Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-13 / 110. szám

1927 május 8. DÉLMAGYABORSZÁG 3 Mgyö határában egy szabálytalanul f>aladó szeUér miatt felborult egy szegedi bérautó. Az utasok megmenekültek. Cseszneki sofför súlyos sérüléseket szenvedett. (A Délmagi]arország munkatársától.) Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Vásárhely felé vezető országúton szerencsés kimenetelű autószerencsétlenség történt. A üfén-autógarázs egyik autója, amelyet CsesZrieki Antal vezetett, Szegedről kiindulva Algyö közelében felborult. Az autóban ülő két férfi és egy nő sértetlenül került ki a romok alól, Cseszneki Antal sofför azonban súlyos kar- és bordatörést szenvedett. A Kéri-garázs autója csütörtökön délelőtt 10 óra körül indult el a szegedi garázsból. Az autót Láda vásárhelyi molnár akarta megvásárolni, akinek azonban az a kikötése volt, hogy a vétel előtt próbautat szeretne tenni az autóval. A vásárhelyi molnár egyik rokonával és feleségével csütörtökön reggel bejött Szegedre és elhatározták, hogy az eladásra felkínált autóval próbautat tesznek. A Vásárhelyi-sugáruton át az algyői országúton rendes menetsebességgel, minden baj nélkül haladt a kocsi, amikor az algyői vasúti töltés előtt az úttest jobboldalán egylovas szekér poroszkált. A szekeret katona hajtotta és Cseszneki sofför már jó messziről jelzéseket adott le, hogy figyelmeztesse az xit jobboldalán haladó kocsit. A katonakocsi kocsisa az autójelzésekre hirtelen ostort kapott elő (A Délmagyarország munkatársától.) A népjóléti miniszter néhány hónappal ezelőtt rendeletet adott ki, amelynek értelmében minden község és város két évenkint legalább egyszer köteles ivóvizét bakteriológiai vizsgálat alá vetni, hogy abban az esetben, ha a viz egészségtelennek bizonyulna, a hatóságok megtehessék a szükséges intézkedéseket. A rendelet értelmében dr. Horváth Dezső, a népjóléti minisztérium bakteriológiai osztályának vezetője nemrégen mintát vett ugy a magasnyomású, mint az alacsonynyomásu szegedi vízvezeték vizéből és a tiz helyről vett mintákat Budapesten vegyelemezte. A vizsgálat eredményéről be is számolt a népjóléti miniszternek, aki jelentésének másolatát most küldötte lc Szegedre. A jelentés szerint dr. Horváth Dezső kismértékű zavarodást csak a Kálvária-téri egye(A Délmagyarország munkatársától.) A csütörtöki tanácsülésen meglehetősen éles vitát provokált az a probléma, amelyet föld' bérhátralékok cimen könyvelhetnek majd el a város háború utáni annaleszei. A vita a polgármester és dr. Turóczy Mihály főügyész között keletkezett és azzal a megállapodással végződött, hogy a városnak szigorú példát kell statuálni. A vita magva és kiinduló pontja az a polgármesteri bejelentés volt, amely szerint a földbérhátralék eléri már a két-hárommilliárd koronát, tehát a városnak szigorúbb rendszabályokhoz kell folyamodnia, ha azt akarja, hogy a földbérlők megszokják ismét a bérfizetést. — Van olyan földbérlő — mondotta a polgármester —, aki kéthárom év éta egyetlen fillért sem fizetett, ez pedig valóságos merénylet a város összpolgársága ellen. A város földje száznegyvenezer ember tulajdona, senkinek sincs tehát joga ahhoz, hogy ezt a vagyont egymaga | és belevágott lovába. A szekér nagy gyorsasággal fordult balfelé. Eközben történt, hogy az autó közvetlenül a kocsi mögé ért és a sofför csak ugy tudta az összeütközést elkerülni, hogy az autót leszorította a gyalogjáróra. Az országút gyalogjárója mentén [elhalmozott kavicsdombon azonban az autó defektet kapóit és a kavicsdombba belefutva oldalt borult. Az autóban ülő utasok oly szerencsésen repültek ki a kocsiból, hogy kisebb horzsolásokan kívül súlyosabb bajuk nem történt. Cseszneki Anlal sol'főr azonban oly szerencsétlenül zuhant ki a kocsiból, hogy balkarját és egyik bordacsontját eltörte. A megindult rendőri nyomozás megállapította, hogy a szerencsétlenségért az autó soffőrjét nem terheli felelősség. Az utón haladó kalonakocsi kocsisa szabálytalan oldalon vezette kocsiját és amikor tévedését észrevette, nagy gyorsasággal akart átvágni a baloldalra. Ekkor történt, hogv a sol'főr el akarta kerülni az összeütközést, miért is letért a gyalogúira, ahol azután a kavicsdombok miatt a szerencsétlenség liekövelkezélt. Cseszneki Anlalt súlyos sérülésével beszállították a közkórházba, a teljesen összetört autót szekérre léve vontatták be a garázsba. |temi intézetek vízcsapjairól veit vizben észlelt, gázképződést azonban sehol sem tapasztalt. A szegedi viz bacilustartalmát negatívnak találta és így közegészségügyi szempontból a tiz minta közül egyel sem kifogásolt. Megállapította ezek alapján, hogy a szegedi magasnyomásu és alacsonynyomásu vízvezeték vize nem ártalmas az egészségre. A hivatalos vegvelemzés eredménye megnyugvást keltelt a városházán, mert az utóbbi időben olyan aggodalmak merültek fel, hogy a szegedi vízvezeték vizében az egészségre ártalmas anyagok vannak. Mint emiékezeles, a tanács egy ízben meg is bizta dr. Rigler Gusztáv professzort, az egyetem közegészségtani tanszékének tanárát az ivóviz megvizsgálásával. Rigler professzor vizsgálatainak eredménye nem volt anngira megngugtató, mint dr. Horváth Dezső jelentése ... élvezze, mert ez a polgárság súlyos megkárosítását jelenti. Igaz, hogy a legkényelmesebb megoldás az lenne, ha a földeket öröktulajdonul kiosztanánk a bérlők között, eltörölnénk a földbért mindenütt és azt adó címén a belvárosi polgárságra vélnénk ki, de nem hiszem, hogy ehhez a megoldáshoz hozzájárulna a belváros polgársága. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy megvédelmezzük a polgárság vagyoni érdekeit, éppen ezért mindent el kell követnünk, hogy a bérlők megfizessék a városi földek használatáért a mór kétizben is redukált béreket. A tiszti ügyészség tul van terhelve munkával, valószínűleg ezért nem fordíthat kellő gondot erre a kérdésre, éppen ezért szükségesnek látom, hogy a város tiszteletbeli ügyészei közül behívjunk egyet ennek a munkának elvégzésére. Dr. Turóczy Mihály feleslegesnek tartja a tiszteletbeli ügyészek behívását, mert a kérdés elintézése nem kíván jogászi munkát. Egyszerűen keresetet kell beadni a bírósághoz a hátralékos bérlők ellen, ezeket a kereseti blankettákat pedig két díjnok is kitöltheti. — Szerintem azonban nem az a baj, hogy a bérlők nem akarnak, hanem az, hogy nem tudnak fizetni — mondotta a főügyész —, tehát céltalannak látszik a pörösködés. — Akkor vissza kell venni tőlük a földet — állapította meg a polgármester — Ha kapok két segéderőt, két hét alatt benyújthatom a bírósághoz az összes nemfizető bérlők ellen a keresetet és rövidesen kitehetjük őket a bérletből. — Ez megint szélsőséges megoldás lenne. A város teljesen nem teheti ki a bérlőket, akiknek a bérleten házuk, lakásuk van. Én ugy gondolom, hogy ki kell hasítanunk a bérletnek azt a részét, amelyen a tanya van, ezt náluk hagyjuk, de a földet vegyük el. A tanácsülésen a vita nem végződött eredménnyel, utána azonban a polgármester telefonon felhívta a főügyészt, akivel közölte, hogy talált valami jónak látszó megoldást. — Aratásig várnunk kell — mondotta a telefonba —, aratás uíán azonban ki kell válaszfanunk néhány nemfizető bérlőt és áltól kíméletlenül viszsza kell vennünk a bérletel, hogy a többiek számára példát statuáljunk. Ha látják majd, hogy a város nem veszi tréfásan a dolgot, akkor talán megijednek és pótolják eddigi mulasztásukat. A polgármester érdeklődésünkre elmondotta még, hogy a nemfizetés járványszerüen terjed a szegedi tanyákon. Van olyan bérlő, aki két-három éve nem fizet bért és mivel a többiek látják, hogy semmi baja nincs belőle, kedvet kaptak szintén a nemfizetéshez. A bérlők körében különben titokzatos agitáció folyik a bérfizetés ellen. Hogy kinek, mí célja van ezzel az agitációval, ezt nem lehet tudni. A legveszedelmesebb a helyzet Csengelén, ahol pedig a kétszeri revizió következtében már is abnormálisan alacsonyak a földbérek. Az átlagbér katasztrális holdanklnt nyolcvan kiló buza, alig fele annak, amit az ország más vidékein kisholdankínt fizetnek bér fejében. —- A város ezeket a hátralékokat nem engedheti el, mert hiszen ebben az esetben felborulna a költségvetés, hiszen milliárdokról van szó. Véglegesen elszántam már magam arra, hogy a nemfizeiők ellen a legkíméletlenebb szigorral fogunk eljárni. Remélem, hogy egy-két szigorú példa láttára észhezlérnek a többiek is. Valorizációs pör a Széchenyi Mozi körül. (A Délmagyarország munkatársától.) A! Széchenyi Mozi épületét, mint emlékezetes, a háború alatt épitették, a felépitő vállalat a Budapesti Mozgófényképszinházak Rt. volt. A moziépület Mihajlovics Dezső telkén épült fel. Az építők és a telektulajdonos közölt olyan egyezség létesült, hogy a mozi a felépítés után »ajándékképen" azonnal Mihajlovics tulajdonába száll, azonban csak 1945-ben rendelkezheiik vele szabadon. A moziépitő részvénytársaság 1945-ig rendes évi bért köteles fizetni a telektulajdonosnak. Ez az évi bér az évek során mintegy 108 ezer papirkoronára rúgott, ez az összeg azonban a korona fokozalos romlásával kapcsolatban nem tarlóit lépést a drágasággal. A telektulajdonos 1924-ig fel is vette a papírkoronás évi béreket Később azonban megtagadta az évi bér átvételét és nemrégiben a birósághoz fordult, kérve, hogy a Mozgófényképszinházak Rt. állal fizetendő évi bért a biróság valorizálva állapítsa meg. A panaszló keresetében nem teljes valorizációt kivánt, csak azt kérte, hogy az évi bér arányban legyen a mai pengőértékkel. A szegedi járásbíróságon dr. Szalay Zoltán járásbiró junius közepén tárgyalja az érdekes valorizációs pört. A szegedi ivóviz a bakteriológiai vizsgálat eredménye szerint megfelel az egészségügyi keveteiméíiyeksiek. ÁI város Kérlelhetetlenül elveszi a földet a nemfizetö földbérlöRtöl. Két-t)árommilliárd a földbérőátralék. — Bérlők, akik két-f>árom év óta nem fizetnek bért.