Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-03 / 101. szám

2 DFCLMAGYAHORSZÁG 1927 május 3. Május 1. Ragyogó napsütés alatt, hajladozó lombok i között ülte meg Szeged a virágot fakasztó május ünnepét. Hatalmas tömegek lepték el Újszegedet, egy napra felejthetetlen órák va­rázsolódtak a Kállay-liget rétéire. Csupa vi­rágos jókedv, lendülő tavaszi akarat: ünnepe a tavasznak, a munkának és a dolgozóknak. Késő estig hullámzott a tömeg és a fegyel­mezett vig ünneplést mi sem jellemzi jobban, hogy az egész rendőri permanenciának se­hol sem akadt dolga. Budapesten is impozáns keretek között ün­nepelték a virágos májust, önfeledt májusi éjszaka előzte meg a ragyogó ünnepi na]>ot. fíécsbm megkülönböztetett ünnep volt. Má­jus elsejét állami ünneppé deklarálták. Ne­gyedmillió ember vett részt a tüntető felvonu­lásban. (Pesten az idén sem engedélyeztek felvonulási, vagy gyűlést.) Seitz polgármester nagy beszédet mondott, Bécs felett a szere­tet, a szabadság, a munka és a béke zászlaja leng. Minden házon vörös zászló lengett. Londonban negyedmillió munkás tüntetett a szakszervezeti javaslat ellen. Szófia, május 2. Május 1-je az egész ország­ban nyugodtan telt cl. A hatóságok betiltottak mindennemű uccai tűntetést és gyülekezést. Szófiából jelentik: A városban összeütkö­zés tprtént a kommunisták és a rendőrség­között. A kommunisták vörös zászló alatt vo­nultak fel és a kormány ellen tüntettek. A rendőrök először sortüzet adtak a levegőbe, majd a lovasrendörök rohammal szórták szét a tömeget. Husz embert letartóztattak. Prága, május 2. A május 1-je általában nyugodtan telt el, csak a kommunisták tün­tetése során került összeütközésre a sor, ami­kor is a rendőrség három kommunistát letar­tóztatott. A letartóztatottak között van Borek is, a Rude Pravo volt felelős szerkesztője. MtfWmMMMMMMWMWMfMfMnMWtMWKMWMRMWMM* Négymilliárdos ellentét a város és a kultuszminiszter között a Mahrer-malom épülete körül. (A Délmagyarország munkatársától) Az egyetemi épilkezésekkel kapcsolatos kisajátí­tások körül még mindig ujabb és ujabb kompli­kációk keletkeznek. A legújabb a Mahrer-féle te­lek és malomépület kisajátítása körül támadt. Erre a telekre szintén szüksége van az egyetemnek és igy a város erre is megszerezte a kisajátítási jogot. A tulajdonos és a város között meg is kez­dődtek a tárgyalások, azonban az egyezség eddig még nem jött létre, mert a tulajdonos ingatlanáért elég tekintélyes árat követel. Igényét a város ható­sága indokoltnak is tartja, mert a telken két épü­let van, egy teljesen modern emeletes lakóház és egy malomépület, amelyet jelenleg raktárnak hasz­nálnak. Az egyetem, illetve a kultuszminisztérium nem kívánja ezeknek az épületeknek a lebontását, mert az épületeket egészen lényegtelen átalakításokkal az egyelem fel tudja használni mosókonyha és gazdasági raktár céljaira. A városnak ez ellen nem is lenne kifogása, ha csak az üres telek árá­val terhelnék meg, a kultuszminiszter azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a város fizesse ki a telken lévő épületek árát is. A nehéz kérdéssel a tanács hétfőn foglalkozott és kimondotta, hogy álláspontjából nem en­ged, mert a közgyűlés határozata és a minisz­terrel való megállapodás csak az üres lelkek megváltására kötelezi, arra azonban nem, hogy értékes objektumokat is vásároljon az egye­tem számára. A két Mahrer-féle épület értékét a szakértők 3—4 milliárd koronára becsülik. A tanács elhatározta, hogy felterjesztést intéz eb­ben az ügyben a kultuszminiszterhez és kéri, hogy az épületek megváltási árát az állam ler­hére irják és a várost csak az üres telek árával terheljék meg. A polgármester felhasználta a kedvező alkal­mai, hogy a kultuszminiszter hétfőn d. u. ide ér­kezeit és személyesen, élőszóval közölte vele a tanács kívánságát. Érdeklődésünkre később elmon­dotta a polgármester, hogy a miniszter nem mutatkozik hajlandónak arra, hogy a tanács teljesen indokolt kívánságát teljesítse. Kijelentette, hogy majd más­valamivel kárpótolja a várost, esetleg az iskolaépí­tésekhez kíván kevesebb hozzájárulást a várostól. — Nagyon nehéz az ügy — mondotta a polgármester —, mert három-négymilliárdról van szó. Vi&aros felenetek után nagy gyöszelmet arattak a kisiparosok a sszabók közgyűlésén. Mesterséges jeleneteket rögtönzött a tizenöt főnyi ellenzék, amely végül is elfagyta a termet. (A Délmagyarország munkalársától) Hétfőn este 7 órára tisztújító közgyűlésre hívta össze tagjait az ipartestület szabóipari szakosztá­lyának vezetősége. A közgyűlés példátlanul heves viharok közepette folyt le. A legöregebb szabók sem elékeznek arra, hogy az öreg ipartestület falai között valaha is tartottak volna ilyen tiszt­újítást. A meg-megujuló harcok tulajdonképpen azt mutatták, hogy a szakosztályban két frakció áll szemben egymással. Az egyik a Schwarz Manó köré tömörüli Szabómesterek Országos Szövetsé­gének tagjai, a másik, a nagy tábor, a Gombos István köré csoportosult kisiparosok. A közgyűlésnek tulajdonképpen csupán egy fon­tos pontja volt: az uj vezetőség megvá­lasztása, azonban a legegyszerűbb kérdéseknél is azonnal a személyeskedések terére léptek a szó­nokok. Az ülést pontosan 7 órakor nyitotta meg Gom­bos István elnök. Megnyitójában főleg arra kérte a tagokat, hogy személyeskedő vitákat ne provo­káljanak. A napirend előtt Schalz Izsó szólalt fel, aki­nek a beszéde indította el a szenvedélyességig fa­juló lavinát. Schatz magyarázatot kért Gombos elnöktől, hogy az első határozatképtelen közgyű­lésen miért sértette meg a szabómesterek szö­vetségét azzal, hogy azt a kijelentést tette: mit főztek már megint ki a szövetségben. Keck Lajos a kisiparosok viharos éljenzése közben jelenti ki, hogy Gombos elnök szálka a nagyszabók szemében és ezek a nagyiparosok minden eszközi megragadnak arra, hogy a kisipa­rosokat elnyomják, ök Gombost nem enge­dik megbántani, mert kitartóan küzd iparost ársai érdekeiért. Hosszura is nyúlna a vita, ha Cserép Sándor­nak nem fogadják el ügyrendi indítványát, mi­szerint a napirendre térnek át. Till Frigyes pénztárosi jelentése után a tárgya­lás már nyugodtabb mederben folyna, de ami­kor Gombos elnök a kontárkérdésben és a köz­üzemek megszüntetése ügyében inditotl akcióját ismertették, ismét viharok jelentkeztek. A szabómesterek szövetsége elismerte Gombos úttörő munkáját, de Schwarz Manó azt vi­tatja, hogy az akció régebbi keletű. Keck Lajos reflektál Schwarz Manó szavaira és súlyos kritikát mond a szövetségről. Erre azután Schwarz Andor tüz élesen össze Keckkel és a közgyűlésre bizza Keck jellemének megítélését. A megbántott kisiparos azonnal visz­szaulasitotta a sértést, közben Till Frigyes rend­reutasitásban részesül, mert Kecknek ezt kiál­totta: — Hazudik! A vihar egyre fokozódik. Most már az ABC ügyet is előszedik és panaszok hangzanak a te­rem minden részéből, hogy ez a konkurrencia valósággal elnyomja őket. A kisiparosok egyre tüntetnek Gombos elnök mellett és ennek ad han­got Po.dven Henrik, valamint Temesváry József is. Végre kissé lecsillapodnak a kedélyek és most már nyugodtabb légkörben fog hozzá Gombos István elnöki jelentéseihez. A kontárkérdéssel meg­indított akcióról kijelenti, hogy kontár maga az állain is, mert a közüzemeket az adózó kisiparosok filléreiből tartja fenn. Bittó János alelnök a szépsikerü szabászali tanfolyamról referál és a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavaz a két buzgó tanfolyamvezelőnek, P o d v e n és Tóth mestereknek. Már-már remélni kezdték a tagok, hogy talán végre mégis rákerülhet a sor a választásokra — 9 óra felé járt az idő —, amikor Takács Béla adóügyeket kezd feszegetni és bírálja a szak­osztály tagjainak működését az osztályozó bizott­ságban. A nyilvánvaló személyeskedés újból láng­ra lobbantja az amúgy is izzó hangulatot. Gombos elnök kortesfogásnak bélyegzi Ta­kács beszédét, amikor az adóügyeket hozza itt szóba, holott azt igazán a pénzügyi hatóságok végzik. Ábrahám Mátyás általános helyeslés közben jelenti ki, hogy most olyan kurzus van, amely alatt az iparosság nem érhet el eredmé nyt. Till Frigyest is erősen foglalkoztatja az adó­ügy. Tullíusz Gombos ellen szólal fel, majd új­ból Kecké a szó. Végül egy Till—Keltscli szóharc fejezi be az adóügyi tárgyalást. Az igazi vihar azonban csak ezután tör ki teljes erővel. Az elnök referálja a tárgysorozat utolsó pontját: a tisztújítást, utána javasolja, hogy korelnöknek Podven Henriket válasszák meg a választások lefolytatására. Izgalmas házszabályviták után kiderül, hogy Schwarz Manó ö r e g eb b, mint Podven, erre azután ő lesz korelnök, aki korelnöki jogai­nak korlátozását látja. A szónokok egész raja vitatja most ennek a fel­fogásnak a helytelenségét és dacára annak, hogy az ülés fel van függesztve, az izgatott hangú­latu szabók egymásután kelnek ki a szövetségi lagok ellen, akik — Podven szerint —, ma egyebet sem tesznek, mint szemé­lyeskednek. — Egy szűkebb klikk ez — mondja Pod­ven —, amely csak gyengíteni akarja a szakosz tályt. Ezután teljesen felbomlott a rend. A korelnök­ség körül folyik a rengeteg szóáradat, amelyből egyebet sem lehet érteni, mini joga volt, nem volt joga. Schwarz Manó ezután mint korelnök, ért­hetetlenül el akarja napoltatni a közgyűlést. Z a­jos tiltakozás a válasz. A többség hangu­latát látva, el is hagyja a korelnöki székel és a szö­vetségbe tartozó 15—20 tag kíséretében elhagyja az üléstermet. Podven Henrik nyugalomra inti társait és megfontolt, higgadt szavai lecsillapítják a felin­gerelt kisiparosokat, akik most már P o d v e n t választják meg korelnöknek. A kandi­dáló bizottság is megteszi a jelenlését, amely szerint a közgyűlés egyhangúlag a következő tisztikart választotta meg: Elnök: Gombos István, a 1 e 1 n ö k: Bittó Já­nos, jegyzők: Keck Lajos és Schönberger Ká­roly, pénztáros: Podven Henrik, ellenőrök: Róth Lajos, Koics Milán. A jelenlévő 120—140 kisiparos ezután lelkes, percekig tartó ünneplésben részesítette a meg­választott tisztikart. Gombos elnök megköszönte ezután megvá­lasztatásukat, majd bejelentelte, hogy a jövőben nem csak szakképző tanfolyamokat fognak tar­tani, hanem gazdasá gi bizotlságotis ala­kítanak, amely olcsó anyaggal látja majd el a szabókat. A közgyűlés éjjel fél 11-kor ért véget. Kedden összeül a parlament. Budapest, május 2. Holnap délelőtt 10 óra­órakor ül össze a húsvéti szünet után a kép­viselőház, hogy folytassa a költségvetés vi­táját. Gyújtogatás és öngyilkosság — a J2 éves mostohalány miatt. ltudapest, május 2. Kiskunmajsán a napokban leégett Török Mária háza, akinek a második férje Tör teli Dániel. Az asszony 12 éves leánya el­mondotta, hogy mostohaapjával szerelmi viszonya van, akit erre Török Mária kiutasított a házból. A férfi erre felgyújtotta a házat, amely hamarosan leégett. Törleli Dániel a ház leégése után egy fél­óra múlva felakasztotta magát egy kerítésre, de észrevették és még idejekorán levágták. A csend­őrségen Törteli beismerte a gyujtogalást és a mostohaleányával folytatott viszonyt. LAUÜJl CJ1 VEANTE vigj itéka: TÁNC A NÖ KÖRÜC péntektől a Belvárosiban. CoslUmiik, küpenyek, uccol és gyermek* ruhák ízlésesen készülnek nOI és gyermekruha dlvaltcrem Szegeden! Kelemen ucca. (Ha-Ha cipöüJettel szemben.) 75, URIDIVAT CIKKEK KEZTYOK, ZOKNIK nagy választékban Szende Mihály SSi „. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents