Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-18 / 114. szám

DEMAGYARORSZÁG SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. ' Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » SZERDA 1927 MÁJUS 18 9 9 9 ISI. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Urf ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3 20, vidéken és a fővárosban 3 00, kUlfOIdOn 6-40 pengő. Egyes szám lő, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Magyarország és a kisantant' A kisántánt konferenciájának hivatalos be­fejezése után önként vetődik fel a kérdés: nem kell-e a kisántántot alkotó államoknak revideálni szövetségi szerződésük alapjait s ki tudnak-e még sokáig térni ama kényszerű­ség elől, amit a viszonyok megváltozása te­remtett meg számukra. A politikában nincsenek örök célok. A dog­mák s a princípiumok is változnak a muló érdekkel. Amit tegnap fundamentumnak hir­detett a politika, az államélet alapjának, arról mára kiderült, hogy pusztulásba visz. Mind­untalan felvethetik — fel is kell vetniök — a kérdést a kisántántot alkotó államok kül­politikájának felelősei: nem változott-e a tény­leges helyzet azóta, hogy a kisántánt meg­alakult s ez alatt az idő alatt nem vált-e anakronizmussá maga a koncepció. Amikor a kisántánt megalakult, Magyar­ország a Habsburgok erőszakos restauráció­jával fenyegette szomszédállamait s külpoli­tikája felelőtlen szavaktól, vérbő fogadkozá­soktól és földalatti készülődésektől volt han­gos. Hogy ez a közszellem »összeludbőrözte« a kisántánt államait, azt legalább is érthető­nek kell tartani. Magyarország azonban, még a kisántánt külügyminisztereinek kije­lentése szerint is, eljutott külpolitikájának szanálásáig. Nagy volt az ut, amit az utolsó hat év alatt a magyar külpolitika a nemzet­közi stabilizáció felé megtett. A hangos fogad­kozásoktól a — mohácsi beszédig a világosan­látásnak és lehiggadt gondolkodásnak Kál­váriáját kellett megjárni. A hivatalos magyar külpolitika azonban már kiállja a nemzetközi politika atmoszferikus nyomását s szavakkal és cselekedetekkel hangsúlyozott békülékeny­sége alkalmasnak Ígérkezik a politikai és gazdasági ellenségeskedés pacifikálására. A mai, külpolitikailag konszolidált Magyaror­szággal szemben szomszédállamai sem helyez­kedhetnek tovább a kisántánt védőgyürüjébe. A magyar külpolitika közszelleme megvál­tozott, konszolidálódott, ezt a változási le kell számítolnia a kisántánt Védegyletének is. A kisántánt nem folytathatja tovább azt a po­litikát Magyarországgal szemben, mely életre­hivásának legnépszerűbb, legösszelerelőbb oka volt. Benes szerint a kisántántot ki kellene ta­lálni, ha nem volna. Érthetőnek tartjuk ezt az elégedettséget, végtére is a kisántánt Benes szeméiyes alkotása s »mint védő anya, gyá­moltalan voltát karolja leghőbben fiának«. Ám a kisántántnak nem egyetlen célja volt a Magyarországgal szemben való védekezés, a kisántánt megalakulásakor a Duna-me­dence népeinek gazdasági és politikai megszer­vezését is feladatul vallották s a nagyánlánt elerőtlenedése idején olyan nemzetfeletti ha­talom megteremtésére gondoltak, mely Kö­zépeurópában át tudja venni a likvidálás elé került legfelsőbb tanács tekintélyét és impé­riumát. A nemzetközi politika a »nagy formátumok« felé haladó tendenciát mutat. S ha a kis­ántántnak magyar politikája meghaladottá, feladatnélkülivé vált is, a kisántánt még vál­lalhat történelmi szerepet. De nem Magyar­ország ellen, hanem Magyarországgal együtt. A kisántánt vezető politikusainak be kell lálniok, hogy a kisántántnak az eredeti kon­cepció szerinti í'entartása reájuk nézve hát­rányosan befolyásolhatja Magyarországnak a nemzetközi politikára való befolyását. Mert Magyarország, ha a szomszédjaiban nem tud barátot találni, majd messzebb keres és rnesz­szebb talál szövetségeseket. Magyarország a központi helyzetet foglalja el a kisántánt ál­lamai sorában s az egymás mellett élő s egymásra utalt államok között Magyarország­nak el kell foglalnia, — hogy más jogcímet ne említsünk, — a központi helyzetének elő­nyei által diktált pozíciót. Ha Magyarország a szomszédjaival nem találná meg békülékeny­sége viszonzását, ugy szomszédjainak szom­szédjaival lesz kénytelen barátságot kötni. A kisántánt államai már most mérlegelhetik: előny származik-e rájuk nézve abból, ha déli és északi szomszédai a testükön keresztül vezető szálakkal kötik össze politikájukat, tö­rekvéseiket és sorsukat. A kisántánt megalakításának egyik indoka a Duna-medence államai közölt a gazdasági közeledés megteremtésének szüksége volt. Mindazt az energiát és szívósságot, amivel eddig Magyarország elleni politikájukat fűtöt­ték s amit a magyar külpolitika örvendetes változása most szabaddá telt, a kisántánt poli­tikusai e lietöltetlen feladat szolgálatába ál­lithalják. Ennek a feladatnak őszinte szol­gálata a Maggarországgal való megbékélést te­szi első kötelességükké. Az Anglia gazdasági és Olaszország politikai tényezőihez kapcsoló­dott Magyarország szövetségével csak nyer­hetnek azok az országok, melyek a Habsburg­restauráció és szavaló irredentizmus Magyar­országával szemben a kisántánt szövetségébe menekültek. A klinikai panama egyik gyanúsítottját — beszállították az angyalföldi lébolydába. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A klinikai egyre dagadó huspanama egyik letartóztatott gyanúsítottja, László Gyula gond­noksegéd — aki legulóbbi kihallgatásakor be­ismerte, hogy a klinikai pénztárból 6000 pengőt sikkasztott — ma délutáni ujabb ki­hallgatása alkalmával súlyosabb idegrohamot kapott. László már na^ok óta feltűnően ide­gesen viselkedett, mai jelenete után rendőror­vossal vizsgáltatták meg. Az orvosi vizsgálat eredményeképen az esti órákban beszállították az angyalföldi elmegyógyintézetbe. Az éjszaka folyamán egyébként számos ki­hallgatást foganatosítottak, többeket szembe­sítettek Kiss Károly gazdasági hivatali igazga­tóval. Holnapra számos kereskedőt idéztek be tanuként a rendőrségre. ¡5£'!rV S^ú J.-'t www Keddien este másfél óráig egyiptomi sötétség borult Budapestre. Kábeléiba miatt félbeszakadtait a szint) ázi előadások. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Ma este negyed 9 órakor a főváros nagy részében elaludt a villany. Amint később kiderült, az Elektromos Müvek egyenáram telepén kábelhiba törlént, amelynek kijavítása másfél óra hosszáig tartott. Ez alatt az idő alatt egyiptomi sötétség borult Budapest legnagyobb részére. A világítás szünetelése természetesen a főváros éjszakai életében igen nagy zavarokat okozott., A színházakban, mozikban félbemaradtak az előadások. A reggeli lapok szerkesztőségeiben és a nyomdákban megakadt a munka. A kávéhá­zakban a cigány 100 szál gyertya mellett Iiuzta. A magánháztartások is ezzel a primitív világító­eszközzel segitetlek magukon. Nagy zavart oko­zott a világítás szünetelése a rendőrségen is, ahol a klinikai szállítások ügyében folytatott kihallgatá­sokat kellett a villamosvilágitás szünetelése miatt megszakítani. Baleset, vagy komolyabb baj azouban nem törlént. A Nemszeti Tanács sszerdai ülésén Seypel bejelenti lemondását. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Bécsből jelentik: A szociáldemokrata párt nevében Ottó Bauer ma délután tiltakozását jelentette be az igazságügyi tárcának a miniszter­elnökségtől való elválasztása miatt. Az igazság­ügyi tárca eddig takarékossági szempontból a mi­niszterelnökséggel volt egybeolvasztva. Seypel kancellár az ígazságügyminiszleri tárca vezetésé­vel Dinghoffer eddigi alkancellárt akarta megbízni. A kormány ugy határozott, hogy Ding­hoffert tárcanélküli miniszterré nevezi ki, A Nemzeti Tanács holnap tartja első ülését, amelyen Seypel kancellár bejelenti a mai minisztertanácson elhatározott le­mondását. Az uj kormány megalakítására a Nemzeli Tanács csütörtöki ülésén kerül a sor. w Vasárnap reggel óta 4ö földlökést ésxleltek Belgrádban. (Budapesti tudósítónk telefonjelen- éreztek. Vasárnap reggel óla ez már a 46-ik lése.) Belgrádból jelentik: Belgrád és környékén ma este 6 óra 39 perckor ujabb földlökést földlökés. A mai két másodpercig tartott, anyagi kár jelentéktelen. az „Sehonnan sem fenyegeti a kisánlántol olyan veszély, mini az engeszielhelellen Magyarország részéről/' (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Prágából jelentik: A Lydove Novyni a kisántánt joachimsthali konferenciájáról írva, arra a megállapításra jut, hogy a kisántánt ál­lamainak jelenlegi legfőbb érdeke a magyar határok statusquojának fentartása. Sehonnan sem fenyegeti a kisántánt államait olyan veszély, mint az engesztelhetetlen Magyarország részéről. Magyarországgal szemben a kisántánt há­rom állama kizárólag saját erejére van u t a I v a< t A joachimsthali konferencia határozatai a lap szerint a következőkben foglalhatók össze: Az általános dolgokban egyezség, a kétes kér-

Next

/
Thumbnails
Contents