Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-06 / 104. szám

a ~ n alá veszi álláspontját és megállapítja. hogy szükség van a közmunkák tanácsára már csak a főváros ellenőrzésének szempontjából is. Felveti azt a gondolatot,' hogy a közmun­kák tanácsának hatáskört adjanak a szükséges mért,ékben és terjesszék ki működésének kö­réf a városokra is. Utána Krüger Aladár szólal fel és méltatja a földbirtokrendező bí­róság munkáját. Pinlér László Malasitsnak a kisebbségek helyzetéről tett megjegyzéseivel foglalkozva, kijelenti, hogy Nagymagyarország tipikusan nemzetiségi ál­lam volt. Csonkamagyarország pedig nem­zeti állam. A miniszterelnök figyelmét felhívja azokra a pedagógiai nehézségekre, amelyek a kisebbségi vidékeken a kétnyelvű oktatás so­rán mutatkoznak. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszol ezután az elhangzott felszólalásokra Az OFB ügyeivel nem kiván foglalkozni, mert ez a kérdés az igazságügy miniszter reszort­jába tartozik. Lingauer Albin és Pintér László a nyugati határszélen fekvő községekben lévő állapotokról beszéllek; hogy rosszak az utak és az államvasutak nem teszik meg a szük­séges intézkedéseket. A falvak ügyében határ­forgalmi megegyezésben vagyunk Ausztriával és amennyiben e megegyezés alapján vitás kérdések támadnak, pótmegegyezés utján in­tézzük a felmerült kérdéseket. A csempészet kérdésében megérti, hogy bizonyos kifogá­sok merülnek lel, nem szabad elfelejteni azon­ban, hogy a trianoni szerződés úgyszólván egyetlen ponton sem biztosit számunka ter­mészetes határokat. A csempészel problémája nemcsak pénzügyi, hanem általános közigaz­gatási kérdés is. A szigorú rendszabályok be­vezetését természetesnek kell tartani. A ki­adott rendelkezéseket a halóságok megtartják, j a kormánynak azonban az az álláspontja, hogy humánus módon hajtsák végre a szük­séges intézkedéseket. — A kisebbségek problémájára vonatkozóan örömmel hallotta Malasits fejtegetéseit, külö­nösen az idegenbe szakadt magyarok sorsáról. Megállapítja, hogy a felszólaló képviselő és bizonyára az a párt is, amelyhez tar­tozik, meleg érdeklődéssel viseltetik a kisebb­ségek iránt és hajlandó mindent megtenni az érdekükben, nemcsak a parlamentben, ha­nem minden adott alkalomkor is. Malasits Géza határozati javaslatának első részét elfo­gadja, a második pontjához azonban elvi szempontokból nem járulhat hozzá. A kisebb­ségi rendelet végrehajtása pontosan megtör­ni k. — Magyarországon kultúrpolitikát csinálni csak egy hatóságnak van joga és ez a kultusz­minisztérium. Sajnos, meg kell állapitanom, hogy sok tekintetben kifogásaim vannak azok­kal a kulturális ténykedéssekkel szemben, a melyeket a szociáldemokrata pártból irányí­tanak ... Propper Sándor: Itát az ébredők kultúrpo­litikája?! Várnai Dániel: Példát kérünk! Mozgás és zaj a baloldalon.) Bethlen István gróf miniszterelnök: Saj­nos, a szociáldemokrata párt kullurális tény­kedései során leggyakrabban Marx tanításait csepegtetik a gyermekek lelkébe, amire orszá­gos nemzeti és kultúrpolitikai szempontból nincs szükség. A miniszterelnök ezután Bródy Ernő fel­szólalására reflektál. Bejelenti, hogy törvény­javaslat van előkészítés alatt, amely éppen a Bródy Ernő által kifejtett szempontoknak fog majd eleget tenni. Az elnök a vitát ezután bezárja és a Ház többsége a költségvetést általánosságban elfo­gadja és megkezdődik a részletes vita. A kormányzóság költségvetésénél Szabó Imre kifogásolja, hogy a kormányzóság költ­ségvetése 18.750 millió koronára van felvéve, ezenkívül a miniszterelnök költségvetésébe kü­lön van felvéve a koronaőrség és a vitézi szék költsége is, ugy, hogy a kormányzóság körül­DÉLMAGYARORSZAG belül 20 milliárd kormával terheli a költség­vetést. A tételek törlését javasolja. Bethlen István gróf miniszterelnök elismeri, hogy az Ausztriával való összehasonlítás alap­ján Szabó Imrének van igaza, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria köz­társasággá vált és igy lemondott minden olyan díszes külsőségről, amelyek a mi államfor­máikkal járnak. Szabó Imre a föudvarnagyi bíróságot fö­löslegesnek tartja takarékossági szempontból Törlést javasol. Bethlen István gróf felszólalása után a Ház a rovatot eredeti szövegezésében fogadja cl. Szabó Imre a miniszterelnökségi sajtóosz­tály kiadásainak nagyságát kifogásolja. A sza­kasz törlését javasolja. Rassay Károly a következő felszólaló. Az általános vitában elmondott beszédemben rámutattam arra a jelenségre, hogy a miniszterelnökségi tárca költségvetésében az információs sajtószolgá­latra akkora összegg állíttatott be, mint amek­kora Nagymagyarország költségvetésében sze­repelt. Ilyen körülmények között elvártam volna a tisztelt kormánytól, hogy valamikép­pen elénk tárja azokat a momentumokat, amelgek indokolttá teszik, hogy a sajtóosztály költségei ilyen magas összegben állapíttas­sanak meg. — A törvényhozásnak tudnia kell, hogy milyen célokra fordíttatnak a sajtóinformá­ciós szolgálat cimen felvett összegek. A neve azt mondja: a sajtó informálása. Aki ismeri a mi sajtóviszonyainkat, nagyon jól tudja: hogy e célra a kormánynak egyetlen fillért sem kell fizetnie, mert a lapok nagyrésze sze­relemből, a másik része pedig megfélemlí­tésből készségesen áll a miniszterelnök ur ren­delkezésére ... Farkas Géza: Hiszen alig van kormány­, párti lap! í Rassay Károly: Bosszul van a képviselő ur informálva. Az a legveszedelmesebb kormány­párti lap, amely ellenzéki mezben támogatja a • kormány politikáját, — Nem tudom, mire szolgál ez a nagy összeg? Nem tudom, miért van ennek az összegnek a felvételére szükség. Annál ke­vésbbé tudom, mert kizártnak tartom, hogy a magyar sajtó akármelyik orgánuma pénzt fo­gadjon el azért, hogy közérdekű közleménye­ket helyez el. Ezt én kizártnak tartom. Föl kell vetnem léhát ismét a kérdést, mire for­dittatik ez az 516.000 pengő Szabó Imre: Lásd a B. H. és társait.'... Rassay Károly (Szabó Imre felé): Én ezt nem tudom. A miniszterelnök úrtól várom, hogy megmondja, mire fordittatik ez az 516 ezer pengő. Bethlen István gróf miniszterelnök nevetve halkan hátraszól a mögötte ülő kormánypár­tiak felé. Rassay Károly erre igy szól: Én is szeret­ném hallani a miniszterelnök ur válaszát. Bethlen István gróf miniszterelnök: Azt mondottam, hogy még a számvevőszéknek sem mondom meg, nemhogy a képviselő urnák. (Taps a kormánypárton.) Rassay Károly: Nagyon hálás vagyok a mi­niszterelnök.urnak ezért a kijelentéséért. Csak ezt akartam tudni. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ez egy rendelkezési alap... Rassay Károly: Nagyon örülök, hogy ilyen őszintén méltóztatott megmondani. Ezzel az egész kérdés el van döntve. Ki kell azonban jelentenem, hogy én ezt a tételt sohasem te­kintettem rendelkezési alapnak. Van a mi­niszterelnök urnák rendelkezési alapja, még­pedig a békebeli nagymagyarországi rendel­kezési alap tpljes összegben valorizálva. El­fogadom, higy ilyesmire szükség van, de a sajtóinformációs szolgálatra nem fogadhatok el rendelkezési alapot, legkevésbbé olyant, ami­ről elszámolni ne lehessen. Én a maggar sajtó nevében tiltakozom az ellen, hogy a költségvetésben egy olyan tétel szerepeljen, ' amely össze van kötve a magyar sajtó fogal­mával és amely tételről nyilvánosság előtt el­számolni nem lehet. A miniszterelnök ur ki­jelentése magában hordja a tétel morális el­ítélését, mert azt bizonyítja, hogy itt olyan 1927 május 6. kiadások vannak, amelyek a nyilvánosságot nem birják el. Csatlakozom Szabó Imre törlési indítványához. (Hosszantartó éljenzés és taps a baloldalon.) Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszol Rassay felszólalására. N'incs a világon egyetlen kormány, amelynek ne volna rendelkezési alapja. Ez egészen természetes do­log, amely fölött nem lehet sem felháborodni, sem csodálkozni. Minden kormánynak vannak olyan kiadásai, amelyek előre nem láthatók, a melyek költségvetési léteibe nem foglalhatók. Ami már most azt a kijelentést illeti, hogy ezzel nem lehet elszámolni, — én azt a kérdést vetem föl, helyes-e, kívánatos-e, szükséges-e elszámolni? Az én felfogásom szerint nem helyes és nem szük­séges. Olyan diszkrét kiadásokról van szó, ame­lyekben nincs semmiféle inmoralitás. Rassay Károly: Csak a teljesített szolgálatok megfizetése! Be t h 1 e n István miniszterelnök: Nem kell fel­tétlenül politikai szolgálatnak lennie. Sok olyan kérdés van, amelyben az alapban intéződik el. Ha Rassay képviselő ur tudná, milyen kiadásokról van szó, ő is hozzájárulna és azokat szükségesnek tartaná. A politikusoknak tudniok kell, hogy vau­nak olyan feladatok, amelyek megoldandók az ország érdekében, de a kiadásokat szellőztetni nem lehet. Bizonyára a szociáldemokratáknak is van rendelkezési alapjuk. Peyer Károly: Nekünk nincs, mi nyíltan el­számolunk! Be thlen miniszterelnök: A rendelkezési alap nem szolgál tisztán pártpolitikai célokat, csak cse­kély mértékben. Rassay Károly: Tehát mégis szolgál! Bethlen miniszterelnök: Rassay képviselő ur azt mondotta, hogy a sajtóalap fenyege­tő d z i k. Rassay Károly: Nem az alap, lianem a saj­tóosztály! Bethlen miniszterelnök: Ne vegyék fenyege­tésnek a sajtóosztály üzeneteit, — folytatta a mi­niszterelnök széles mosollyal — hanem tessék jóindulatú figyelmeztetésnek venni. Zajos derültség fogadta a miniszterelnök ki­jelentését. Bethlen miniszterelnök: Ha ezek a figyel­meztetések nem volnának, gyakran kellene a tör­vény által megszabott eszközökhöz nyúlni, éppen azért történnek a figyelmeztetések, hogy ne kell­jen hozzányúlni az ultinia ratiolioz, amire pe­dig gyakran szükség van az ország érdekében. Kéri a szakasz elfogadását. Szabó Imre a nemzeti kisebbségek védelmé­ről felvett szakasznál törlést javasol. Malasits Géza: Felszólalásával csak azt akarta elérni, hogy a hatóságok tartsák be a miniszter­elnök rendeletét Kéri a miniszterelnököt, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a tankönyveknél, mi­vel azok antiszemitizmusra izgatnak és gyűlölkö­dést hirdetnek. Bethlen miniszterelnök: Csodálkozik, hogy Szabó Imre törlési indítványát még csak meg sem indokolja. Hosszabban polemizál Malasits Gé­zával és kijelenti, hogy a jövőben ínég szigorúb­ban akarja megőrizni a szülők szabadsági jogát az iskolák megválasztása tekintetében. Kéri a szakasz elfogadását. A Ház ebbeii az értelemben határoz. A többi szakaszt vita nélkül a Ház magáévá teszi és igy a miniszterelnökségi költségvetést részletességben is elfogadta. A földművelési tárca költségvetésére áttérve Erdélyi Aladár előadó ismertette a költségvetést. Várnai Dániel kijelenti, hogy a mezőgazda­ság nincs olyan szomorú helyzetben, mint azt az előadó mondotta. Ezután a földbirlokrendező biróság működésé­ről beszélt. — A földreform nem hozta meg a kellő meg­nyugvást és végrehajtása sem váltolt ki teljes megelégedést. Hosszasan foglalkozott a magyar ta­nyavilág helyzetével, végül határozati javaslattal kérte, hogy a miniszter törvényjavaslatot nyújt­son be a kötelező betegség és balesetbiztosítás­nak a mezőgazdasági munkásságra való kiterjesz­téséről. A költségvetést nem fogadja el. Görgey István: A költségvetést elfogadja. Ezután a vitát megszakították. Kiss István a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette be, N á n á s s y Andor pedig a mentelmi bizottság határozatát R e i s i n g e r Ferenc ügyében. A bi­zottság a Ház megkövetésére kötelezte Reisín­gert, aki azonban már tegnap megkövette a Há­zat s ezért javasolja a bizottság, hogy az ügy felett térjenek napirendre. A Ház igy határoz. Az elnök javaslatára a vitát holnap délelőtt folytatják. Az ülés 6 órakor végződött.

Next

/
Thumbnails
Contents