Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-06 / 104. szám

a ~ n alá veszi álláspontját és megállapítja. hogy szükség van a közmunkák tanácsára már csak a főváros ellenőrzésének szempontjából is. Felveti azt a gondolatot,' hogy a közmunkák tanácsának hatáskört adjanak a szükséges mért,ékben és terjesszék ki működésének köréf a városokra is. Utána Krüger Aladár szólal fel és méltatja a földbirtokrendező bíróság munkáját. Pinlér László Malasitsnak a kisebbségek helyzetéről tett megjegyzéseivel foglalkozva, kijelenti, hogy Nagymagyarország tipikusan nemzetiségi állam volt. Csonkamagyarország pedig nemzeti állam. A miniszterelnök figyelmét felhívja azokra a pedagógiai nehézségekre, amelyek a kisebbségi vidékeken a kétnyelvű oktatás során mutatkoznak. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszol ezután az elhangzott felszólalásokra Az OFB ügyeivel nem kiván foglalkozni, mert ez a kérdés az igazságügy miniszter reszortjába tartozik. Lingauer Albin és Pintér László a nyugati határszélen fekvő községekben lévő állapotokról beszéllek; hogy rosszak az utak és az államvasutak nem teszik meg a szükséges intézkedéseket. A falvak ügyében határforgalmi megegyezésben vagyunk Ausztriával és amennyiben e megegyezés alapján vitás kérdések támadnak, pótmegegyezés utján intézzük a felmerült kérdéseket. A csempészet kérdésében megérti, hogy bizonyos kifogások merülnek lel, nem szabad elfelejteni azonban, hogy a trianoni szerződés úgyszólván egyetlen ponton sem biztosit számunka természetes határokat. A csempészel problémája nemcsak pénzügyi, hanem általános közigazgatási kérdés is. A szigorú rendszabályok bevezetését természetesnek kell tartani. A kiadott rendelkezéseket a halóságok megtartják, j a kormánynak azonban az az álláspontja, hogy humánus módon hajtsák végre a szükséges intézkedéseket. — A kisebbségek problémájára vonatkozóan örömmel hallotta Malasits fejtegetéseit, különösen az idegenbe szakadt magyarok sorsáról. Megállapítja, hogy a felszólaló képviselő és bizonyára az a párt is, amelyhez tartozik, meleg érdeklődéssel viseltetik a kisebbségek iránt és hajlandó mindent megtenni az érdekükben, nemcsak a parlamentben, hanem minden adott alkalomkor is. Malasits Géza határozati javaslatának első részét elfogadja, a második pontjához azonban elvi szempontokból nem járulhat hozzá. A kisebbségi rendelet végrehajtása pontosan megtörni k. — Magyarországon kultúrpolitikát csinálni csak egy hatóságnak van joga és ez a kultuszminisztérium. Sajnos, meg kell állapitanom, hogy sok tekintetben kifogásaim vannak azokkal a kulturális ténykedéssekkel szemben, a melyeket a szociáldemokrata pártból irányítanak ... Propper Sándor: Itát az ébredők kultúrpolitikája?! Várnai Dániel: Példát kérünk! Mozgás és zaj a baloldalon.) Bethlen István gróf miniszterelnök: Sajnos, a szociáldemokrata párt kullurális ténykedései során leggyakrabban Marx tanításait csepegtetik a gyermekek lelkébe, amire országos nemzeti és kultúrpolitikai szempontból nincs szükség. A miniszterelnök ezután Bródy Ernő felszólalására reflektál. Bejelenti, hogy törvényjavaslat van előkészítés alatt, amely éppen a Bródy Ernő által kifejtett szempontoknak fog majd eleget tenni. Az elnök a vitát ezután bezárja és a Ház többsége a költségvetést általánosságban elfogadja és megkezdődik a részletes vita. A kormányzóság költségvetésénél Szabó Imre kifogásolja, hogy a kormányzóság költségvetése 18.750 millió koronára van felvéve, ezenkívül a miniszterelnök költségvetésébe külön van felvéve a koronaőrség és a vitézi szék költsége is, ugy, hogy a kormányzóság körülDÉLMAGYARORSZAG belül 20 milliárd kormával terheli a költségvetést. A tételek törlését javasolja. Bethlen István gróf miniszterelnök elismeri, hogy az Ausztriával való összehasonlítás alapján Szabó Imrének van igaza, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria köztársasággá vált és igy lemondott minden olyan díszes külsőségről, amelyek a mi államformáikkal járnak. Szabó Imre a föudvarnagyi bíróságot fölöslegesnek tartja takarékossági szempontból Törlést javasol. Bethlen István gróf felszólalása után a Ház a rovatot eredeti szövegezésében fogadja cl. Szabó Imre a miniszterelnökségi sajtóosztály kiadásainak nagyságát kifogásolja. A szakasz törlését javasolja. Rassay Károly a következő felszólaló. Az általános vitában elmondott beszédemben rámutattam arra a jelenségre, hogy a miniszterelnökségi tárca költségvetésében az információs sajtószolgálatra akkora összegg állíttatott be, mint amekkora Nagymagyarország költségvetésében szerepelt. Ilyen körülmények között elvártam volna a tisztelt kormánytól, hogy valamiképpen elénk tárja azokat a momentumokat, amelgek indokolttá teszik, hogy a sajtóosztály költségei ilyen magas összegben állapíttassanak meg. — A törvényhozásnak tudnia kell, hogy milyen célokra fordíttatnak a sajtóinformációs szolgálat cimen felvett összegek. A neve azt mondja: a sajtó informálása. Aki ismeri a mi sajtóviszonyainkat, nagyon jól tudja: hogy e célra a kormánynak egyetlen fillért sem kell fizetnie, mert a lapok nagyrésze szerelemből, a másik része pedig megfélemlítésből készségesen áll a miniszterelnök ur rendelkezésére ... Farkas Géza: Hiszen alig van kormány, párti lap! í Rassay Károly: Bosszul van a képviselő ur informálva. Az a legveszedelmesebb kormánypárti lap, amely ellenzéki mezben támogatja a • kormány politikáját, — Nem tudom, mire szolgál ez a nagy összeg? Nem tudom, miért van ennek az összegnek a felvételére szükség. Annál kevésbbé tudom, mert kizártnak tartom, hogy a magyar sajtó akármelyik orgánuma pénzt fogadjon el azért, hogy közérdekű közleményeket helyez el. Ezt én kizártnak tartom. Föl kell vetnem léhát ismét a kérdést, mire fordittatik ez az 516.000 pengő Szabó Imre: Lásd a B. H. és társait.'... Rassay Károly (Szabó Imre felé): Én ezt nem tudom. A miniszterelnök úrtól várom, hogy megmondja, mire fordittatik ez az 516 ezer pengő. Bethlen István gróf miniszterelnök nevetve halkan hátraszól a mögötte ülő kormánypártiak felé. Rassay Károly erre igy szól: Én is szeretném hallani a miniszterelnök ur válaszát. Bethlen István gróf miniszterelnök: Azt mondottam, hogy még a számvevőszéknek sem mondom meg, nemhogy a képviselő urnák. (Taps a kormánypárton.) Rassay Károly: Nagyon hálás vagyok a miniszterelnök.urnak ezért a kijelentéséért. Csak ezt akartam tudni. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ez egy rendelkezési alap... Rassay Károly: Nagyon örülök, hogy ilyen őszintén méltóztatott megmondani. Ezzel az egész kérdés el van döntve. Ki kell azonban jelentenem, hogy én ezt a tételt sohasem tekintettem rendelkezési alapnak. Van a miniszterelnök urnák rendelkezési alapja, mégpedig a békebeli nagymagyarországi rendelkezési alap tpljes összegben valorizálva. Elfogadom, higy ilyesmire szükség van, de a sajtóinformációs szolgálatra nem fogadhatok el rendelkezési alapot, legkevésbbé olyant, amiről elszámolni ne lehessen. Én a maggar sajtó nevében tiltakozom az ellen, hogy a költségvetésben egy olyan tétel szerepeljen, ' amely össze van kötve a magyar sajtó fogalmával és amely tételről nyilvánosság előtt elszámolni nem lehet. A miniszterelnök ur kijelentése magában hordja a tétel morális elítélését, mert azt bizonyítja, hogy itt olyan 1927 május 6. kiadások vannak, amelyek a nyilvánosságot nem birják el. Csatlakozom Szabó Imre törlési indítványához. (Hosszantartó éljenzés és taps a baloldalon.) Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszol Rassay felszólalására. N'incs a világon egyetlen kormány, amelynek ne volna rendelkezési alapja. Ez egészen természetes dolog, amely fölött nem lehet sem felháborodni, sem csodálkozni. Minden kormánynak vannak olyan kiadásai, amelyek előre nem láthatók, a melyek költségvetési léteibe nem foglalhatók. Ami már most azt a kijelentést illeti, hogy ezzel nem lehet elszámolni, — én azt a kérdést vetem föl, helyes-e, kívánatos-e, szükséges-e elszámolni? Az én felfogásom szerint nem helyes és nem szükséges. Olyan diszkrét kiadásokról van szó, amelyekben nincs semmiféle inmoralitás. Rassay Károly: Csak a teljesített szolgálatok megfizetése! Be t h 1 e n István miniszterelnök: Nem kell feltétlenül politikai szolgálatnak lennie. Sok olyan kérdés van, amelyben az alapban intéződik el. Ha Rassay képviselő ur tudná, milyen kiadásokról van szó, ő is hozzájárulna és azokat szükségesnek tartaná. A politikusoknak tudniok kell, hogy vaunak olyan feladatok, amelyek megoldandók az ország érdekében, de a kiadásokat szellőztetni nem lehet. Bizonyára a szociáldemokratáknak is van rendelkezési alapjuk. Peyer Károly: Nekünk nincs, mi nyíltan elszámolunk! Be thlen miniszterelnök: A rendelkezési alap nem szolgál tisztán pártpolitikai célokat, csak csekély mértékben. Rassay Károly: Tehát mégis szolgál! Bethlen miniszterelnök: Rassay képviselő ur azt mondotta, hogy a sajtóalap fenyegető d z i k. Rassay Károly: Nem az alap, lianem a sajtóosztály! Bethlen miniszterelnök: Ne vegyék fenyegetésnek a sajtóosztály üzeneteit, — folytatta a miniszterelnök széles mosollyal — hanem tessék jóindulatú figyelmeztetésnek venni. Zajos derültség fogadta a miniszterelnök kijelentését. Bethlen miniszterelnök: Ha ezek a figyelmeztetések nem volnának, gyakran kellene a törvény által megszabott eszközökhöz nyúlni, éppen azért történnek a figyelmeztetések, hogy ne kelljen hozzányúlni az ultinia ratiolioz, amire pedig gyakran szükség van az ország érdekében. Kéri a szakasz elfogadását. Szabó Imre a nemzeti kisebbségek védelméről felvett szakasznál törlést javasol. Malasits Géza: Felszólalásával csak azt akarta elérni, hogy a hatóságok tartsák be a miniszterelnök rendeletét Kéri a miniszterelnököt, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a tankönyveknél, mivel azok antiszemitizmusra izgatnak és gyűlölködést hirdetnek. Bethlen miniszterelnök: Csodálkozik, hogy Szabó Imre törlési indítványát még csak meg sem indokolja. Hosszabban polemizál Malasits Gézával és kijelenti, hogy a jövőben ínég szigorúbban akarja megőrizni a szülők szabadsági jogát az iskolák megválasztása tekintetében. Kéri a szakasz elfogadását. A Ház ebbeii az értelemben határoz. A többi szakaszt vita nélkül a Ház magáévá teszi és igy a miniszterelnökségi költségvetést részletességben is elfogadta. A földművelési tárca költségvetésére áttérve Erdélyi Aladár előadó ismertette a költségvetést. Várnai Dániel kijelenti, hogy a mezőgazdaság nincs olyan szomorú helyzetben, mint azt az előadó mondotta. Ezután a földbirlokrendező biróság működéséről beszélt. — A földreform nem hozta meg a kellő megnyugvást és végrehajtása sem váltolt ki teljes megelégedést. Hosszasan foglalkozott a magyar tanyavilág helyzetével, végül határozati javaslattal kérte, hogy a miniszter törvényjavaslatot nyújtson be a kötelező betegség és balesetbiztosításnak a mezőgazdasági munkásságra való kiterjesztéséről. A költségvetést nem fogadja el. Görgey István: A költségvetést elfogadja. Ezután a vitát megszakították. Kiss István a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette be, N á n á s s y Andor pedig a mentelmi bizottság határozatát R e i s i n g e r Ferenc ügyében. A bizottság a Ház megkövetésére kötelezte Reisíngert, aki azonban már tegnap megkövette a Házat s ezért javasolja a bizottság, hogy az ügy felett térjenek napirendre. A Ház igy határoz. Az elnök javaslatára a vitát holnap délelőtt folytatják. Az ülés 6 órakor végződött.