Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-22 / 118. szám

1927 május 22. ÜÉLM AGYABORSZAG 15 22 A Vásárhelyi-sugáruíoD még ebben az évben uj munkásházal épil a város. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismer­tettük már azt az átiratot, amelyet a szegedi kereskedelmi és iparkamara intézett a város hatóságához, közölve a Szegedi Munkaadók Szövetségének azt a kivánságát, hogy a város a lakásfelszabaditással járó veszedelem csök­kentése érdekében még ebben az évben épít­tessen uj munkáslakásokat. A szegcdi ipari vállalatokat ugyanis a lakások közeledő fel­szabadításával kapcsolatban az a veszedelem fenyegeti, hogy a dráguló lakbér következté­ben lényegesen emelkednek majd a munka­bérek, amelyek aztán a szegedi iparvállala­tokat, amelyek amúgy is erős hendikeppel vesznek részt a versenyben, teljességgel ver­senyképtelenekké teszik. A város így uj kis­lakások teremtésével kettős célt is szolgálna, az egyik az, hogy védelmet nyújtana a kis­egzisztenciák számára a túlzott lakbérigények ellen, a másik pedig az, hogy a szegedi ipar­vállalatokat is mentesítené a munkabérek emelkedésével járó rezsitöbblet alól. A polgármester a kamara átiratát vélemé­nyezés végett a mérnöki hivatalnak adta ki, ahonnan azzal a jelentéssel küldték vissza, hagy valóban nagy szükség lenne egy, vagy két nagyobb munkásház építésére, amelyek száz-száztiz lakással még a lakások májusban bekövetkező felszabadulása előtt elkészülhet­nének a köztisztasági telep mögött épült mun­kásház mintájára. A két munkásház a mér­nökség hozzávetőleges számítása szerint mint­egy nyolcszázezer pengőbe kerülne. Szombaton délelőtt megjelent a polgármes­ternél Wimmer Fülöp kamarai elnök és dr. Tonelli Sándor főtitkár, hogy érdeklődjenek a kamara átiratának sorsa iránt. A polgár­mester erről a látogatásról érdeklődésünkre a következőket mondotta: A kamara vezetősége arra kért, hogy az akciót ne csak helyeseljem, hanem tényleg építsek munkásházakat, illetve forszírozzam a munkásházak építését. Közöltem az urakkal, hogy én a magam részéről szívesen támoga­tom a kamara akcióját, mert szeretek épí­teni és tudom, hogy nagy szükség van Szegeden is uj lakásokra, külö­nösen uj kislakásokra. Megmondtam azt is, hogy elhatározott szán­dékom legalább egy nagyobb munkásház jpit­tetése. Ha Kövér Tibor főmérnök elkészül az Imre, Rétli Alfréd is megszólalnak ebben a jazz bandes szellemi zenekarban, sőt egy sze­¡íedi fiu is szerepel benne, még pedig erősen: C. s á k y József, a szobrász, aki a mi Tiszánk part­járól, a mi metropolisunkból került a szajna­parti keresztény Babilonba. (Nem tudom, a hi­vatalos város számon lartja-e és egyáltalában tu­domásul veszi-e valóban nagy és híres fiát, de, ahogy innen látszik, Csáky József egyáltalában nem reflektál semmiféle ingyenjogu temetésre és elismerésre.) Tamás István könyve a legélvezetesebb olvas­mányok egyike. Frissen és okosan beszél és be­széltet ez a fiatal író, akiben egy költő és egy bölcs is rejtőzik, sőt néha nem is nagyon rej­tegeti magát. Lelki arcképrajzoló ez az uj sza­badkai ember, aki nem hizeleg senkinek és aki megmutatja a lelki májfoltokat és anyajegyeket is. Hires emberek Tamás István elmé­jén és kedélyén keresztül: ez lehetne mél­tó cime ennek a könyvnek. A lírikus színezi és hangolja ezeket a portrékat, hol finoman, hol keményen, hol részvéttel, hol haraggal. Mennyi szereletlel és megértéssel öleli szivére Geo Cliar- i lest, aki költő és futóbajnok, ennek a modern korszaknak Pindarosa, aki pattogó sorokban ál­dozik a New Hudson gép győzelmes mo­torvezetőjének, aki a szelek szárnyán száguldott és megnyerte az uj olimpiai verseny koszorúját. A magyar fiúnak, Európa japánjának rokonszenve érzik abban a meleg beusőségben, amellyel Fu­zsitát. a rajz Szép Ernőjét ajnározza. És mennyi világfias fölény van abban a módban, ahogyan a nyavalyás Henry Rotschild vagy az örökifjú Mistingette valódi ábrázatát mutatja meg. Tamás István könyvéhez Kosztolányii De­zső irt előszót. Ez az előszó a legméltóbb introi­tus ehhez a furcsa, lázas, szókimondó és jö­vendőmondó párisi fekele miséhez. Oroszlán-uccai uj városi bérház terveivel és költségvetésével, azonnal megbízást kap arra, hogy készítse el ennek az uj munkásháznak a terveit és költségvetését is. A városnak a Vásárhelgi-sugáruton van erre a célra meg­felelő nagy telke. Ugy gondolom, hogy nem lesz akadálya annak, hogy még ebben az évben felépítsük ide a kérdéses munkásházat egy­és kétszobás lakásokkal. Szeretnék nagyon a Móravárosba is építeni, azonban itt a városnak nincsen megfelelő telke. Nem lehetetlen azért, hogy erre is ta­lálunk majd valami megoldást. Érdeklődésünkre elmondotta még a polgár­mester, hogy a lakbérgaranciás bérházépilé­sekbőt, amelyekre már több érdekeltség is tett a városnak ajánlatot, a jelek szerint komoly dolog nem igen lesz. Nagyon súlyosak a fel­tételek. A város kélmilliárdnyolcvanmillió koronái kínál az fparlesliilel székházáérl. (A Délmagyarország munkatársától.) Kö­zölte már a Délmaggarország, hogy az ipar­testület vezetősége és a város hatósága között ujabb tárgyalások indultak meg az ipartes­tület Templom-téri széképületének megvásár­lása ügyében. Erre az épületre, illetve az épület telkére a városnak az egyetemi épít­kezésekkel kapcsolatban van szüksége, a te­lek ugyanis belenyúlik a Templom-tér sza­bályozási vonalába és igy a kultuszminiszter­nek a Templom-tér rendezésére vonatkozó terve csak akkor lesz végrehajtható, ha az épületet megszerzi és lebontatja a város. A kultuszminiszter szabályozási terve szerint, mint ismeretes, a fogadalmi templom körül árkádokkal díszített román stílusu zárt tér lesz, mert a templom a szakértők megítélése szerint csakis zárt téren érvényesül. A város hatósága és az ipartestület elöljáró­sága nemrégen már folytatott tárgyalásokat a testületi székház megváltása ügyében. A város hatósága akkor azt az ajánlatot tette, hogy a székházat elcseréli a Mars-téren levő javadalmi palotával. Ehhez a cseréhez azon­Az ipartestületi főtitkár bejelentése alapján ujabb tárgyalások indultak meg, amelyek szombaton már konkrét megállapodást ered­ményezlek. Megjelent ugyanis a polgármes­ternél Körmendy Mátyás ipartestületi elnök és Pálfy József főtitkár, akik az iránt érdek­lődtek, hogy a város mennyiért lenne hajlandó a széképületet megvásárolni. A polgármester kijelentette, hogy a város minden pillanatban megadja érte azt az összeget, amelyre annak­idején a mérnöki hivatal az ipartestület Temp­lom-téri székházát és a mellette lévő három kisebb épületet becsülte. Ez az összeg két­milliárd és nyolcvanmillió korona. Az ipartestület vezetői erre közölték a pol­gármesterrel, hogy ajánlata alkalmas a ko­moly tárgyalásra. A lehető legrövidebb időn belül összehívják azt a bizottságot, amelyet az ipartestület közgyűlése ebben az ügyben ki­küldölt és abban az esetben, ha a város aján­latához ez a bizottság is hozzájárul, még junius első napjaiban összehívják az ipar­testület rendkívüli közgyűlését, amely minden bizonnyal hozzájárul majd a bizottság javas­ban az iparlestület többsége nem járult hoz- | latához. így a kérdéssel a törvényhatásági zá, mert a javadalmi palj)la helyét nem ta- j bizottság is foglalkozhat már a juniusi köz­lálta megfelelőnek. Nemrégen azután meg­jelent a polgármesternél dr. Pálfy József ipar­testületi főtitkár és bejelentette, hogy az ipar­testület hajlandó megfelelő készpénzért el­adni széképületét, amennyiben a Belváros szivében alkalma lenne helyette más, meg­felelő épületet vásárolni. gyűlésen. Ha az ipartestület közgyűlése elfogadja a város ajánlatát, akkor megvásárolják azt a belvárosi telket, amelynek megvételére alka­lom kínálkozik és még ebben az évben meg­kezdi az ipartestület a kérdéses épület átalakí­tási és kibővítési munkálatait. Készülő újítások A pénzügyminisztériumban most van fogal­mazás alatt az általános forgalmi adóra vo­natkozó összes eddigi jogszabályok gyűjtemé­nyes összeállítása, az úgynevezett Hivatalos Összeállítás. Ez az uj rendelet tartalmazni fogja az általános forgalmi adóra vonatkozó, eddig ismert szabályokon felül azokat az újí­tásokat is — talán könnyítéseknek is nevez­hetnők —, amelyekre a pénzügyi kormány a kereskedelmi és ipari körök sokszoros és nyo­matékos sürgetése folytán végre elhatározta magát. A pénzügyminiszter legutóbbi parla­menti felszólalásában is bejelentette, hogy a forgalmi adó-rendszeren változtatni nem kí­ván, — sőt egy közbeszólásra meg is jegyezte, hogy a forgalmi adó még száz évig is fenn­állhal. Ily biztató perspektíva mellett, amely emberi életkort meghaladó tartamot jósol e kedvelt adónemnek, jelentős érdekkel birhat, hogy a pénzügyi kormány egész adórendsze­rünknek bálványán, az érinthetetlennek tar­tott forgalmi adó-rendszeren mégis mily vál­toztatásokat hajlandó eszközölni. E változtatások négy csoportba oszthatók: a) a bizományosok és ügynökök adózása, b) az őrlemények adója, c) a váltó adókötelezettsége, végül d) a külföldi kereskedelemmel szemben a hazai importáló nagykereskedelem inferioris helyzetének megszüntetése. A bizományosok és ügynökök kedvezményes adózása, mely szerint csak elért jutalékuk után tartoznak forgalmi adót fizetni, hosszú évek óta állandó vita kérdése a forgalmi adózás terén kialakult pénzügyi és birói gyakorlatnak. Hogy ki tekintendő bizományos­nak és a bizományos ügylete mely esetekben esik a jutalékos adózás alá, e kérdések gyak­ran igen súlyos problémák elé állították a kereskedővilágot. Ahány pénzügyigazgatóság és forgalmi adóhivatal volt, annyiféle elbírá­lása alakult ki a bizományosok és ügynökök adózásának és a birói panaszok tömege fek­szik a közigazgatási bíróság előtt a kérdés eldöntését várva. E vitás adózásnak szabá­lyozása az uj rendeletben az eddigi tervek szerint akként fog történni, hogy a jutalék utáni kedvezményes adólerovásra jogosult az a bizományos vagy megbízott, aki az ügylet körül bizományba adójának vagy megbízójá­nak elszámolási kötelezettséggel tartozik, aki ezen ügyleteiről elkülönített könyveket vezet és a bizományosi, vagy megbízási viszonya okirattal igazolható. A rendelet ezzel kiküszö­böli az összes eddigi vitákat s többek között nem lesz akadálya a jutalék utáni adózásnak az, ha a bizományos jutalékát az előre nem limitálható felár képezte volna. Ha a bizo­mányos, vagy az ügynök e három követel­ménynek megfelel, igényt tarlhat majd a ren­deletnél fogva arra, hogy ne a teljes vételár, hanem csupán bizományosi, vagy ügynöki jutaléka után rójja le a forgalmi adóját és nem fog különbséget tenni az, hogy a jutalék százalékos összegben, vagy egyéb módon kerül kifizetésre. Jelentős könnyítés az is, melyet az őrle­mények adólerovása tekintetében tervez a pénzügyminiszter. Az őrlemények után a ma­lomban fogják a kétszázalékos forgalmi adót leróni s ezután az őrlemények további át­ruházása, még ezek feldolgozott formájában is, forgalmi adó alól mentes lesz. A liszt forgalmi adójának könnyítését már az adó­mérséklési törvényjavaslat is jelezte és je­lentős változás itt az, hogy nem csupán a

Next

/
Thumbnails
Contents