Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-18 / 138. szám

1927 június 19. DÉLMAGYARORSZÁG nsa» ¡awEEaaEB»2Ea=» ssbhb DÉLMAGYAKORSZAG »f WT Pékár Gyula őméltósága szívélyes hangú levélben egymilliókat kér a kétmilliós fizetésű szegedi tanítóktól. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi tanítókhoz, tanítónőkhöz és óvónők­höz néhány nappal ezelőtt nem mindennapi szö­vegezésű és aláirásu levéllel kopogtatott be a pos­tai levélkihordó. A levélpapír és borilék finom, víznyomásos papírból készült és már külsőleg is elárulta a feladó magas pozícióját. A boriiékon és levélpapíron választékos nyomással a »Petőfi Társaság elnöksége« címke állott, inig a •szöveg Pékár Gynla volt kultuszminiszteri ál­lamtitkár sajátkezű aláírásával a következőképen szólott: T. c. A Petőfi Társaság jubileumával kapcso­latban egy nagyjelentőségű ügyben teszi tisz­teletéi Nálad jelen soraimat átadó ur, mint társaságunk kiküldötte. Nagyon kérlek őt személyesen fogadni és előterjesztését meg­hallgatni kegyes lész. (Aláirás) Pékár Gyu'a. A postai kézbesítés helyeit azonban legtöbb eset­ben. a társaság kiküldötte, kezében a névre szóló levéllel jelent meg az álmélkodó pedagógusnál. Az »előkelő ur- autón érkezett a pedagógus la­kására. akit azután, a szükséghez képest iskolai tanítási idő ulalt is felkeresett. Szegény tanitók, tanítónők és óvónők, amikor a mindenhaló Pékár Gyula saját aláirásu, vá­lasztékos szövegű, régi ismeretségre apelláló le­velét elolvasták, meghatottan fogadiák a magas ur levelének átadóját. A társaság kiküldötte, amikor látta, hogy a le­vél a kellő hatást elérte, beszélni kezdett a tanító­ság általános helyzetéről, a B-lis tárói, a Pe­töfi Társaság missziójáról, majd előadta, hogy neki és a társaságnak egyedüli kívánsága az, hogy a »Tisztelt Cím< előfizessen a társa­ság kiadmányaira. Ara egymillió ko­rona. részletben is fizethető, az első részletel csak a mii átvételénél kell lefizetni. Az előkelő ur oly szédítő eleganciával emle­gette Pékár Gyula nevét, hogy a meglátogatott sze­gény tanítók kivétel nélkül kapituláltak. A tanyá­kon azonban az előkelő urnák« mór nem volt ily najjy szerencséje. Kgyik tanyai tanítónál, akivel volt alkalmunk beszélni, a társaság kiküldötte fél­ór; ig dicsérgette Pékár Gyulát és társaságát. Ami­kor a tanító már fuldokolni kezdell a kilométeres beszédáradalban, közbevágva elcsukló hangon mondotta a következőket: — Minden liszteletem és nagyrabecsülésem Pé­kár Gyuláé. De. uram, nekem két apró gyermekem van és kél és félmillió korona havi fizetésem. Nem tudok előfizetni a csodálatos műre. Az előkelő ur« fanyar arcot vágott a tanító szavaira és azzal vált el, hogy Pékár méltóságos ur nagyon fogja sajnálni, hogy a tanitó ur nem élvezheti majd az irodalmi mű kin­cseit, amiről majd referálni fog a társaság legközelebbi ülésén .., Pékár Gyula szegedi barátai azonban nagyon megbánták az aláírásokat. Értesülésünk szerint ezek a pedagógusok mindazon kollégáiknál, akiket az •előkelő ur meglátogatott, kontra aláírási ivei köröznek, amelyben az aláirotlak ki­jelentik, lio^y ha kell, akár a sii-iií is hü liszlelői lesznek Pékár Gyulának és a Petőfi Társ.'is.ijvnnk, de kétmillió koron á j u k 1» ó I e y m i I ­1 i ő k o r o n á t n e ni t u (1 n a k n é 1 k ü 1 ö / n i. Az elleniv aláírásai információnk szerint épen olyan mérléklxMi szaporodnak, aminI megteltek az előkelő ur aláírási ivei. Ötven palánUi lalcónalc mond fel a város november elsején. (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemi építkezések a városnek, mint házi­úrnak hatalmát negyon megnövelték Mint ismeretes, a palánki lakóházakat a városnak kellett kisajátítania és lebontatnia, hogy azu­tán az üres telkeket az egyetemet épitő állam rendelkezésére bocsáthassa. Vállalt kötele­zettségének a város nagyrészben már elegei is tetl, a palánki házak túlnyomó részét már lebontatta és lakóikat ugyahogy másutt he­lyezte el. A földúlt Palánkban azonban szá­mos kisajátított ház áll még, amelyeknek helyére csak ezután lesz szüksége az egye­temnek. Ezekben a házakban, amelyeknek jelenleg átmenetileg a város a háziura, kö­rülbelül ölvén család él. Ennek az ötven családnak elhelyezését a város hatósága húzta halogatta, ameddig csak lehetett. Mivel a jövő évben megkezdik az összes egyetemi intézetek és klinikák építé­sét, rövidesen át kell adni a városnak azokat a telkeket is, amelynek igénybevételére eddig még nem került sor. így ennek az ölvén családnak a hajléka is lebontásra kerül. A pénteki tanácsülésen kiderült, hogy a rosszul járt és kitelepített palánki lakosok közül a legrosszabb sors erre az ötven csa­ládra vár. A város késlekedő taktikájának ugyanis ez volt a célja, hogy a tehető leg­kisebb költséggel oldhassa meg a nehéz kérdést. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ja­vaslatára pénteken elhatározta a tanács, hogy a kisajátított, de még le nem bontolt palánki házak lakóinak nouember elsején Jelmond 1928 május elsejére. A lakbérrendelet értel­mében — mint ismeretes — a háztulajdono sok november elsején visszakapják lakásaik feletti szabad rendelkezési jogukal, május elsejére felmondhatnak lakóiknak anélkül, hogy gondoskodniok kellene mái lakásokról. A város tanácsa pénteki határozatát egészen őszintén és kertelés nélkül azzal indokolta meg, hogy a november elsején bekövetkező háztulajdonosi Eldorádó bevárása eselén megszabadul ötven palánki család másutt való elhelyezésének gondjaitól, sőt a kitele­pítendő lakóknak lelépési dijat sem kell fizetnie. A lakók gondoskodjanak maguknak lakásról, ha tudnak. A tanács pénteki halározata következtében 1928 május elsején ötuen szegedi család marad lakás nélkül, a város hatóságának ilven szociális rendelkezése értelmében . .. „Magyarországon még mindig a cseedőrkakasloll és a szolgabírói önkény uralkodik." Öl és félmillióra ¡¿élték a hatvanegy éves főjegyző-szerkesztői, de érdekes indok­lással az ilélet végrehajtását felfüggesztették. (A Dél magyar ország munkatársától.) A szokottnál jóval érdekesebb sajtópör került pénteken délelőtt a szegedi ítélőtábla elé. A sajtópör vádlottja Tóth Pál, öcsöd község hatvanegy éves nyugalmazott főjegyzője és az öcsöd és Vidéke című újság felelős szerkesz­tője volt, akii. sajtó utján elkövetett és felhatal­mazásra üldözendő rágalmazás ós a magyar állam megbecsülése ellen sajtó ulján elköve­tett bünteti címén a szegedi törvényszék öt és félmillió korona pénzbüntetésre ítélt, de az ilélel végrehajtását három évi próbaidőre ¡elfüggesztette. A sajtópör anyagál a táblai tárgyaláson Juhász István táblabíró ismertette. A törvény­széki tárgyalás felolvasol! irataiból kiderült, hogy Tóth Pál a/, öcsöd és Vidéke című lap­ban két keménvhangu cikkel irt, amelyekben éles támadást intézett az öcsödi tagjai, különösen Zacharán András csendőrfő­Emészlési és vérkeringési zavaroknál, főfá}ásnál legjobb a természetes Schmidthauer keserűvíz WK törzsőrmester ellen és különböző hivatali sza­bálytalanságokkal vádolta meg Scliauer Gá­bor főszolgabírói. A vád szerint a magyar állam megbecsülése ellen azzal a cikkekbe foglalt állításával kö­veik' el a bűncselekményt, hogy ».Magyaror­szágon még mindig a csendörkakastolt és a szolgabírói önkény uralkodik, nincs igazuk tehát azoknak, akik rendről és konszolidáció­ról beszélnek . .Megírta, hogy a főszolgabíró utasítására az öcsödi csendörörs három tagja Zacharán főtörzsőrmester vezetésével megje­lent lakásán, hogy a tőle különváltan éli fele­sége ingóságait karhatalommal elvigyék tőle. j Zacharán csendftrfőtörzsőrméster. amikor Tóth | Pál tiltakozott a jogtalan beavatkozás ellen, | puskatussal megtámadta és karját eltörte. j Tólli Pál egyik későbbi cikkében pedig azt ... .. ! irla meg, hogv a brutális csendőr ellen pa­csendorurs i ., , , , , , • ... , .., 1 ; nászt akart emelni a csendőr kerületi paranes­j nokságnál. Ezért felkereste hivatalában ,tr­j mandola Vladimír csendőrőrnagyot, aki a/.on­| ban nem akarta meghallgatni és kiutasította | hivatalából. Amikor azután látta, hogy Tóth i Pál nem megy. hanem részletesen kivánja ; előadni panaszát, utasítást adott az olt tartóz­j kodó csendőröknél':, hogy távolítsák el. Boden­j dorfer András csendőriisztlielyettes erre neki­j támadt Tóth Pálnak, dulakodni kezdett vele és j földhöz vágta ugy, hogy Tóth Pál testén hu­\ szonnégg napon belül gi/ótp/uló zúzódások ke­| letkeztel. Tóth Pál erre a belügyminiszternél IVgyelini feljelentést leli Schauer főszolgabíró ellen. A belügyminiszter a feljelentést leküldte a fő­; szolgabíró közvetlen töiötles hatóságának, az | alispánnak, aki azonban nem tartotta szüksé­! gesnek a fegyelmit megelőző vizsgálat elren­delését. mert megállapította, hogy a l'őszolga­; biró az öcsödi csendőrörsnek csak arra adott utasítási, hogy Tóth Pálné személyes bizton­ságának megvédelmezése céljából jelenjenek meg Tólli Pál lakásán, amikor a/, asszony ingóságaiéri megy. A csendőrörs a főszolga­bírói ulasitás végrehajtásáról olyan jelentést telt a főszolgabírónak, hogy beavatkozásra nem került sor. mert Tóth Pálné akadályta­lanul elvihelte urának lakásáról saját ingó-

Next

/
Thumbnails
Contents