Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-24 / 119. szám

2 DfiLMAGYAROBSZAG 1927 májug, 21 Temesváry Imre előadó ismertette a törvényjavas­latot. I'nkols József volt az első szónok, aki azzal kezdi beszédét, liogy a pénzügyi kormány a sza­nálás érdekében minden eszközi felhasznált. Azo­kat a végzetes liibáluit, amelyek a kormány pénz­ügyi politikájúi jellemezték, ineg kell szüntetni. A kormány nem veszi észre, hogy milliók pusz­tulnak el és a dolgozó polgári társadalom megy tönkre. Hiába minden, a pénzügyi kormány ha­ladt a maga utján. Most már beruházásokat akar eszközölni, ugyanakkor, amikor a magángazdaság teljesen tönkre van léve. Mint égető probléma a magyar magángazdaság éleiében az ajtókon dü­börög a liadikölesünkötvények problémája. Az ál­lam tisztességébe és becsületébe vetett hitel ren­díti meg az a kijelentés, hogy nem fizetik vissza a hadiköjesönöket. Nyilatkozzék meg végre a kor­mány lelkiismerete, mert szükség lehet még nem­zeti áldozatokra és akkor majd nem lesz meg az állam hitelképessége. Az a helyes megoldás, ha a hadikölcsönök valorizációját az egyenlő teher­viselés elve alapján oldják meg. A kormány nyomorenyhitő akciói akar gyako­rolni azokkal szemben, akiknek követclnivalójuk van. Kétségtelen, hogy a karitativ valorizáció a pro­tekcionizmus ujabb állomását fogja jelenteni, ami még nagyobb elkeseredést fog kelteni. Pakots József: A pénzügyi kormány sokkal ki­sebb ügyekre nagy összegeket fordít. A Bacher­konszernt milliárdokkal szanálták. Sok olyan ki­adás van. amelynek megszorítása mellett rendezni lehetne a hadikölcsöri kérdését. Körülbelül 17tM»00 család egzisztenciája függ e kérdés rendezésétől. Tessék már most gondoskodni, hogy az a üU millió pengő, ami szükséges, már a jövő évi költségvetésben szerepeljen. Ha az adós nem tud fizetni, akkor a hitelezővel szemben ügyességi ál­láspontra lép. — Kéri a pénzügyminiszteri, hogy pénzügyi programjába vegye fel ennek a kérdésnek a ren­dezését. Az ülés háromnegyed kél órakor éri véget. A román király állapota Ismét válságosra fordult. (Budapesti tudósitóak telefonjele n­lésc. Belgrádból jelenlik: Az udvarhoz közel­álló, rendszerint jól informált körök szerinl Fer­dinánd állapota ismét válságosra fordult. A király két nap óta semmiféle táplálékot nem veit magához. Aggódva várják Hartmann párisi és S 1 u i s brüsszeli professzorok megérkezését, akiket legnapelőlt táviratilag kértek Bukarestbe. Heiienetes ere/il földrengést JelessteK asz európai sszeiszmográfolc. (Budapesti tudósítónk telefon jelen­té se Berlinből jelentik: A jénai egyetem szeiz­mográf készüléke ma délután távoli kataszt­rofális földrengést jelzett. Az előjelekből ítélve, a földrengés arányai jóval meghaladják az 1923. évi japán földrengés méreteit. Egyes lökések olyan hevesek vollak, hogy a szeizmográf rajzónja a rengés felvételére szolgáló papírlapról lecsúszott. A földrengés központja vagy Dclamerikában, vagy Közép-Ázsiában lehetett. Ugyanilyen katasztrofá­lis rengéseket jelzett a bécsi és a berlini egyetem szeizmográfja is. > MMMMtWMMMMMMMAMMMAMMMWMMMMMMtflM .< A Temesvárral való jelenlegi vasúti összeköttetés csak ideiglenes és belátható időn belül javulni fog. (A Délmagyarország munkatársától.) Az utolsó napok folyamán többizben foglalkoz­tunk a Szegedet közvetlenül érdeklő vasúti összeköttetések ügyével és rámutattunk azokra a lehetetlen állapolokra, amelyek a menet­rend összeállítása tekintetében a jugoszláv és román viszonylatokban uralkodnak. Külö­nösen hivatkoztunk arra, hogy ma Szegedről Temesvárra csak többszöri átszállással tiz óra alalt lehet eljutni, holott a békében az egész ul gyorsvonaton csak két órát veti igénybe. Minthogy ez a kérdés Szeged városának egész kereskedőközönségét közvetlenül ér­dekli, kérdést intéztünk illetékes helyre, ahon nét a következő felvilágosilást kaptuk: — A jelenlegi temesvári összeköttetés ügye csak ideiglenesnek tekintendő és valószinü, hogy a kedvező és mindkét város igényeit ki­elégítő gyorsvOnati összeköttetés ügye meg­oldást fog nyerni. Ezt annál is inkább remélni lehet, mert a közvetlen gyorsvonati forgalom megnyitása elsősorban nem is Szegednek, hanem Romániának az érdeke, hiszen Temes­„Az autóbuszforgalom és a tanyai vasút naponta 2000-el emelte a Szegeden megforduló idegenek számát. 1 Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar kamarák közül ez évben elsőnek a szegedi kamara U-lle közzé 1926 közgazdasági viszonyairól szóló jelentését, amely terjedel­mében és formájában teljesen a kimerítő bé­kebeli jelentésekre emlékeztet. Beosztásában dr. Tonclli Sándor főtitkár által szerkesztett jelentés három főrészre tagozódik. Az első bevezetés gyanánt a világgazdasági helyzet alakulásával foglalkozik, hogy a második rész­ben az általános szempontok figyelembevéte­lével ismertethesse a kamarai kerület speciá­lis viszonyait; ezekhez csatlakozik a harmadik rész, amely a kamara munkásságáról szóló beszámolót tartalmazza. A jelentésben különösen ki vannak emelve azok a mezőgazdasági és ipari termelési ága­zatok. valamint kereskedelmi szakmák, me­lyek a szegedi kamara körzetélxm a legerőseb­ben vannak képviselve. Ezek közé tartoznak a szegeai paprika, a makói hagyma, csanádi és liékési cirok, az iparban a kenderjeldolgo­zás, malom- és húsipar, a kereskedelemben pedig a terményüzlet különböző ágazatai. várról, Orsováról, Craiováról és Bukarestből Szegeden át vezet a legközvetlenebb és a legegyenesebb ut Budapest, Bécs és általá­ban nyugat felé. — Ennek kell tulajdonítani, hogy a mult év októberében a Baden-Badenben megtartott nemzetközi menetrendkonferenciáu a román delegátusok voltak azok, akik ezt a kérdést felvetették. A tárgyalások ez alkalommal arra irányultak, hogy egyrészt a 701. számú gyors­vonat, amely most délután fél 4-kor indul Szegedről, mint nemzetközi vonal már Buka­restből indittassék, viszont a délután 2.20-kor Budapestről induló 704. számú gyorsvonat szintén mint nemzetközi vonat Bukarestig meghosszabbíttassák. Ezen a tervezeten vál­toztatás nem is történt, de minthogy ahhoz három államnak, Magyarországnak, Jugoszlá­viának és Romániának hozzájárulása szüksé­ges, a végleges megállapodás még nem tör­tént meg. Remélhető azonban, hogy e vonat­összeköttetés ügye belátható időn belül ked­vezően fog elintézteti. első helyen szerepel az iparosok nyugdíjügyé­nek valamilyen formában való megoldása, amit a szegedi ipartestület tartott főleg napi­renden. A kereskedők és iparosok részéről egyaránt igen erős hangulat nyilatkozik meg az országos vásárok intézményével szemben, amely a mai közlekedési viszonyok mellett már túlélte magát, csak a munkanapok el­vesztegetését jelenti és a résztvevőknek nem hozza meg a reáforditott összeget. Alig van hónap, hogy valahonnét ne érkeznék be in­dítvány a kamarához az országos vásárok megszüntetésére, vagy legalább is visszafej­lesztésére. A kereskedők mindenfelől a ható­ságilag támogatott szövetkezeti alakulások ver­senyét panaszolják. A szegedi kamarai jelentésnek más hasonló beszámolókkal szemben külön érdekessége, hogy nemcsak szakmánként, számol be a köz­gazdasági helyzetről, hanem helyek szerint is képet rajzol a viszonyokról és külön felsora­koztatja a kamarai kerület nagyobb városait, Szegedet, Baját, Békéscsabát, Hódmezővásár­helyt stb. Igen érdekes, amit a jelentésnek ez a része magáról Szegedről mond. Szegedet a trianoni béke legérdekesebb vonzási terü­leteitől fosztotta meg, melyek egész keres­kedelmi és ipari éleiének alapjait szolgáltat­ták. A városnak valamilyen módon gondos kodni kellett ezeknek az elvesztett területek­nek a pótlásáról és ezt olyan módon vélte elérni, hogy a tanyavilágol és a környező falvakat kisvasulUd és autóbuszforgalommal kapcsolta l>e a városba. Megállapithatólag ez a rendszer nagyon jól bevált és napi átlagban körülbelül kétezerrel emelte a Szegeden meg­forduló idegenek számát. Megállapítja a jelen­lés a/.L is, hogy viszonylag a kamarai kerület összes városai közül Békéscsaba fejlődik a legerősebben. A szegedi kereskedelmi és iparkamara egyébként az első volt a vidéki kamarák közöli, ahol a mult év folyamán a régóta húzódó kamarai választások megtartattak. Az ujonnan megalakul! kamara 1926 junius 29-én tartotta meg alakuló ülését. A kamara terü­lete Szeged, Hódmezővásárhely és Baja tőr­vényhatósági jogit városokra továbbá Csongrád, Csanád, Békés és Bácsbodrog vármegyékre ter­jed ki. Ezen a területen a kamara statiszti­kája szerint, az 1926 decemberi állapolol véve figyelembe, a kereskedők száma 13.179. az iparosoké j>edig 23.386 volt. M Panaszosan állapítja meg a jelentés, hogy az iparok közül a malomipar súlyos válsággal küzködik, a szalámiiparban pedig a négy sze­gedi gyár közül az 1926—27-es szezonban há­rom szüntette be működését. Ezzel szemben az épitöiapr terén az egész kerületben már 1926 folyamán bizonyos fellendülés voll tapasz­talható, ami annál örvendelesebb, mert az építőipar az az ősipar, mely a többi iparágak egész sorozatának is kenyerei és foglalkozást tud biztosítani. A szegedi kereskedelmi és iparkamarai ke­rület erősen kisipari jellegű lévén, a jelen­lésben természetszerűleg aránylag nagy rész van szentelve a különböző kisipari mozgal­maknak, ami annál érdekesebb, mert a/, ilt elmondottak mintegy tükörképét nyújtják az egész ország kisiparossága részéről felmerülő kívánalmaknak. A jelentés szerint a panaszok legnagyobb része, mely kisiparoskörökből ér­kezett be a kamarához, a forgalmi adó rend szere, a munkásbiztositó pénztár működése és a jogosulatlan iparüzők, az uggnevezett kontárok ellen irányult. A kívánalmak között. ft Ha van Isten az égben, be fog bizonyulni ártatlanságom." Nővé Giza hangos sirással hagyta el a vizs­gálóbíró szobáiét kihallgatása után. (A Délmagyarország munkatársától.) A hódmezővásárhelyi rablógyilkosság ügyében a szegedi törvényszék vizsgálóbirója hétfő délelőtt ismét kihallgatta a gyanúsított Nővé Cizát. A gyilkosságra való felbujtással vádolt cigányleányt ismét másfél óra hosszáig val­latta a vizsgálóbíró. Vallomásáról pozitivum nem szivárgott ki a zári ajtók mögül. A ki­hallgatás végeztével Nővé Giza könnyezve, hangos sirással jött ki a vizsgálóbíró szo­bájából. — Ha van Isten az égben, be fog bizo­nyulni ártatlanságom l — kiáltozta a folyosón. A börtönőrök hiába csittitotlák a szinte önkívületi állapotban levő cigányleány!, aki a fiatalkorú cigánylegény bosszújának tartja, hogy a bűnügybe belekeveredett. A vizsgáló­bíró később a fiatalkorú cigánylegényt is kihallgatta. Később szembesítették a két gya­núsítottat de a jelekből itélve a szembesítés értesülésünk szerint eredménytelen maradt. Helybeli székhellyel bíró, nagy ismeretséggel rendelkező egyedárusitókat keresünk, elsőrangú, legújabb tipusu petrolem gázfözá készü­léhnek készpénz- és részletfizetésre való eladására. Oly kifogástalan hírnevű urak ajánlatai vehetők figyelembe, kik kellő garanciával rendelkeznek és ügynökök felállításával Szegedet és környékét feldol­gozhatják. Megkeresésekel. vagy ajánlatokat kérünk Bruck Nándor, Kass-szálló címen d. u. 2-3 óra között 24-én, 25-én és 26-án. Mhi8 A Délmagyarországot, Szeged egyetlen libari­lli napilapját támogatja, aki nyomtatván» sxftkiég­| latét a Délmagyarország-nyomdában (LOw Llpét­arra II.) szerzi bo. Telefon 11—54.

Next

/
Thumbnails
Contents