Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1927-06-01 / 125. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Teleion: 1.3—33.--Kindcihlvalnl, külcsönkünyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda : Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » SZERDA 1927 JUNIUS 1 © © © III- ÉVFOLYAM, 125. SZÁM MAKÚ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telelőn: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Teleion: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetést ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-<iO, klllfőldttn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. E Elég voll a Tótágasból. E sorok' irója se nem látta, se nem olvasta Mészöly Gedeon színpadi szatíráját, ennélfogva joga volna rá, hogy a védelmébe vegye. Ez persze különös jogcím a védelemre, de semmivel se különösebb arra, mint a támadásra. Ha tíz, husz, száz, kétszáz politikus tótágast állhat egy színdarab miatt, amelyet nem ismer s amelynek talán a szerzőjéről se tud semmit, esetleg a nevét se hallotta eddig, — akkor e sorok írójától se volna vakmerőség, ha arra figyelmeztetné a haragos politikusokat, hogy Mészöly Gedeon magyar tudós, akit emiatt a dolog miatt még akkor se volna szabad staláriális elbánás alá vonni, ha hibázott volna. Végre politikusokkal is megesett már néhányszor, hogy sokkal végzetesebb hibákat követtek el, mint egy nem sikerült szinpadí szatíra, de a politikusok hibáiból nem igen szokott fejvesztés lenni, — vagy ha igen. legfeljebb egy-két újságírót csuknak be érte, közörömre, természetesen. Eszünk ágában sincs Mészöly Gedeont megvédeni. Mészöly Gedeon kétségtelenül hibázott, akár naivságból, akár gondatlanságból. Olyan régi vágású konzervatív embernek, mint ő, akinek bizonyára nem tartozik a kedvenc irói közé se Anatole Francé, se II. G. Wells, tudnia kellett volna azt, hogy Magyarország a szabadság klasszikus földje ugyan, de azért Kazinczy Ferencet megakarták nótáztatni a vármegyék, mint nyelvújítót és tán föl is írtak ellene a diétához. Igazán nem lehet kívánni, hogy e tekintetben ma jobb legyen a helyzet, mint százhúsz évvel ezelőtt volt, amikor egyéb tekintetekben sem jobb. A magyar nyelv tanárának számot kellett volna vetnie vele, hogy Magyarország nem Franciaország, ahol meg lehetett irni A pingvinek szigetét és nem Anglia, ahol H. G. Wells az egész világ füle hallatára vágja a szemébe hazájának India kifosztását és rabláncon-tartását. De ha erre nem gondolt Mészöly Gedeon, gondolnia kellett volna — Szekl'ü Gyulára. Mészöly Gedeon hibázott, de nem abban, amiért olyan hangos szóval kárhoztatják. Mégis levonta a konzekvenciákat, visszavont mindent, bocsánatot kért mindenkitől. Mit akarnak még? Az egyetemeket akarják bezárni, azért, mert a bűnös véletlenül egyetemi tanár? Az egyetemmel máskor, korábban kellett volna foglalkozni, elvi alapon és országos érdekből. Ilyen közszellem mellett egyébként igazán sajnáljuk, hogy a szerző nem forgalmi adóellenőr, mert akkor talán az eset a forgalmi adó eltörlését vonná maga vitán. A kultuszminisztert akarják megbuktatni, amért azt az abszolút korrekt választ adta, hogy ő abba bele nem szólhat, miről ír színdarabot egy egyetemi tanár, miről nem? Ha a kultuszminiszter, akinek működéséről mi meg-meg szoktuk mondani a véleményünket, nem ezt a választ adta volna, hanem azt helyezte volna kilátásba, hogy kerékbe fogja töretni, vagy a Pegazus farkára köttetni a vádlottat, akkor egy percig se érdemelné meg, hogy a helyén maradjon. A gondolatszabadságnak ennyi védelme még ma is kötelessége a magyar kultuszminiszternek. Mit akarnak tehát még a haragos politikusok? Népgyüléseket tartanak? Miért, ki ellen, kinek az érdekében? Nincs az országnak egyéb baja, mint haditáncot járni egy kis odaégett szalonnás rántotta körül? Mi nem mondjuk azt, hogy a kisgazda-társadalom becsülete szabad préda, — nem, az éppen olyan szent, mint a többi társadalmi osztály becsülete, mint akár a grófoké, akár a munkásoké, akiket elég gyakran sértegetnek, nem a szegedi színpadon, hanom az ország színpadán, nem is félreérthetően, hanem egészen félreérthetetlenül. El kell ismerni, hogy a munkásképviselők tiltakoznak is ellene, — de x-endszerint eredménytelenül. A kisgazdák képviselőinek is joguk volt tiltakozni, de a további demonstrációnak nincs semmi értelme s legjobb gyors pertörléssel élni, — éppen a kisgazda képviselők érdekében. Mert mit szólnának hozzá, ha egyszerre elébük állana a hivó szónak engedve a történelmi nevű kisgazdavezér szelleme és azt mondaná:»Akik életetekkel és véretekkel védelek egy egyetemi tanár ellen, amikor meghaltam, hol voltatok akkor, mikor a különitmények vetettek rám lest és a vonat kazánjába akartak dobni?* És mi lenne, ha a kisgazdák százezrei eléjük állnának a kisgazda-képviselőknek és azt kérdeznék tőlük: »Hová tettétek a mi nagy vezérünk, a mi nagyatádi Szabó Istvánunk programját? Ti, akik a mi vezéreinknek mondjátok magatokat, megcsúfoltátok a mi igazi vezérünk emlékét, most keresztes hadjáratra hivlok bennünket, noha az nem igért nekünk semmit és nem vett el i tőlünk semmit, se bizalmat, se reményt, se hitet.« $ A nyilt választás másodszor is gyözött Zalaegerszegen. (Budapesti tudósítónk telefonjelcntése.) A. közigazgatási biróság megsemmisítette Kraij István báró mandátumát és mindjárt az uj választás kiírása után olyan hangok hallatszottak: Farkas Tibor nem győzhet Zalaegerszegen ... A hangok jól voltak informálva, Farkas Tibor ajánlási iveit 400-al többen Írták alj*, mint az egységespárti Kray Istvánét, — de Azért a nyill választás fölényes győzelmei aratott Zalaegerszegen másodszor is. A kerület 71 községét tábori telefon-rendszerrel szerelték fel, minden községbe katonaságot vezényeltek és megjelent a kerületben az az alezredes is, aki megjelent Monoron, ahol Pakotsot buktatták el, megjelent Orosházán, ahol Nagy Vincét buktatták meg és megjelent Félegyházán, ahol Horváth Zoltánt buktatták meg. Megjelent minden ellenzéki kerületben és mindegyik kerületből fölényes egységespárli győzelmet jelenthettek. Az alezredes pedig mindenütt kijelentet,tc, hogy csak mint magánember tartózkodik a kerületben. Zalaegerszegen sem volt semmiféle incidens. ; ^ " 'r, Természetesen Kray Istán báró szavazói járulhattak először az urnákhoz és dél felé már 1000 szóval vezetett. Délután fél 5-re 700 szóra csökkent előnye, majd ez a szám állandóan nőtt. Nyilt szavazás volt. A választás végül is Kray István báró győzelmével végződött, akire 7327 szavazatot adtak le Farkas Tibor 5644 szavazatával szemben és így Kray Istvánt 1683 szótöbbséggel választották meg. A harc tulajdonképpen Zalaegerszegen dőlt el. A vidéken mindenütt Farkas Tibor volt előnyben, mert Farkas 5279 szavazatával szeníben Kray csak 4636 szavazatot kapott. A Farkas javára mutatkozó előnyt teljesen megsemmisítette a zalaegerszegi szavazatok aránya, mert Zalaegerszegen Krayra 2691, Farkasra 365 szavazat esett. Farkas Tibor különösen három községben volt nagyon erős. Söjtörben az arány 506:34, Alsóbogodon 117:11, Felsőbagodon 91:2 volt Farkas Tibor javára. Kedden délután aláírták a cse&-magyar kereskedelmi szerződést. (Budapesti tudósítónk telefonjelen- reskedelmi szerződést. Magyar részről dr. Nickl tése.) Prágából jelenlik: Ma délután a külügyminisztériumban aláírták a csehszlovák—magyar keIWWWWWWWlW WWWWWWMíMW'J^ WWiHWOWWUiWIÍWIIMMIM— WHXMW<W<WWMW<WIW Alfréd, cseh részről Friedmann dr. követségi tanácsos írták alá a szerződést. Lángokban a prágai K.omédia-szini)áz. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A Vencel-léren levő Komédia-szinház ma esle kigyulladt. Mire a tűzoltók megérkeztek, a lángok már a színpadra és a menyezetre is átterjedtek. Mire sikerült a tüzet lokalizálni, három tűzoltó és két asszony súlyos égési sebeket szenvedtek. A szinházban ma nem volt előadás. Az anyagi kár rendkívül nagy és azt hiszik, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. Elkobozták a bukaresti lapokat, mert beszámoltak a román kormányválságról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelenlik: A politikai helyzet egyre zavarosabb. Tegnap este ugy látszott, hogy a nemzeti egység kormányának megalakítása elé nem gördülnek akadályok, mára azonban kiderült, hogy Averescu nem hajlandó kiadni a hatalmat kezéből. Averescu lapjai egyöntetűen a koalició ellen foglalnak állást. A liberális sajtó szerint a román bel- és külpolitikai helyzet any» nyira zavaros, hogy a jövő feladatainak elvégzésére csakis a nemzeti egység kormánya vállalkozhat. Beavatott körök szerint Averescut Coga Oktávián beszélte le a koalíciós kormány megalakításáról. A reggeli lapokat, melyek teljes részletességgel számollak be a politikai helyzetről, elkobozták. A lapok másodszor is megjelentek, de a politikai helyzetre vonatkozó közlés cenzúrázva volt.