Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)
1927-06-14 / 135. szám
4 DFTLMAGYARORSZÁG 1927 junius 11. hivatkozik, hogy öt csak Argentiniában lehel felelősségre vonni. A külügyminisztériumból a szegedi törvényszék kérdésére ínég nem érkezett meg a válasz. Ganna Walska ügyvédje ismét életjelt adott magáról és bejelentette, hogy védence az Egyesült Államok > ¡>ol- ' yóra és hogy Párisban is van állandó lakása. 1 A szegedi törvényszék Ganna Walska ügyvédjének bejelentésére hétfőn délelőtt azt a határozatot hozta, hogy Ganna Walskát ismételten felszólítja és arra kötelezi, hogy 30 napon belül igazolja, hogy milyen állampolgár és "hol van állandó tartózkodási helve. MMMMWMMMMÍMMMÍMIMMWI Az fparlesíüleí vezetőségének súlyos veresége a vasárnapi rendkívüli közgyűlésen. (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlési lartott az ipartestület az ipartestületi székház kisajátítása ügyében. A közgyűlés a mai vezetőség súlyos vereségével végződött. Fényesen bebizonyította a közgyűlés, hogy olyan iparosoknak kell elfoglalni a vezető pozíciókat, akik szívvel-lélekkel az őszinte iparos érdekeket tartják szem előtt. A mai vezetőség hónapok óta azzal ijeszti az iparosságot, hogy a polgármester kezében van a kisajátítási végzés. Ezzel szemben a polgármester azt a kijelentést telte, hogy meg sem kísérelte ezen végzés megszerzéséi. Az elöljáróság ülésén is azzal operált a vezetőség, hogy elégedjenek tneg a városi mérnökség által felbecsült értékkel, mert többet ugy sem hajlandó adni a i>olgármester. Mindezekre az ígéretekre rácáfolt a polgármester, amikor önként felajánlotta, hogy kifizeti a teljes megígért összeget és városi költségen lebontva, utolsó tégláig visszaad mindent az iparosságnak. Először dr. Pálfy József litkár ismertette az elöljáróság határozati javaslatát, amelyben elfogadta a város ajánlatát. Az első felszólaló Pálfy Dániel volt: — Itt a mi rovásunkra történik valami, aminek nem volna szabad megtörténnie, — mondotta. Ugy látja, hogy a város is igyekszik a többi osztállyal szemben az iparosságot háttérbe szorítani. — Tótágas ez! — kiállják közbe. — Vegyék el az épületet erőszakkal, de oly egyezséget, amellyel az ipartestület nem tudja átmenteni vagyonát, nem fogadhatunk el. — Veszünk egy vityilót — mondta ezután Dóba y József — és amikor beléköllözünk, nem lesz egy fillérnyi pénzünk se, amivel hozzákezdhetnénk valamihez. Az iparosság vezetőségében van a hiba egyrészt, másrészt pedig a város tanácsában, amely az iparosság iránt határozott rosszindulattal viseltetik. Marosán Milán csatlakozik Pálfy Dániel nézetéhez és díjtalan telek kérését indítványozza. A gazdákkal — mondja —, bizonyára másként bánnának hasonló esetben. K i s Géza feltűnés közepette bejelenti, hogy a közgyűlés által kiküldött bizottság egyetlen egyeseiben sem <"olt abban a helyzetben, hogy a város halóságával közvetlenül tárgyalhasson, mert ezt Körme ndy Mátyás és Pálfy József végezték s a tagokai kész dolog elé állító tták. Gombos István szólt ezután hozzá a kérdéshez. — Én, mint a bizottság egyik tagja, Kis Géza által már ismerlelell mellőzést abban az esetben nem is tartottam volna sérelmesnek, ha az elnökség, illetve az elöljáróság olyan javaslattal jölt volna, amely az iparosság érdekeit száz százalékban érvényre juttatja. A kiszemelt házak megtekintése által arra a meggyőződésre jutottam, hogy a felajánlott eladási összegért megfelelő helyen, elfogadható, a testület céljaira szolgáló házat nem találhatunk, ugy. hogy ezért legfeljebb csak egy összedönleni való viskói hidunk a Belvárosban venni. Azl kívánom, hogy ha már a várossal ezt az üzletet meg kelt kötnünk, az iparosságot a legcsekélyebb károsodás se érje! Gombos István általános helyesléssel fogadott felszólalása után Somogyi Szilveszter polgármester lépett a termebe. — Egyáltalában nem teltem még lépéseket a törvényes kisajátításra — mondotta a polgármester —. Kijelentette, hogy a felajánlotl összegei kifizeti készpénzben, azonkívül az épületeket lebontatja és azoknak minden anyagát az iparosságnak viszs z a a d j a és garantálja, hogy két évig még nyugodtan birtokolhatják a házal. A közgyűlés ezután a vezetőség javaslaLával szemben a polgármester módosított ajánlatát fogadia el. Amerikai ízü rablótámadás a kecskeméti országúton. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Kecskemét—budapesti országúton ma dé ulán amerikai izü rablótámadás történi. Alsónémedi halárában a Hangya egy Kecskemétről jövő teherautója megállt az országúton, mert vele szembe jött egy másik teherautó, amely szintén megállolt. 1 írről az autóról 25 felfegyverA tábla leszállította Balogh Lajos büntetését Bárdoss Béla pőrében. Érdekes megállapítások az ítélet Indokolásában. (A Délmagyarország munkatársától) Az ítélőtábla Ková cs Bókus-lanácsa hétfőn tárgyalta Ba logli Lajos törvényhatósági bizottsági tag. dr. Turóczy Mihály városi főügyész és Bárdoss Béla tb. főjegyző kölcsönös hatóság előtti rágalmazást pőrét. Az ügy előzményei ínég 1919-re nyúlnak vissza, amikor Bárdoss Béla titkára volt Vasek Ernő akkori kormánybiztosnak. Balogh Lajos ebben az időben többször összeütközésbe került Bárdoss Bélával, akit hivatali halalommal való visszaéléssel vádolt. így például Balogh azt állította, hogy Bárdoss a városi fizetésével egyidejűleg a katonai kincstártól is huz fizetést, továbbá. hogy mint főispáni litkár. magánhasználatra is igénybe vette a főispáni pecsétet. A vádakra Bárdoss Béla Balogh Lajost, mint katonát feljelentette a katonai hatóságoknál. Balogh Lajos pedig Bárdoss! jelentette fel. Bárdoss fegyelmi ügyét dr. Turóczy főügyész vezette le. Balogh azonban nem volt megelégedve Tu- . róczy hivatali működésével és őt részre haj- I URi DIVATCIKKEK Poilák Testvéreknél, Szeged, Csekonlcs u. és Széchenyi tér. Ingek, gallérok, nyakkendők sporlharisnyák, zoknik csakis elsőrendű minőségekben rendklvllll olcsó szabott árakon zelt ember ugrott le, lehúzták a Hangya autójának soffőrjét, valamint egy, az autón ülő napszámost és ütlegelni kezdték őket. Segélykiáltásukra a mezőn dolgozó földmlvesek ásót-kapál ragadtak, körülvették a rablókat, lefegyverezték őket, majd átadták őket a csendőröknek. lássál vádolta meg, aki azután felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége cimén jelentette fel Balogh Lajost. A feljelentéshez Bárdoss Béla is csatlakozott. A szegedi járásbíróság annak idején Balogh Lajosi bűnösnek mondotta ki és kétrendbeli halóság előtti rágalmazás cimén 80 napi fogházra, átváltoztatható 4 0 0 pengő tő- és 10— 10 pengő pénzbüntetésre ítélic. Az Ítélet indokolása kimondotta, hogy a bizonyítás anyaga szerint Balogh vádjai, amelyeket a belügyminiszterhez eljuttatott, valótlanok. Turóczy Mihályt a járásbíróság felmentelte azzal az indokolással, hogy az ellene emeli vádak büntetendő cselekményt nem képeznek. Hasonlóképen felmentette a bíróság Bárdoss Bélái is, mivel az ellene beadott feljelenlés elévült. Balogh Lajos felebbezése a szegedi törvényszék elé került. A törvényszék a járásbíróság itélelét helybenhagyta. > Balogh Lajosra vonatkozó ilélelindokolásl azouban részben megváltoztatta és kimondotta, hogy Balogh Lajos azon megállapításai igazaknak bizonyullak, amelyekben azt állította, hogy Bárdoss Béla a városi fizetésével egyidejűleg a katonai nyugdijai is felvette. A hétfői, harmadfokú tárgyaláson a vádat dr. Tompa Gyula ügyész képviselte, míg Balogh védelmében Szén t-T a m á s s y Miklós jelent meg. A tábla ítéletében részben megváltoztatta az alsó bíróságok ítéletét. Tényként állapította meg. hogy Balogh azon vádjának, hogy Bárdoss Béla felhatalmazás nélkül használta a főispán pecsétjét és hogy félrevezette a város polgármesteréi, amikor magasabb kéményseprői dijak szedését hozta javaslatba, — kellő ténybeli alapja volt. A tábla végül is Balogh Lajos büntetését 4 20 pengőről 2 20 pengőre szállította le. A büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ilélel jogerős. HMMBBMHnHnHnHMMi^Mi wrim «im Ebredőfjyülés 1927 júniusában 186 álmos részioeüőue/. CA Délmagyarország munkatársától.) A vasárnapi ébredő-gyűlésre beharangozott harmadik garnitúrából az utolsó pillanatban még Borbély-Maczky Emil is lemaradt és igy csak Eckhardt Tibor és Lenkey Lehel adlak Ízelítőt a vérszegénnyé sorvadt ébredő frazeológiából. A hivatalos megállapítások szerint 186-an voltak a hetek óta reklamirozott gyűlésen. E maroknyi érdeklődő mindennél jobban beszél az ébredők sikertelen szegedi szerepléséről. A Széchenyi Mozi nyári helyiségének ritkásan elfoglalt széksorai között sehol egy oiyan arc, amelyiknek némi szerepe is volna a város társadalmi életében. Napernyő alatt néhány magyarruhás hölgy. Öreg nyugdijasok, akik már előre örültek, hogy milyen jól fogják agyonütni a kánikulás vasárnap délelőttöt. Itt-ott elvétve aktív tisztviselők, akik már 11 óra után feszengve mozogtak helyükön és egyenkint szállingóztak ki a sörcsarnokok felé. Még talán a bejárati kapunál volt legmozgalmasabb a terep. A Horváth Mihályuccán elhaladó kíváncsiak néhány percre be-betértek. De amikor tapasztalták, hogy a harmadik garnitúra csak a dobogóvezéreinek tapsait tudja megkapni, azok is távoztak. Az ásítozó székek között néhány suhancgyerek futkároz, amikor Szécsényi István, az ébredők szegedi elnöke megnyitja a gyűlést. Beszédében Trianont emlegeti, majd átadta a szót, amint ő mondotta, a nála hivalottabb szónokoknak. Eckhardt Tibor könnyű nyári ruhában, kabátján a tenyérnyi nagyságú EME-jelvénynyel először a munkáskérdésről, majd a fascizmusról kezdett beszélni. Egyedül követendő eszme — mondotta —, amelyet ml ébredők pendítettünk meg először. — Lehangolva jelentette ki ezulán, hogy a nemzet nem tette magáévá az ébredő-eszmét... Beszélt a társadalmi integritásról, elmondott néhány adomát és hangját a maximumra srófolva, sietve ült le, hogy rágyújtson egy hatalmas szivarra, Lenkey Lehel tanárra már alig voltak kíváncsiak, pedig ő a zsidókról is szóiolt és olyan Az O/stíg-adomákat eresztett el, hogy a legkedélytelenebb hallgató sem birta el harsány kacagás nélkül. Először a harmadik garnitúra elnevezés ellen tiltakozott. — Azt igazán illik tudni a vörös sajtónak — mondotta —, hogy az első garnitúra Lemberkovics századosé volt. Azután jölt Eckhardt. A kommün után a vörösből fehérre vedlettek és a mostani harmadiknak nevezett garnitúra tulajdonképen az első, mert útközben megtisztult a salaktól és most szeplőtelenül állhat az ország közvéleménye előtt. Lenkey beszéde közben már délfelé járt az idő. Mindforróbban sütött a juniusi nap, ugy, hogy amikor egyszerre majdmindenki tódult a kijárat felé, a második és egyben utolsó szónok nagygyorsan befejezte beszédét. A dobogó vezérkara még nagyban gratulált Lenkeynek, amikor a helyiségben már csak a sorakozó rendőrök jelezték, hogy itt ébredőgyűlés volt 1927 junius 12-én.