Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-05 / 103. szám

DBLMAGYARORSZÁG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Teleion: 13—33. - Kíadóliivalal, külcsSnkönyvlár és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda: L8w Llpól ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » CSÜTÖRTÖK 1927 MÁJUS 5 9 a ® III. ÉVFOLYAM, ЮЗ. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Urí ucca ö. Teiefoii: í51. száM.« » « » « » HÓDMEZŐVASAKHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « ,» « » Előfizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, külföldön 0-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Világgazdaság és konferencia. Nem tudjuk most, amikor a világgazdasági konferencia megkezdette tanácskozásait, szabad-e a magyar pénzügyi világ egyik kitűnőségének átköliölt szavaival terjeszteni a peszszimizmus atmoszféráját, mely már úgyis a reménytelenség sötét ködével burkol be minden konferenciát. E szerint a konferenciák a legtökéletesebb gyűjteményei, a leghiánytalanabb muzeumai az emberiség ama útjainak, melyek nem vezetnek el a célig s azoknak az eszközöknek, melyek nem valósíthatják meg a rájuk bizolt feladatokat. Ezerszáz delegátus gyűlt össze világunk négy sarkából, hogy megvitassák a — kél évvel ezelőtt megformulázolt kérdéseket. A halottak gyorsan lovagolnak, de a világgazdaság még gyorsabban vágtat a problémák felvetődésének startjától a problémák elintézésének céljáig. Kii érdekelnek a kél évvel ezelőtt feladott leckék:' Amit a gazdasági élet autonómiája nem tudott megoldani két év alatt, arra a gazdasági élet elméleti tudósai sem találhatnak gyógyirt. Azt a gazdasági problémát, amit az élet nem oldolt meg, nem oldhatják meg a dogmák sem. Amin pedig álszáguldolt a világgazdaság, minek azl most konferenciákon felmelegíteni? A tegnapelőtt problémáit megoldotta a tegnapi nap s ma kezdünk csak el róla beszélni. A világgazdasági konferencia szakértői olyan haruspexek, akik a Levágott állat beléből megjósolják, hogy az állat ki fog múlni. Olyan idegenvezetők, akik állandóan a dogmák havas hegycsúcsain élnek s minden turistának. aki nélkülük kapaszkodott a csúcsra, megmagyarázzák, hogyan kellelt volna feljönniük. Olyan augurok, akik ma azt jósolják, hogy 1tegnap vihar volt-e, vagy szép idő. Viszszafelé jósolnak és visszafelé forgatják a történelem kódexét. Látványosságnak elsőrangú altrakció a genfi felvonulás, amit most még az oroszok első megjelenése is larkit. De ezek a bura alatt kitenyésztett bölcseségek kinek cselekvéséi befolyásolják s kinek vezetik az akaratát? A gazdasági életnek nem mi állapítjuk meg törvényeit, elég feladat, ha fel tudjuk ismerni. Az a véleményinfláció és memorandum-többiermelés, amiben a világgazdasági konferencia ki fog merülni, megnvit-e csak egyetlen lezárt utat is s a tilalmi táblák parancsain s a házi áldások tanácsain kivül hozzájárul-e valamivel is a termelés anarchiájának megszüntetéséhez s a szociális kiegyenlítődéshez? Hol van az a részeg optimizmus, amelyik még ebl>en hinni tud? Ila szónoki babér volna az az ezerjófü, amelyik enyhítene minden fájdalmat s behegesztene minden sebet, ugy még bizni lehetne, hinni lehelne, remélni lehetne a konferenciák sikerében. Ha a szó balzsam volna, már régen nem fájnának a háború sebei. Szónoki babérban nagytermelők vagyunk, ebben az áruban nincs olyan szükséglet, amit nyomban —• frankó Genf, ab Láger Népszövetség, — nem tudnánk kielégíteni. Egy nagy beszélő aulomala lesz ez a konferencia is: beledob valamelyik könnyelműség egy ötletet s megindul a szavak dupla rotációsa. Szó, szó, szó — mondotta Hamlet, pedig nem is vett részt a — wittenbergai konferencián. Egy nagy — gubacsbeváltó intézet lesz ebből a határtalanul széles feladatokhoz méretezett konferenciából is. Felé sírjuk nagy panaszainkat, felé sóhajtjuk sebeink sajgó üzenetét, cselekedetet várunk és tettet sürgetünk s csak szavak pókhálóját takarják a vérző sebekre. Az eldarabolt egész perbe idézi a rázuhanó kalapácsot, feléjük rázza megcsonkult tagjait s Genfből csak védőbeszédek áradala ömlik, de nem hangzik el az ítélet szava. Csak védő van, de nincs bíró s »az elszántság természetes színét a gondolat sápadtra betegili«. Konferencia összejön és konferencia szélmegy, a meghívók szétmennek s a delegátusok összejönnek, ömlik a szó és ömlik a pezsgő s a memorandumok és határozati javaslatok köteteiből az élet és dogma közé egy uj kínai falat emelnek fel s »marad, mi volt, a puszta lég »Mii nekem jóslat, tanács, aggodalmak« — mondják, ha nem is Ady Endre szavával, Európa hatalmai. Mit nejBeaMBaatawi kik a világgazdasági konferencia tanácsa, jóslala és aggodalmai, a nemzetközi gazdasági problémáik megoldásához úgyis a belpolitikai helyzet, az uralmuk érdekei adják a leghatékonyabb normát. S amíg az otthoni problémák előtt kénytelen meghajolni a világgazdaság érdeke, az emberi szolidaritás parancsa, a lelkek integrálódásának eredendő erénye, addig a nemzetközi konferenciák csak a szónagyipar, tanácsüzem és ötletgyár termelőmunkáját tudják elvégezni. A világgazdaság pedig független marad a v i 1 ágjgazdasági konferenciái ól. Genf nagy izgalomban várta a világgazdasági konferenciára érkező orosz delegációt. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Genfből jelentik: A világgazdasági konferenciára kiküldőit orosz delegáció, O b o 1 e n s k yÖssinsk y, a moszkvai központi staliszlikai hivatal elnökének vezetésével ma délután érkezeit meg Genfbe. A genfi rendőrfőnök kérésére az oroszok már a Genf előtti állomáson elhagyták a vonalot és autón jöttek be Genfbe. A genfi pályaudvaron ezalall százakra menő tömeg várta az oroszokat és általános csalódást keltett, hogy az oroszok szalonkocsijából senki sem szállt ki. Az orosz delegáció szállodája előtt a késő délutáni órákban nagy tömeg gyülekezeti, a rendőrség azonban senkit sem engedett a szálloda közelébe. Obolensky-Ossynsky holnap, vagy holnapután mondja el a konferencia teljes ülésén programbeszédét. Ujabb viharok közölt tárgyalják az angol alsóházban a szakszervezeti javaslatot. Beckerí képviselői öl napra kitiltották az ülésekről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az alsóház ma délutáni ülésén ismét viharok voltak. A szakszervezeti törvényjavaslat tárgyalásánál Baldwin miniszterelnök is felszólalt, akinek beszédét a munkáspárt zajos ellenvetésekkel fogadta. Az egyik munkáspárti képviselő, Beckert a miniszterelnököt beszéde közben hitvány hazugnak nevezte, mire nagy felháborodás tört ki a konzervál iv párton, ami csak akkor csillapodott, amikor Beckert öt napra kizárták az alsóház üléseiről. A Missisipi megfékezésére mozgósították az Egyesült Államok összes technikai csapatait. Newyorkból érkezeit jelentés szerint a Missisipi árja most már hat államra terjed ki. Coolidge elnök utasította a hadügyminisztert, hogy mozgósítsa az Egyesült Államok valamennyi technikai csapatait és összpontosítsa azokat az árterületen. Wickburg városára a mult éjjel olyan váratlanul tört az ár, hogy a lakosságnak nem volt ideje a menekülésre és most a házak tetején várják a szabadulást. ММАММЙММАМММММЯММАММММММИМИ A miniszterelnök beszéde a külügyi bizottságban a magyar—olasz szerződésről. ,A szerződés megkötése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Jugoszlávia és közüliünk normális jóviszony fejlődhessen ki." Budapest, május 4. A képviselőház külügyi bizottsága ma délben Pékár Gyula elnöklésével ülést tartóit. Az ülés tárgya a magyar—olasz barátsági, békéltető és döntőbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat voll. Pogájig Frigyes előadó ismertette a szerződést. Apponyi Albert gróf szólalt fel ezután. Az Olaszországgal való megegyezés egyik fontos pontja a fiumei kikötő kérdése. E tekintetben nekünk ludvalevően még egy megegyezésre van szükségünk Jugoszláviával. Akkor, amikor Olaszországgal bizonyos politikai intimitásba léptünk, bizonyos közeledés szándékát Jugoszláviával szemben hangoztatták, amelyet azonban csak akkor helyeselhet, ha ez nem jár az ország igényeinek végleges elévülésével. Gratz Gusztáv: A szerződést elfogadja. Beck Lajos: Kérdés, hogy mennyiben változik hoivzetünk szomszédainkkal szemben e szerződés következtében. A mi helyzetünk rendkívüli óvatosságra int, mivel az Itáliával kötött barátsági szerződésünk semmiképen sem rendezi szomszédainkhoz való viszongunkat. Wolff Károly a javaslat becikkelyezéséhez hozzájárul. Gömbös Gyula: A szerződést helyesli. Gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Ha a szerződés jelentőségét kutatja, keresnie kell, melyek azon közös érdekek, amelyek a két ország között fennállanak. Ujat nem mond azzal, hogy Magyarországnak nagy érdeke, hogy enyhiltessék annak a gyűrűnek a nyomása, amelyet a kisántánt Magyarországra nézve jelent. Ha Olaszország nyugodt helyzetet kiván Középeurópának e pontján, amelyen mi állunk, ugy ennek az az egyik feltétele, hogy Magyarország erőhöz jusson, azt a súlyt képviselje, amely neki jár. Sok más tekintetben is