Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-29 / 123. szám

ti DÉLMAGYARORSZÁG 1927 május 29. beállították. Berky Gyula: Felsőbb pirendröl. A tanárok fel utasításra levették a navoltak háborodva, a legnagyobb részük elitélte. Petri Pál: Legyenek meggyőződve, hogy igyekezni fogunk objektíve megvizsgálni az esetet. A ssersző és a relc/or. (A Délmagyarország munkatársától.) Szegeden természetesen nagy feltűnést keltettek a parlamenti események, élénken kommentálták a történteket. Elterjedt azonnal az a hír is, hogy a szinliáz vezetősége levette a műsorról a »Tólágas»~t, amit kedden akartak előadni. Mészöly Gedeont, a „Tótágas" szerzőjét lakásán kerestük fel. A professzor még semmit sem tudott arról a kavarodásról, amelyet darabja okozott a parlamentben, de egyáltalában nem lepődött meg, amikor közöltük vele a történtekel. — Igaz ugyan — mondolla —, hogy az egyetemi tanárok szegedi összejövetele alkalmából adatott elő ez a darab, de azt az egyetemi tanárokból alakított rendezőség tagjai közül sem d r. Tóth Károly rektor, sem az egyetemi taná os egyetlen l a g j a sem ismerte. Én csak néhány ismerősömmel és irótársammal ismertellem meg még régebben ezt a darabot és ezeknek a véleményét elég biztosítéknak tartottam arra nézve, hogy elő is adathassam. — A színpad mindig ki szokott figurázni különböző társadalmi osztályhoz tartozó alakokat, sokszor kifiguráz egyetemi professzorokai is, de nem hiszem, hogy egyetlen professzornak is eszébe jutna ezért neheztelni. A darabban nem egy t á r s a d a 1 m i oszt á 1 y t, hanem a 1 e g k ülönbözőbb társadalmi osztályok nak egyes alakjait gúnyolom. Nem csak gazda embereket, hanem a városi intellectuel osztályhoz tartozó alakokat is kifigurázok benne. Több helyen hangsúlyozom, a tanult nagybirtokos és az egyszerű földműves könnyen megértik egymást, ha közbe nem furakodik a félmüve 11 városi s villák. Aki a darab alakjainak szerepét. jellemét, lelki tulajdonságait figyelemmel kiséri, az világosan látja, hogy ezek az alakok közéletünknek most szereplő, vagy a közelmúltban szerepeli alakjai közül egyikke 1 sem azonosíthatók. Szerény véleményein szerint hogy egy szépirodalmi miiben biiul követett-e el az iró, vagy pedig nem, ez a kérdés szépirodalmi fórumok elé tartozik, nem pedig a politikai fórumok elé. — A darab alapeszméje a szélsőségek elleni küzdelem. A darab világnézete megegyezik az úgynevezett ó t i s z a-p á r t i mentalitással. Arra el voltam készülve, hogy az úgynevezett szélsőséges politikai irányzatok orgánumai meg fognak támadni a darab tendenciájáért. Nevetséges dolog azonban a rendkívül eszes és kiváló Nagyatádi Szabó Istvánra gondolni akkor, ha a Tótágas főhősének rendkívül gyámoltalan alakját látjuk. Nagyatádinak egykori minisztertársa, gróf Bánffy Miklós is egy birtokomban lévő levél szerint igen dicsérőleg nyilatkozott a T ó tágasról, amit bizonyára nem lett volna, ha az egykori minisztertársának kipellengérezése lett volna. Megmutatta Mészöly Gedeon azl a levelet, amelyet a Tótágas-sal kapcsolatban kapoll és a mely nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy előadatta a darabot, meri Ilerezeg Ferenc irodalmi véleményét respektábilisnak tartolta. A levél Budapesten kelt 192,"). junius 29-én és a következőképen szól: PENGŐ Három epyeéfjáron flór hátulvarrott és dupla talppal Lumpéi és Hegyinél Kedves Barátom! A »Tótágas -I elolvastam, mégpedig kétszer is, a darabról egyébként ugyanaz a nézetem, mint Kozma Bandinak, lláiiffv Miklósnak és minden ép izlésü embernek, akinek a kezében megfordult. Ez egyike a legmulatságosabb, a legelmésebb és a legigazibb dolgoknak, amit ebben a szomorú korban olvasni lehet. Hálásan köszönöm az élvezetei. Egészen kétségtelennek tartom, hogy a »Tótágas«-nak el fog érkezni az ideje. Pech volna, ha ez nem lenne egyszersmind a Te időd is. Szeretettel, igaz foarátsággal Herezeg Ferenc. — Mini einlilellem, mondotta a levél megmutastása után Mészöly Gedeon —, előre el voltam készülve nem ugyan parlamenti támadásra, de a szélső jobb- és szélső baloldali lapok elítélő "kritikáira. Éppen ezért a darab előadását következőképen intézlem: a szinházügyeket vezető Fodor Jenő tanácsnok urnák kijelenteltem, hogy nem akarom azt, hogy a darab előadásáért a színház vezetőségét miattam támadás érje akár amiatt, liogy a vezetőség helyi iró rossz darabjának előadásával anyagi kárt okoz csupán barátságból a színháznak, akár amiatt, hogy szatirikus részeiért különböző oldalakról támadják a városi hatóságot. Ugy egyeztem meg tehát, hogy fizelek egy c.gyesti jövedelemnek megfelelő összegei, ha kevesebb lesz a bevétel, az az én károm, ha löbb lesz, az az én hasznom, így azonban ugy az anyagi, mint az erkölcsi felelősség nem Szeged városa színházának vezetőjét terheli, hanem egyes-egyedül az én csekély személyemet. Természetesen annál kevésbé terhelheti bármiféle felelősség az egyetemet, illetőleg annak akármelyik szervét, mert hiszen az egész dologban az egyetem egyetlen szervének, sem pedig az egyetemi rendezőségnek semmiféle beleszólása nem volt és nem is leheteti. Dr. Tóti} Károly, a szegedi egyetem rektora képviselője a következőket monés felsőházi dolta: — A Szegeden megtartott egyetemközi összejövetel programjának az a része, amely az egyetemmel volt kapcsolatos és amelyet ezért az egyetemi tanárokból összeállítóit rendezőség intézett, a csütörtöki napon lefolyt; a második napon, pénteken a Szeged-váraslanyán rendezett kirándulás már az egyetem programján kivül esett. A színházban pénteken este megtartott színielőadást sem a város, sem az egyetem nem rendezte, hanem maga a szerző. Mészöly Gedeon, aki erre az alkalomra kibérelte a színházat. — Ami az előadott darabol illeti, az arra vonatkozó elismerő kritikákat Mészöly Gedeon előzetesen közölte töblxjk közöli velem is, magát a darabot azonban sem én, sem az egyetemközi összejövetel rendezősége nem ismertük. Mindenesetre sajnálatos, hogy bármennyire elkülönítve és az egyetem programjától bármennyire függetlenül is és bármennyire Mészöly Gedeon felelősségére is, a darab az egyetemi tanárok ittléte alatt került előadásra. Egészen bizonyos, hogy abban az esetben, ha a darabol az egyetem illetékes faktorai előzetesen ismerték volna és ismertem volna én is, közbelépünk, hogy a darab most ne adassék elő. — Hogy pedig a magyar földinivesnép szerepéről és jelleméről az egyetem és én magam miként vélekedünk, azt többek közöli igazolja éppen a Délmagyarország munkatársának még szerdán, tehát a darab előadása előtt rektori minőségemben adott nyilatkozatom. Berky Gyula a négy egyetemről. dek slb. villamoskalauz!, pónzbeszedői, vagy napidíjas állásokat kérnek. Ilyen körülmények közöli természetesnek kell tartani, hogy a négy egyelem további fejlesztése nemcsak anyagi, hanem szociálpolitikai okokból is ne(Budapesli tudósítónk telefonjelentése.) A parlament ülése után a Délmagyarország munkatársa felkereste Berky Gyula országgyűlési képviselőt és megkérte arra, hogy a Délmayyarorszáy utján tájékoztassa Szeged közönségét arról, hogy a továbbiakat illetőleg mi a kisgazda kéj)viselők álláspontja. — Már eddig is nehéz voll megértetni — mondotta Berky —, hogy a négy egyetem a jövőnek és nem a mának dolgozik. A parlamentben nagyon sokan vagyunk, akik azt a nézetet valljuk, hogy minden áldozatot, meg kell hoznunk a népművelés emelésére, a tanítói kar fizetésének javítására, az ipar, kereskedelem és gazdasági iskolák fejlesztésére, azonban a magasabb egyetemi végzettséggel biró proletariátus elszaporodását aggodalommal látjuk. Mindennapos eset, hogy képviselőktől diplomás emberek, orvosok, ügyvéhézségekbe ütközik. Már most mindezek után tegye magának fel a kérdést minden intelligens ember, opporlunus dolog-e éppen egy egyetemi tanárnak, a magyar adófizetők legnagyobb osztályát, a magyar parasztot mások mulattatására kigúnyolni. Értesülésünk szerint Berky Gyula inai felszólalásával a Tótágas nem kerül le. a parlament műsoráról, mert az appropriációs vita során több kisgazda képviselő fog ezzel a kérdéssel foglalkozni. Klcbelsberg kultuszminiszter a szegedi rektor utján bekéri a darab hiteles szövegét és azután intézkedik az ügyben. Z>r. Nagy László ügyvéd inzultálta a RecsKeméti főispánt. Kecskemét, május 28. Péntek este 10 óra és 15 perckor Fáy István főispán az uccán haladt a fölér felé. Az Arany János-ucca sarkán elhaladva az uccából haladt el dr. Nagy László ügyvéd, a függetlenségi párt embere Hajdú újságíró társaságában. A főispán ekkor átment a másik oldalra, visszanézett és látta, hogy az Arany János uccából autó közeledik. Azt hitte, hogy egyik barátja ül a kocsiban, amikor azonban közelebb ment, látta, hogy nem barátja, hanem dr. Nagy László az autó utasa. Amikor ezt a főispán meglátta, azt mondotta, hogy pardon, mi elnéztük egymást. Erre dr Nagy László azt mondta a mellette ülő újságírónak: — Ezzel most leszámolok, megpofozom a főispánt. Megállította az autót és a főispán felé fordulva szólt: — Nem néztük el egymást, mert leszámolni | valóm van Önnel az Az Est-ben megjelent nyilatkozat miatt. , A főispán azt válaszolta: Semmi közöm hozzá, leszámolni valóm nincs Önnel. Erre dr. Nagy László megtámadta a főispánt, aki erre a váratlan támadásra visszafordult és botjával védekezett. A verekedés közben a főispán botja eltörött. A jelenvolt szemtanuk választották el őket. A bűnügyi nyomozás megindult. Feltűnő olcsó árak! Szövet OC férfi öltön*. .ODP-töl Szövet felöl» . 36 Szövetnadrdg. 10 Szövet aver- 41) _ meköltönv . üzleti 41150 köppNT - ,u Gummi köppenv 16 Földes Zoltán ruhaáruházában Szeged. Kállai Albert IHldl occa 6. 622