Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-16 / 137. szám

1S27 junius 16. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az egyetemi építkezések állami vezetősége a szegedi téglagyárak termékeinek nagyrészét kiselejtezte. A i (A Délmagyarország munkatársától.) közigazgatási bizottság szerdai ülésén Oravetz Viktor műszaki főtanácsos, az államépitészeli hivatal vezetője jelentésében beszámolt arról js, hogy az egyetemi épitkezések miként haladnak előre. Jelentésének előterjesztése után szólásra jelentkezett dr. Tóth Béla főjegyző és a következőket mondotta: — A polgármester ur a napokban megtekintette az egyetemi építkezéseket és ott több oldalról azt a panaszt hallotta, hogy az államépitészeli hivatal nem engedélyezi a szegedi gyárakban készült téglák nagyrészének az egyetemi építkezéseknél való felhasználását. Kérem tehát a műszaki főtanácsos urat, szíveskedjék erre vonatkozólag tájékoztatni a közigazgatási bizottságot. Oravetz Viktor a bizottsági tagok feszült érdeklődése közben a következő kijelentést tette: — Nem tartanám célszerűnek, ha erre a kérdésre itt válaszolnom kellene. — Ebben az esetben vissza is vonom a kérdésemet és a főtanácsos ur kijelentését tudomásul veszem — mondotta a főjegyző, a bizottság tagjai pedig csalódva mondottak le arról, hogy megtudják a különös kérdés magyarázatát. A főjegyző szűkszavú bejelentése azonban általános feltűnést kelteti és különböző kombinációkra adott alkalmat. A Délmagyarország munkatársa éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy részletesebb információkat szerezzen a dologról. Érintkezésbe lépett tehát Iványi Gyula főmérnökkel, Korb Flórisnak, az egyetemi épitkezések állami felügyelőjének szegedi helyettesével, aki a következő felvilágosítást adta: — Tévedés van a dologban — mondotta Iványi Gyula —, nincs arról szó, hogy az államépitészeti hivatal nem engedélyezte volna a szegedi téglagyárakban készült téglák beépítését. Ebben a kérdésben az egyetemi építési vezetőség határoz és intézkedik. A vezetőségnek két tagja van, az egyik az államépitészeti hivatal főnöke, Oravetz Viktor, a másik pedig Korb Flóris, illetve mivel ő többnyire Pesten tartózkodik, én vagyok, mint Korb állandó helyettese. — Az tény, hogy a szegedi gyárakban készült téglák nagyrészét nem találtuk alkalmasnak az egyetemi építkezéseknél való felhasználásra, meri ezek a téglák szilárdsági szempontból nem feleltek meg a követelményeknek. — Rosszul voltak kiégetve, vagy hibás volt a keverési arányuk. A téglák minőségéről különben nem mi mondtunk szakvéleményt, hanem minden szállitmányból mintát küldtünk fel Budapestre, a műegyetem kísérleti állomására, ahol elvégezték a szükséges sztalikai vizsgálatot a mintákon és megállapították, hogy melyik tégla használható és melyik rossz. A kísérleti állomás szakvéleménye alapján hozta meg azután esetről-esetre a döntését az építési vezetőség. Arról nincsen szó, hogy a szegedi téglák általában rosszak lennének, a dolog ugy áll, hogy minden gyár szállít jó téglát is, meg rosszat is. A kemencékből elsőnek kikerülő téglák rendszerint rosszak, utána azonban jót szállít már a gyár. Az, hogy a tégla rossz, nem jelenti azt, hogy egyáltalában használhatatlan, mert kisebb épületek épilésénél nagyszerűen fel lehet azokat haszERZSEBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ BUDAPEST, IV., EGYETEM U. 5. Elsőrangú családi szálló a Belváros kSzpontjában. 100 szoba. Központi fűtés. Vizvezetékes mosdók. Lift. Fürdőszobák. 1 ágyas szoba 450-től 9-ig, 2 ágyas 6—12 — pengőig. Napi teljes pensio 9'— pengőtől. Éttermében a legjobb cigányzene. Elismert jo konyha. Sniát termésű somlói borok. Az „Erzsébet-pince" szépen berendezett söröző. Mérsékelt árak. 461 SZABÓ IMRE tulajdonos. nálni, csak az ilyen nagy épületeknél, ahol sokkal nagyobb a megterhelés, nem. Bizonyítja ezt az is, hogy a téglagyárak az egyetemi épitkezések helyszínén már többszázezer darab kiselejtezett téglát eladtak olyanoknak, akik kisebb házakat építenek belőle. Megkérdeztük ezután Iványi Gyulától, hogy a szegedi téglagyárak tudták-e és tudják-e pótolni azt a hatalmas téglatömeget, amelyet az épitési vezetőség kiselejtez. Eddig még nem volt fennakadás, a szegedi gyárak azonnal pótolták mindig a kiselejtezett téglákat és igy nem került sor arra, hogv idegen gyárakhoz forduljanak a vállalkozók jó tégláért — mondotta Iványi Gyula—, hogy a jövőban mi lesz, azt előre nem lehel ludni, nem hiszem azonban, janak a szegedi gyárak. hogy fennakadKét felebbezést is beadtak Vásárhelyen a nyári sszinkör bérlete ügyében. színkörért. Vásárhely tanácsa nem kíván bért Szegedtől Felebbezés — a „Tótágas" miatt. (A Délmagyarország munkatársától) Megírta a Délmagyarország, hogy a hódmezővásárhelyi Nyári Színkör bérletének megszerzése ismét bizonytalanná vált Szeged város, illetve a szegedi színtársulat számára. Vásárhely tanácsa ugyan a szinügyi bizottság javaslatával szemben ugy határozott, hogy a színkör bérielét Szegednek adja, azonban határozatába olyan feltételeket is felveit, amelyekről az előzetes tárgyalások során szó sem volt. így például kikötötte, hogy Szeged város a színkör használatáért bért tartozik fizetni. A bizonytalanságot még fokozta az is, hogy a Vásárhelyről érkező hírek szerint a lanács határozatát megfelebbezték. A szegedi tanács ezért ugy határozott, hogy »nem töri magát a vásárhelyi színházért«, hivatalosan kérdést intéz Vásárhely tanácsához, hogy a határozatot tényleg inegfelebbezték-e, abban az esetben pedig, ha valóban benyújtották a felebbezést és ha a vásárhelyi tanács nem mond le a színházért kért bérről, Szeged nem reflektál a Nyári Színkörre, hanem megkezdi Makó várossal a tárgyalásokat a makói Nyári Színkör megszerzése érdekében. A szegedi lanács halározotl hangú állásfoglalása ugy látszik arra késztette a vásárhelyi tanácsot, hogy eredeti határozatát vegye revízió alá. Szerdán hivatalos értesítés érkezett Vásárhelyről. A vásárhelyi tanács értesítette Szeged város tanácsát, hogy határozatának a szinház bérére vonatkozó része leírási hiba következtében csúszott a határozatba. Vásárhely nem kíván bért Szegedtől a szinház használ at áé r t. Az lanács h a t á r o z aAz egyik felebbezést ellenben igaz, hogy tát megfelebbezték. már régebben benyújtotta Czukor Bálint, a színügyi bizottság lagja és öt társa. A másik felebbezést szerdán reggel nyújtotta be Zsarkó Imre gazdálkodó. Az első felebbezés indokolása az, hogy a tanács a szinügyi bizottság javaslalával ellenléles határozatot hozott. A szinügyi bizottság ugyanis azt javasolta, hogy a tanács Sebestyén Mihály miskolci színigazgatónak adja oda a Nyári Színkör bérlelét. Szeged eredelileg nem akart arra vállalkozni, hogy szeptemberben is előadásokat tartson Vásárhelyen, Sebestyén viszont vállalkozott erre. Később Szeged módosította ajánlatát és a vásárhelyi tanács ezért tért el a szinügyi bizottság javaslatától. Sebestyén hívei most meg is felebbezték a tanács határozatát. A másik felebbezést Zsarkó Imre földbirtokos és tőrvényhatósági bizottsági tag azzal indokolla meg, hogy Vásárhely túlnyomó részben kisgazda polgársága nem engedheti falai közé azt a társulatot, amely Szegeden, a szegedi színházban előadta Mészöly Gedeon kisgazdaellenes színdarabját, a Tótágast. Mindkét felebbezésben azt kérik a felebbezok, hogy tekintettel az idő rövidségére, hivasson öszsze a tanács a színházügyben rendkívüli közgyűlést. A tanács azonban ezt a kívánságot nem teljesítheti, mivel a vásárhelyi hatóság miniszterlátogatásokkal van jelenleg elfoglalva és igy a felebbezésekkel csak a harmincadikára összehívott rendes közgyűlés foglalkozhatik. Nemzetgyalázás! pör egy választási kocsmázás miatt. „Meg meri Ön mondani, őogy milyen politikai érzelmű ?" (A Délmagyarország munkatársától.) Medgyesi János vásárhelyi siketnéma intézeti tanár az országgyűlési képviselőválasztások idején, az elmúlt év december 1-én egyik vendéglőben, amely történetesen a szociáldemokrata párt választási helyisége volt, iddogált és politikáról beszélgetett. A helyiségbe éjfélután betévedt Kádár ödön is, aki szintén hozzászólt az aktuális politikai kérdésekhez. A beszéd a különböző témák letárgyalása után ráterelődött a kommunizmusra. Medgyesi János ekkor azon véleményének adott kifejezést, hogy amióta Magyarország fennáll, a legnagyobb gazság az volt, amelyet az értelmiség követelt el a kommün után. Alig fejezte be Medgyesi a mondatát, nyílott a vendéglő ajtaja és belépett Ajkay Miklós rendőrfőtanácsos, a vásárhelyi kapitányság vezetője, aki — a vádirat szerint — a kocsma helyisége előtt tartózkodott és a kiszűrődő világosság fénye mellett Medgyesi minden szavát feljegyezte. Medgyesi ellen nemzetgyalázás cimén indult meg az eljárás. A szerdai főtárgyaláson Medgyesi tagadta bűnösségét. Előadta, hogy a kérdéses alkalommal politikáról nem beszélgetett. A vendéglőben hire járt annak, hogy Szeder Ferenc megbukott Békéscsabán, amire ő fogadást ajánlott fel arra, hogy Szeder Vásárhelyen is megbukik. Ajkay Miklós rendőrfőtanácsos és Kádár ödön vallomásukban azt állították, hogy Medgyesi használta az inkriminált kifejezéseket Gál Ferenc vendéglős részeg ember fecsegésének mondotta Medgyesi kocsmai előadását. Kiss János földmunkás szintén ott volt a vendéglőben. Tud a fogadásról, de nem hallotta Medgyesi kijelentéseit. Scháffer biró a tanúhoz: Meg meri maga mondani, hogy milyen politikai érzelműf Tanú: Igenis! En szociáldemokrata vagyok! A vádlóit védelmében dr. Gálfy Dénes mondotta el a védőbeszédet. Kijelentette, hogy ő, mint a szegedi ébredők expoziturájánák vezetője kijelentheti, hogy védence nagyon fonák helyzetbe került. Medgyesi annak idején direktóriumi tag volt Vásárhelyen, azonban csak azért vállalt szerepet a kommün alatt, hogy az ellentéteket kiegyenlítse és az ő érdeme az, hogy Vásárhelyen atrocitás nem történt. Medgyesi örült annak, hogy a szociáldemokrata képviselő megbukik és igy már azért sem rohanhatott ki a magyar értelmiség ellen. Dr. Balázs Sándor ügyész vádbeszédében beigazoltnak látta a vádat. A tanuk vallomása alapján tényként állította, hogy Medgyesi az elhangzott inkriminált kifejezésekkel izgatott az állam és a társadalmi rend ellen és elkövette a magyai- nemzet megbecsülése elleni vétséget. Medgyesi János a zárszó jogán felmentését kérte. Elmondotta, hogy mint siketnéma tanár száz és száz némának adta vissza beszélőtehetségét. Mindig igaz magyar ember volt. Vásárhelyen azért állott a direktórium élére, hogy megakadályozza az idegen elemek érvényesülését. A terhére rótt bűncselekményt ne.n követte el, kéri felmentését. A bíróság rövid tanácskozás után az állami és társadalmi rend ellen elkövetett vétség cimén mondotta ki bűnösnek a vádlottat és ezért Í00 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen mindkét fél felebbezést jelentett be.