Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-18 / 114. szám

4 DFTLMAGTABOBSZAG 1027 május 18. rajta .segíteni. Barátai nem gondoltak arra, hogy Schön Henrik az öngyilkosság tervével foglalkozik. mert. hiszen tudták, hogy adósságait teljesen rendezte. Kedden hajnalban azután elkövette az öngyilkosságot. Búcsúlevelet nem hagyott hátra, nem volt már több elintézni valója az élettel, nem tartozott már senkinek semmivel. A mentők a belgyógyászati klinikára szállították. A rendőri bizottság kétszer is kint járt a klinikán. de kihallgatni nem leheteti, mert eszméletét a késő esti órákban sem nyerte vissza. Schön Henrik öngyilkossága általános részvétet és megdöbbentéül kelteti. Közkorházat Pécs városának! A Pécsi Napló tegnapi számában a város közéletének egyik isinerl tényezője figyelemreméltó dolgokat inondolt el a pécsi közkórházról. Többek között ezeket mondotta: — Sokat beszélnek mostanában arról az igazán nagy kullm-uyereségről. amely Pécs városát az egyelem idelielyezésével érte. Az a tudományos munka, amely egyetemünkön folyik. Pécs kultúráját mérföldes lépésekkel vitte előbbjre. Nem akarom felsorolni, hiszen közismert az a munka, ami az anyák, csecsemők, tüdőbajosok érdekében folyik s amely munkában az egyelem óriási mértékben veszi ki részét, fis mégis! A kulturkérdésnek közegészségügyi szempontból van egy árnyoldala. Amikor teljes erővel folyik a betegségek megelőzésének propagandája, akkor nap-nap után hallik a panasz, hogy számos beteg. aki arra volna ráutalva, hogy kórházi ápolásban részesüljön, ehhez nem juthat hozzá, inert az egyetem belegfelvevö képessége a/, igényeket nem tudja kielégíteni. — A régi városi közkórház heleglélszáma a nehéz téli hónapokban 1200. söl efelett is volt. Az egyetem férőhely száma papíron SÍK). Hol van hál az a 400—500 beteg, akiknek a száma a mai nehéz időkben ínég meg is növekedett? IIa gyakorló orvosokat megkérdezünk, megtudhatjuk. • Munkáscsaládok súlyos betegei egyedül, elhagyatva fekiisznek otthon naphosszat, mert a család minden tagja munkába jár. Egy I orvostól hallottam, hogy szinte naponta látprakszisában betegeket, akik szennyben, piszokban feküsznek naphosszat és csak este, amikor családtagjaik a munkából hazatérnek, jutnak némi ápoláshoz. Ilyen körülmények közöli hiábavaló az orvosi munka és a gyógyszer. Szegény emberek. hogy legyenek elegei a betegség diétás követelményeinek. Egész munkáscsalád tragédiáját okozhatja egy családtag hónapokig húzódó betegsége. elvonván a család egy-két tagját is a nnmkábajárástól. Az egyetem meglesz minden tőle telhetőt ebben a kérdésben, de képtelen pótolni egy kórházat. Hiszen egy közkórház hivatása, hogy aliol egyéb karitatív intézmények hiányzanak, ezeket is pótolja. mint ahogy a régi városi közkórház pótolta is. — Kórház és egyetemi klinikák, bár mindkettő betegek gyógyításával foglalkozik, különböző hivatásu intézmények. A klinika tudományos és tanitó célt szolgálván, munkájában ezek a szempontok vezetik. Ezen szempontok szeriül kell betegauyagát is megválogatnia s ezen szempontok szerint kell »eseteit feldolgoznia.« Sőt, a klinikai szempontok csak akkor eliminálhatók teljesen egy kórház vezetéséből, ha ez a klinikákkal semmiféle, még orvos-személyzeti nexusban sincs, mert különben, mint azt az Irgalmasok kórháza- esetében látjuk, csak egy klinikai fiókká lesz, amely elsősorban tudományos élet és csak másodsorban a közönség szociális igényeit szolgálja. — Amikor a város az egyelem idelielyezésével oly óriási áldozatot hozott, hogy legszebb intézményeit átengedte az egyelem céljaira, jogot szerzett magának arra, hogy most a város közönségének érdekében az állam anyagilag járuljon hozzá egy immár általánosan elismert szükségesség élclrébivásához: egy k^z kórház fel.épi téséh e z. — .lói tudjuk, hogy ily irányú törekvés nem fog a klinikák helyeslésével találkozni, hiszen a klinikák hclcgunyaguk változatosságát féltik. Indokolatlan ez a félelem, mert kölcsönös megértéssel nem éri sérelem a klinikát. A közkórház élétrehívása pedig ma már parancsoló szükség. Az öreg fapásztor, aki a huszonötödik embert mentette ki a Tiszából. (A Délmagyarország munkatársától.) Kószó István fapásztor, Alsótiszapart 15. szóm alatti lakos hétfőn délután nagyon érdekes jubileumot ért meg. A huszonötödik embert mentette ki a Tiszából. Kószó István ott strázsál az Alsótiszapart mentén elhelyezett tutajok között. Hétfő délután négy óra tájban az öreg fapásztor arra lett figyelmes, hogy a parton két kisgyermek játszadozik. A fapásztor a játszadozó gyermekek felé vette lépteit, amikor az egyik kisgyermek, a hétéves Szögi Vince megcsúszott az egyik fenyő szálán és belefordult a Tiszába. A fapásztor minden gondolkodás nélkül utána ugrott és hosszas küzdelem ulán sikerült is kivonszolni az elalélt gyermeket a vízből. Munkája közben Kószó István is majdnem a tutajok alá került. Kimerülten ért a partra, majd azonnal mesterséges légzést alkalmazott a kisgyermeken, aki néhány pillanat múlva magához is tért. Az életmentő fapásztor a kisfiút kézenfogta és előállította a rendőrségre, ahol természetesen nagyot néztek a különös előállítás láttára. Kószó István elmondotta a történteket és azt is elmondotta, hogy ezúttal a húszon• ötödik esetben mentett meg emberéletet. Kószó Istvánt bravúros életmentéseért ismét kitüntetésre terjesztik fel a belügyminisztériumba, ahonnan a mult esztendőben már kétizben kapott nagyobb összegű pénzjutalmat. Keádten véget ért a szegett vasöntömunkások sztrájkja. Béremelést kapnak az asztaloskefe-, bőr-, textilgyutagyári, téglagyári és vasmunkások. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi vasöntőmunkások április 2í)-ike óta tartó sztrájkja a keddi napon véget ért. A szakszervezeti bizottság a munkaadók szövetségével folytatott napokon át tartó tárgyalásai után sikerült olyan megegyezést létrehozni, amelyet a sztrájkolok elfogadlak é-s felvették a munkát. A megegyezés értelmében a sztrájkoló munkások az időközben bekövetkezett kétszázalékos index-drágulásnak megfelelő órabérjaviláson felül még 15 százalékos béremelést kapnak. A szakszervezeti bizottságnak sikerült még az asztalos-, kefe-, bőr-, textil-, gyufa-, tégla- és vasmunkások részére az index háromszázalékos emelkedésén kívül még négyszázalékos béremelést kieszközölni. Az uj béremelés a jövő héten léi) életbe. Gyilkosság miatt letartóztattak egy finn tuáóst és fiatal menyasszonyát. Helsingfors, május 17. A rendőrség letartóztatta tegnap Atlan Törnüddet, az akadémia tudós könyvtárnokát és Riinien Margit 22 éves orvostanhallgatónőt gyilkosság miatt. Még ez év januárjában a csillagvizsgáló parkjában agyonlőve falálfák Engblond János kereskedőt. A rendőrség hosszas nyomozást folytatott a gyilkos után, amelynek eredménye a két letartóztatás leit. Elmondották, hogy jegyben vannak egymással. A menyasszony elmondotta vőlegényének, hogy munkaadója becsületét erőszakkal elrabolta és ezért a könyvtárnok meg akarta bosszulni Engblond merényletét. A leány azonban gyorsabb volt vőlegényénél, saját maga torolta meg a rajta eseti sérelmet. Mindkelten bevallották szerepüket a gyilkosságban. Miközben főtárgyaiására várakozott a cigányasszony, ujabb lopást követett el az Ítélőtábla épületében. Rafael Mária pipaszenvedélye. (A Délmagyarország munkatársától.) Rafael Mária medgyesegyházai cigányasszonyt a mult esztendőben lopás miatt kéthónapi fogházra Ítélték. A cigányasszony a törvényszék Ítéletét megfelebbezte és igy került ügye kedden délelőtt a szegedi ítélőtábla elé. Rafael Mária már kilenc óra előtt ott settenkedett a tábla épülete előtt. Végigjárta a földszinti folyosót, majd szóbaereszkedett a tábla érdemes portásával. A kedélyes diskurzus azzal végződött, hogy a cigányasszony a portás zsebéből kilopta a tajtékpipát. A pipa titokzatos eltűnését a portás csak akkor vclte észre, amikor negyedórák multán rá akart gyújtani pipájára. A gyanúja azonnal a vádiolt cigányasszonyra terelődött, akit a tábla épületének egyik félreeső helyiségében éppen akkor találtak meg, amikor uj szerzeményét próbálta ki. — Véletlen csoda, — sápilozla, amikor felelősségre vonlák. — Dehogy akartam én ellopni... Nem is tudom, hogyan került hozzám ... Csak itt volt a kezemben és azután gondoltam rá, hogy rágyújtok. A pipát ezután visszaadta tulajdonosának és elindult a tárgyalóterem felé, ahol éppen bünügye került sorra. A tábla kéthónapi fogházbüntetését 14 napra szállította le. A tárgyalás végén, a kedvező ítélet ulán a cigányasszony ismét beállított a portáshoz és könyörögve kért bocsánatot a lopásért. — Nem tudtam ellentállni, amikor azt a szép pipát megláttam. Csak feljelentést ne tegyenek ellenem. Amikor a portós tudtára adta, hogy kivételesen nem tesz feljelentést ellene, Rafael Mária sürü bocsánatkérésekkel távozott a tábla épületéből. Viharmenyasszony es az Álarcos rabló péntektői a Belvárosiban. Nem gondot a bérmaajánde'f vásárlás, ha megtekinti MÜLH0FFER é'iszeiész uj üzletének kirakatait, (Széchenyi tér 9, Zsóter ház), hol már néhány pengőért síép és értíkes ajándéktárgyat választhat. 532 Hitelképes egyéneknek kedvező részletfizetés! Csak 16 éven felülieknek! Gvönvörvadász|réne Rícb H <3* jg wi W M mm mm «O péntektől a Korzó Mozi -chel Moziban.