Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-22 / 118. szám

1927 május 22. DÍLM AGYARORSZÁG 5 Jl törvény sszék 3 évi fegy jászra ítélte Klein Gyula volt hitoktatói. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék l///</-tanácsa szombaton délben 12 órakor hirdette ki ítéletét Klein Gyula volt hittantanitó bünpörében. A törvényszék Klein Gyulát 15 rendbeli csalás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért hároméoi Jegyházra és háromszor 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék az előzetesen eltöltött vizsgálati fogságból egy év, hét hónap és 15 napot kitöltöttnek uett. Felmentette a törvényszék azonban Klein Gyulát a sikkasztás vádja alól, mivel ez a vád nem nyert bebizonyítást. Az itélet indokolása szerint a törvényszék a fondorlatot abból állapította meg, hogy Klein Gyula magas kosztkamatok Ígérete mellett vett fel pénzt, amit állítólag nem létező export üzletekbe fektetett volna be. így bizalmat keltelt maga iránt és hogy a bizalmat fokozza, hittantan tói állását is felhasználta. A vádlott azon védekezését, hogy anyagi összeomlását a korona romlása okozta, a törvényszék nem fogadhalta el, mert ha a felvett pénzeket a vádlott áruba fektette volna, ugy még tetemes vagyont is szerezhetett volna magának. Az itélet kiszabásánál a bíróság enyhítő körülménynek vette a vádlott bünletien előéletét, súlyosbító körülménynek pedig a bűncselekmények halmazatát és azt a tényt, hogy hitoktató létére követte el a bűncselekményeket. Az itélet ellen ugy a vád, mint a védelem Jelebbezést jelentett be. Ifj. Kószó István, aki 25 kilométert gyalogol a tápéi rétről, hogy tanulhasson. (A Délmagyarország munkatársától) Eg\ esős decembervégi délelőttön történt. Csizmás. kucsmás földmivesember állitott he dr. Burányi János zongoraművészhez. — Adjon Isten jó napot. — köszönt és maga elé tolt egy alig tizenötéves tanyai gyereket. — Kit keresnek, bátyám, szólt a zongoraművész. Gondorom. jó helyen járunk. — En meg ugy gondolom, tévednek. Mert ilt zeneiskola van. A búzapiac a sarkon tul van. a víztorony lábánál. Hál akkor éppen ezt keressük, a zeneiskolái, — szólt nyugodtan a tanyai magyar, fis azóta az alig 15 éves, mosolygós, pirulós tanyai gyerek háromszor hetenkint vagy huszonöt kilométert gyalogol a tápéi rétről, hogy kitartó szorgalommal és valami csodálatos eltyvatással tanuljon és lanuljou. fis azóta a legkülönfélébb szakértők állapították meg, hogy a tápéi rét csizinás-kucsinás gyermeke a legbiztatóbb és a magyar tanya állal még soha ki nem termelt tehetségek egyike.' Kószó Istvánnak a lápéi réten van néhány hold városi bérföldje. Itt gazdálkodik, távol a városi zajtól. Ifj. Kószó István az állatok ügyét intézte és nagynéha, amikor a léli tanyai csöndben abbahagyták a munkát, elővell egy régi és bizonytalan eredetű hegedűt. Nem kérdezett senkit, csak neki íogoll és a vonó hegyével kicsiholta a mezőkön hallott és le nem kottázott tápéi dalokat. Otthon nem sok ügyet velettek rá; muzsikáljon, ha kedve larlja, — de aztán rászóllak, nézze meg, etesse meg az állatokat.; És azon az esős, vigasztalan decemberi napon történi, Kószó István behozta fiát a városba, ott álldogállak a víztorony tövében a búzapiacon. Délfelé elindullak és a sarkon- egyszerre megállott a fiú.» — Vigyen fel ide engem édes apám, vigyen el ide a zeneiskolába. Kószó István eleinte hallani sem akart az iskoláról, hiszen otthon is szükség van a fiúra.. Csak másodszor vitte fel a t'iut, amikor visszafelé jöttek és ifj. Kószó István megvetette lábát a kapu előtt. Keservesen sirni kezdett és oda szóll Véd ő Egyesülete apjának: addig nem megy el innen, amig fel nem mehet a zeneiskolába, — így került a zongorák és a hegedűk közé, KI sem akarlák engedni. Mindjárt levizsgáztatták és a kis tápéi réti fiu olyan ritmusérzéket és muzikalitást árult el, hogy dr. Baranyr azonnal kijelenlelte. hajlandó tandíjmentesen kiképezni a kis ifj. Kószó Istvánt. Azóta a kis tözenötéves tápéi réti fiu csodálatos lelkesedéssel dolgozik, hogy egyszer majd kiálljon a hangverscnypódiumra. Már muzsikusnak érzi magát és már el nem engedné hegedűjét. Tanára, a lelkes Gábor né E. Ilona örömmel és kitartással vezeti a fiút, aki el nem mulasztana egyetlen órát sem. Hiába zúgtak az őszi alföldi szelek, hiába fagyott keményre a téli havas ul és hiába kezdődött meg a lavaszi munka: hóna alá kapta hegedűjét és tizenkét kilóméiért begyalogolt a városba, hogy tanulhasson. Cirokhegedün muzsikáltam először —mondja mosolygós, egyszerű s/uvakkal —, aztán egy cigány kihozott egy hegedűt a faluba. Egy malacéri vették meg tőle, apám ezer kom n á t adott érle ... Volt egy másik hegedűm is, azt elvitték a románok. Akkor nagyon sirlam, akkor vette ezl édesapám. — Volt már egy muzsikus miközöttünk, nagybátyám hírős énekes voll Tápén... Mikor hazamegyek, apám nem enged dolgozni a mezőn, olt hegedülök magamban, csöndben négy órát napjában. Az ismerősök haragszanak aj ¡árura, azl mondják, miért taníttat a városban... Ifj. Kószó István bemegy a másik szobába, egyszerűen és affektálás nélkül rákezd egy régi tápéi dalba. Ami nincsen lekottázva, Ugy hallotta a réteken. Nehéz bakkancsávái veri a laklust; most a Polonaiset játsza k o 11 á b ó 1, Oscar Reiding irla. fis a lecke után nekiindul a tápéi országúinak, ki a lápéi rétre. Hazamegy — 12 kilométert —, hegedülni, tanulni, gyakorolni a rétek és mezők csendességében. E sorok irója ugy tudja, van ill valahol Szegeden egy egyesület: M agyar Tehetségek Itt van a magyar tehetség. aki eldobta a kapál, aki 2.1 kilométert gyalogol, hogy tanulhasson. Mozdul jon meg a város, az egyesület: ii'j. Kószó István iskolába szeretne járni, hogy kiállhasson a pódiumra. A tápéi rétről indult el csizmával és kucsmával, nyissák fel a sorompókat. (v. gv.) Summa cum \müe doktorrá avatták Létlerer Erzsébetet. (A Délmagyarország munkatársától) Diszes ünnepség színhelye volt szombaton délben az egyetem aulája. Tizenegy hallgatóját avatta doktorrá az egyelem és erre az alkalomra teljesen megteli a hatalmas terem. Különösen ('¡szeged társadalma volt erősen képviselve. I. é d e r e r Erzsébetéi, dr. I.éderer Dezső ujszegedi liszli orvos leányát avatlák ugyanis a természettudományok doktorává. Tizenkét óra után vonult he az egyetemi lanáes, élén dr. Tóth Károly rector magnificussal. A rektor megnyitotta az ünnepi ülést és a kari c'ékárok je'enlései ulán a •kövelkezöket avatták dokiorrá: A j o g l u d o in á n y i kar o n: Eckensber^er /.oltani. Cs. Nagy Bélát és Angyal Lajosi, az á 11 a m I u d o m á 11 v okból: Gyulay Tifciorl. Kollár Gusztávot, Toporovics Iioriszlávol. Zemler Gyulát, az orvostudományokból Rodányi Gézái, Sándor Miklósi, Szőke Dezsőt, Simon Lipótot, a matematikai és természettudományi karon : Léd e r e r Erzsébetet. Az uj doktorkisasszony avatása előtt dr. S z éky Tibor dékán bejelentette, hogy Léderer Erzséhelel a lermészetludományokban való kiváló előmeueteléérl summa cum I a u d e avatják doktorrá. Az uj doktorokhoz dr. Tóth Károly rektor intézett beszédet, majd a felavatottak nevében dr. Léderer Erzsébet mondott köszönetet. Az ünnepély ezzel be is fejeződött, a hozzátartozók és ismerősök síellek az uj doktorokhoz és elhalmozták őket üdvözleteikkel. Olyan ovációt azonban az egyelem aulája még alig látott, amilyenben ezután az ujszegediek, orvosuk leányát részesitellék. Szinte virágeső hullotl az örömtől sugárzó doklorkisasszonyra. Egyszerű asszonyok hatalmas csokrokkal sietlek üdvözlésére, Újszeged polgárai valóságos tüntetési rendeztek mellette; A Dél m a g y a r o r s z á g munkatársa az avatás után beszélgetett dr. Léderer Erzsébettel, aki azonban a nyilvánosság számára csak ennyit mondott: - Nem, nem akarok a nyilvánosság előli szerepelni. jólesik, hogy ennyire szereinek részegeden és nagyon örülök a sok virágnak. Dr. Léderer Erzsébet már kis gimnázisla korában feltűnt a katonasebesüllek javára rendezett ünnepélyeken. A szerb megszállás alatt, francia nyelvtudása révén, ¡-ok szolgálatot tett az Újszegeden rekedi magyarságnak. 1920. júniusában, amikor a hírhedt és általánosan rcltegell Popov őrmester agyonlőtte Vida József felsővárosi legényt, Erzsike hatalmas csokrot vitt temetésére, mely piros-fehér rózsákból és bő zöld díszítésből állott. Ezért .'! havi szobafogságot kapott, megvonták tőle a Szegedre való átkelés lehetőségét és így hatodik gimnáziumbeli vizsgájára be sem jöhetett. Horvát János tanár intervenciójára dr. Lippay György főigazgató az évközben mutatott előmenetele alapján a jeles bizonyítványt további hazafias magatartásra buzdiló üzenet kíséretében elküldölte Újszegedre. lí>22. év őszén kerüli az egyetemre, ahol vasszorgalmával az elsők közé küzdötte fel magái. Telefon belvárosi Mozi Telefon Irodai 2-58. Pénztári 5-82 Májú? 22-étJ, vasárnap Csak 16 éven felülieknek! VIHARMENYASSZONY. Dráma 6 fe'vonssban. Főszereplő: DOCORES COSTECCÓ. Azonkívül: A titkok éjszakája Kalandor dráma 6 feivonfsbzn. iilöatíAsok kezdrír hétköznap 5, 7 és 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és S óraks:. Telefon 11- 85. Kor^é Mozi Teleforíll Míjus 22 éP, va: á nap GYÖNYÖRV11DÁSZ (Véres titok). Kalar,do3 szerelmi töiténet 7 felvjnás&en. Főszerep ö: IRÉNÉ RICH. Azonkívül : Szágufdé kisérteti Vigjüék 7 felvon4 £ ban. Főfiz-reo'fi : Jo&nny Hinnes. Előadások keideíe hétköznap 5, 1, f, vasár- és ünnepnap 3, 5 7 ca 9 •№>««,. JBSl Belvárosi Mozi pénztárf>5-*8?. Telefon 1 i —85. JK-OrZ^ jVfOZf Telefon 11—65 Mjjus 23, 24 én, héttőn és kedden Asc ifjú maharadzsa. ntiSS ~ Rudolf Valentino. Asz ártatlan öszvegy. Két kis mannequin kalandja 7 lelvorásbín. Físzereplő: Mae Mc. Avoy. Május 23., 24-én, hMfőn és kedden Nagy nevelő esíék! Harrolú. Eloyd !^'8ágos4bb Ne iszgasd magad SS^SS Asz éjféli riport. Vigjái/k 8 'e vonásban. Főszereplő: JoQnny Hines. feltolt*«! k kexde?. 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 úrakor. Előadások: f\ 7 és 9; vasár es 0nni-pr»P ?. 5, 7 és 9 órakor