az ötven családra vár. A város késlekedő taktikájának ugyanis ez volt a célja, hogy a tehető legkisebb költséggel oldhassa meg a nehéz kérdést. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok javaslatára pénteken elhatározta a tanács, hogy a kisajátított, de még le nem bontolt palánki házak lakóinak nouember elsején Jelmond 1928 május elsejére. A lakbérrendelet értelmében — mint ismeretes — a háztulajdono sok november elsején visszakapják lakásaik feletti szabad rendelkezési jogukal, május elsejére felmondhatnak lakóiknak anélkül, hogy gondoskodniok kellene mái lakásokról. A város tanácsa pénteki határozatát egészen őszintén és kertelés nélkül azzal indokolta meg, hogy a november elsején bekövetkező háztulajdonosi Eldorádó bevárása eselén megszabadul ötven palánki család másutt való elhelyezésének gondjaitól, sőt a kitelepítendő lakóknak lelépési dijat sem kell fizetnie. A lakók gondoskodjanak maguknak lakásról, ha tudnak. A tanács pénteki halározata következtében 1928 május elsején ötuen szegedi család marad lakás nélkül, a város hatóságának ilven szociális rendelkezése értelmében . .. „Magyarországon még mindig a cseedőrkakasloll és a szolgabírói önkény uralkodik." Öl és félmillióra ¡¿élték a hatvanegy éves főjegyző-szerkesztői, de érdekes indoklással az ilélet végrehajtását felfüggesztették. (A Dél magyar ország munkatársától.) A szokottnál jóval érdekesebb sajtópör került pénteken délelőtt a szegedi ítélőtábla elé. A sajtópör vádlottja Tóth Pál, öcsöd község hatvanegy éves nyugalmazott főjegyzője és az öcsöd és Vidéke című újság felelős szerkesztője volt, akii. sajtó utján elkövetett és felhatalmazásra üldözendő rágalmazás ós a magyar állam megbecsülése ellen sajtó ulján elkövetett bünteti címén a szegedi törvényszék öt és félmillió korona pénzbüntetésre ítélt, de az ilélel végrehajtását három évi próbaidőre ¡elfüggesztette. A sajtópör anyagál a táblai tárgyaláson Juhász István táblabíró ismertette. A törvényszéki tárgyalás felolvasol! irataiból kiderült, hogy Tóth Pál a/, öcsöd és Vidéke című lapban két keménvhangu cikkel irt, amelyekben éles támadást intézett az öcsödi tagjai, különösen Zacharán András csendőrfőEmészlési és vérkeringési zavaroknál, főfá}ásnál legjobb a természetes Schmidthauer keserűvíz WK törzsőrmester ellen és különböző hivatali szabálytalanságokkal vádolta meg Scliauer Gábor főszolgabírói. A vád szerint a magyar állam megbecsülése ellen azzal a cikkekbe foglalt állításával köveik' el a bűncselekményt, hogy ».Magyarországon még mindig a csendörkakastolt és a szolgabírói önkény uralkodik, nincs igazuk tehát azoknak, akik rendről és konszolidációról beszélnek . .Megírta, hogy a főszolgabíró utasítására az öcsödi csendörörs három tagja Zacharán főtörzsőrmester vezetésével megjelent lakásán, hogy a tőle különváltan éli felesége ingóságait karhatalommal elvigyék tőle. j Zacharán csendftrfőtörzsőrméster. amikor Tóth | Pál tiltakozott a jogtalan beavatkozás ellen, | puskatussal megtámadta és karját eltörte. j Tólli Pál egyik későbbi cikkében pedig azt ... .. ! irla meg, hogv a brutális csendőr ellen pacsendorurs i ., , , , , , • ... , .., 1 ; nászt akart emelni a csendőr kerületi paranesj nokságnál. Ezért felkereste hivatalában ,trj mandola Vladimír csendőrőrnagyot, aki a/.on| ban nem akarta meghallgatni és kiutasította | hivatalából. Amikor azután látta, hogy Tóth i Pál nem megy. hanem részletesen kivánja ; előadni panaszát, utasítást adott az olt tartózj kodó csendőröknél':, hogy távolítsák el. Bodenj dorfer András csendőriisztlielyettes erre nekij támadt Tóth Pálnak, dulakodni kezdett vele és j földhöz vágta ugy, hogy Tóth Pál testén hu\ szonnégg napon belül gi/ótp/uló zúzódások ke| letkeztel. Tóth Pál erre a belügyminiszternél IVgyelini feljelentést leli Schauer főszolgabíró ellen. A belügyminiszter a feljelentést leküldte a fő; szolgabíró közvetlen töiötles hatóságának, az | alispánnak, aki azonban nem tartotta szüksé! gesnek a fegyelmit megelőző vizsgálat elrendelését. mert megállapította, hogy a l'őszolga; biró az öcsödi csendőrörsnek csak arra adott utasítási, hogy Tóth Pálné személyes biztonságának megvédelmezése céljából jelenjenek meg Tólli Pál lakásán, amikor a/, asszony ingóságaiéri megy. A csendőrörs a főszolgabírói ulasitás végrehajtásáról olyan jelentést telt a főszolgabírónak, hogy beavatkozásra nem került sor. mert Tóth Pálné akadálytalanul elvihelte urának lakásáról saját ingó-