Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-16 / 137. szám

1S27 junius 16. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az egyetemi építkezések állami vezetősége a szegedi téglagyárak termékeinek nagyrészét kiselejtezte. A i (A Délmagyarország munkatársától.) közigazgatási bizottság szerdai ülésén Oravetz Viktor műszaki főtanácsos, az államépitészeli hivatal vezetője jelentésében beszámolt arról js, hogy az egyetemi épitkezések miként halad­nak előre. Jelentésének előterjesztése után szó­lásra jelentkezett dr. Tóth Béla főjegyző és a következőket mondotta: — A polgármester ur a napokban megte­kintette az egyetemi építkezéseket és ott több oldalról azt a panaszt hallotta, hogy az állam­épitészeli hivatal nem engedélyezi a szegedi gyárakban készült téglák nagyrészének az egyetemi építkezéseknél való felhasználását. Kérem tehát a műszaki főtanácsos urat, szí­veskedjék erre vonatkozólag tájékoztatni a közigazgatási bizottságot. Oravetz Viktor a bizottsági tagok feszült ér­deklődése közben a következő kijelentést tette: — Nem tartanám célszerűnek, ha erre a kérdésre itt válaszolnom kellene. — Ebben az esetben vissza is vonom a kér­désemet és a főtanácsos ur kijelentését tudo­másul veszem — mondotta a főjegyző, a bi­zottság tagjai pedig csalódva mondottak le arról, hogy megtudják a különös kérdés ma­gyarázatát. A főjegyző szűkszavú bejelentése azonban általános feltűnést kelteti és különböző kombi­nációkra adott alkalmat. A Délmagyarország munkatársa éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy részletesebb információkat szerezzen a dologról. Érintkezésbe lépett tehát Iványi Gyula főmérnökkel, Korb Flórisnak, az egye­temi épitkezések állami felügyelőjének szegedi helyettesével, aki a következő felvilágosítást adta: — Tévedés van a dologban — mondotta Iványi Gyula —, nincs arról szó, hogy az államépitészeti hivatal nem engedélyezte volna a szegedi téglagyárakban készült téglák be­építését. Ebben a kérdésben az egyetemi épí­tési vezetőség határoz és intézkedik. A vezető­ségnek két tagja van, az egyik az államépité­szeti hivatal főnöke, Oravetz Viktor, a másik pedig Korb Flóris, illetve mivel ő többnyire Pesten tartózkodik, én vagyok, mint Korb állandó helyettese. — Az tény, hogy a szegedi gyárak­ban készült téglák nagyrészét nem ta­láltuk alkalmasnak az egyetemi épít­kezéseknél való felhasználásra, meri ezek a téglák szilárdsági szem­pontból nem feleltek meg a követel­ményeknek. — Rosszul voltak kiégetve, vagy hibás volt a keverési arányuk. A téglák minőségéről különben nem mi mondtunk szakvéleményt, hanem minden szállitmányból mintát küld­tünk fel Budapestre, a műegyetem kísérleti állomására, ahol elvégezték a szükséges szta­likai vizsgálatot a mintákon és megállapítot­ták, hogy melyik tégla használható és me­lyik rossz. A kísérleti állomás szakvéleménye alapján hozta meg azután esetről-esetre a dön­tését az építési vezetőség. Arról nincsen szó, hogy a szegedi téglák általában rosszak lenné­nek, a dolog ugy áll, hogy minden gyár szállít jó téglát is, meg rosszat is. A kemencékből el­sőnek kikerülő téglák rendszerint rosszak, utána azonban jót szállít már a gyár. Az, hogy a tégla rossz, nem jelenti azt, hogy egyáltalá­ban használhatatlan, mert kisebb épületek épilésénél nagyszerűen fel lehet azokat hasz­ERZSEBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ BUDAPEST, IV., EGYETEM U. 5. Elsőrangú családi szálló a Belváros kSzpontjában. 100 szoba. Központi fűtés. Vizvezetékes mosdók. Lift. Fürdőszobák. 1 ágyas szoba 450-től 9-ig, 2 ágyas 6—12 — pengőig. Napi teljes pensio 9'— pengőtől. Éttermében a legjobb cigányzene. Elismert jo konyha. Sniát termésű somlói borok. Az „Erzsébet-pince" szépen berendezett söröző. Mérsékelt árak. 461 SZABÓ IMRE tulajdonos. nálni, csak az ilyen nagy épületeknél, ahol sokkal nagyobb a megterhelés, nem. Bizo­nyítja ezt az is, hogy a téglagyárak az egye­temi épitkezések helyszínén már többszázezer darab kiselejtezett téglát eladtak olyanoknak, akik kisebb házakat építenek belőle. Megkérdeztük ezután Iványi Gyulától, hogy a szegedi téglagyárak tudták-e és tudják-e pótolni azt a hatalmas téglatömeget, amelyet az épitési vezetőség kiselejtez. Eddig még nem volt fennakadás, a sze­gedi gyárak azonnal pótolták mindig a kise­lejtezett téglákat és igy nem került sor arra, hogv idegen gyárakhoz forduljanak a vállal­kozók jó tégláért — mondotta Iványi Gyula—, hogy a jövőban mi lesz, azt előre nem lehel ludni, nem hiszem azonban, janak a szegedi gyárak. hogy fennakad­Két felebbezést is beadtak Vásárhelyen a nyári sszinkör bérlete ügyében. színkörért. Vásárhely tanácsa nem kíván bért Szegedtől Felebbezés — a „Tótágas" miatt. (A Délmagyarország munkatársától) Megírta a Délmagyarország, hogy a hód­mezővásárhelyi Nyári Színkör bérletének megszer­zése ismét bizonytalanná vált Szeged város, il­letve a szegedi színtársulat számára. Vásárhely tanácsa ugyan a szinügyi bizottság javaslatával szemben ugy határozott, hogy a színkör bérielét Szegednek adja, azonban határozatába olyan fel­tételeket is felveit, amelyekről az előzetes tár­gyalások során szó sem volt. így például kikö­tötte, hogy Szeged város a színkör használatá­ért bért tartozik fizetni. A bizonytalanságot még fokozta az is, hogy a Vásárhelyről érkező hírek szerint a lanács határozatát megfelebbezték. A szegedi tanács ezért ugy határozott, hogy »nem töri magát a vásárhelyi színházért«, hivatalosan kérdést intéz Vásárhely tanácsához, hogy a határozatot tényleg inegfelebbezték-e, ab­ban az esetben pedig, ha valóban benyújtották a felebbezést és ha a vásárhelyi tanács nem mond le a színházért kért bérről, Szeged nem ref­lektál a Nyári Színkörre, hanem meg­kezdi Makó várossal a tárgyalásokat a makói Nyári Színkör megszerzése érdekében. A szegedi lanács halározotl hangú állásfoglalása ugy látszik arra késztette a vásárhelyi tanácsot, hogy eredeti határozatát vegye revízió alá. Szer­dán hivatalos értesítés érkezett Vásárhelyről. A vásárhelyi tanács értesítette Szeged város tanácsát, hogy határozatának a szinház bérére vonatkozó része leírási hiba következtében csúszott a határozatba. Vásárhely nem kíván bért Szegedtől a szinház használ at áé r t. Az lanács h a t á r o z a­Az egyik felebbezést ellenben igaz, hogy tát megfelebbezték. már régebben benyújtotta Czukor Bálint, a szín­ügyi bizottság lagja és öt társa. A másik felebbe­zést szerdán reggel nyújtotta be Zsarkó Imre gazdálkodó. Az első felebbezés indokolása az, hogy a ta­nács a szinügyi bizottság javaslalával ellenléles határozatot hozott. A szinügyi bizottság ugyanis azt javasolta, hogy a tanács Sebestyén Mihály miskolci színigazgatónak adja oda a Nyári Szín­kör bérlelét. Szeged eredelileg nem akart arra vállalkozni, hogy szeptemberben is előadásokat tartson Vásárhelyen, Sebestyén viszont vállalko­zott erre. Később Szeged módosította ajánlatát és a vásárhelyi tanács ezért tért el a szinügyi bizottság javaslatától. Sebestyén hívei most meg is felebbezték a tanács határozatát. A másik felebbezést Zsarkó Imre földbirtokos és tőrvényhatósági bizottsági tag azzal indokolla meg, hogy Vásárhely túlnyomó részben kisgazda polgársága nem engedheti falai közé azt a társulatot, amely Szegeden, a szegedi színházban előadta Mészöly Gedeon kis­gazdaellenes színdarabját, a Tótágast. Mindkét felebbezésben azt kérik a felebbezok, hogy tekintettel az idő rövidségére, hivasson ösz­sze a tanács a színházügyben rendkívüli közgyű­lést. A tanács azonban ezt a kívánságot nem tel­jesítheti, mivel a vásárhelyi hatóság miniszterlá­togatásokkal van jelenleg elfoglalva és igy a fe­lebbezésekkel csak a harmincadikára összehívott rendes közgyűlés foglalkozhatik. Nemzetgyalázás! pör egy választási kocsmázás miatt. „Meg meri Ön mondani, őogy milyen politikai érzelmű ?" (A Délmagyarország munkatársától.) Med­gyesi János vásárhelyi siketnéma intézeti ta­nár az országgyűlési képviselőválasztások ide­jén, az elmúlt év december 1-én egyik ven­déglőben, amely történetesen a szociáldemok­rata párt választási helyisége volt, iddogált és politikáról beszélgetett. A helyiségbe éjfélután betévedt Kádár ödön is, aki szintén hozzászólt az aktuális politikai kérdésekhez. A beszéd a különböző témák letárgyalása után ráterelő­dött a kommunizmusra. Medgyesi János ekkor azon véleményének adott kifejezést, hogy amióta Magyarország fennáll, a legnagyobb gazság az volt, amelyet az értelmiség követelt el a kommün után. Alig fejezte be Medgyesi a mondatát, nyílott a vendéglő ajtaja és be­lépett Ajkay Miklós rendőrfőtanácsos, a vásár­helyi kapitányság vezetője, aki — a vádirat szerint — a kocsma helyisége előtt tartózko­dott és a kiszűrődő világosság fénye mellett Medgyesi minden szavát feljegyezte. Medgyesi ellen nemzetgyalázás cimén indult meg az eljárás. A szerdai főtárgyaláson Medgyesi tagadta bűnösségét. Előadta, hogy a kérdéses alkalom­mal politikáról nem beszélgetett. A vendéglő­ben hire járt annak, hogy Szeder Ferenc meg­bukott Békéscsabán, amire ő fogadást ajánlott fel arra, hogy Szeder Vásárhelyen is megbu­kik. Ajkay Miklós rendőrfőtanácsos és Kádár ödön vallomásukban azt állították, hogy Med­gyesi használta az inkriminált kifejezéseket Gál Ferenc vendéglős részeg ember fecsegé­sének mondotta Medgyesi kocsmai előadását. Kiss János földmunkás szintén ott volt a ven­déglőben. Tud a fogadásról, de nem hallotta Medgyesi kijelentéseit. Scháffer biró a tanúhoz: Meg meri maga mondani, hogy milyen politikai érzelműf Tanú: Igenis! En szociáldemokrata vagyok! A vádlóit védelmében dr. Gálfy Dénes mon­dotta el a védőbeszédet. Kijelentette, hogy ő, mint a szegedi ébredők expoziturájánák veze­tője kijelentheti, hogy védence nagyon fonák helyzetbe került. Medgyesi annak idején direk­tóriumi tag volt Vásárhelyen, azonban csak azért vállalt szerepet a kommün alatt, hogy az ellentéteket kiegyenlítse és az ő érdeme az, hogy Vásárhelyen atrocitás nem történt. Med­gyesi örült annak, hogy a szociáldemokrata képviselő megbukik és igy már azért sem rohanhatott ki a magyar értelmiség ellen. Dr. Balázs Sándor ügyész vádbeszédében beigazoltnak látta a vádat. A tanuk vallomása alapján tényként állította, hogy Medgyesi az elhangzott inkriminált kifejezésekkel izgatott az állam és a társadalmi rend ellen és elkö­vette a magyai- nemzet megbecsülése elleni vétséget. Medgyesi János a zárszó jogán felmentését kérte. Elmondotta, hogy mint siketnéma tanár száz és száz némának adta vissza beszélőtehet­ségét. Mindig igaz magyar ember volt. Vásár­helyen azért állott a direktórium élére, hogy megakadályozza az idegen elemek érvényesü­lését. A terhére rótt bűncselekményt ne.n követte el, kéri felmentését. A bíróság rövid tanácskozás után az állami és társadalmi rend ellen elkövetett vétség ci­mén mondotta ki bűnösnek a vádlottat és ezért Í00 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen mindkét fél felebbezést jelen­tett be.

Next

/
Thumbnails
Contents