Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-13 / 110. szám

1927 május 8. DÉLMAGYABORSZÁG 3 Mgyö határában egy szabálytalanul f>aladó szeUér miatt felborult egy szegedi bérautó. Az utasok megmenekültek. Cseszneki sofför súlyos sérüléseket szenvedett. (A Délmagi]arország munkatársától.) Csü­törtökön délelőtt 10 órakor a Vásárhely felé vezető országúton szerencsés kimenetelű autó­szerencsétlenség történt. A üfén-autógarázs egyik autója, amelyet CsesZrieki Antal veze­tett, Szegedről kiindulva Algyö közelében fel­borult. Az autóban ülő két férfi és egy nő sértetlenül került ki a romok alól, Cseszneki Antal sofför azonban súlyos kar- és borda­törést szenvedett. A Kéri-garázs autója csütörtökön délelőtt 10 óra körül indult el a szegedi garázsból. Az autót Láda vásárhelyi molnár akarta meg­vásárolni, akinek azonban az a kikötése volt, hogy a vétel előtt próbautat szeretne tenni az autóval. A vásárhelyi molnár egyik ro­konával és feleségével csütörtökön reggel be­jött Szegedre és elhatározták, hogy az el­adásra felkínált autóval próbautat tesznek. A Vásárhelyi-sugáruton át az algyői ország­úton rendes menetsebességgel, minden baj nél­kül haladt a kocsi, amikor az algyői vasúti töltés előtt az úttest jobboldalán egylovas szekér poroszkált. A szekeret katona hajtotta és Cseszneki sofför már jó messziről jelzé­seket adott le, hogy figyelmeztesse az xit jobb­oldalán haladó kocsit. A katonakocsi kocsisa az autójelzésekre hirtelen ostort kapott elő (A Délmagyarország munkatársától.) A népjóléti miniszter néhány hónappal ezelőtt rendeletet adott ki, amelynek értelmében min­den község és város két évenkint legalább egyszer köteles ivóvizét bakteriológiai vizsgálat alá vetni, hogy abban az esetben, ha a viz egészségtelennek bizonyulna, a hatóságok meg­tehessék a szükséges intézkedéseket. A rende­let értelmében dr. Horváth Dezső, a népjóléti minisztérium bakteriológiai osztályának ve­zetője nemrégen mintát vett ugy a magasnyo­mású, mint az alacsonynyomásu szegedi víz­vezeték vizéből és a tiz helyről vett mintákat Budapesten vegyelemezte. A vizsgálat eredmé­nyéről be is számolt a népjóléti miniszternek, aki jelentésének másolatát most küldötte lc Szegedre. A jelentés szerint dr. Horváth Dezső kis­mértékű zavarodást csak a Kálvária-téri egye­(A Délmagyarország munkatársától.) A csütörtöki tanácsülésen meglehetősen éles vitát provokált az a probléma, amelyet föld' bérhátralékok cimen könyvelhetnek majd el a város háború utáni annaleszei. A vita a polgármester és dr. Turóczy Mihály főügyész között keletkezett és azzal a megállapodás­sal végződött, hogy a városnak szigorú pél­dát kell statuálni. A vita magva és kiinduló pontja az a pol­gármesteri bejelentés volt, amely szerint a földbérhátralék eléri már a két-hárommilliárd koronát, tehát a városnak szigorúbb rendsza­bályokhoz kell folyamodnia, ha azt akarja, hogy a földbérlők megszokják ismét a bér­fizetést. — Van olyan földbérlő — mon­dotta a polgármester —, aki két­három év éta egyetlen fillért sem fizetett, ez pedig valóságos merénylet a város össz­polgársága ellen. A város földje száznegy­venezer ember tulajdona, senkinek sincs te­hát joga ahhoz, hogy ezt a vagyont egymaga | és belevágott lovába. A szekér nagy gyorsaság­gal fordult balfelé. Eközben történt, hogy az autó közvetlenül a kocsi mögé ért és a sofför csak ugy tudta az összeütközést elke­rülni, hogy az autót leszorította a gyalog­járóra. Az országút gyalogjárója mentén [elhalmo­zott kavicsdombon azonban az autó defektet kapóit és a kavicsdombba belefutva oldalt borult. Az autóban ülő utasok oly szerencsé­sen repültek ki a kocsiból, hogy kisebb hor­zsolásokan kívül súlyosabb bajuk nem történt. Cseszneki Anlal sol'főr azonban oly szerencsét­lenül zuhant ki a kocsiból, hogy balkarját és egyik bordacsontját eltörte. A megindult rendőri nyomozás megállapí­totta, hogy a szerencsétlenségért az autó sof­főrjét nem terheli felelősség. Az utón haladó kalonakocsi kocsisa szabálytalan oldalon ve­zette kocsiját és amikor tévedését észrevette, nagy gyorsasággal akart átvágni a baloldalra. Ekkor történt, hogv a sol'főr el akarta kerülni az összeütközést, miért is letért a gyalogúira, ahol azután a kavicsdombok miatt a szeren­csétlenség liekövelkezélt. Cseszneki Anlalt súlyos sérülésével beszál­lították a közkórházba, a teljesen összetört autót szekérre léve vontatták be a garázsba. |temi intézetek vízcsapjairól veit vizben ész­lelt, gázképződést azonban sehol sem tapasz­talt. A szegedi viz bacilustartalmát negatívnak találta és így közegészségügyi szempontból a tiz minta közül egyel sem kifogásolt. Meg­állapította ezek alapján, hogy a szegedi ma­gasnyomásu és alacsonynyomásu vízvezeték vize nem ártalmas az egészségre. A hivatalos vegvelemzés eredménye meg­nyugvást keltelt a városházán, mert az utóbbi időben olyan aggodalmak merültek fel, hogy a szegedi vízvezeték vizében az egészségre ár­talmas anyagok vannak. Mint emiékezeles, a tanács egy ízben meg is bizta dr. Rigler Gusz­táv professzort, az egyetem közegészségtani tanszékének tanárát az ivóviz megvizsgálásá­val. Rigler professzor vizsgálatainak eredmé­nye nem volt anngira megngugtató, mint dr. Horváth Dezső jelentése ... élvezze, mert ez a polgárság súlyos meg­károsítását jelenti. Igaz, hogy a legkényelme­sebb megoldás az lenne, ha a földeket örök­tulajdonul kiosztanánk a bérlők között, eltöröl­nénk a földbért mindenütt és azt adó címén a belvárosi polgárságra vélnénk ki, de nem hiszem, hogy ehhez a megoldáshoz hozzá­járulna a belváros polgársága. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy megvédelmezzük a polgárság vagyoni érdekeit, éppen ezért min­dent el kell követnünk, hogy a bérlők meg­fizessék a városi földek használatáért a mór kétizben is redukált béreket. A tiszti ügyész­ség tul van terhelve munkával, valószínűleg ezért nem fordíthat kellő gondot erre a kér­désre, éppen ezért szükségesnek látom, hogy a város tiszteletbeli ügyészei közül behív­junk egyet ennek a munkának elvégzésére. Dr. Turóczy Mihály feleslegesnek tartja a tiszteletbeli ügyészek behívását, mert a kér­dés elintézése nem kíván jogászi munkát. Egyszerűen keresetet kell beadni a bíróság­hoz a hátralékos bérlők ellen, ezeket a kere­seti blankettákat pedig két díjnok is kitöltheti. — Szerintem azonban nem az a baj, hogy a bérlők nem akarnak, hanem az, hogy nem tudnak fizetni — mondotta a főügyész —, tehát céltalannak látszik a pörösködés. — Akkor vissza kell venni tőlük a földet — állapította meg a polgármester — Ha kapok két segéderőt, két hét alatt benyújthatom a bírósághoz az összes nem­fizető bérlők ellen a keresetet és rövidesen kitehetjük őket a bérletből. — Ez megint szélsőséges megoldás lenne. A város teljesen nem teheti ki a bérlőket, akiknek a bérleten házuk, lakásuk van. Én ugy gondolom, hogy ki kell hasítanunk a bérletnek azt a részét, amelyen a tanya van, ezt náluk hagyjuk, de a földet vegyük el. A tanácsülésen a vita nem végződött ered­ménnyel, utána azonban a polgármester tele­fonon felhívta a főügyészt, akivel közölte, hogy talált valami jónak látszó megoldást. — Aratásig várnunk kell — mondotta a telefonba —, aratás uíán azonban ki kell vá­laszfanunk néhány nemfizető bérlőt és áltól kíméletlenül visz­sza kell vennünk a bérletel, hogy a többiek számára példát sta­tuáljunk. Ha látják majd, hogy a város nem veszi tré­fásan a dolgot, akkor talán megijednek és pótolják eddigi mulasztásukat. A polgármester érdeklődésünkre elmon­dotta még, hogy a nemfizetés járványszerüen terjed a szegedi tanyákon. Van olyan bérlő, aki két-három éve nem fizet bért és mivel a többiek látják, hogy semmi baja nincs belőle, kedvet kaptak szintén a nemfizetéshez. A bérlők körében különben titok­zatos agitáció folyik a bérfizetés ellen. Hogy kinek, mí célja van ezzel az agitáció­val, ezt nem lehet tudni. A legveszedelme­sebb a helyzet Csengelén, ahol pedig a két­szeri revizió következtében már is abnormá­lisan alacsonyak a földbérek. Az átlagbér katasztrális holdanklnt nyolcvan kiló buza, alig fele annak, amit az ország más vidékein kisholdankínt fizetnek bér fejében. —- A város ezeket a hátralékokat nem en­gedheti el, mert hiszen ebben az esetben felborulna a költségvetés, hiszen milliárdok­ról van szó. Véglegesen elszántam már ma­gam arra, hogy a nemfizeiők ellen a legkímélet­lenebb szigorral fogunk eljárni. Remélem, hogy egy-két szigorú példa láttára észhezlérnek a többiek is. Valorizációs pör a Széchenyi Mozi körül. (A Délmagyarország munkatársától.) A! Széchenyi Mozi épületét, mint emlékezetes, a háború alatt épitették, a felépitő vállalat a Budapesti Mozgófényképszinházak Rt. volt. A moziépület Mihajlovics Dezső telkén épült fel. Az építők és a telektulajdonos közölt olyan egyezség létesült, hogy a mozi a fel­építés után »ajándékképen" azonnal Mihajlo­vics tulajdonába száll, azonban csak 1945-ben rendelkezheiik vele szabadon. A moziépitő részvénytársaság 1945-ig rendes évi bért kö­teles fizetni a telektulajdonosnak. Ez az évi bér az évek során mintegy 108 ezer papir­koronára rúgott, ez az összeg azonban a korona fokozalos romlásával kapcsolatban nem tarlóit lépést a drágasággal. A telektulajdonos 1924-ig fel is vette a papírkoronás évi béreket Később azonban megtagadta az évi bér átvételét és nemrégi­ben a birósághoz fordult, kérve, hogy a Mozgófényképszinházak Rt. állal fizetendő évi bért a biróság valorizálva állapítsa meg. A panaszló keresetében nem teljes valorizációt kivánt, csak azt kérte, hogy az évi bér arány­ban legyen a mai pengőértékkel. A szegedi járásbíróságon dr. Szalay Zol­tán járásbiró junius közepén tárgyalja az érdekes valorizációs pört. A szegedi ivóviz a bakteriológiai vizsgálat eredménye szerint megfelel az egészségügyi keveteiméíiyeksiek. ÁI város Kérlelhetetlenül elveszi a földet a nemfizetö földbérlöRtöl. Két-t)árommilliárd a földbérőátralék. — Bérlők, akik két-f>árom év óta nem fizetnek bért.

Next

/
Thumbnails
Contents