Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-20 / 116. szám

4 D£LMAtiYAflOaSZáG 1927 május 20. Félórás interjú-kísérlet a legfiatalabb magyar tábornoknál. (A Délmag y arország munkatársától) A gratulálok tömegétől és a gratulációk rengetegétől szinte már elfáradva dolgozik Íróasztala előli a legfiatalabb magyar tábornok. Ajtaján vadonatúj tábla, szerényen meghúzódva a többi kiírások közöli: 1) r. S h v o y K á l m á n m. k i r. lionv. tábornok. fis e tábla sokat jelent: felvonulás kezdődik í>z uj tábornok elé, jönnek, akik ugy érzik, hogy maguknak tartoznak azzal, hogy néhány őszinte szóval megszorítsák a tábornok kezét. Jönnek, akik tudják, hogy e kinevezésnek cl kellett jönnie, a piros sir át' a folyton és állandóan tanuló és dolgozó katonát látogatta meg. aki tul szolgálaton és kötelességen érzi emberei emberi mivoltát, harmóniában van a szociális gondolattal, akinél csak az jelent valamit. ami tudás, tehetség, őszinteség és fejlődés. Az adjutáns százados óvatosan kémleli az érkezőt. Szerelné megkímélni a tábornokot, dc a gralulálás, a kézszorítás elől nem lehet kitérni. Az újságírónak is óvatosnak kell lennie, hogy megnyíljon előtte az ajtó. A tábornok mosolyog. Asztalán térképek, akták. Most érkezeti haza és a két gratuláció közölt pnár dolgozik. — Tábornok uram interjú, e kivételes alkalomból ... — Ugyan, hagyjuk kérem ezt! Katona vagyok, aki a nyilvánosság helyett csapalom között érzem jól magam. Nem is tudja elképzelni Szerkesztő ur, müven kényelmetlen érzés kiállni a nyilvánosság elé.. . Azt szerelném, lia oll maradhatnék mindig csapataim közöli és nyugodtan, lávol a nyilvánosság zajától, dolgozhatnánk együtt. Tekintsen cl kérem, hagyjuk az interjút ... Nem való az nekem. Most elmosolyodik, megbolygathalallan kedélye megszólal a presszionáló szavakra: — Csak nem akarja megírni, hogy beléptem az örege k sorába ... Hiszen ez a stráf annyit jeleni ... Nem lehel kitérni kedélye elől, fórban van az újságíróval szemben. Itt is megnyerte a csatát. Vidám mosollyal, kedves tréfákkal menekül az interjú elől. Katona vagyok, dolgozni akarok .:. Szerkesztő ur, ne vigyen ki a nyilvánosság elé. Ezl a tüzet nem állom ... Az előszobában szinte sorban állnak a gratulálok. Akik érzik és őszintén érzik, hogy az uj lábornok érdemesen kapta azt a stráfot. Visszafalé, a városba két századossal jövök. A téma: a tábornok. Mindketten alatta szolgálnak. Őszinte rajongással beszélnek róla. Csodálatos, milyen közvetlen kedélyű ember és mégis milyen respektusa van. Csak a kivételes emberek tulajdonsága ez. De. be kell vallani. nem kellemes alatta szolgálni: mindenkitől annyit kíván, mint amennvit ő dolgozik fis az uj lábornok bocsásson most meg; a nyilvánosság krónikása mégis a nyilvánosság tüzébe állítja most. A tábornok nem beszélt, dc az ; újságíró összeszedte az adatokat. I Itt jönnek egymásután az évszámok és élete j eseményei: — a nyilvánosság ítélni fog. > 1881-ben született. A Ludovika Akadémiát 1896- \ tói I8t)í)-ig jeles eredménnyel végezte. Katonai pályáját Félegyházán kezdte. 1901-ben a budapesti gyalogezredhez került, 190,'!. novemberében a felsőbb tiszti tanfolyam sikeres elvégzése után a bécsi hadiiskolába vezényelték, amelyet sikeresen elvégezve a vezérkarhoz osztották be és Szegedre helyezték, az itteni honvéd kerületi parancsnoksághoz. A hadiiskola elvégzése, után, 1905-ben soron kívül főhadnaggyá lépett elő. 1909-ben nőülvetle Wagner Gusztáv nagykereskedő Margit leányát és ugyanekkor a ko'ozsvári honvéd dandárparancsnokság vezérkari tisztjévé nevezték ki. 1910. októberétől a kolozsvári kerületi tisztiiskola tanára volt, 1911. julius 1-vel újólag vezérkari szolgálatra osztották be a szegedi honvéd kerületi parancsnoksághoz, ahol a világháború kezdetéig szolgált. Időközben 1912. május 1-én századossá lépett elő. A világháború alatt a különböző beosztásokban végig járta a frontokat, 1918. január 1-én soronkivüli őrnaggyá léptették elő. A Nemzeti Hadsereg megalakulásakor a Szegeden megalakult 1-ső hadsereg parancsnokság vezérkari főnöke lelt, majd 1923. januárjáig a szegedi körlet vezérkari főnöke. Ezen időre esik Szegeden a Nemzeti Hadsereg megalakulása, a románoknak a Duna-Tisza közéről és a Tiszántúlról való kivonulása. Ezen időben vitéz btulcsi Janky Kocsárd, akkori altábornagy körlelparancsnok mellett működött. Ezen idő alatt ugy Szegeden. mini a szegedi körlet területén minden t e k i n l c l b c n r e n d u r a 1 k o d o 11. 1923. januárban Budapestre helyezlék. ahol Janky Kocsárd altábornagy szárnysegédje volt, majd később vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok. akkori honvéd főparancsnok mellett működött. 1924. júniusától a szegedi 9. honvéd gyalogezred parancsnokává nevezték ki, majd 1925. november 1-vel a szegedi vegyesdandár gyalogsági parancsnoka lelt. 1921. julius 1-vel alezredessé. december 1-vel ezredessé lépeti elő, majd most, 1927. május 1-ei ranggal tábornok k á nevezték ki. A katonai hivatásán kiviil mindenkor élénken érdeklődöli a sporl iránt. Vezérkari főnöksége idején 3 éven át évenkint szép eredményű tömegsport versenyeket rendezett. 1919. óta tagja a Szegedi Atlétikai Klubnak és a Szegedi Testgyakorlók Körének, a SzAIv-nak igazgatója, majd később alelnöke volt. A Magyar Labdarugók Szövetsége Délkerülctéiick a háború utáni megalakulásától elnöke, majd Budapestre áthelyeztetvén, a Magyar Labdarugók Szövetségének országos elnöke tett. Elnökségének idejére esik a magyar válogatott futballisták emlékezetes párisi veresége. Mint a Labdarugó Szövetség elnöke, 1921-ben megkezdte azokat a tárgyalásokat. amelyeknek eredménye volt az amatőr és professzionista labdarugó sporl különválasztása. A fiatal tábornok állandóan képezi magát, évekkel ezelőtt megszerezte a jogtudományi doktorátusi. Látókörének szélesítésére évenkint egy-egy külföldi utazást tesz. Beutazta Németországot, Francia- és Angolországol. 192G-ban Dániát, Norvégiát és Svédországot, most pedig Szicíliából, Olasztországból lért haza. * A legfiatalabb tábornok megbocsájl majd a nyilvánosság krónikásának, aki mégis oda állította a nyilvánosság tüzébe. (ve?.) Amikor a rokonok revolverrel és botokkal rontanak egymásra. (A Délmagyarországr munkatársától.) 1926 május havában történt Atokházán, hogy Makra István gazdálkodó valami régi pörös ügy miatt reupluert rántott sógorára. Ördög Andrást azonban a golyó nem találta. A re* volverlövést heves szóváltás előzte meg, amelynek hevében Ördög felkapott egy husángot és azzal akarta rokonát megfenyíteni. Eközben történt azután, hogy Makra beszaladt tanyájába, revolvert hozott és rálőtt sógorára. A két ellenséges rokon ezután egymás ellen közcsendháboritás cimén tett kölcsönös feljelentést. A szegedi járásbíróságon azonban csak Makra Istvánt mondták ki bűnösnek, aki kétnapi fogházat és 40 pengő pénzbüntetést kapott. Makra István az Ítéletet megfelebbezte és ügye csütörtökön került a szegedi törvényszék Hábermann-tanácsa elé. A felebbezési tárgyalás megnyitása után dr. Mihályfy István ügyész megállapította, hogy Makra István ellen ugyanezen ügyben az ügyészség szándékos emberölés kísérletében vádiratot adott ki és igy kérte a járásbíróság korábbi ítéletének megsemmisítését. A két rokon kölcsönös feljelentése után ugyanis a rendőrség is nyomozást indított az ügyben és az eset körülményeinek megállapítása után az ügyészség szándékos emberölés kísérlete cimén emelt vádat Makra ellen. A törvényszék az ügyészi bejelentést elfogadta és a járásbíróság Ítéletét megsemmisítette azzal az indoklással, hogy ugyanazon ügyben két ítélet nem hozható. Az ügy iratai igy átkerülnek a törvényszék büntetőtanácsa elé, ahol Makra nem közcsendháboritás vétsége, hanem szándékos emberölés kísérlete cimén áll majd a biróság elé. Csütörtökön délután bekísérték az ügyészség fogházába a vásárhelyi gyilkos fiút és menyasszonyát. (A Dél m agyarország munkatársától) A vásárhelyi kegyetlen rablógyilkosság fiatalkorú lellesét és az állítólagos felbujtói, Nóvé Gizát csütörtökön este hal órakor kisérték be a szegedi ügyészség fogházába. A két gyanúsított az 5 órai vásárhelyi vonattal érkezeit meg a Rókus-állomásra. A foglyokat hozó vonatról először cgv cseuddőr lépett le. Utánuk megvasalva a fiatal cigánypár. Amikor a csendőrök közöli elindult a két gyanúsított, percek alatt százan vették körül a csendőröket, akik alig tudtak utat nyitni. A liosszu Kossuth Lajos-sugárulon haladt végig a megvasalt gyilkospár. A fiatalkorú gyilkos mélyen szemére liuzta sapkáját és az ellenző alól csak ritkán villantak elő szemei. Csoszogva húzza lábát az aszfalton. Néha a Gizára néz, aki szégyenlősen pirul el, amikor valaki benéz az arcába, Nóvé Giza bubifrizurát hord. Egyik szeme véres. Amikor a menet az ügyészségi fogház hátsó kapujához ért, a csendőrök körül még mindig nagy a bámészkodó tömeg. A hátsó ajtónál a fiatalkorú gyilkos udvariason előretolta menyaszszonyát, liogv az menjen előre. Azután bezárult a nehéz tölgyfaajtó a megvasalt gyanúsítottak mögött. Nővé Giza egyébként még mindig tagadja szerepét. Mindenképen azt igyekszik bizonyítani, hogy a legény nem az ő ösztönzésére követte el a borzalmas tettet, hanem saját elhatározásából gyilkolta meg az özvegyasszonyt. Nem vezetlek eddig eredményre a szembesítések sem. A rablógyilkos vagy öt alkalommal szemébe mondta Nóvé Gizának a felbujlás vádját, dc a leány állhalalosan tiltakozik a szörnyű vád ellen. A további nyomozási most már a szegedi ügyészségen folytatják. A vádlottak lovábbi sorsáról pedig a szegedi törvényszék vizsgálóbírója dönt. Dr. Látrányi Sándor a szegedi ügyészségen másodszor is megmérgezte magát? Súlyos áll apóiban a közkórházba szállították. CA Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország csütörlöki számában részletesen beszámolt dr Látrányi Sándor makói orvos tragikus öngyilkossági kísérletéről. A fiatal orvost — mint ismeretes — a csendőrök megvasalva szállították be a szegedi ügyészség fogházába. A beszállítás közben dr. Lálrányi eddig még ismeretlen módon morfiumot vett be, ugy, hogy az ügyészségi fogházba már eszméletlen állapotban szállították be. Az értesített törvényszéki orvos ezután még idejében ellensúlyozni tudta a mérgezést Dr. Látrányit öngyilkossági kísérlete után a vizsgálóbíró néhány óra múlva már ki is hallgatta. A letartóztatásával kapcsolatos kérdésekre határozott és tiszta válaszokat adott, ugy, hogy amikor tudtára adták, hogy szabadlábra kerül és utazhat vissza Makóra, az intézkedést megnyugvással vette tudomásul. A vizsgálóbírótól dr. Látrányi ezután visszament az ügyészség fogházába, hogy kalapját magéhoz vegye, amidőn,a lépcsőkön hirtelen elszédült és összeesett. Ájulása olyan hosszantartó volt, hogy az ügyészségről a mentőknek telefonáltak, akik a közkórházba szállították az idegileg teljesen összeroppant fiatal orvost. Értesülésünk szerint dr. Látrányi állapota változatlanul súlyos. Nem tartják kizártnak, hogy néhány óra alatt másodszor is meg• mérgezte magát és a mérget akkor vette be másodszor, mielőtt vizsgálóbírói kihallgatása megtörtént. Jóminőiégü árul gyftr 1 Z

wickl kötődé, l eslö ucca 4. Árusítás: Ifj. Schlésirgei Már Széchenyi tér, Szász Vilmos Kelemen ucca, hetipiackor Tisza Lsjos körút. — Csak címkével eredeti. 548