Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-29 / 123. szám

1927 május 29. DÉLMAGYARORSZÁG A szegedi honvédlörvényszék orozva elkövetett gyilkosság miatt halálra itélte Szabó II. József utászkatonát. (A Délmagyarország munkatársától.') A Délmagyarország tegnapi számában részlete­sen beszámolt Szabó II. József utászkatona gyilkossági ügyéről, akit pénteken vont fele­iősségre a szegedi katonai honvédtörvényszék. Szabó II. József — mint ismeretes — hátul­ról orozva lelőtte Berta János itadőrt. A gyil­kosság után bajtársát, Deák Gyula utászt arra kényszeritette, hogy az áldozat eltünteté­sében segítsen. A gyilkosságot azonban Schutz Ferdinánd is látta, aki futva igyekezett hirt adni a történtekről. Szabó II. József bajtársa üldözésére indult, majd amikor látta, hogy ugy sem tudja elfogni, szolgálati fegyverével az alsóvárosi temetőben mellbelőtte magát. Tegnapi kihallgatása alkalmával tagadta bű­nösségét. Elmondotta, hogy őrszolgálati köte­lességét teljesítette akkor, amikor Berta János ellen fegyverét használta. A pénteki tárgya­láson még a tanukat hallgatták ki. Szomba­ton délelőtt a pörbeszédek következtek. Dr. Buza Géza katonai ügyész gyilkosság bűntet­tében kérte a vádlottat bűnösnek kimondani. Vádolta azonkivül nyilvános erőszakoskodással és őrszolgálati kötelesség mulasztással. Deák Gyula utászt szintén őrszolgálati kötelesség mulasztásával, mivel őrhelyét elhagyta és a lőszerraktárt magára hagyta. Szabó II. József védője védence ártatlansá­gát bizonyitolta. Kifejtette, hogy Berta János támadta meg az őrtálló katonát, aki köteles­evőé, hol az a szilaj hurrázás és hol az az el­keseredett ellenállás, amellyel a holnaposokat és a liolnaposok első rohamát diadalra váltó Nyuga­tot fogadták ? Párist hódított és faltörő kosnak az Arany János tradícióban mumiáskodott Buda s a világvárosinak hazudott orfeumlirát döngi­csélő Pest ellen. De akkor elszánt vezére és kimagasló spodasszenjei voltak ennek a harcnak. Ma nincs Ady, nincs vezér, akiért tűzbe,, vízbe mennek a vitézek, akinek neve tüzes harci kiál­tás, győzelmi Jézus-Mária az ajkakon, akinek neve minden karon csillogó pajzs, minden kézben rontó kelevéz. A mai fiatal lírának tehát nincs oly kimagasló egyénisége, mint Ady volt. Minden lelkes irodalom­rajongó keresi, várva-várja az uj vatest; de nem hiszem, hogy eddig megtalálta volna. Az olyan bátor és hirtelen felfedezők pedig, mint Rákosi Jenő, nem bizonyultak mindig Kolumbusoknak. De ha az uj magyar líra nélkülözi is egyelőre a maga Adyját, az igazi tehetségeknek, a jó poétáknak, a kedves hangú, finom dallamokat pengető énekeseknek még sincs egészen hijjával. Sőt a lágy, mélán zengő dalokba belehasit olykor egy-egy harsányabb ének is, egy-egy fellegekig sziporkázó ditliramb, túláradó extázisban ujjongó óda. Lehet, hogy valamelyik fiatal költőben mégis ott szunnyad a nemzet nagy rapszodoszának, hal­halhatatlan bárdjának csirája, de talán a sors végzése volt, hogy ez a csira olyan fiatalon olyan teljes pompájú virággá hasadjon Adyban, akinek sietnie kellett az élettel. Sokat várnak Szabó Lőrinctől, aki kezd már tekintély lenni a fiatalok között. De fejlődési vonala érdekesen ivei fölfelé s lírája egyre erő­teljesebben és tisztábban bontakozik ki. Debrecen­ből jött, az Alföld zsiros szivéből, de nagy nyu­gati kulturával, gazdag nyelvismerettel és klasz­ségét teljesítette. Amikor tettének következ- \ szikusan zsongó versekkel. Mint műfordító tette ményeire gondolt, meghurcoltatásától való fé­lelmében tettét palástolni igyekezett. Felmen­tést kért. A bíróság hosszas tanácskozás után délután két órakor hirdette ki ítéletét. A vádlottat gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek a bíróság és ezért kölél állali halálra itélte. Deák Gyula utászt az őrszolgálati kötelesség­sértés vádja alól azonban ¡elmentelte a bíró­ság, mivel bebizonyítást nyert, hogy kényszer következtében hagyta el őrhelyét. Az ítélet rövid indokolása kimondotta, hogy a vádlott hátulról orozva lőtte le a vadőrt, amiért gyilkosság bűntettében kellett bűnös­nek kimondani. Az ítélet ellen a védelem semmiségi panaszt jelentett be és az ügy aktái így a legfelsőbb katonai törvényszék elé kerülnek. Ax uj magyar lira Szabó Lőrinctől legifjabb Szász Károlyig. — Pillanatfelvételeit Költőkről és verseskönyvekről. Irta: Kállay Miklós. Hova tűntek azok a szép idők, amikor lázas reménységgel lestűk egy-egy verskötet megjelené­sét, amikor a folyóiratokat és a revüket azért vágtuk fel olyan türelmetlenül, hogy mennél ha­marabb ráakadjunk a kedvenc költőnk versére, amikor egy Ady-, Babits-, Kiss József-, Juhász­vagy Kosztolányi-vers megjelenése esemény volt s amikor minden fiatal lánynak megvolt a féltve őrzött füzete, amelybe gondosan leirt minden köl­teményt, amely megtetszett neki s amelyben idők multával mindjobban és jobban megszaporodott Ady, természetesen Farkas Imre rovására. Lirai láz volt akkor nálunk, de talán lirai láz volt az egész világon. Mindenki verset olvasott és titokban bizonyára irt is. Ha most sokkal ke­vesebb a versolvasók száma, az annyit jelent, hogy kevesebb a titkos fűzfapoéta is. Lehet, hogy a titkos drámaírók száma is megcsappant és Koroda Pál sokat emlegetett negyvenezrei ugyancsak leapadtak már, amennyire a színházak kisebb látogatottságából következtetnünk lehet. Ma már ritkaságszámba megy, ha egy széplelkü hölgy, akinek szivét megfogta a rádión hallott költemény, a szerzőhöz fordul, hogy a verset megszerezze. Az érzelmeknek bánatos letargiája | ez. Csüggedt vergődése régi, szép lobogásoknak. Vagy mi öregedtünk meg, vagy a költők nem olyan fiatalok már? ... Vannak-e még egyáltalában fiatal költők, vagy még mindig az öregek hazudják, Arany János Ars poétikájának tanácsát szigorúan betartva, az ifjúságot? Izgató kérdés ez ugy az olvasóközönség, mint az irodalom szempontjából. Ezért nem fog ártani egy kis körséta a > Muzsa-berkekben«, vagy a íköltői pagonyban«, ha ugyan a szabad-vers és a dadaizmus gépfegyverkattogás-ritmusának szá­zadában nem avultak már el végkép ezek a le­vendulaillatú szavak. Ami első pillantásra meglep az, hogy most nem olyan hangosak ezek a «Muzsa-berkek». A fegy­verek közt hallgatnak a múzsák, de a múzsák közt annál hangosabb a fegyverek lármája. Most azonban elült a csatazaj. Hol van az egeket verő a nevét ismertté. Omar Khajjam-nak, a sátorépitő­nek bölcs quatrain-jeit fordította le először, gyö­nyörűen csengő magyar versekre. Azután követ­kezett Shakespeare szonettjeinek tömörszépségü, gyönyörű fordítása; majd Tóth Árpád és Babits Mihály társaságában a Fteurs du Mai. Aztán gyor­san egymásután jöttek az eredeti versek. Eleinte még az olvasmányok és a költői reminiszcen­ciák aranyterhét hömpölygetve, azután egyre tisz­tábban, egyre egyénibb őszinteséggel. Legújabb kötete, a Fény, fény, fény nyomát sem mutatja semmi reminiszcenciának. Nincs itt semmi multa­kon merengő ellágyulás. Csupa bátor aktivitás ez a kötet. Ujjongó berohanás a fénybe, a jövő elé. Pogány életöröm, amely levetkőzteti mindenről az aranyat, szakit a tradíciók barna atelierszó­szával és uj szemmel, tiszta, derült plain-airben látja a dolgokat. A lendület, amelyet Szabó Lőrinc egyénisége ebben a kötetben vett, meglepő. Félig-meddig Ady Endre örökösének tartják Zsolt Bélát. Ma már elszakították Magyarországtól azt a hét várost, ahol Zsolt Béla ifjúságát töl­tötte. Komáromban született és ott nevelkedett, de egészen fiatalon Nagyváradra került ujságirónak. Itt ismerkedett meg Ady Endrével, aki megsze­rette a tehetséges és a költészetért rajongó fiatal­embert. Csúcsára is meghívta Zsoltot, akinek gyönge tüdeje mindig rászorult egy kis pihenésre és jó levegőre. Zsolt Adytól tanulta meg a nem­alkuvást, az igazság kérlelhetetlen szeretetét, a keserű és fájó, sokszor átkozódó magyarságot, amely az ő költészetének is alaphangja. A fiatal poéták közül talán Zsolt az egyetlen, aki politikai költeményeket ir s ezekben annyira poézissá ol­vad a politika, hogy még azt is érdeklik, aki kü­lünben undorodik a politikától. Talán ez a hajlan­dósága is Adytól kapott örökség, akinek költé­szetében bőven jutott hely a politika számára s akitől Zsolt a dacot és örök lázadozást is örö­költ. Zsolt Bélának eddig egy kötet verse jelent meg, az Igaz könyv. Mint Ady Endre üresen maradt helyének örökö­sét harangozták be Fodor Józsefet is, akit Mikes Szobafestést, mázolást és homlokzatfestést legelőnyösebb árban készítenek «¡5 Szilágyi és Szabó festömesterek Szeged, Dugonics tér 1i. St URI DIVATCIKKEK Pollák Testvéreknél, Szeged, Csekonics u. és Széchenyi tér. Ingek, gallérok, nyakkendők sporlharlsnyAk, zoknik csokis elsőrendű minőségekben rendklvtlll olcsó szabott órákon

Next

/
Thumbnails
Contents