Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-25 / 120. szám

1927 május 25. DÉLMAGYARORSZAG 9 Dr. Krausz József indítványt terjeszt a közgyűlés elé: Szeged város kérje a lakások felszabadításának elhalasztását. Érdekes indítványok a szerdai közgyűlés előtt. (A Délmagyarország munkatársától.') Az idő veszedelmesen közeledik a közigazgatási holtszezon felé, ami nagyon meglátszik azon a közgyűlési tárgysorozaton is, amelyet a tanács kedden délelőtt állított össze. A szőnyegen heverő fontosabb várospolitikai problémák, mint például a külvárosrészek világítása, a munkáslakások építése, különböző késedelmet okozó körülmények miatt továbbra is a szőnyegen heverésznek, anélkül, hogy feltápászkodhatnának a szerdai közgyűlés napirendjére. így azután a tanácsi előterjesztések meglehetősen szürkén sorakoznak majd a napirenden, amelybe az indítványok zuhatagja visz majd csak holmi elevenséget. De elevenséget visz a közgyűlésre a választás is. Számtisztet, számellenőrt választhatnak a városatyák szerdán és bizonyára a hagyományos választási szenvedéllyel gyakorolják majd ezt a jogukat. Közel ölesztendei államtitkárság és néhányhónapi felsőházi tagság után dr. Kószó István ismét belekapcsolódik a közigazgatási életbe. Indítvánnyal szerepel a közgyűlés tárgysorozatán. Azt indítványozza, hogy a város állandóan takaríttassa a Stefánia alsórakpartját, amely jelenleg valóságos szemétláda. A tanács az indítványt természetesen pártoló javaslattal viszi a közgyűlés elé. Valószínűleg nagy vitára ad ismét alkalmat dr. Krausz József indítványa, amelyben azt kívánja, hogy a közgyűlés irjon fel a kormányhoz és kérje a lakások felszabadításának elhalasztását. A tanács — szintén természetesen — mivelhogy a közgyűlésen igen befolyásos és tekintélyes pártja van a háztulajdonos osztálynak — az indítványt azzal a javaslattal terjeszti be, hogy a közgyűlés térjen fölötte napirendre. A tanácsi javaslat indokolása az, hogy a város közgyűlése néhány hónappal ezelőtt már intézett ebben az ügyben felterjesztést a kormányhoz, amikor azt kérte, hogy a népjóléti miniszter adjon ki egy ujabb lakásrendeletet, amely szerint a lakbérek negyedévenkint öt százalékkal emelkedjenek egészen az aranybérek száz százalékáig. Amikor ezt elérik, akkor adja meg a kormány a szabadfelmondás jogát, de a lakbéreket, a száz százaléknál bizonyos átmeneti ideig kösse meg. A tanács fölöslegesnek tartja »a kormány ujabb zaklatását«. Dr. Kormányos Benő azt indítványozza, hogy a város vonja ki a kisvasutat a központi üzemigazgatóság hatásköréből, állítson össze számára négy tanácstagból és négy városatyából álló külön igazgatóságot. A tanács az indítvány elvetését kéri, mert szükségtelennek tartja a külön igazgatóságot. Csonka Gergely alsóvárosi uccák kövezését sürgeti négyes indítványában. A tanács az indítványt a kövezési bizottság számára viszszakéri. Nagyobb jelentőségű indítványt terjesztett a közgyűlés elé dr. Pap Róbert, az ügyvédi kamara alelnöke. Indítványában azt kéri, liogy a közgyűlés irjon fel az igazságügyminiszterhez a kecskeméti és kalocsai törvényszékek, valamint a bajai törvényszéki kirendeltségnek a szegedi Ítélőtábla hatáskörébe való csatolása végett. A tanács az indítványt pártoló javaslattal viszi a közgyűlés elé és felhatalmazást kér a felirat megszerkesztésére. A feliratot egy küldöttség élén maga a polgármester adja majd át az igazságügyminiszternek, de elküldik a város parlamenti és felsőházi képviselőinek is. A felterjesztésben hivatkozik majd a tanács arra, hogy a szegedi tábla a megszállás következtében hajdani körzetének legnagyobb részét elvesztette, ezzel szemben a pesti tábla annyira tul van munkával terhelve, hogy éves restanciái vannak. Ha a kérdéses törvényszékeknek Szegedhez való csatolása következtében a szegedi táblán létszámemelésre lenne szükség, a város az uj bírák számára biztosit lakást is. Érdekes indítványa van Szabó Gyulának is, aki felterjesztést kíván intéztetni a kereskedelmi miniszterhez, hogy a kormány segilse elő az uj szegedi gyárvállalatok alapítását. Indítványában hivatkozik arra, hogy a város minden kedvezményt megad azoknak, akik uj gyárakat kívánnak alapítani Szegeden, ingyen telekkel és készpénzhozzájárulással, esetleg földdel is támogatja ezeket a vállalkozásokat. A tanács ezt az indítványt is pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. A tanácsi előterjesztések közöli szerepel az uj egyetemi kisajátítások ügye. A tanács javasolja, hogy a közgyűlés kérjen kisajátítási jogot a kereskedelmi minisztertől a Templom-lér rendezéséhez és a bonctani intézetek felépítéséhez szükséges telkekre. A lebontott palánki házak anyagának értékesítéséből 33 ezer pengőhöz jutóit a város. Ezt az összegei a tanács a fogadalmi templom továbbépítésére szánta. Engedélyt kér most a közgyűléstől, hogy fel is használhassa, mint költségvetésen kívüli hitelt, erre a célra. A tanács a piaci szabályrendeletnek a virágárusokra vonatkozó részét is beviszi módosítás végett a közgyűlésre. Az eddigi szabályok értelmében a virágárusok csak délelőtt árulhattak a Széchenyi-téren, a módosítás szerint ezentúl hétköznapokon egésznap, vasárnap pedig délután kél óráig árulhatnak, ha a közgyűlés hozzájárul a módosításhoz. Három tisztviselő nyugdíjazására is sor kerül a májusi közgyűlésen. Jakabffy Lajos 11). műszaki tanácsos 10, Szabó Kálmán főkertész 33 szolgálali évvel vonul nyugalomba, Pataky Lajos irodasegédtiszt pedig betegsége miatt. A városi párt kedden délután hat órakor tartotta közgyűlést előkészilő pártérlekezletét dr. Pap Róbert elnökielével igen gyér érdeklődés melleit. A párt letárgyalta a közgyűlés tárgysorozatát és elhatározta, hogy dr. Krausz József indítványának elfogadása mellett foglal majd a közgyűlésen állást, inert a lakók érdeke fontosabb közérdek, mint a háztulajdonosoké és csak törvényes intézkedésekkel lehet megvédelmezi a lakókat a fenyegető lakbéruzsora ellen. Szombaton délelőtt statárlális bíróság ül össze a szegedi törvényszéken. Rögtönitélő bíróság Ítélkezik Gárgyán Mátyás fölött, aki szüleire rágyújtotta házukat. CA Délmagyarország munkatártától.') A kommün utáni idők rögtönitélő eljárásai óla Szegeden nem volt statáriális tárgyalás. A rögtönitélő bíróságok hatáskörét az igazságügyminiszter — mint ismeretes — korlátozta és csak a lázadásra, továbbá a gyujtogatásra tartotta fent. Az elmúlt években néhány gyujlogatási ügyben ugyan szóba került a statáriális eljárás, a megindult vizsgálatok azonban mindig rendes birói útra terelték ezeket az ügyeket. A statáriális eljárás intézkedései a vádlott bűnössége esetében halálbüntetést ir elő a gyújtogatás és lázadás bűneseteiben. Abban az esetben azonban, ha a rögtönifélő bíróság tagjainak véleménye a bűnösség kérdésében nem volna egyöntetű, ugy a rögtönitélő bíróság Ítéletet sem hoz, hanem az ügyet rendes bírósághoz teszi át. A szegedi törvényszék elnökének intézkedésére most dr. Tóth Gyula tanácselnök elnökletével szombaton délelőtt rögtönitélő bíróság ül össze, hogy ítélkezzen a gyujtogatással vádolt Gárgyán Mátyás mórahalmi lakos bünügyében. A rögtönitélő ötös tanács tagjai lesznek az elnöklő Tóth Gyula tanácselnökön kivül dr. Hábermann Gusztáv, dr. Berze Árpád, dr. Schaffer Lajos és dr. Molnár István törvényszéki birok, továbbá mint póttag dr. Báthy Zoltán törvényszéki biró. A vádat dr. Kalmár Szilveszter ügyész képviseli, a védelmet dr. Kersch Ferenc látja el. A vád szerint Gárgyán Mihály, SzegedMórahalom 209. szám alatt lakó gazda 10 hold földet bérelt a várostól. A bérletet később átruházta fivérére, Gárgyán Mátyásra. A bérleti átruházáshoz később a városi tanács is hozzájárult. A szülők azonban a bérleti földnek csak a felét akarták átadni a fiúnak és kikötötték, hogy ennek a fejében tartozik őket életfogytiglan ellátni. Gárgyán Mátyás azonban hivatkozott a bérleti átruházási okmányra, aminek értelmében teljes jogait akarta érvényesíteni. A szülők ellenkeztek, amire Gárgyán Mátyás elhatározta, hogy megbosszulja magát. Április 25-én este 9 és 10 óra között azufán bosszúból felgyújtotta édesapjának náddal fedett házát, amelyben a szülőkön kivül még négyen aludtak. A felgyújtott ház teljesen leégett. A szülők és a testvérek azonban megmenekültek. A gyújtogatás után Gárgyán Mátyást letartóztattak. Az ügyészség a gyújtogatás után azonnal mint statáriális ügyet kezelte Gárgyán Mátyás bünügyét és értesülésünk szerint a legteljesebb bizonyítékokat sikerült produkálni Gárgyán Mátyás ellen. A statáriális tárgyalás kimenetele iránt jogászi körökben nagy érdeklődés mutatkozik. ElKésssült a javaslat a városi szenetear felállításáról. A tanács még ezen a héten dönt. (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délben tizenkét órakor Fodor Jenő tanácsnok elnökletével összeült az az ad-hoc bizottság, amelynek összehívását hétfőn határozta el a tanács, hogy véleménvl kérjen a felállítandó városi zenekar ügyében. Á kérdés sürgős letárgyalását az lelte szükségessé, hogy a katonai parancsnokság átirata szerint a város hatóságának május huszonötödikéig, tehát szerdáig nyilatkoznia kell, vájjon reflektál-e a jövő színházi szezonban a katonazenekar szolgálataira, mert ha nem refleklál, ugy más irányban kötik majd le a katonaság zenekarát. Az acl-hoc bizottság értekezletére meghívót kaptak a városi zeneiskola tanárai, a filharmonikusok vezetősége, a szegedi zeneszövelség vezetősége, a mozik igazgatósága, valamint az egyházközségek elnökségei is. Az értekezletet Fodor Jenő tanácsnok nyitotta meg, bejelentve, hogy az egyetlen tárgy a városi zenekar megszervezésének kérdése. Elmondotta, hogy a városi színházban évek óta a katonazenekar szolgállalla a zenét,mert eddig más megoldás nem kínálkozott. A katonazene azonban már évek óta nem elégiti ki teljesen a színház zeneszükségletét, különösen az okoz nehézséget, hogy nagyon sokszor elvezénylik más városba a zenekart, amikor a színház zene nélkül marad, ami súlyos anyagi károkat is okoz. Amikor a város házikezelésbe vette a szinházat, felmerüli az a terv, hogy a katonazenekart valahogyan pótolnia kellene a városnak, még pedig állandó jellegű polgári zenekar megszervezésével. Az előzetes megbeszéléseken kélféle terv merült fel. Az egyik az, hogy a város 53—55 tagu zenekari szervezne, amely a színházon kívül ellátná a mozik zenesziikséglelél is, azonkívül szolgállalná az egyházi zenét, a közzenét, hangversenyeket és térzenéket rendezne. A másik terv az, hogy a város csak harminctagu kis zenekart szervezne, amely kizárólag a színház zeneszükséglelét szolgáltatná.